társasházi vízdíj

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

paca # 2007.04.20. 13:03

A következőben szeretnék segítséget kérni:

Többlakásos társasházban lakunk, minden lakásban és garázsban van külön vízóra és van egy közös fővízmérő. Az alvízmérők a múlt év végén lettek mindenhol kicserélve és persze hitelesítve.
Évek óta probléma a házban, hogy "állítólag" az almérők és a főmérő nem mérnek egyformán, persze, minden alkalommal a lakók kárára. Évente legalább 100.000.-Ft-os hiány keletkezik, amit kénytelenek vagyunk kiegyenlíteni, a közös pénzből fedezzük.
Több alkalommal volt már a főmérő hitelesíttetve, egyetlen egyszer jött ki olyan eredmény, hogy nem kellett befizetnünk a különbözetet, vagyis rossznak ítélték meg a főmérőt. Minden más alkalommal a Szolgáltatónak volt "igaza".

Ez az állapot azóta tart, mióta átálltak az újabb fajta mérőórák használatára.

Kénytelen-kelletlen minden lakásban a közös képviselő olvassa le ezután az állásokat és a főmérő állását is, hogy tényleg pontos adatok szerepeljenek a számlákon.

Mit lehetne tenni, ha ezek után is állandóan különbség lenne az al- és főmérők állása után?
Hova lehetne fordulni a problémával?
Mi állítjuk - és lassan már tisztában is leszünk azzal, hogy a házban senki órája nincs "megbabrálva", tehát a Szolgáltató által hitelesített almérők jól mérnek és a valós értéket adjuk meg minden alkalommal!
Tehát, marad a főmérő pontatlansága! De ha azt is bemérik és azt mondják, szerintük jó, akkor mit lehet tenni?
Azért gyűjti egy lakóközösség a közös pénzt, hogy átadja a Szolgáltatónak?
Köszönöm az esetleges segítő válaszokat!

ObudaFan # 2007.04.19. 16:59

Ha nincs SZMSZ, az nagy baj, mert már rég ezt a kérdést SZMSZ-nek kellene rendeznie, ami viszont 50% feletti szavazati aránnyal módosítható. Éppen ezért én még a kgy. határozatra sem mondanám, hogy ez feltétlenül érvénytelen, de ha az összes lakó aláírta ezt, akkor még akkor sem, ha formailag nem mondták ki róla, hogy az alapszabályt módosítja.

meszf1 # 2007.04.19. 14:44

Egy lazán kapcsolódó kérdés: A társasházi törvény szerint a közgyűlés nem hozhat olyan határozatot, ami az alapító okirattal ellenkezik. Ha tehát az alapító okiratban(SZMSZ híján) az van, hogy a vízdíjat tulajdoni hányad alapján fizetjük, akkor az a közgyűlési határozat, amely azt mondja ki, hogy az azóta felszerelt alvízmérők alapján osztandó meg, az érvénytelen? Érvényes-e, ha ezt nem is közgyűlési határozatban, hanem külön megállapodásban rögzítette az összes lakó? És ha az egyik lakó lecserélődik, akkor ez a megállapodás az új lakóra már nem érvényes?

Mart # 2006.02.06. 19:08

Az SZMSZ-ben kell nagyon pontosan szabályozni a vízórás és vízóra nélküli fogalmát.
Az általam készített SZMSZ-ekben ez így néz ki:
eltérő szabály érvényesül a víz- és csatornadíj megfizetésével kapcsolatban:

  1. A Társasház főmérőjén mért mennyiségek víz és csatornadíjának maximum 10%-a tulajdoni hányad arányában osztandó fel valamennyi tulajdonos között ( technikai vízdíj ).
  2. A víz és csatorna díját a vízórával rendelkező tulajdonosok közvetlenül a Szolgáltató részére fizetik meg. Fogyasztásmérővel ellátott tulajdonrésznek (vízórás) csak az a lakás minősül, melyikben valamennyi vízvételi helyre fogyasztásmérőn keresztül jut el a víz.
  3. A fogyasztásmérővel nem rendelkező tulajdonrészek vonatkozásában a tulajdonosok között a technikai vízdíj levonását követően fennmaradó víz- és csatornadíjat tulajdoni hányaduk arányában kerül felosztásra.
  4. A fogyasztásmerővel nem rendelkező tulajdonrészekre vonatkozó szabály szerint köteles a víz- és csatornadíjat megfizetni az a tulajdonos, aki

4.1. a meghibásodott fogyasztásmérő javításáról, szükség szerinti cseréjéről nem gondoskodik.
4.2. a mérésügyről szóló törvényben meghatározott hat év elteltével fogyasztásmérőjét nem hitelesítteti, vagy cserélteti le.
4.3. két egymást követő leolvasási időszakban nem teszi lehetővé a mérők leolvasását, illetve nem gondoskodik a fogyasztás Szolgáltató felé történő bejelentéséről.
4.4. megtagadja, hogy a Közös Képviselő az arra kijelölt tulajdonos vagy Számvizsgáló Bizottság tagja kíséretében szükség esetén időszakos ellenőrzést tartson.

5. Amennyiben az év során a közgyűlés által meghatározott módon megfizetett víz- és csatornadíj nem fedezte az éves fogyasztás költségét, a különbözet pótlólag fizetendő meg a fogyasztásmérővel nem rendelkezők által.

6. Túlfizetés esetén a többlet fizetmény a befizetések arányában kerül jóváírásra a fogyasztásmérővel nem rendelkezők javára.

Mart # 2006.02.06. 18:55

Bocs, hogy belekotyogok. Én először ellenőriztetném a mellékmérők hitelességét, a méretlen szakaszokon a csövek állapotát, és azt, hogy a külön tulajdonú lakásokon (nem lakásokon) belül valamennyi vízvételi helyre a fogyasztásmérőn keresztül jut-e el a víz.
Tapasztalatom, hogy többnyire azok kötelezhetőek vízdíj ügyben pótbefizetésre, akiknek sokszor irrreálisan alacsony, vagy időnként alacsony a Szolgáltató felé fizetett vízdíja.
Meglepő megoldásokkal találkoztam ezügyben.

Bubó # 2006.01.27. 17:46

Egyik sem, hanem a társasházi törvény 24. §-a alapján. Azt írtad, társasház vagytok (a szó jogi értelmében), akkor a Vízművel szerződésben egy fogyasztó áll: a társasház, a közös képviselő csak aláírója volt a közüzemi szerződésnek. A Vízmű XY vagy ZT lakótól nem fogja követelni a pénzt, csak a társasháztól. Ha a Vízmű felé nem fizettek, korlátozzák a vízvételt, késedelmi kamatot, egyéb költséget számolnak fel. Ha a társasház kifizeti a számlát, csak egyes lakók nem fizetik be a közösségnek a rájuk "kiszabott" összeget, akkor velük szemben a közös képviselő fog a többiek nevében eljárni, a társasházi törvény, az alapító okirat, az szmsz és a közgyűlési határozat alapján behajtja (behajtatja) a tartozást.
Azért gondolj bele, a közös képviselő csak végrehajtó: a tulajdonosok többségi akaratát hajtja végre, ez a dolga. Érdekeidnek a közgyűlésen szerezhetsz érvényt a szavazáskor. Ha kisebbségben maradsz (sok lúd disznót győz szindróma), akkor is a többség akarata kell, hogy érvénye-süljön. Ha érvénytelen, vagy törvénysértő határozatot hoz a többség (és ebben 100 %-osan biztos vagy), akkor sikerrel támadhatod meg a határo-zatot a bíróságon. Addig viszont a közös képviselővel hiába hadakodsz, valószínűleg semmi értelme, csak saját magadnak okozol feleleges gondo-kat. Javaslom még, hogy inkább próbálj egyeztetni, összefogni legalább a lakók 51 %-ával, és akkor főjön a feje a kisebbségben maradtaknak. Nem hátrány a társasházi törvényből is alaposan felkészülni.
Üdv.

rayallen # 2006.01.27. 09:40

Köszönöm a választ!
igen, azt elfelejtettem beleírni az 1. postomba h a különbség az almérők pontatlanságából adódik,mert semmilyen közösségi vízfogyasztás nincs.
de akkor te is azt mondod ha jól értem h ha per lesz a dologból akkor a bíróság szmsz rendelkezés hiányában a ptk alapján fog dönteni? és mire alapozhat? 141§? 334(1)§?

Bubó # 2006.01.27. 08:37

Az általad vázolt helyzet tipikus és rendszeres, szinte mindegyik társasház-ban előfordul. A megoldás is hasonló ahhoz, amit a közös képviselő javasolt, ill. a többség elfogadott. Azt nem állítanám, hogy ő találta ki, mert legtöbb helyen ezt a felosztási módszert alkalmazzák.
Kérdésedre válaszolva: az szmsz módosításához az összes tulajdonosnak a tulajdoni aránnyal számított (nem a jelenlévők!) egyszerű többségi szava-zata szükséges. Szerintem a visszamenőleges hatály is rendben van, hiszen előtte nem volt szabály, és azt a közös költséget is ki kell fizetni. Az, hogy ez a költségfajta felosztásának a módja nem lett belefoglalva az szmsz készítésekor, ezért az ügyvéd jogilag nem vonható felelősségre.
Véleményem szerint per esetén lehetséges, hogy a korábbi költséget tulajdoni arányban osztanák meg.
Lényeges indok a felosztási mód választásánál, hogy a többletköltség valós közösségi többletfogyasztásból adódik-e (pl. locsolás, takarítás, autómosás, csőtörés, stb.), vagy csak a bekötési vízóra és az almérők mérési pontatlanságának különbözőségéből adódik-e. (Az almérők ugyanis jelentősen pontatlanabbul mérnek, tehát a "többletfogyasztás" a valóságban átfolyik az almérőkön, csak az nem mutatja a teljes fogyasztást).Az első esetben a tulajdoni arányos felsztás az indokolt (főleg a kertlocsolás, a csőtörés esetén), míg a második esetben az almérők fogyasztásának arányában indokolt, hiszen ahol kicsi a fogyasztás, kevesebb az eltérés is a valóstól. Lehet kombinálni a két módszert is, ha jelentős az eltérés, és jelentős a közös fogyasztás is.
Üdv.

rayallen # 2006.01.26. 23:05

Tisztelt fórumozók!
adott egy 8lakásos társasház, ahol a lakásokban található vízórák által mutatott mennyiségek összege nem adja ki a ház főmérője által mutatott mennyiséget, ezért keletkezett egy kb 30e ft-os különbség. ezt ugye valakinek fedeznie kellene, de a szmsz-ben ez nem lett szabályozva, e nélkül került elfogadásra. a jelenlegi közösképviselő azt találta ki h a különbözetet a lakások fogyasztásának arányában kellene felosztani. már volt is 1 lakógyűlés,ahol ezt a lakóközösség megszavazta 6-2 arányban. nyilván akik többet fogyasztanak, ellene szavaztak és ők tulajdoni hányad arányában akarják felosztani az összeget, ami jelen esetben azt jelenti hogy mindenkire ugyanakkora rész esne.
a kérdésem a következő lenne: a szmsz módosításához milyen többségre van szükség? a szmsz módosítása ill kiegészítése keletkeztethet-e kötelezettséget visszamenőleg? ha nem és nincs is semmilyen szabály benne erre az esetre, akkor a ptk a háttérszabály,ami azt jelenti h itt kötelezetti egyetemlegesség áll fenn a társasház tartozásáért?
az szmszt elkészítő ügyvéd felel-e azért és hogyan hogy ez nem lett belefoglalva az szmszbe?
Válaszukat előre is köszönöm!