fontos kérdés Nickhez..Pótmagánvád

Kovács Béla Sándor..nyilván nem olvastad végig a kérddésemet..

Bemásolom azon kérdéseimet, amiket még nem válaszoltatok meg.. előre is köszi a választ.

Azt megtaláltam a Be. ben hogyha a felettes ügyész a nyomozást megszüntető határozat elleni panaszt megváltoztatja (vagyis helyt ad a panasznak) arról kapok értesítést. Ezekután (feltételezve a felettes ügyész panaszelutasítását) ha a sértett pótmagánvádat nyújtana be az első fokú ügyészségen keresztül a bíróságra, arról kapok értesítést, vagy nem?
Vagy csak akkor kapok értesítést, hogyha a pótmagánvádindítványt a bíróság befogadja és tárgyalásra veszi?
Kapok értesítést, abban az esetben ha a bíróság elutasítja a vádindítványt?

Ezekre vonatkozó rendelkezések hol vannak a Be.ben?

Kapsz értesítést. Aki ellen eljárás indul, annak arról tudnia kell.

valaki választ tud adni ezen kérdésekre? Köszi előre is..

ja és még az a kérdésem, hogy én mint terhelt milyen fázisaiban kapok értesítést az eljárás közben?

Azt megtaláltam a Be. ben hogyha a felettes ügyész a nyomozást megszüntető határozat elleni panaszt megváltoztatja (vagyis helyt ad a panasznak) arról kapok értesítést. Ezekután ha a sértett pótmagánvádat nyújtana be az első fokú ügyészségen keresztül a bíróságra, arról kapok értesítést, vagy nem?
Vagy csak akkor kapok értesítést, hogyha a pótmagánvádindítványt a bíróság befogadja és tárgyalásra veszi?
Kapok értesítést, ha a bíróság elutasítja a vádindítványt?

Ha erröl egy tömör tájékoztatást tudnátok adni, megköszönném.

van arra nézve bármi szabály, hogy a pótmagánvádindítványt a bíróság mennyi idő után bírálja el, hogy egyáltalán elfogadja e, tárgyalásra veszi e, vagy sem?

Azért nem könnyű egy ki nem alakult bírói gyakorlatot megjósolni, de véleményem szerint ha a pótmagánvádban leírt cselekmény nyilvánvalóan nem bűncselekmény, akkor továbbra sem lehet helye tárgyalás kitűzésének. Ezt a védelmi reakciót mindenképpen várhatjuk a bírói gyakorlattól. HA nem így lesz, akkor pl. büntetőbíróság elé citálhatja a dühös apa a fiatalembert, aki "megrontotta" 17 éves kislányát. Ez nagyszerű lesz a bíróságnak, akinek az idejét ilyenekkel fogják rabolni az értelmes munka helyett, meg a terhelt számára is nagyszerű lesz.

Ami pedig bűncselekmény , azt a korábbi szabály alapján is be kellett fogadnia a bíróságnak a pótmagánvád alapján.

Istvanlor,

még egy nap türelmet kérek a mélhez!

Tisztelt istvanlor

Ha az drága Ügyész nem kíván vádat emelni és a pótmagánvádban szerepel a kriminalisztikai 7-es, teljesen, s a bűncselekmény elkövetését kimeríti, akkor vélelmezem, nincs sok választása a bírónak, csak a tárgyalás.......
hacsaknem, de erre még gondolni sem merek......

• Löki

Szinte „nulla” ha szakszerűen van elkészítve a vádindítvány
És ott lesz a fellebbezés lehetősége

persze hogy lesz bírói mérlegelés csak jóval kissebb teret enged a BE.

Igy kétszer megismételve ... abszolút... :o))...
vagyis ...

Az új Be. alapján is megmarad a bíró szubjektív döntési lehetősége a pótmagánvád elutasítására, vagy ha formaillag stimmel, akkor már kötelező lesz elfogadni?

van ez az óminózus Be. 231 paragrafus (2), mely így szólt a régi Be.ben:
(2) A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha

4. a vádindítvány ténybeli vagy jogi alapja nyilvánvalóan hiányzik.

Ehelyett most az új Be.ben ez a következőképp szól:
(2) A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha

4. a vád nem törvényes [2. § (2) bek.], vagy a vádindítvány nem tartalmazza a 230. § (2) bekezdésében foglaltakat.

Tovább bontom, hogy segítsem az elemzést:

1. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § (1) A bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el.

(2) Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.

És egy kis magyarázat erröl az új törvény indoklásában:
Az évtizedek óta következetes ítélkezési gyakorlat szerint a vád nem pusztán attól törvényes, hogy teljesülnek azok a feltételek, amelyektől a törvény a vádlói jogkör gyakorlását függővé teszi. A vád soha nem törvényes pusztán azáltal, hogy azt az ügyész (illetve a törvényben meghatározott feltételek szerint a magánvádló vagy a pótmagánvádló) emeli (alaki legitimáció). Az Abh. szerint a törvényes vádnak csupán az alaki feltétele, hogy a Be.-ben a vádlói jogosultságokkal felruházott ügyésztől [Be. 28. § (1) és (7) bekezdés], illetve az ügyek meghatározott körében a magánvádlótól [Be. 52. § (1) bekezdés] vagy a pótmagánvádlótól [Be. 53. § (1) bekezdés] származzék. Törvényes csak az a vád lehet, amely a minimális tartalmi követelményeknek is megfelel. A vád képviselőjének minden esetben konkrétan körülírt cselekmény miatt, annak a büntetőtörvény szerinti minősítését is tartalmazó, pontosan azonosítható személy felelősségre vonására irányuló megalapozott, a bizonyítékok megjelölését és indítványait is magában foglaló összefoglalt váddal kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményeznie. Ezt tükrözi a következetes ítélkezési gyakorlat is.

Nick arra már válaszolt nekem, hogy szerinte nehezebb lesz elutasítani a pótmagánvád indítványt, de vajon lesz egyáltalán a bíróknak a fentiek alapján szubjektív döntési lehetőségük az elutasításra , akkor is, ha formailag mindent tartalmaz a vádindítvány?

Remélem érthető a kérdésem.

Az új Be. alapján is megmarad a bíró szubjektív döntési lehetősége a pótmagánvád elutasítására, vagy ha formaillag stimmel, akkor már kötelező lesz elfogadni?

van ez az óminózus Be. 231 paragrafus (2), mely így szólt a régi Be.ben:
(2) A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha

4. a vádindítvány ténybeli vagy jogi alapja nyilvánvalóan hiányzik.

Ehelyett most az új Be.ben ez a következőképp szól:
(2) A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha

4. a vád nem törvényes [2. § (2) bek.], vagy a vádindítvány nem tartalmazza a 230. § (2) bekezdésében foglaltakat.

Tovább bontom, hogy segítsem az elemzést:

1. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § (1) A bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el.

(2) Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.

És egy kis magyarázat erröl az új törvény indoklásában:
Az évtizedek óta következetes ítélkezési gyakorlat szerint a vád nem pusztán attól törvényes, hogy teljesülnek azok a feltételek, amelyektől a törvény a vádlói jogkör gyakorlását függővé teszi. A vád soha nem törvényes pusztán azáltal, hogy azt az ügyész (illetve a törvényben meghatározott feltételek szerint a magánvádló vagy a pótmagánvádló) emeli (alaki legitimáció). Az Abh. szerint a törvényes vádnak csupán az alaki feltétele, hogy a Be.-ben a vádlói jogosultságokkal felruházott ügyésztől [Be. 28. § (1) és (7) bekezdés], illetve az ügyek meghatározott körében a magánvádlótól [Be. 52. § (1) bekezdés] vagy a pótmagánvádlótól [Be. 53. § (1) bekezdés] származzék. Törvényes csak az a vád lehet, amely a minimális tartalmi követelményeknek is megfelel. A vád képviselőjének minden esetben konkrétan körülírt cselekmény miatt, annak a büntetőtörvény szerinti minősítését is tartalmazó, pontosan azonosítható személy felelősségre vonására irányuló megalapozott, a bizonyítékok megjelölését és indítványait is magában foglaló összefoglalt váddal kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményeznie. Ezt tükrözi a következetes ítélkezési gyakorlat is.

Nick arra már válaszolt nekem, hogy szerinte nehezebb lesz elutasítani a pótmagánvád indítványt, de vajon lesz egyáltalán a bíróknak a fentiek alapján szubjektív döntési lehetőségük az elutasításra , akkor is, ha formailag mindent tartalmaz a vádindítvány?

Remélem érthető a kérdésem.

persze helyes amit mondosz jó hogy van pótmagánvád
de ha van akkor legyen normálisan szabályozva
lásd pl. AB pp. felülvizsgálattal kapcsolatos határozatát

„A Be.-hez fűzött indokolás ugyanakkor az igazságszolgáltatás legitimációs válságával, a közösségnek az igazságszolgáltatás elfogulatlan és pártatlan működésével kapcsolatban megfogalmazódó kételyeivel is indokolta a pótmagánvádat.” [42/2005. (XI.14.) AB határozat]

Ha innen nézem érdekes dolog hogy a vádindítvány ténybeli vagy jogi alapja nyilvánvalóan hiányzik
és ez ellen nem lehet fellebezni

Bizonyára az a védekezés ami a tényeitek ellen szól, lehet gyenge lesz, de a bíró kezébe adott döntés hát, hogy is irjam, majdhogynem a hatalom érdekei mellett fog szólni. Sajnos a bírák ma Magyarországon a politika által befolyásoltak. Féltik a helyüket, és saját érdekeiket tartják szem előtt. Ha ez nem igy lenne, akkor a bíróságon is folytatnának le bizonyítási eljárást, nem szaporodnának el egyre inkább a rögtönítélések, néhány pár évtizeddel ezelőtti eljárásokra hasonlitva.
Szomoru, de igy van.
Done

Igen, igy van ObudaFan. Ha innen közelítjük meg, akkor jó is lehet, csak miután a szakma régen elveszítette a becsületét, minden új aggályosnak tünik.

Kedves Nick
Minden bizonnyal... ha bíró vagy. :o))

Kedves lízing,

annak örülök, hogy a jogi alapokban már egyetértünk! :)

Addig pedig, hogy a sértett ellen indult büntetőeljárás, főleg, hogy a terhelt koholta a vádat, én maximum egy bizonyítási eljárás végén tudnék eljutni, addig figyelembe kell vennem a terhelt védekezését is. De gondolom, ezt egy ügyvédnek nem kell magyaráznom...

:)

Üdv:

Azért eddig ez sem volt. Ha az ügyész ítélte meg úgy, hogy a vádindítvány ténybeli vagy jogi alapja nyilvánvalóan hiányzik, akkor vége volt az eljárásnak, hiába kapálózott a sértett. Most legalább bíró dönt.

Mondjuk valóban aggályos a még hatályos szabály miszerint elutsítják a pótmagánvádat ha “d) a vádindítvány ténybeli vagy jogi alapja nyilvánvalóan hiányzik.” Mindez annak a tükrében hogy egy efféle bírói mérlegelés ellen még fellbezést sem enged a törvény
Hogy érvényesülhetett e módon a pótmagánvád célja hisz nagyon könnyű elutasítani egy pl. már vádemelést mellőzött ügyet

A hamis vádnál a büncselekmény pedig azzal válik befejezetté, hogy azt hatóság előtt megtette. A törvényi tényállás megvalósulása utána következ(het), pölö, hogy elindul az eljárás, vagy esetleg a hamis vád alapján el is ítélik a szerencsétlent... A szándékos és előre kiterveltet csak abból a megközelítésből jelöltem meg, hogy felsem merüplhet a mi esetünkben gondatlan alakzat... noha létezik, Mert ha előre kitervelte, nyilván nem minősülhet gondatlannak...

Kedves Nick! Persze azt hiszem egyet értünk, de gondolatilag juss el oda kérlek, hogy a sértett ellen elindult a büntetőeljárás, és nem kevés ideig tartott, még az Eu-s jogharmonizáció előtt... és bizony nem hogy nem bizonyult valósnak az ügyintéző állítása, de még koholta is a vádat. Persze a részletekről nem irtam, és igy nyilván azt irtad itt le, ami igy felóületesen első olvasatra lejön ... Azért kössz a segítséget.
Lízing

Kedves István, hogy a Te kérdésedre is válaszoljak, két okból nehezebb lesz július 1. után a vádiondítvány elutasítása:

• a korábbi törvény a ténybeli és jogi alap nyilvánvaló hiányát írta elő feltételül, amibe miondenki azt értett, amit akart. Az új szabályozás d./ pontja e kört két dologra szűkíti le, és pontosan felhívja az alapjául szolgáló törvényhelyeket (Be 2.§ /2/ bek.és Be 230.§ /2/ bek.). Így a bíróságnak tételesen össze kell vetnie és meg kell jelölnie, hogy az ott - illetve a 230.§-ban visszahivatkozott 217.§-ban - felsorolt kellékek közül pontosan mi hiányzik a vádindítvány elfogadhatóságához.
• ráadásul mivel megszűnik a fellebbezés kizártsága, belép a másodfokú kontroll.

1. Nemcsak az állam felé van korlátlan enyhítési lehetőség a hamis vádnál - meghatározott feltétellel - hanem bárki felé.
2. A szándékos és az előre kitervelt (bár e két fogalaom nem ugyanaz) bűncselekmény természetesen veszélyes a társadalomra, de csak az, hogy a hivatali jogkörében eljáró személy megállapítása nem bizonyul valónak, még nem alapozza meg a bűncselekményt. Ilyen alapon - hogy csak a legkézenfekvőbb példát vegyük - minden felmentett vádlott ügyében el lehetne ítélni hamis vádért a vádiratot szerkesztő ügyészt, ami természetesen fel sem merül. A kérdésnek egyébként bő bírói gyakorlata van a rágalmazás-becsületsértéshez kapcsolódóan (pl. EBH 2003/846., EBH 2000/295., BH 2001/96 és még sokan mások). Mivel a hamis vád lényegében a rágalmazás speciális esete, az ott kialakult álláspontot a hamis vádra is irányadónak tartom.