Bűnszövetség


Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.25. 13:02

(Megjegyzem, a kérdésnek nagyjából semmi köze nincs a drogokhoz, a végrehajtási kegyelemhez annál több. Abban is szakjogász a kolléganő?)

Kovács_Béla_Sándor # 2020.07.25. 12:59

Drogügyi szakjogász...

mrkorrekt # 2020.07.25. 05:27

Hopeful92!

Kábítószer-kereskedelem, visszaélés kábítószerrel, kábítószer birtoklás ügyekre szakosodott ügyvéd dr. Király Enikő, a honlapján rengeteg kábítószerrel, új pszichoaktív anyaggal összefüggő jogi kérdésről kaphat információt!

https://drkiralyeniko.com/…ereskedelem/

alfateam # 2020.07.19. 08:22

Itt van baloldalt Szolgáltatások: ügyvédi szaknévsor. Válassz magadnak!

Hopeful92 # 2020.07.19. 08:12

Üdvözlöm!

Egy kedves ismerősöm 2018.február hónapban 5 év 3 hónap büntetést kapott kábítószer kereskedelem bűnszövetségben elkövetett tettéért. Jelenleg börtönbüntetését tölti.
2020.június hónapban a benyújtott EVSZ iránti kérelmét elfogadták, de a vírushelyzet miatt nem tud élni a lehetőséggel.
Az ügy a legfelsőbb bíróságon zárult le, ezért keresünk olyan jogi képviselőt, aki az ügyirat megismerése után vállalná az ügy képviseletét egy esetleges újratárgyalás/perújítás során.
Szeretnénk kegyelmi kérvényt benyújtani a Köztársasági Elnök Úrnak is.
Abban kérnénk segítséget, hogy tudnának e olyan ügyvédet ajánlani, javasolni aki a fenti ügyekben specialista.
Ha van további ötletük vagy lehetőség amivel ebben az esetben élni lehetne kérem írják meg!
Előre is köszönöm a segítséget!

lazarus # 2006.06.19. 07:58

dNver? Még mindig várom a választ :)

lazarus # 2006.06.15. 21:14

Tehát a harmadik fél az elszállítás alatt elen volt az autóban végig. Beálltunk egy udvarra, ott is ő nyitotta és zárta a kaput.
Tehát ő most bűnsegéd vay társtettes?

Arról szted milyen egyéb bizonyíték lehet hogy az iratokat elvették? Nem becsülök le senkit, csak nem értem.
Ha csak közben meg nem találják, de tudtommal ez még nem történt meg, hisz gondolom akkor már visszaadták volna. Vagy tévedek?

dNver # 2006.06.15. 18:07

Hi!

A Btk. a bűncselekmények elkövetőit tettesekre és részesekre osztja. Tettes a bcs. törvényi tényállását (társtettesség esetén legalább annak egy részét) valósítja meg.
Részes a felbújtó (mást bcs elkövetésére rábír) és a bűnsegéd (aki kifejthet az elkövetőre szándékerősítő tevékenységet, a jelenlétével a sértettre akaratgyengítő hatást, vagy a bcs. elkövetését valamilyen más módon könnyíti).

A feljelentés elmulasztása miatt akkor lehetne büntethető valaki ha kizárólag tudna a tervezett vagy megkezdett bcs.-ről, de abban semmilyen módon (részesként sem) nem vesz vagy vett részt.

A személyi szabadságtól megfosztás nem csak egy pillanatról szól (amikor elveszíti a szabadságát valaki) hanem ennek az állapotnak a fenntartásáról is. Tehát, ha ebben valaki bármilyen módon aktívan részt vett (pl. segített az elszállításban) akkor véleményem szerint tettes.

A sértett vallomása valószínűleg kevés az ilyen esetre, de ne becsüld le a rendőröket. Biztos vagyok benne, hogy ha valóban megtörtént akkor egy ilyen súlyú ügyben nem csak ennyi bizonyíték lesz mire befejezik a nyomozást.

Bye

lazarus # 2006.06.14. 20:43

Még egy: az elvett iratok még nem kerültek meg.

Természetesen az elkövetők mindent tagadnak.
Kérdés hogy elegendő bizonyíték-e a sértett vallomása erre az esetre?

Ha pedig tényleg bizonyítást nyer az emberrablás, elképzelhető hogy ezért felfüggesztettet kapjanak? Ugye ez alapból 2 évről indul, és 1 évnél hosszabb büntit csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet felfüggeszteni. Ez ebben az esetben lehetséges?

lazarus # 2006.06.14. 20:37

Kedves dNver!

Természetesen az elkövetők nem szaadlábon védekeznek! Nem rólam szól a történet, én csak egy közvetett áldozat vagyok!

A harmadik fél (az ajtónyitogató) még nem került meg.

ObudaFan

szerinted hibás az az értelmezésem hoy bűncselekmlényt az is elkövet aki tud egy emberrablási szándékról és nem értesíti az áldozatot vagy a rendőrséget? Ha jól láttam a btk-ban ez is benne van. És a harmadik fél sztem ezt a tényállást is kimeríti.
A másik pedig, hogy minden cselekménnyel ami megtörtént, lényegében egyetértett. Ez sem tettesség?

És egyébként büntetésileg mi a különbség a bűnrészes és a bűnsegéd között?
Elnézést ha jogila nem pontosan fogalmazom, de biztos értitek.

ObudaFan # 2006.06.14. 17:47

Az ajtó kinyitója biztosan nem tettes, hanem bűnsegéd, ha semmi többet nem tesz, mert a tényállás egyetlen elemét sem valósítja önmagában ezzel meg.

dNver # 2006.06.14. 00:44

Hi!

Szerintem az "ajtónyitogató" is tettes, hiszen ezzel már a helyszínen, aktívan vett részt az emberrablásban, itt már nagy jelentősége nincs, hogy a karját fogta a személynek vagy csak az ajtónyitással segítette őt be a kocsiba. A személyi szabadságtól megfosztásban részt vett, nem szükséges, hogy az ezt megelőző erőszakban vagy fenyegetésben is részt vegyen. De ha valamilyen csoda folytán bűnsegédnek minősítenék akkor sincs jelentősége, hiszen a bűnszövetségnek nem csak tettesek lehetnek a tagjai.

Ha jól értem a történetet, akkor egy önbíráskodás vagy rablás kísérlete csapott át emberrablásba.

Emberrablás során eszközcselekmény az erőszak alkalmazása annak érdekében, hogy személyi szabadságától megfosszák a sértettet. Ha 8 napon belüli a sérülés meg is marad büntetlen eszközcselekménynek. De ha 8 napon túli lett volna, bizony halmazatban ugrik mellé a súlyos testi sértés is.

Az okirattal visszaélés nem lehet eszközcselekménye az emberrablásnak, hiszen az a követelés közlésével befejezetté vált. Esetünkben valószínűleg már akkor, amikor a lakásból a kocsihoz indultak.

Az utócselekmény akkor nem büntethető ha a jogi tárgy sérelmét a korábban elkövetett bcs. már előidézte és az újabb ezt már nem fokozza (klasszikus példa: a tolvaj az ellopott dolgot megsemmisíti akkor már nincs rongálás). Tehát két külön tényállásba ütköző bűncselekményről beszélünk, melyeknek azonos a jogi tárgya.

Nem értem miért volt szükség az iratok elvételére. Ha szökni akar ezek nélkül is megteheti, ha pedig annak hatására sem fizet, hogy elrabolták, akkor az iratai hiánya miatt sem fog.
Viszont az elvétel céljától függetlenül belekevert egy teljesen eltérő (addig sértetlen) jogi tárgyat, aminek köze nincs az emberrablás jogi tárgyához ezért halmazatba kerül vele, annyi rendbeli ahány köz illetve magánokiratról van szó.

Én már azon is csodálkozom, hogy egyáltalán szabadlábon védekezhetsz. (Szerintem a védőd is.)

Kovács_Béla_Sándor # 2006.06.11. 20:06

nem kell feltétlenül bántalmazni és az iratait elvenni. Vagy nem jól értem?

Nem arról van szó, hogy nélkülözhetetlennek kellene lennie. (A lakásba is be lehet menni álkulccsal is az ablakbetörés helyett.) A kérdés az, hogy a fő cselekmény megvalósulását szolgálta-e, és ahhoz képest elhanyagolható-e. Az én válaszom az, hogy igen.

hlaszlo # 2006.06.11. 19:49

Kedves Kepton és KBS!

Amit itt pedzegettek, az az egység problematikája, hiszen emberrablást nem lehet a nélkül véghezvinni, hogy korlátozzam a sértettet személyes szabadságában, így az emberrablás elnyeli a szem. szab. korlátozását...
Érdekelne, hogy miért nem beszélünk társettességről, és részességről?
A harmadik elkövető szerintem csak bűnsegéd...

hlaszlo # 2006.06.11. 19:49

Kedves Kepton és KBS!

Amit itt pedzegettek, az az egység problematikája, hiszen emberrablást nem lehet a nélkül véghezvinni, hogy korlátozzam a sértettet személyes szabadságában, így az emberrablás elnyeli a szem. szab. korlátozását...
Érdekelne, hogy miért nem beszélünk társettességről, és részességről?
A harmadik elkövető szerintem csak bűnsegéd...

lazarus # 2006.06.11. 19:19

Ez már érthetőbb magyarázat.
De az alábbi esetben ugye ez nem így van, hisz ahhoz hogy valakit elraboljanak, nem kell feltétlenül bántalmazni és az iratait elvenni. Vagy nem jól értem?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.06.11. 17:36

Semmi baj. Én kérek elnézést az érdességért - vizsgaidőszak van :)

Az elő- illetve utócselekmény nem egyszerűen időbeli sorrendet jelent. Előcselekménynek (vagy önállótlan részcselekménynek) az a magatartás minősül, amely mintegy eszközcselekménye volt egy másik, jóval súlyosabbnak. Így például nem rónak a betörő terhére rongálást is, akkor sem, ha a behatoláskor betört ablak betörésével kárt okozott. Utócselekmény meg az, amelyet az elkövető az igazságszolgáltatás előli menekvés, a bűncselekménnyel megszerzett előny biztosítása érdekében követ el - feltéve, hogy az eredeti bűncselekményhez képest nincs jelenztős súlya. (Így egy rablás szemtanújának megölése nem minősül ennek, egy csaláshoz használt magánokirat megsemmisítése viszont igen.)

lazarus # 2006.06.11. 17:08

Kedves KBS!

Ne haragudj, ha esetleg megbántottalak, próbálok másképpen fogalmazni legközelebb.
A kérdésem az lett volna, hgy akkor nem értem mit jelent az, hogy az elő- és utócselekmény büntetlen marad.
Szóval nem szándékosan értem félre a szavaidat, hanem egyszerűen még nem világos a dolog.
Ezért vagyok itt ezen a fórumon. Ha úgy gondolod hogy továbbiakban nem kívánod részletesen kifejteni a mondandódat, akkor köszönöm az eddigieke is.
De én még itt vagyok, mert ahogy látod maradt bennem még tisztázatlan kérdés.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.06.11. 14:19

Kedves kepton!
Én hozzátettem, hogy szvsz. Te meg ítéletet hirdettél. Ex katedra, az érvelés teljes mellőzésével. Hiába, nem vagyunk egyformák.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.06.11. 14:18

Ezzel azt akarod mondani, ...

Nem kérlek szépen, nem azt akarom mondani. De te úgy érted félre a szavaimat, ahogyan csak akarod. Ez egy szabad ország szabad fóruma.

kepton # 2006.06.11. 13:39

De igen, ha túszul ejtik és ezzel jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényt akarnak akarnak érvényesíteni, akkor az emberrablás (és nem önbíráskodás).

lazarus # 2006.06.11. 11:09

Az előcselemény és az utócselekmény büntetlen marad.

Ezzel azt akarod mondani, hogy ha pl. lopok egy autót, és azzal el megyek bankot rabolni, akkor az autólopásért nem büntetnek meg?
Vagy hazafelé még elveszem a biztonsági őr iratait, akkor az nem közokirattal való visszaélés?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.06.10. 15:47

Az előcselemény és az utócselekmény büntetlen marad.
Az, hogy a rendőrség hogyan minősít egy cselekményt, messze nem jelenti, hogy az ügyészség is úgy emel vádat, s arra sem garancia, hogy a bíróság miként ítél majd.

A példa kedvéért: ha ez a társaság megbeszélte, hogy jómódú vállalkozók túszul ejtésével és váltságdíj követelésével fognak pénzt szerezni, akkor bűnszövetségben működtek - akkor is ha ezt akár csak egyetlen egyszer is megkísérelték.
Ha viszont az egyikük úgy gondolta (vagy azt mondta a többieknek), hogy az illető tartozik neki, és ezt a tartozást próbálták meg a leírt módon bevasalni, akkor nem fogják megállapítani a bűnszövetséget - szvsz még az emberrablást sem.

lazarus # 2006.06.10. 15:37

A szembesítéskor a jegyzőkönyvön a következő szerepelt: készült emberrablás és más bűncselekmények megalapozott gyanúja alapján. A pontos mondatra nem emlékszem, de a lényeg hogy az emberrablás is benne volt, plusz egyéb bűncselekmények, plusz a szembesítés során kiderült dolgok alapján közölte az előadő hogy közokirattal való visszaélés is lesz a gyanúsításban.

Hogy érted azt, hogy egyáltalán nem biztos a halmazat? Hisz töb bűncselekményről beszélünk, amik nem szükgsészerűen következnek egymásból.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.06.10. 15:17

Az általad vázolt esetben még az sem biztos, hogy halmazatról beszélhetünk - tehát több bűncselekményről. Azt meg, hogy mit kaphatnak érte, nem nehéz megmondani, hanem lehetetlen. Nem mindegy ám, hogy emberrablás vagy személyes szabadság korlátozása esetleg önbíráskodás.