másod fokú bíróság kiszabbhat - e sullyosabb büntetést


willow # 2006.09.11. 08:26

kedves Dr.Attika és Traffic,
gyors és kielégítő válaszaitokat mindkettőtöknek köszönöm szépen :)

Dr.Attika # 2006.09.09. 18:32

1990. évi XCIII. tv. az illetékekről

  1. Illetékmentes a büntető ügyekben:
  1. 520 a terhelt, a védő és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője részére a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 70/B §-a (2) bekezdésében, (5) bekezdésének a) pontjában és (6) bekezdésében meghatározott iratokból a másolat egyszeri kiadása.
Traffic # 2006.09.09. 18:16

T. willow!

1990. évi XCIII. törvény
az illetékekről

57. §
(2) Illetékmentes a büntető ügyekben:

  1. a terhelt, a védő és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője részére a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-a (2) bekezdésében, (5) bekezdésének a) pontjában és (6) bekezdésében meghatározott iratokból a másolat egyszeri kiadása.
willow # 2006.09.09. 17:29

kedves pocak,

megkérdezhetném tőled (vagy bárki mástól, aki tudja) hogy melyik jogszabály rendelkezik arról, hogy idén ápr. 1-től 1 azaz egy db másolati példány kérhető az eljárás során keletlezett iratokról?
elöre is nagyon szépen megköszönöm,
üdv minden erre tévedőnek,

will:)

pocak # 2006.07.03. 05:32

vyvy!
Javaslom, hogy mielőbb írd meg az észrevételeidet és küldd el a másodfoknak.
A másodfok ugyanis vagy tárgyalást ír ki, vagy nyilvános ülésen dönt. Akkor lesz tárgyalás, ha bizonyítást vesz fel, tehát ha neked van bizonyítási indítványod is egyben, akkor mielőbb tudasd velük, mert ha helyt adnak naki, akkor tárgyalást tűznek ki. Ha viszont már kitűzték a nyilvános ülést, uána nem fognak bizonyítást felvenni. Max. hatályon kívül helyezik az elsőfokú ítéletet és új elsőfokú eljárás lesz.

A másodfokú eljárás időpontjáról egyébként kapni fogsz idézést (ha tárgyalás lesz, és akkor kötelező a megjelenésed), illetve értesítést (ha nyilvános ülés lesz, és a megjelenésed nem kötelező).
/Javaslom, hogy mindenképpen jelenj meg./

Ebben is szerepelni fog, hogy legkésőbb a kitűzött időpont előtti 8-ik napon be kell érkeznie az írásos észrevételednek. (Hogy érdemben foglalkozni tudjanak vele). De a tárgyaláson /nyilvános ülésen szóban is előadhatod őket, de sokkal meggyőzőbb, ha előtte már írásban beadsz egy jól összeszedett, esetleg jogszabályi hivatkozásokkal tűzdelt írásos fellebbezést.

Javaslom, hogy miután megírtad, küldd el e-mailben Nickname-nek, és kérdd meg, hogy ha van ideje, nézze át és segítsen kijavítani. (Nem ő fogja kijavítani, de adhat olyan támpontokat, hogy hogyan érdemes átírni.) Nekem egyszer már bejött a segítsége, kísértetiesen hasonló ügyben.

Egyébként megvan neked az összes iratod az üggyel kapcsolatban, vagy csak az ítélet?
(Gondolok itt a nyomozati jelentésre, tárgyalási jegyzőkönyvre, orvosi látletet másolatára)
Ezeket ugyanis a jó fellebbezéshez nem ártana kikérned a bíróságtól, ráadásul most ápr. 1-től ingyenesen kérhetsz mindenből 1 db másolati példányt.

Babi27 # 2006.07.02. 19:30

Párom Állappusztán tölti büntetését, ez elég messze van a lakóhelyemtől, így az ügyvéd ajánlatára írtam a Budapesti Büntetés végrehajtási Intézetnek hogy helyezzék el páromat Kecskemétre. A levelet megírtam de közben párom meggondolta magát., mert mondta, mi van, ha rosszabb helyre kerül, mint most van! Az a kérdésem, ha írnék egy másik levelet a Budapesti Büntetés végrehajtási Intézetnek, hogy kérem levelemet tekintsék semmisnek milyen hatással lesz ez ránk nézve? Rosszabb helyzetbe hozom ezzel páromat? Ja és olvastam az interneten Kecskemétről hát mit mondjak talán rozszab mint Állampuszta. Vagy valaki tudna írni milyen Kecskemét? Igaz hogy ott kettő fogház is van?

vyvy # 2006.07.02. 08:20

Köszönöm a segítségeteket!

Még a tárgyaláson fellebbeztem.Észrevételt,meddig tehetek az itélet után?

ObudaFan # 2006.06.27. 22:34

Az elsôfokú bíróság által felmentett vádlott bûnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. Ez irányadó akkor is, ha a másodfokú bíróság bizonyítást vesz fel, és annak eredményeként súlyosabb bûncselekmény állapítható meg.
A vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a bûnösségének megállapítására, bûncselekményének súlyosabb minôsítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul.
Ha az elsôfokú bíróság a bûncselekmény miatt kiszabott büntetés vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedés mellett a vádlottat valamely bûncselekmény miatt emelt vád alól felmenti, vagy vele szemben az eljárást megszünteti, a bûncselekmény miatt kiszabott büntetés vagy a büntetés helyett alkalmazott intézkedés - ha a vádlott terhére a fellebbezést kizárólag a felmentés vagy a megszüntetés ellen jelentették be - csak akkor súlyosítható, ha az ítélet felmentô vagy eljárást megszüntetô rendelkezése miatt bejelentett fellebbezés sikeres.
A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki

  • büntetést azzal szemben, akinek az ügyét elsô fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,
  • pénzbüntetés helyett közérdekû munkát vagy szabadságvesztést, közérdekû munka helyett szabadságvesztést,
  • felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést; végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartalmú szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem,
  • végrehajtandó pénzbüntetés vagy közérdekû munka helyett felfüggesztett szabadságvesztést,
  • felfüggesztett pénzbüntetés helyett végrehajtandó pénzbüntetést, végrehajtandó pénzbüntetés helyett nagyobb összegû pénzbüntetést, annak felfüggesztése mellett sem,
  • az elsôfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,
  • az elsô fokon fôbüntetés helyett önálló büntetésként alkalmazott mellékbüntetés helyett fôbüntetést.

Ha az elsôfokú bíróság az elkobzásról, illetôleg a vagyonelkobzásról a törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, a tényállás azonban a döntéshez szükséges adatokat tartalmazza, errôl a másodfokú bíróság is határozhat abban az esetben is, ha a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést.
Ha az elsôfokú bíróság szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezményt e jogkövetkezmény a másodfokú eljárásban akkor súlyosítható, ha a fellebbezés a felmentô rendelkezés ellen irányul, vagy az a szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény súlyosítását célozza.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.06.27. 10:11

Jóvanna. Akkor úgy mondom, hogy csak akkor, ha a magánvádló is fellebbezett súlyosbításért.

pocak # 2006.06.27. 07:04

Először is, könnyű testi sértésnél nincsen ügyész, a vádat a sértett magánvádló képviseli.
Ha ő nem jelentett be fellebbezést, akkor súlyosbítási tilalom van, vagyis a másodfok nem ítélhet meg súlyosabb büntetést (hacsak nem minősíti át a bűncselekményt az iratok alapján, mondjuk súlyos testi sértésre, de ezt nem tartom valószínűnek).

Természetesen tehetsz észrevételt, sőt, mindenképp tegyél.
A vádat és a bűnösségedet a magánvádlónak kell bizonyítania, nem pedig neked az ártatlanságodat.
Ráadásul a bűnösségedet kétséget kizáró módon kell bizonyítania. Ha ez nem sikerül neki - márpedig ha a tanú nem állatja határozottan, hogy látta a rúgást - akkor a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem lehet a terhedre róni. Ez a Büntető eljárásnak egy alapelve.
A bíró nem mondhatja, hogy de megtörténhetett...!

Ha nem fellebbeztél rögtön a tárgyaláson, akkor azonnal add be a fellebbezésedet írásban, elég egy pár sor, aztán majd később bővebben kifejted az álláspontodat.
Hivatkozzál az ítélet megalapozatlanságára, és az indokolási kötelezettség hiányára (mert amit írtál, az nem lehet indokolás).

Kovács_Béla_Sándor # 2006.06.25. 10:45

Csak akkor, ha az ügyész is fellebez súlyosításért.

vyvy # 2006.06.25. 10:26

Az lenne a kérdésem,hogy az itélet után,ha fellebbezek a másodfokú bíróság adhat-e sullyosabb büntetést?Illetve az itélet indoklására ami szerintem nem bizonyítja a bűnösséget, írásban tehetek-e észrevételt másodfokon?Ugyan is a tanú nem látta azt,hogy rúgás történt-e,de azt mondta megcáfolni sem tudja,mert ő az arcokat nézte.Ennek ellenére a bíró úgy indokolta az itéletet,hogy ettől még megtörténhetett.Holott a rendőri jelentés sem tartalmazza azt,hogy a sértett tett volna említést a lábára vonatkozóan..A sértett a mellkasát jelölte akkor meg,és csak később vetetett látleletet a lábáról.Hivatkozva arra,hogy elfoglaltsága miatt nem ment előbb orvoshoz.Szerintem a könnyűtestisértést úgy nem lehet bizonyítani,hogy van egy látleletem,de a tanúm nem látta a rúgást.De azért itéljük csak el,mert lehet,hogy megtörtént.?Nem kellene ezt bizonyítani is,vagy csak elég,hogy elmegyek látleletet vetetni azt mondom X csinálta és elég?
Segítségeteket és véleményeteket előre is köszönöm!!