Bf !! Segítsetek

Szerintem éppen azok a legproblémásabb esetek, amikor "szakértőként" nyilatkoznak (gyakran felkészületlen, de jó médiakapcsolatokkal rendelkező) ügyvédek olyan ügyekről, amelyekről fogalmuk sem lehet azok mélységében. Ha meg az derül ki, hogy mégiscsak van fogalmuk, akkor csak a hülye nem tudja, hogy valamelyik féltől ismeri az - egyébként sok nem nyilvános adatot tartalmazó - ügyet. Ilyenkor pedig az az etikátlan, hogy nem árulja el, melyik felet képviseli, és így független szakértőnek adja ki magát. Nesze neked, Kolláth.

Mert az ő mobilszámukat tudják.

Az a kérdés, hogy a "védence érdekeinek előmozdítását" ki hogyan értelmezi.

Az szerintem is elfogadható lehet, ha pl. megkéri, akik láttak egy konkrét esetet, és tanúskodni tudnak, jelentkezzenek.
Sok esetben azonban - általában bizonyos "sztárok" ügyében - szinte "médiaoffenzíva" folyik, úgy, hogy - mint írod - az ügyészek, bírók nem fejthetik ki ugyanarról az álláspontjukat. De ennek nem is a médiában van (lenne) a helye, hanem a bíróságon.

Úgy tudom ez egyébként pl. az USA-ban tilos, folyamatban lévő ügyekben nem lehet a közvéleményt befolyásolható cikkeket, a tárgyalásról fényképeket, stb. nyilvánosságra hozni.

"Szakértőként" szerintem is nyilatkozhat az ügyvéd, azonban pont erről írtam, hogy van kb. 15-20 személy, akik "az ügyvéd"-ként jelennek meg a médiában, és szinte minden kérdésben csak ezt a kört kérik fel.

Kolláth. Egyébként egyetértek.

Az ügyben az álláspontom az, hogy konkrét ügyben az ügyvédnek egyetlen esetben engedhető meg a nyilatkozattétel (és ez inkább büntetőügyekre vonatkozik, ezért a szóhasználat), ha a védence érdekeinek előmozdítása érdekében szükségesnek látja. Minden más esetben erkölcsileg és etikai szempontból is megkérdőjelezhető a magatartása. A konkrét ügyekről nem véletlenül nem nyilatkoznak sem bírók, sem ügyészek. Tilos.

Más a helyzet, ha "szakértőként" kérik fel az ügyvédet. Ekkor szerintem nyilatkozhat, (általánosságban, hiszen nem ismeriheti teljes mélyégében az ügyet...) arcával, nevével, de nagy a felelőssége, hogy szakmailag megalapozott legyen a nyilatkozata. (Lásd. Koláth Úr)

Én úgy tudom, hogy az ügyvédi reklám még tiltott (bár a GVH előtt volt valamilyen eljárás, nem tudom, annak milyen eredménye lett).
Szerintetek az nem reklám, amikor több százezer vagy millió néző előtt egy ügyvéd fél órát beszél arról, hogy védence október végén szabadulni fog (nem írom, hogy ki, hónapok óta csak erről hallani és én már baromira unom), vagy hogy egy orvosi műhiba kapcsán ő hogyan járt el?

Persze, ez természetesen nem "direkt reklám" ("Pere van? Forduljon hozzám.") de ha én laikus lennék, biztos azt mondanám (és ezért a laikusokat abszolut nem tudom hibáztatni), hogy erről a múlt héten milyen jól beszélt X.Y ügyvéd úr "a TV-ben" forduljunk hozzá. Teljesen egyértelmű, hogy akinek a neve többet forog a médiában, ahhoz többen fordulnak, az többet kérhet, stb.

Gondolom, nem az ügyvéd kéri, hogy őt "sztárügyvédnek", stb. titulálják, de ha úgy hívják nem is tiltakozik ellene.

De az út nyitott: ki kell kapni valami "sztárt" (kb. 500-1000 ember által ismert embert) ügyfélnek, akkor érdekes leszel a médiának, "sztárügyvéd", akkor már a média esetleg a véleményere is kíváncsi lesz, és az út egyenes.....

Érdekes módon konkrét ügyben eljáró bírót, ügyészt, bv. bírót, még sohasem láttam nyilatkozni, ügyvédet annál többet. Ez a Kamara szerint nem ügyvédi reklám?

Miért, "alkotmányjogász" szakképzés létezik? És ha olyan valaki hívja magát alkotmányjogásznak, aki a kérdéses tárgyból hármasra államvizsgázott, mit szóljunk? :)

Október 23.: sokan amnesztiában reménykednek
2006. szeptember 15. 5:10

Magyar Nemzet - Kulcsár Anna

Innen az infó ,csak böngészek mert érdekel a téma de nagyon!

Ennél a bizonytalanságnál még az is jobb lenne ha kijelentenék hogy: NEM LESZ ITT SEMMI!!

Nos elküldtem Koláth doctor úrnak ( fent tart egy honlapot) az alábbi észrevételt. Sunyi mód nem válaszol. Látod a "megvett jogászok" ennyire képesek.

Kedves "Egyjogász"!
Tegnap három óráig "kényszer várakoztam" egy kávézóban. Ki voltak rakva bulvár lapok. Várakozás közben olvastam őket és az egyikben dr. Kolláth György fejtegeti, hogy milyen botorság Ádertól, hogy feljelenttést tett GY.F. ellen visszaélés közérdekű adattal bűncselekmény miatt, hiszen Gy.F. nem adatgazda , így nem követhette el a bcs-t. Ha megnézzük közelebről a Btk. 177/B.§-hoz fűzött kommentárt és a büntetőjogi tankönyveket láthatjuk, hogy az elkövetője ennek a bcs-nek bárki lehet.(Nincs ilyen, hogy adatgazda). Az Áht. 50.§-a világosan leírja a kormány kötelezettségét, hogy a választások évében , a választások előtt tájékoztassa a "közt" az államháztartás adatairól. Aki ezt nem teszi az a fenti bcs-t követi el. Kolláth doktor is tudja ezt, de nyilván megrendelésre a bulvár olvasókat e tárgyban félre tájékoztatva nyilatkozik.

Kedves Dr. Attika!

Szívemből szóltál, más kérdés, hogy valamennyire már a jogi szakmai területre is benyomult a média. Az egyszerű tévénézőknek, újságolvasóknak az a 15-20 jogász "az ügyvéd" akiket folyamatosan lát, hall (Lsd. pl. Napkelte), és az "a tuti" amit ők mondanak.
Láttam én már olyat kiírva, hogy "nyilvánosságügyi jogász", akkor miért ne lehetne "kegyelmi jogász" is.

Kedves Dia-!
Melyik lapot is képviseled? milyen szakértőkről írsz? Dr. Magyar György ugyanolyan mezei jogász, mint én vagy bárki más. Vagy létezik már "KEGYELMI SZAKJOGÁSZ" is? Kőszeget meg abszolúte nem kellene szakértői szintre emelni.

Sokan reménykednek abban, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából az Országgyűlés közkegyelmi törvényt fogad el. Egy ilyen jogszabály megszüntethetővé tenne folyamatban lévő eljárásokat, és módot adna arra is, hogy a büntetésüket töltő emberek kiszabaduljanak, ha büntetésükből csak rövid idő van hátra. Lapunk szakértőket kérdezett meg: indokoltnak és lehetségesnek tartanának-e egy ilyen jogszabályt?

Naponta keresnek meg ezzel a kérdéssel ügyfelek s hozzátartozóik – mondta Magyar György ügyvéd. Van, aki üzen, levelet ír, vagy telefonon érdeklődik: nagyon nagy a várakozás – tette hozzá. Az ismert védő szerint indokolt lenne a közkegyelem a csekély súlyú ügyekben. – Olyan esetekre gondolok – magyarázta a szakember –, amikor a vádlott gondatlanságból sértette meg a jogot, vagy fiatalkorú, és csekély súlyú vétség róható a terhére. Semmiképp sem főbenjáró esetekről lenne szó – szögezte le Magyar György, aki köztudomásúan gyakran véd nehézfiúkat. – Rájuk semmiképp sem vonatkozna az amnesztia – fogalmazott. Szerinte az a baj, hogy nagyon közel vannak az önkormányzati választások.

A felfokozott politikai közhangulat nem teszi lehetővé az ilyen kényes kérdések tárgyilagos megítélését – vélte Magyar György –, ugyanakkor nem feledhető, hogy az államnak a szigor mellett kifejezésre kell juttatnia azt is: indokolt esetekben kész megbocsátani a bűnöket.

Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke úgy látja: a végrehajtható szabadságvesztések nagy száma és a börtönök zsúfoltsága indokolttá tenné közkegyelmi törvény elfogadását. Felhívta a figyelmet: idehaza túlságosan sokan vannak büntetés-végrehajtási intézetekben. Míg Nyugat-Európában 80-100 elítélt jut százezer lakosra, nálunk több mint 150. S ez – tette hozzá – nem azért van így, mert az emberek itt nagyobb hajlandóságot mutatnak a bűnözésre. Arról van szó, hogy nálunk a bíróság ritkábban szab ki alternatív büntetéseket. Ezt ugyanis a pártfogó felügyelet fejlődése ellenére sem könnyű megszervezni. Sok esetben a pénzbüntetés is szabadságvesztést jelent – mondta Kőszeg Ferenc. Ha ugyanis az elítélt nem tudja kifizetni az összeget, büntetését elzárásra változtatják. A Magyar Helsinki Bizottság elnöke szerint mindemellett a jelenlegi politikai szituáció az amnesztia ellen szól. Az elítéltekkel szemben táplált általános ellenszenvet valószínűleg csak növelné egy közkegyelmi jogszabály elfogadása.

Választójog az elítélteknek. Az igazságügyi tárcától nem kaptunk választ: várható-e amnesztia. Szakmai berkekben ugyanakkor köztudomású: a tárca álláspontja szerint meg kellene adni a szavazati jogot a jogerős büntetésüket töltő elítélteknek. A hazai jogszabályok jelenleg kizárják ezt. A változtatás indoka: az Emberi Jogok Európai Bírósága nem helyesli, ha a foglyokat a szabadságuk mellett a választójoguktól is megfosztják.

Csak a történelmi hitelesség kedvéért: a szocialisták nem támogattak semmit, mivel akkoriban egy feketeseggű, kicsi párt voltak a parlamentben. (Egyetlen egyéni körzetben tudtak csak nyerni.) Istenem, még emléknek is milyen szép...

Közkegyelem, meg kiknek is?

Emlékezzetek vissza a taxisblokádra, a gengszterváltás után nem sokkal volt. Utána külön törvényt alkotott az ogy. a taxisok, sõt a felháborodott taxiellenesek mentesítésére. Igaz, akkor a közt. eln. meg a fõpolg. mest. meg a mostani kormánypártok támogatták az ügyet, mert ugye akkor nem õk voltak kormányon...

Kár, hogy az embereknek olyan rövid emlékezetük vagyon.

Üdvrivalgással:
KEA.

Kedves Hozzászólók!

Egy biztos: a törvényjavaslatok között nem szerepel a közkegyelem témája...

Ne legyünk naívak. E kemény ítéleteket eleve úgy hozták meg, hogy 23-a előtt kegyelmet gyakorol az OGY.
Ez is "Fleto" PR. stratégiájának része.

Olyat megcsinálhat az OGy. Az OGy. senkinek sem köteles közkegyelmet adni, és ha ad, maga dönti el, kinek ad.

Köszi mindenkinek!!

Ez a nagy várakozás egyre fokozódik , laikus szemmel nézve a közkegyelem döntését nagyban befolyásolja ez a politikai cécó !
Talán ha kormányváltás lenne akkor lenne valami !
Sok infót hallottam, ügyvédek, keresgélés , na majd meglátjuk!!

Sokan börtönbe kerültek a tüntetések alatt. Olyat megcsinálhat az OGY hogy csak nekik ad kegyelmet a többieknek nem????

Kedves Traven!
A közkegyelem gyakorlására az OGY. jogosult és pedig törvény formájában. A törvényjavaslatokat a www.parlament.hu (törvényjavaslatok)portálon közzé kell tenni. Figyeldd minden nap és ha találsz ilyet, akkor igen!Ha nem, akkor sajna nem.
Az én saját véleményem az, hogy lesz közkegyelem. ( Hogy milyen körben azt nem lehet sejteni.)

Tisztelt Dia

Véleményem szerint megpróbálható, de 0,5 % -t adok rá. Nyomós indok, tények, bizonyítékok miatt nem sok rá a lehetőség a kérelemre, s lehet, hogy balul üt ki -visszaüt a dolog, de ne legyen igazam.
Mindenkinek azt javaslom, ha rám hallgat, azt csinál amit akar, s ha nem próbáljuk meg, akkor nem is történik semmi.
Vélelmezem, kicsi a lehetőség rá, véleményem szerint. Mérlegelni kell.

Tisztelt Traven.
Ezen kérdést a Köztársasági Elnök Úrhoz kellene feltenni, nem itt a Fórumban. Itt a fórumon nem hiszem, hogy fix válsz érkezne. Hozzáteszem, hogy ebben a forrongó, politikailag alig mentes, demostrácóval övezett közegben, nem hiszem, hogy érdemi válaszra számíthatnánk.

Senki nem tudja mi lesz, ki lesz, hol lesz. Akkor mit várhatunk. Úgy néz ki a dolog, hogy rettegünk, közbiztonság ügyileg. Közkegyelem nem kerül napirendi pontra.

• Löki

Kedves Fórumtársak!

Érdeklődöm, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából várható-e közkegyelem gyakorlása?
Kiterjed-e a halált okozó közlekedési bűncselekmény elkövetőjére, akinek magaviselete példás és "felezés" esetén 4 hónap múlva szabadlábra helyeznék?

Köszönettel!

A szabadságvesztés végrehajtása fontos okból - közérdekbôl, illetôleg az elítélt személyi, családi körülményei, egészségi állapota miatt - félbeszakítható.
A szabadságvesztés félbeszakítását

• egy évben tíz napig terjedô idôtartamra a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka;
• egy évben tíz naptól három hónapig, öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén harminc napig terjedô idôtartamra a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka;
• ennél hosszabb idôre az igazságügyminiszter

engedélyezheti.
A félbeszakítás tartama, valamint az engedély nélkül a büntetésvégrehajtási intézeten kívül töltött idô a szabadságvesztésbe nem számít be.
Az elítélt felügyelettel vagy anélkül meglátogathatja a súlyos beteg hozzátartozóját, részt vehet a hozzátartozója temetésén. A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka elrendelheti bilincs használatát, kivételes esetben megtagadhatja a látogatás, illetôleg a temetésen való részvétel engedélyezését.

Én csak egy laikus fórumozó vagyok, tehát amit írok nem szentírás:

RENDKÍVÜL nyomós ok kell ahhoz, hogy valakinek a büntetését félbeszakítsák. Ílyen ok mondjuk az elitélt sajnálatos gyógyithatatlan betegsége - és annak is a végstádiuma -, vagy hogy odakint váratlanul meghal a közös gyerek édesanyja, és a rokonságban nincs senki aki az ő nevelését/gondozását átvállalná. Vagy pl. az elitélt sürgős szívműtétje stb., és az után kell némi idő a lábadozáshoz - kizárólag orvosi javaslat alapján.

"Érzelmi" okok miatt (= pl. úgy hiányzol...) az ideiglenes félbeszakítás kérelme nem megalapozott.

Vélem az intézeti parancsnokhoz kell a kérelmet beterjeszteni, és ő köteles azt a szolgálati út betartásával - és véleményezésével - illetékes felsőbb szervhez továbbküldeni.

Természetesen az elitélt hozzátartozója is beterjeszthet egy kérelmet.

Kívánom a legjobbakat!

És várd meg amíg jogász is hozzászól majd az alanti kérdésedhez.

Sziasztok!

Szeretnék minden infót begyűjteni büntetésfélbeszakítással kapcsolatban !!
Ide értem az indokokat , meddig hatásköre a bv parancsnokának hány nap , neki kell címezni vagy a bv bírónak ?
Érdemes-e az opk-nál próbálkozni ha hónapokról beszélnénk?
Valamint hol találok erre vonatkozó jogszabályt?
Igaz karácsonyra álmodozom erről , de gondolom úgyis ráülnek egy darabig...
Elég ha én adom be ? Vagy a férjem is ?
Előre is köszönöm mindenkinek a válaszokat !!
/ Budapesti fegyház és börtönről lenne szó /
A fokozatunk börtön