valakinek a rossz hírét keltik

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

oligaliga # 2019.11.21. 05:05

Vadsuhanc

A tanú szavahihetőségének vizsgálatára nem kérhetsz szakértőt, ezért meredek a felvetésed. Egyszerűen nem tartozik a per tárgyához. Ha a félnek kétségei vannak a tanú előadásával kapcsolatban, kérje azvidézését (megfelelő indokkal), és a meghallgatáson kell kérdezni.

Tibi2

Ha a per tárgya a gyermekkel kapcsolatos (pl. kapcsolattartás), akkor a pszichológus szakértő meg tudja állapítani, hogy van-e a másik oldalon rád nézve hátrányos befolyásolás.

Vadsuhanc # 2019.11.20. 17:54

Mellesleg a szakértő vélemény megalapozhatja annak gyanúját, hogy a nagyszülő vette rá a gyermekkorút a hamis állítás előadására....

Vadsuhanc # 2019.11.20. 17:37

A meredekség csak abban vagy hogy a saját gyermeke vizsgálatát kell kérnie.

Esetleges más bizonyíték nem lévén - erre utal a gyermek meghallgatása is - igenis helyén való a szakértő kirendelése annak megállapítása érdekében , hogy a gyermek a valóságot tárja-e a bíró elé és pláne akkor ha az apát esetlegesen súlyos bűncselekménnyel vádolják. ( mert ahogy kiveszem itt nem polgári perről van szó )

oligaliga # 2019.11.20. 17:29

Vadsuhanc

Ez elég meredek elgondolás.

Traffic

Persze, hogy igazat kell mondania. A kérdésed az volt, hogy elkövetheti-e a rágalmazás bűncselekményét a tanú? A válasz igen.

Vadsuhanc # 2019.11.20. 17:05

Viszont lehet kérni szakértő kirendelését, hogy állapítsa meg a gyermekkorú személy igazat mond-e vagy sem.

Traffic # 2019.11.20. 16:42

T. oligaliga!

A bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban az eljárásjogi pozíciója: tanú. Figyelmeztették a hamis tanúzás, hamis vád törvényes következményeire. Ebből gondolom úgy, hogy elsődlegesen a fenti bűncselekmények valamelyikét követi el a tanú, ha nem mond igazat.
És most elvonatkoztattam attól, hogy a tanú gyermekkorú, hiszen akkor fenti bűncselekményekre történő figyelmeztetések nem hangzanak el.

oligaliga # 2019.11.18. 05:14

Traffic

Miért ne lehetne? A tanúskodás nem mentség és nem kibúvó.

Traffic # 2019.11.17. 16:36

T. oligaliga!

Így van köszönöm!

Véleményed szerint bíró előtt el lehet követni a rágalmazás bűncselekményt?

oligaliga # 2019.11.17. 13:07

Traffic
Tibi2

Létezik az új Btk -ban a közvetett tettes fogalma: aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.

A rágalmazas gondatlanságból nem szokott előfordulni, ez az alakzat nem is büntetendő.

Traffic # 2019.11.17. 11:25

T. Tibi2!

Nem.

Ha hatóság előtt valaki valótlant állít, igazságszolgáltatás elleni bűncselekményt valósíthat meg, általában hamis tanúzást. Fontos, hogy az ügy lényeges körülményére tegyen valótlan vallomást.
Aki erre ráveszi a hamisan tanúzót, a hamis tanúzásra felhívás bűncselekményt követi el.

A 14. életévét be nem töltött gyermek nem követheti el ezt a bűncselekményt, mivel büntethetőséget kizáró ok áll fenn (gyermekkor).

Hogy az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül hogy megvalósulhatott-e valamelyik, azt nem tudom.
Hamis tanúzás miatt csak akkor indulhat eljárás, ha az alapügy jogerősen befejeződik.

Tibi2 # 2019.11.14. 20:02

Tisztelt Fórumozók!

Akkor is megvalósul a rágalmazás ill. rossz hírkeltés, ha a rágalmazó nem saját maga, hanem egy harmadik személlyel, pl. gyermekkel kelti a rossz hírét valakinek?

Konkrétan a nagyszülők a saját unokájukat(kiskorú gyermekem) használták fel arra, hogy a bíróság előtt valótlant állítsanak rólam (apa).

Köszönöm a választ

László

békés # 2006.10.10. 08:57

Köszönöm a segítségeket!!! Nagyon nehezen bizonyítható ez a dolog!!!

Főlökött # 2006.10.06. 20:07

Tisztelt békés

Attól függ.

Becsületsértés magánindítványos bcs. Bírósági feljelentés, illeték lerovása után foglalkoznak vele, ha csak nem a kuncsaft közfeladatot ellátó személy. Pl. polgármester, képviselőtestületi tag.....stb. Ebben az esetben, hivatalból a közeg által üldözendő bcs.-ről beszélünk, s eljárnak.

Munkaügyi bíróságon is van keresni valónk.

Ezen felvetések esetén, korlátozott az információ, az érdemi döntésre, állásfoglalásra. Milyen-mi a károkozás, a hátrány, az eset kapcsán. Ki kinek, mit, milyen hátránnyal, összegszerűen mit okozott. Miből, milyen hátrány keletkezett, s az kinek.

Így nehéz állást foglalni, mint olvasható, a fentiek alapján.

Tisztelettel

----------------------
  • Löki
ObudaFan # 2006.09.29. 18:03

Btk. 179. § (1) Aki valakirôl, más elôtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedô szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendô.
(2) A büntetés két évig terjedô szabadságvesztés, ha a rágalmazást

  1. aljas indokból vagy célból,
  2. nagy nyilvánosság elôtt,
  3. jelentôs érdeksérelmet okozva

követik el.
180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben

  1. a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekû tevékenységével összefüggésben,
  2. nagy nyilvánosság elôtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedô szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendô.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendô, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
183. § (1) A 176-177. és a 178-181. §-ban meghatározott bûncselekmények elkövetôi magánindítványra büntethetôk.

Kála # 2006.09.29. 13:09

Ambrus, a becsületsértést, meg a rágalmazást milyen alapon zárod ki a konkrét tények ismerete nélkül?!

békés # 2006.09.29. 08:56

Tisztelt Mindenki!
A véleményeteket szeretném kérni abban, hogy amennyiben tanukkal bizonyítottan tudom igazolni, hogy a munkahelyemen a valóságnak nem megfelelő rossz híremet keltik, mit tudok tenni, illetve milyen jogi eszközzel tudok élni?
köszönettel!!