Büntetőeljárás felismerés

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

KaranyiczB # 2006.10.03. 06:26

Köszönöm szépen a válaszokat. Mindenesetre próbálkozom, ahol csak lehet. Én is a perújításra gondolok, de a végsőt majd az ügyvéd mondja meg miután elolvasta az ítéletet.
Így van semmi tárgyi bizonyíték nem volt az ügyben 4 vallomás a 2-vel szemben.
Majd írok az eredményről....

ObudaFan # 2006.10.02. 17:34

Az alább leírtakat még az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésben érdemes leírni. Azért jogerős (másodfokú) ítéletet ilyesmivel eredményesen támadni nem nagyon lehet, úgyhogy még most kell lépni.

_Lala_ # 2006.10.01. 21:22

„Ugyanis ha nem lenne jelentősége, akkor miért kérdezné meg?
Vagy rosszul gondolom?”

Egyszerű rutinkérdés, szinte mindig felteszik. Nekem pl. az volt, hogy nevezzem meg, hogy kit ismerek a vádlottak padján ülők közül.
Ezekből az egyszerű rutinkérdésekből össze tud állni egy kép a bíróban, amely alapján jobban meg tudja ítélni, hogy mennyire és milyen módon megbízható a tanú vallomása, amely nagyon fontos az olyan ügyekben, ahol a tanúvallomás érdemben befolyásolja az ügyet (mert pl. nincs tárgyi bizonyíték). Ahogy tippelem, az eseted is ilyen.

„Másodfokú ítélet után van még más lehetőség további jogorvoslatra?”

Persze. Feltéve, hogy van a másodfokú ítéletben olyan dolog, amely perújításra ad okot, és a határidőből még nem futottál ki. Ehhez nyilván ismerni kell az ítéletet...

KaranyiczB # 2006.10.01. 16:12

Ok köszönöm az infot.
Akkor már csak 1 kérdésem lenne . Másodfokú ítélet után van még más lehetőség további jogorvoslatra?
Ugyanis elég érdekes dolgok történtek az elsőfokú tárgyalás alatt a kivizsgáláskor. 4 tanúból, aki a másik autóban ült 1. azt mondta nem látott semmit ennek ellenére azt mondta felismer, bár ez sem igazán lehetséges de ebbe nem mennék most bele, a 2. tanú nem látott semmit, aki vezetett az pedig azt mondta ő nem rám emlékszik és az utolsó tanú pedig közölte hogy akire emlékszik az szőke volt és mikor megfordult és látta hogy nem vagyok szőke azt mondta inkább mégis barna. Nem érdekes kicsit?
Nem beszélve az eljárásról amit a tisztelt bírónó végzett?
Az normális, ha a bírónő a kezével a vádlottra mutatva kérdezi meg a tanút hogy felismeri-e?
Ja és kiküldi a velem együtt érkezőket a teremből hollott nyilvános volt a tárgyalás.

Mit tehetnék még?
Nekem nagyon fontos a jogsim, ebből élek, ha le kell adnom elvesztem a munkám, az autóm, a lakásom mindenem. Ráadásul 13 éve vezetek balesetmentesen és feljelentésem sem volt ezalatt a kb. 1 millió megtett kilométer alatt. Ezt sem vették figyelembe.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.30. 11:08

Rosszul.

KaranyiczB # 2006.09.30. 07:33

Ok köszi, de ha a bírónak a kérdése a felismerésre irányul akkor mi van? Mert ha azt kérdezi a tanútól, hogy felismeri-e a vádlottat akkor az felismerés és ha az, akkor viszont nem az előírtaknak megfelelően végezte és ezáltal nem is lehetne figyelembe venni a tanúnak a válaszát.
Ugyanis ha nem lenne jelentősége, akkor miért kérdezné meg?
Vagy rosszul gondolom?

ObudaFan # 2006.09.29. 18:00

A vétségek elbírálására is a büntetőeljárás szabályai irányadóak. A térgyalóteremben feltett bírói kérdés nem minősül felismerésre bemutatásnak.

KaranyiczB # 2006.09.29. 13:03

Sziasztok

Lenne egy kérdésem értelmezze már nekem valaki, hogy jól tudom-e.
Ha büntetőeljárásnál felismerésre hívnak egy tanút 3 személy közül KELL kiválasztania a vádlottat.
Mi van akkor ha egy büntetőeljárásban az elsőfokú tárgyalás alatt mindössze én voltam a tárgyalóteremben és úgy kérdezték meg a tanút, hogy felismer-e.
Ez így nem jogszerűtlen? Ha ennek ellenére megszületett a jogerős döntés és utólag kiderül, hogy a felismerés nem a törvényi előírásnak megfelelően történt hatályon kívül helyezhető az ítélet?
Mellesleg Közúti Veszélyeztetésről van szó ami ugye nem vétség hanem bűntett és ezáltal a büntetőeljárásra vonatkozó paragrafusok az irányadóak.

1998. évi XIX. törvény
a büntetőeljárásról

A felismerésre bemutatás

122. § (1) A bíróság, illetőleg az ügyész felismerésre bemutatást rendel el és tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. A terheltnek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni. A terheltnek vagy a tanúnak – ha más lehetőség nem áll rendelkezésre – felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg hangfelvétele is bemutatható.
(2) A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, részletesen ki kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertető jeleiről tud.
(3) Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem ismert, továbbá a kérdéses személlyel a fő ismertető jegyekben megegyező tulajdonságú – így különösen vele azonos nemű, hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű – személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő.
(4) A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás távollétében kell végezni.
(5) Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetőleg ne észlelhesse. Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is gondoskodni kell.