szembesítés

Fórum → büntetőjog
régebbi elöl     új hozzászólás

Janómanó # 2006.10.26. 11:49

Tiszteletem!
Nekem is lenne idevágó kérdésem!
Egy másik topikban leirt vadlopási ügyben szembesitettek két emberrel, akik utánam egy nappal jártak ott (illetve máshol is) mint én. Nyilvánvaló hogy én előző nap nem azt láttam mint ők másnap, hsizen ez a lényeg az egészben. De akkor mi értelme a szembesitésnek? Hiszen én tettem, láttam valamit egy nap, ezek meg másvalamit láttak másnap, amik nem zárják ki egymást. Ez amolyan beugratás szerűség lenne, hátha vall a delikvens? Vagy milyen eredményt hozhat egy iylen szembesités? Hiszen még csak nem is azzal vádoljuk egymást hogy ezt vagy azt tetted, hanem hogy ezt vagy azt láttam.
Ilyen esetben mi alapján és mit értékel a bíróság majdan?

kissember # 2006.10.25. 19:07

Jesszus... Bírom a válaszaid:)
Nincs még szó ítéletről, bizonyítási indítványról, ez még csak az első tárgyalás volt. Tanúkihallgatás sem lesz valószínűleg, szinte biztos hogy több hónap is el fog telni a következő tárgyalásig. Ez az egy kérdőjel volt csak a tárgyaláson, kíváncsiságból kérdeztem, hogy ennek mi a jelentősége. A tárgyalási jegyzőkönyv ha meglesz, akkor már tudok valami pontosabbat mondani. Addig is köszi.

ObudaFan # 2006.10.25. 18:56

A másodfokú bíróság a határozatát az elsôfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsôfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetôleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le.
Az elsôfokú bíróság ítélete megalapozatlan, ha

  • a tényállás nincs felderítve,
  • az elsôfokú bíróság nem állapított meg tényállást, vagy a tényállást hiányosan állapította meg,
  • a megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával,
  • az elsôfokú bíróság a megállapított tényekbôl további tényre helytelenül következtetett.
kissember # 2006.10.25. 18:39

Hogyha a bíró úgy látta, hogy szembesítés alkalmával az egyik fél az addigi viselkedésével ellentétesen viselkedett (mondjuk megremegett a hangja) és ebből azt következteti, hogy akkor valótlant állított, akkor ezt már másodfokon sem lehet megtámadni? Magyarul az én eszemmel ez azt jelenti, hogy a bíró ebben az esetben mintegy tanúként minősülne az egyik fél reakciója miatt?

Egyébként nincs bajom az eljárással, mert maximálisan korrektnek tartottam, csak ez az egy megjegyzés valahogy furcsa volt és nem is értettem pontosan.
Köszi a választ

ObudaFan # 2006.10.25. 18:24

Elvileg azt, ahogy az elsőfokú bíróság értékeli a bizonyítékokat, még a fellebbezésben sem lehet eredményesen támadni, ezért nem ártana megnézni a jegyzőkönyvet.

kissember # 2006.10.25. 17:39

A jegyzőkönyv még nincs kész, de leírta a jegyző a tárgyaláson ez biztos.

ObudaFan # 2006.10.25. 17:21

És ez jegyzőkönyvbe került?

kissember # 2006.10.25. 15:26

Hiányos volt amit leírtam, köszi a választ. Feleség jelentett fel férjet, tanúk nem voltak. Látlelettel igazolta a sérüléseit. Két alkalomról szól a vádló, a látleletek az első alkalomról vannak. Otthonukban történt civakodás során, a vádló szerint történt tetlegesség mindkét alkalommal. A vádlott az első alkalmat, amiről a látlelet is készült, tagadja hogy megtörtént volna, a második alkalmat részletesen elmeséli, de tagadja hogy tetlegesség történt volna. Szembe kellett állniuk a tárgyaláson és egymás szemébe mondaniuk, hogy mi történt. Akkor mondta a bíró, hogy a szembesítés a két egymást követő alkalommal kapcsolatban nem vezetett eredményre, és megjegyezte, hogy valamelyik félnek az első esetben remegett a hangja, sajnos pont ezt nem értettem, hogy melyiknek.

Főlökött # 2006.10.25. 15:03

Tisztelettel

A hangremegés nem bizonyíték.

Orvosi látlelet igen. Nem mindegy az alap tényállás, hogy hol történt ( közterület-magánterület ), kik voltak jelen ( fel-al peres, vagy van-e független tanú ), mi történt ( történt-e tettlegesség ), mivel ( milyen eszközzel követték el, s az alkalmas-e, a keletkezett sérülés okozására ).

Szóval ilyen fogós-ravasz kérdések megválaszolásának hiánya esetén, nehéz állást foglalni, csak találgatni lehet.

Olvasatomban van két tanú-szembesítéssel. Nem mindegy ki mit mondott, kinek a szemébe. Az sem mindegy 2 független tanú, + a sértett. Az igen rossz arány lenne. 3-1 arány esetén vélelmezhetően elmarasztalás. 1-1, azaz 50% nem vádképes a bünti eljárásban. Szóval kicsit többet kéne leírni, az eddigieknél, érdemi segítség esetére.

----------------------
  • Löki
kissember # 2006.10.25. 14:43

Kérek szépen egy kis segítséget egy büntetőügy kapcsán. Könnyű testi sértésért jelentettek fel, 2 esetről van szó. Ma volt a tárgyalás, szembesítettek a vádlóval, a bíró azt mondta, hogy egyik esetben sem vezetett eredményre. Viszont megjegyezte, hogy büntetőügyekben bevett szokás, hogy figyelik az ekkor tapasztalt reakciókat és megjegyzi, hogy az egyik félnek remegett a hangja. Pont ezt a legfontosabb dolgot nem értettem tisztán, hogy melyik félre gondolt. Mit jelent ez a megjegyzés? Hogy nem mondott igazat, vagy hogy félt, vagy csak izgult?