Ügyészség & ál - családi vállalkozó


Főlökött # 2006.11.25. 18:26

Tisztelettel

guba igazat adok, csak az a véleményem, hogy előtte zongorázzák le a büntiügyet, mielőtt bármi más lépésre szánnák el magukat, a sértettek. Ha a Bíró ítéletében kimondja a közokirathamisítást, vagy esetlegesen a tévedésbe ejtés-tartást is, anyagi haszonszerzés célzattal, akkor van keresnivaló, a palettán.

Ha nincs elmerasztaló ítélet, akkor kétséges a további lépés. Ilyen korlátozott tényállás esetén, ez a véleményem.

----------------------
  • Löki
guba # 2006.11.25. 12:50

A relatív hatálytalan szerződés bizonyos személy/ek vonatkozásában nem hatályos minden harmadik személy vonatkozásában viszont igen. Pl. Ha elővásárlási jog jogosultját elmulasztották megkínálni, akkor vele szemben a megkötött szerződés hatálytalan lesz, másokkal szemben viszont nem. Itt szerintem nem erről van szó!
Ebben az esetben valaki megtévesztéssel nem létező elővásárlási jogot igazolt, tehát szerintem bárki aki érdeksérelmét valószínűsíti megtámadhatja a szerződést. Sikeres megtámadás esetén a szerződés a keletkezésre visszahatóan lesz érvénytelen és erga omnes hatálytalan.

Lhotse # 2006.11.21. 15:41

Polgári pert szerintem mindenképpen külön kell indítani, minden egyes szerződés tekintetében külön-külön kell megállapítani a relatív hatálytalanságot. Mielőbb!

Ugyanakkor nem tartanám kizártnak még a csalás bűncselekményének megállapítását sem: az illető mindazokat, akik élni kívántak volna jogukkal az adásvétel kapcsán tévedésbe ejtette, és ezzel nekik kárt okozott.

A közokirat-hamisítás (többrendbeli) mindenképpen fennállhat.

Fanny73 # 2006.11.20. 22:16

Es a szerzodések megtámadását kinek kell kezdeményezni? Megteszi-e az ügyészség hivatalból? Ha nem akkor kell-e külön polgári pert indítani?

guba # 2006.11.20. 21:34

Itt szerintem megtámadhatóságról van szó, az feltételes érvénytelenség. Megtévesztésre való hivatkozással érdemes megpróbálni.
Nem kizárt az adócsalás sem.

ObudaFan # 2006.11.20. 19:39

Az a helyzet, hogy a megkötött szerződések ettől nem érvénytelenek, csak relatíve hatálytalanok. Véleményem szerint ezügyben az indíthat pert, aki megkapta volna a földet, ha nincs előtte ez a bejelentkezett személy: tehát aki nem jelentkezett be azért, mert úgyis van jobb, az szerintem nem tud igényt érvényesíteni.
Bűncselekmény mindenképpen megvalósult, bár szerintem csak közokirathamisítás.

Fanny73 # 2006.11.20. 19:17

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi jogi probléma megoldásában kérném a javaslataitokat:

Valaki a földmuvelésügyi hivatalnál hamis papírok benyújtásával szerzett családi gazdálkodói státuszt/minoséget, majd ennek felhasználásával - az elovasarlasi rangsorban elorerukkolva - olyanok elol kaparintott meg ingatlanokat akiknek erosebb joguk lett volna a területekhez. Ezt többnyire úgy érte el, hogy a többi egyébként jogosult nem is jelentett be igényt az ingatlanokra, mert ugy gondoltak, hogy a polgármesteri hivatalban kifüggesztett adásvételi szerzodesekben szereplo adatok valosak, vagyis az illeto valoban csaladi gazdalkodo. Olyan eset is elofordult, hogy valaki szagot fogott, hogy ez mégsincs igy, jelentkezett az egyik foldre vevokent, de az illetekes korzeti foldhivatal elutasitotta, mondvan, hogy o a csaladi gazdalkodo minoseget nem ellenorzi.

Az ügy jelenleg ott tart, hogy közérdeku bejelentést tettünk az ügyészségen és ténylegesen elindult egy eljárás, az ügyészség kapcsolatba lépett több más hatósággal/hivatallal stb. Kérdésem az, hogy milyen buncselekmény merülhet fel (pár száz hektár földrôl van szó néhány tízmillió forint értékben), ill. a megkötött szerzodések érvénytelenségét ki fogja kimondani? Kell-e ezért egy polgári pert is kezdeményezniuk a hoppon maradt foldvasarloknak (akár jelentkeztek a kifüggesztések idejében, akár nem, ld. fent), vagy ezt megteszi majd az ügyészség?

A válaszokat elore is köszönöm!