Jogi tanács kérése

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

Ycal # 2018.04.03. 11:09

drb:

Na jo teszek meg egy probat, hatha sikerult meggyujtani azt a fenyt aznon a bizonyos helyen.

Tehat

  1. A Hpt eloirta, hogy a szerzodesben szerepelnie kell a kamat %-osan kifejezett mertekenek kulonben semmis a szerzodes.
  2. A "folyositaskori kamat" -on valo szerzodes ennek nem tesz eleget , mert nem hatarozza meg %-osan kifeleyezett mertekben a kamatot leven az egy jovobeni ismeretlen ertek.
  3. A Kuria annak erdekeben, hogy ne legyn semmis a szerzodes, azt mondta, hogy a szerzodes tajekoztato jellegu kamata nem is tajekoztato jellegu, mert az ados a Kj. Okiratban "pontositta" a kamat %-os merteket, ezert mar megfelel a dolog a Hpt-nek es nem semmis a szrrzodes.

Ha viszont szerinted a kuria megallapitasa, hogy a kj.okirat tartalmazza a pontositott kamatot, amit a szerodes csak tajekoztato jeleggel kozolt, az nem a kamat meghatarozasa, akkor onmagaban az, hogy majd a "folyositaskoti katon szerzodunk" az semmisseget eredmenyezne.

Talan igy mar ertheto.

A Kuria azzal, hogy a tajekoztato jellegu kamatot a Kolcson tenyleges kamatanak "titulalta" a szerzodes Hpt. szerinti semmisseget kerulte el.

nonolet # 2018.04.03. 05:15

"Tudod ertelmezni a MEGEGYEZIK szot?"

Csak a kúriás szövegben

a megegyzik nem arra vonatkozik, hogy
a szerződésnapi és folyósítás napi az azonos

hanem

arra, hogy a tájékoztatásként közölt azonos
a szerződés napi hirdetményivel.

Azaz a tájékoztatás és a majdani folyósításkori megadási módja azonos és így egyértelmű a kamat meghatározás módja.
Bármely pillanatban...

A kúria csak azonos metodikát várja el.
a téjokazttáskotr

  • a foylósítsákor

Vagyis nem lehet átkúrni az ügyfelet egy beblöffölt kamat %-al, amit más módszerrel adtak meg a szerződéskötéskor, mint ahogy később fogják...

Hanem végig egyforma módon kell meghatározni!
Konkrétan hirdetmény alapján.

De nyilván az aláíráskori csak módszert mutatja meg!!!
A konkrét érték TÁJÉKOZTATÓ jellegű csak.

Ennyi.

Többször nem írom le, nem magyarázom.
Használd az eszed és rájössz majd magad is...

Pláne, hogy ugye ez is volt felek SZÁNDÉKA IS! igazából.
Csak aztán utólag az ügyfél próbál mást elhitetni.
Azaz hazudik.

drbjozsef # 2018.04.03. 04:48

Nem ez volt?

„"...Kötelezi magát arra, hogy a részékre folyósított összeget és annak járulékait (a kölcsönszerződéskor évi 3.99 % 6 hónaponta változó mértékű kamat) , a bank részére visszafizeti....”"

Ami előtt magát a kölcsönszerződést úgy írta alá, hogy a folyósításkori kamaton fogja kapni a hitelt. Márpedig a fenti idézet annak nem mond ellent, hiszen a zárójeles rész csak tájékoztatás, egyáltalán nem jelenti, hogy azon a kamaton kellene visszafizetnie. Sőt. Minden bizonnyal pont ezért van benne zárójelben.

Igen, szövegértési gondjaim is vannk, kétség kívül, de inkább most itt már csak belezavarodtam a sok gittrágásba.

Ycal # 2018.04.02. 22:16

nonolet:

Van meg ennel lentebb?

Neked fizetnek azert, hogy hulyeseget beszelj?

Persze szerepel a szerzodeskoteskori kamat szerzodesben csakhogy a Kuria azt mondja, hogy ennek egyeznie kell a "folyositaskorival" mert ebben az esetben szamit a kamat meghatarozottnak...

"Meghatározott a kölcsön kamata, ha a szerződő felek úgy állapodnak meg, hogy a kölcsön éves kamatlába a kölcsön folyósításának időpontjában a hitelintézet hirdetményében meghatározottérték, ha ez a kamatmérték megegyezik a szerződéskötés napjára vonatkozóan tájékoztató jelleggel közölt kamattal. "

Tudod ertelmezni a MEGEGYEZIK szot?

Szerinted a folyositas napjanak 4.99%-os kamata megegyezik a szerzodeskotes napjara kozolt 3.99%-os kamattal?

3.99% szerinted egyenlo 4.99%-kal, mert, ha igen akkor valoban meghatarozott.

off

Ius, szerinted eletszeru, hogy valaki annyira hulye legyen, mint nonolet?

Vagy szerinted is csak jatssza a hulyet?

on

nonolet # 2018.04.02. 21:27

Ycal

Szerepel az... te magad írtad:

"(a kölcsönszerződéskor évi 3.99 %"

Ycal # 2018.04.02. 20:46

Walo:

gaz= gáz

walowilag # 2018.04.02. 19:30

na, Nonolet! Nem szeret itt más sem! Én nem írtam ilyen csúnyát, hogy gaz nonolet.

Tisztelt Törvényhozók!
Kérem hozzanak törvényt-jogszabályt, hogy kamarai tag-ügyvédek NE lehessenek ügyvédek, amennyiben NEM FIZETETT adó-, bankhitel, magánszemélyi nagy nagyságrendű tartozásaik vannak! Jövedelmüket, hogy ne is kelljen fizetniük-átjátsszák ügyesen élve a törvény-és jogszabályhiány lehetőségével! Hahó Kormány Igazságügyi Minisztere!

Letiltások

Ycal # 2018.04.02. 19:21

Nekem egyertelmu a mondat nonolet :)

Neked nem....kettont kozul te nem tudod ertelmezni :)

Meghatarozott a kamat, ha mi egyezik meg mivel?

"a folyositaskori hirdetmenyben szereplo kamat" a "szerzodeskotes napjan tajekoztato jelleggel kozolttel" :)

„'akkor NINCS meghatározva a kamat,
ha az aláíráskor a szerződésbe írt kamat
NEM azonos az az napi hirdetményi kamattal.”"

Soha senki nem elmitett szerzodeskori hirdetmenyben szereplo kamatot :)))

Te nagyon gaz vagy nonolet...ennyire felre meg senki nem magarazott egy mondatot, mint te probalod :)

nonolet # 2018.04.02. 19:09

Mi nem érthető ebben a mondatban?!

Magyarul van és egyértelmű...

- *-
Meghatározott!!!! a kölcsön kamata,
ha
a szerződő felek úgy állapodnak meg,
hogy
a kölcsön éves kamatlába a kölcsön folyósításának időpontjában a hitelintézet hirdetményében meghatározott érték,

ha!!!! ez a kamatmérték
megegyezik!!! a szerződéskötés napjára vonatkozóan tájékoztató jelleggel közölt kamattal.
- -

Ez azt mondja, hogy:

akkor NINCS meghatározva a kamat,
ha az aláíráskor a szerződésbe írt kamat
NEM azonos az az napi hirdetményi kamattal.

Mert akkor nem igaz (nem tud megavalósulni) a mondat eleje,
hogy
a kamat a mindenkori hirdetményi kamat lesz.

(bármikor is folyósítják, akár szerződés napján akár később.)

- -

Azaz akkor van baj, ha a szerződés napjai 3,99% helyett mást írtak volna bele tájékoztatásnak.
Mert akkor sértené a korbeli Hpt. előírást.

Nem lenen egyértelmű kamat képzés alapja.
Felmerülne kérdés, hogy

  • ha 3 hét múlva hirdetményt kell majd hasznlni
  • akkor ma miért nem azt KELLENE, ha ma venném fel

(azaz: honnan került más tájékoztató% a szerződésbe és nem a ami hirdetményi, azaz nem volna EGYÉRTELMŰ a meghatározás...)

Ycal # 2018.04.02. 17:29

„" de nem látom be, hogy miért lenne az egész szerződés visszamenőleg semmis, ha egyszer mindkét fél egyértelműen és kifejezetten, közjegyző előtt IS megegyezett abban, hogy "a hitel kamata a folyosításkor érvényes kamat" lesz.”"

Ja, hogy szovegertelmezesi problemad van.

A Kuria itelet arrol szol, hogy az ados a Kj. okiratban azt erositette, meg hogy a "szerzodeskoteskori" kamaton kivan szerzodni.

Tehat amit te "kj elotti megegyezesnek" nevezel a szerzodes alairasakori kamatarol szol es nem a folyositaskorirol....(leven az okirat a szerzodes alairasanak napjan keszult igy nem tartalmazhatja a folyositaskori kamatot egzakt modon szammal kifejezve csak a szerzodeskorit)

drbjozsef # 2018.04.02. 17:07

Én sem vagyok senki ellen - habár "általánosságban" azt kellene mondanom, hogy talán a többséggel ellentétben úgymond a bankok "mellett" vagyok, mert bár semmi közöm hozzájuk, hiszek abban, hogy szerződési szabadság van, a devizahiteleknek (úgy általában) alacsonyabb volt a kamata, nyilván nem hiába vette fel azt boldog-boldogtalan, hiszem, hogy aki nem képes megérteni az árfolyamváltozás kockázatát, az vagy ne vegyen fel ilyen hitelt, vagy ne utána óbégasson, hogy ő eztet nem tutta micsoda, előre kell megnézni mit írunk alá. Az átlagember két pár cipő közötti választásnál többet gondolkozik, mint többmilliós hitel felvétele előtt.

Egyszóval : ha úgy tetszik, szurkolok bárkinek, hogy a jogtalan (esetleg most értsd: erkölcstelen) feltételek miatt kárpótolják (mint pl. a tisztességtelen váltási árfolyam választás), de nem látom be, hogy miért lenne az egész szerződés visszamenőleg semmis, ha egyszer mindkét fél egyértelműen és kifejezetten, közjegyző előtt IS megegyezett abban, hogy "a hitel kamata a folyosításkor érvényes kamat" lesz.

Ez szerintem messze nem az akarategyezés hiánya.

Ycal # 2018.04.02. 16:51

KBS:

Csakhogy en nem azt kerdeztem, hogy mennyi esely van megnyerni a pert, hanem egy jogi kerdesben szerettm volna valaszt kapni:

Megpedig abban, ha a masik peres fel sajat maga bizonyitja a nyilatkozataban, a felek akarategyezesenek hianyat, akkor a birosag mit tesz ilyen esetben?

ius latratus # 2018.04.02. 16:51

Off

Nem is a politikai rész volt a lényeg, hanem amit a politika ebből kreált.
Ügyvéd vagy, véleményed lehet, csak hát nem csak ügyvéd vagy.
:)

Nézd!, egy oldalon állunk, csak hát az előző hozzászólásom utolsó szava illik minderre: ejjh...

Nem jó ez így.

On

Kovács_Béla_Sándor # 2018.04.02. 16:39

(A politikai részébe itt és most nem mennék bele. Talán csak annyit, hogy Kossuth szerint a politika a lehetőségek művészete.)

Kovács_Béla_Sándor # 2018.04.02. 16:38

„Béla!
Neked is volt ügyfeled devizahiteles, fele ennyire sem volt képben gondolom, mégis vitted a hátadon, még ha vért izzadva is, nem?”
De, pártfogó ügyvédként jónéhány ilyen perem volt. Épp azért tudom ma már, hogy felesleges kecsegtetni a devizásokat. Még azt sem tudtam elérni, amire pedig jó esély látszott. Hát még amin előre látszik, hogy nincs érdemi esély.

Ycal # 2018.04.02. 16:26

Koszi Ius, hogy kiallsz mellettem :)

Sajnos megint nagon elkanyarodott a dolog az eredeti kerdestol.

Mert az bizony nem devizaalapu szerzodes fuggo.

Csak annyi volt az egyszeru kerdes, hogy amennyiben a perben szereplo masik fel nyilatkozataibol az korvonalazodik, hogy felek kozott nem volt valos akarategyezes, az megalapozza-e a disszenzust vagyis megallapodas hianyat, ami a szerzodes letre nem jottet okozza.

Ez nem deviza alapusag fuggo, ez normal kotelmi jogi kerdes....

Megkockaztatom, ha a most valaszoloknak a jogi egyetemen ezt a kerdest feltettek volna, akkor a jelenlegi valaszukkal nem mentek volna at a vizsgan :)

ius latratus # 2018.04.02. 16:02

Nem szívatni kellene, hanem, ha nincs válasz a kérdésére, akkor inkább hagyni.
Attól, hogy falkába verődve ismétlitek magatokat, s egymást, attól az nem válasz.

Én hülye vagyok az ügyéhez, de Kúria ide, Kúria oda, neki szurkolok. Nem lefutott ügyek ezek, s - lehet röhögni -, komoly ügyvédet is ismerek, aki beleállt ilyen lehetetlen perbe. Nem, nem a Bihari, meg a Damm-féle szerzetekre gondolok.

Ycal mérnök, s nem is biztos, hogy hülye. Csak állhatatos. Ti tényleg - jogászok is? - azt hozzátok fel érvnek, hogy mi lenne, ha csökkenne a kamat?

Értem, hogy Kúria, meg a jogszabály nem lehet rossz, de ha ügyfélként kellene kezelni, akkor?
Béla!
Neked is volt ügyfeled devizahiteles, fele ennyire sem volt képben gondolom, mégis vitted a hátadon, még ha vért izzadva is, nem?

Írjátok meg neki, hogy az adósokat segíteni szándékozó kormányzati akarat szart sem ért, sőt, kihúzta több ezer ember alól a talajt, s szinte lehetetlen fogást találni. S nem azért, mert olyan kurva jók azok a szerződések, hanem azért, mert ez volt a kormányzati szándék.

Ja, hogy ilyet nem kellene? Tudom, de ejjh...

Ycal # 2018.04.02. 15:48

Nincs ügyvédem, de megvan az egész határozat.... az is benne, van, hogy mivel megegyezik a folyósításkori és a szerződéskötéskori, ezért meghatározott és nem semmis a szerződés....vagyis, ha "nem lenne meghatározott a kamat" , akkor kitalálható, hogy mi lenne....

„"Tekintettel arra, hogy mindezek szerint az adott kölcsönszerződés tartalmazza a szerződés tárgyát, az éves, százalékban kifejezett THM-et és a kamatot, a szerződés nem ütközik a régi Hpt. 213.§ (1) bekezdés a), b), c) pontjaiba, mindezek miatt semmissége nem állapítható meg, ebből következően ezen érvénytelenségi okokra alapítottan a felperesek elleni végrehajtások megszüntetése nem indokolt.”"

drbjozsef # 2018.04.02. 15:34

Egy évvel ezelőtt, amikor utoljára(?) bemásoltad, azóta nem történt semmi? Senki nem küldte el neked az egész határozatot? Bíróságon sem? Ügyvéded sem?

drbjozsef # 2018.04.02. 15:26

Látom. De mi van, ha nem egyezik meg? Nem meghatározott, semmis, és Mátyás királyig visszamenőleg megszűnik a magyar államiság, vagy mi?

Ycal # 2018.04.02. 14:58

Persze drb, mindenki úgy szerződik, ahogy akar, a jogszabályi keretek között :-)

De, hogy lásd nem a levegőbe beszélek:

„A KÚRIA határozatainak adatbázisa
Részletes adatok
Ügyszám / Fizikaifájlnév Pfv. I. 20.376/2016/8

Polgári határozat

jogszabályhelyek 1996. CXII. Tv. 213. § (1)

Javaslat a határozat hivatalos gyűjteménybe való felvételére: IGEN

EU kapcsolat Nincs

A jogkérdésben hozott döntés tömör összefoglalása

Deviza alapú kölcsönszerződés eseté: ha a felek a kölcsön összegének kiszámításához a szerződéskötés napjától eltérő napon (pl. a folyósítás napján) irányadó átszámítási árfolyam alkalmazását írták elő, a kölcsönösszegét a szerződésben csak az egyik pénznemben [vagy devizában (kirovó) vagy forintban (lerovó)] tudták rögzíteni. Ha a kölcsönösszeget a szerződéskötés napján mindkét pénznemben megadták, a két összeg közül azegyik mindenképpen csak tájékoztató jellegű; attól függően, hogy az adott szerződés a devizaösszeget vagy a forintösszeget tekinti-e kiindulópontjának.Meghatározott a szerződés tárgya, ha a szerződés legalább a kirovó pénznem megjelölését tartalmazza. Meghatározott a kölcsön kamata, ha a szerződő felek úgy állapodnak meg, hogy a kölcsön éves kamatlába a kölcsön folyósításának időpontjában a hitelintézet hirdetményében meghatározottérték, ha ez a kamatmérték megegyezik a szerződéskötés napjára vonatkozóan tájékoztató jelleggel közölt kamattal. A teljes hiteldíj mutató kiszámításánál - ha a hitel folyósítása egy részletben történik - a hitelösszegét, a hitel felvételével összefüggő költségeket, a törlesztőrészlet összegét, a törlesztőrészletek számát és időpontját kell figyelembe venni.”
”

Burn Out # 2018.04.02. 14:38

„de ezt megteheti egy ügyvéd?”

szerintem már meg is tette

drbjozsef # 2018.04.02. 14:06

Reklámot? Tényleg egy reklámra hivatkozol? Hogyne, ott aztán pontosan fel van tüntetve minden, ahogy a hpt akármi kéri.

„A probléma csak annyi, hogy az Ersten kívül, mindenki a szerződéskori kamaton szerződőtt...”

Nem, ez nem probléma. Legfeljebb csak neked. Akkor még egyszer : két fél köt egy szerződést. amit közösen elfogadnak. Ha szerződéskori kamatban egyeznek meg, akkor abban. Ha a folyósításkoriban, akkor abban. 98%-ban nincs különbség a kettő között. Ahol meg van, ott mindkét fél elfogadta a kockázatot (ami amúgy valóban aszimmetrikus, mert a bank, amíg nem adta oda a pénzt, nem tud "veszíteni", de, megjegyzem, valóságban később se, a fix kamatozású hiteleit is lefedezi jelzáloglevelekkel, ezt a kockázatot se kell vállalnia, mert pont vannak olyanok, akiknek nem hitel kell, hanem pont befektetnének, és ők vállalják majd ezt, de ez egy másik történet). Ha emelkedik a kamat, akkor magasabban kapja a hitelfelvevő - na de az is lehet, hogy még jobban jár, hiszen alacsonyabban is kaphatja.
Nem értem hol van ebben a probléma. Mindenki úgy szerződik ahogy akar. Minek mentél te az Erstéhez, ha mindenki más nem így szerződött?

Ycal # 2018.04.02. 12:53

drb:

„"A józan ész az az, hogy beleírom a szerződésbe, hogy a folyósításkori kamaton fogod kapni a hitelt.”"

A probléma csak annyi, hogy az Ersten kívül, mindenki a szerződéskori kamaton szerződőtt... (de keress már egy olyan reklámot, mely nem tartalmazza, hogy milyen kamaton nyújtja egy bank a kölcsönt)

A folyósításkori esetben, hogyan is választod ki a neked megfelelő ajánlatot?

drbjozsef # 2018.04.02. 12:20

„Valóban ütközik a józan ésszel, hogy a bank előre megmondja, mekkora lesz a kölcsön kezdeti kamatlába....”

Miért, te előre megmondod nekem, mennyi lesz a jegybanki alapkamat 9 és fél hónap múlva?

A józan ész az az, hogy beleírom a szerződésbe, hogy a folyósításkori kamaton fogod kapni a hitelt. Ha Gyurka levágja mínuszba az alapkamatot, akkor olcsóbban, ha a nyugat láncos kutyái megtámadják szeretett hazánk fizetőeszközét, akkor meg drágábban.

Tudod, szerződni könnyű, de amikor én vettem fel hitelt, hónapokig jártam a bank nyakára a sirámaimmal (szocpol feltételek miatt), és jóval később kaptam a pénzt, mint szerződtünk. (Persze, mivel a 12/2001 rendelettel a hónom alatt jártam a bankba, mindig nekem lett igazam)

Gondolom, a józan ész az lenne, hogy most beleírják, hogy X% kamat, aztán a ha lejjebb menne, sírnál, hogy felmondod, veszel máshol fel inkább - de ha feljebb, akkor örülnél csöndben, hogy nem azon a kamaton kapod.