Köszi!
De hát Obudafan!
Az, hogy az adósnak nem kézbesítik, annak nem az a fő indoka, hogy ha kézbesítenék, az veszélyeztetné a vh. sikerességét?
A másik meg, hogy írod:
„Emellett alkalmazni kell rá a végrehajtás általános szabályait, így analógiával azt is, hogy vh. lapot is csak a vh. kérő kérésére kell az adósnak kézbesíteni döntés előtt. ”
Ebben az esetben a "döntés" az felöleli a "+" és a "-" döntést is? Azért kérdem, mert ha elutasító a döntés (első fokon), akkor nem látom mi értelme van az adóst ezzel terhelni, s főképp azért, mert ha a másodfok helyt ad a bizosítási intézkedési kérelemnek, akkor annak a realizálható hatékonyságát aláássa, lerontja, erősen veszélyezteti. Ráadásul jóelőre.
Másik mondatok, hogy:
„Ha mégis kézbesíti a bíróság, akkor az adós reagálhat.”
Ebben a "ha mégis" az mit jelent? Mérlegelhet a bíróság? Van lehetősége mérlegelni? Furának tűnik, ha igen. És persze kérdés, hogy - pontosan - miket mérlegel?
Összességében mi indokolhatja, mi lehet az elvi alapja, hogy ez az eljárás a jogorvoslati részben átfordul(jon) kontradiktóriusba? Én nem látok e mellett észerű érvet (pláne kérés nélkül). Ha van, légyszi írd meg! Köszi!
