Fórum adózás, illeték és pénzügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Minta közös megegyezéses válásra

derill # e-mail 2009.08.18. 20:33

monalisa1: elnézést kérek, de tényleg nem volt időm, most kérte valaki, hogy nézzek be ide, ezért ha már itt vagyok, válaszolok, bár a kérdések régiek.

woodslave bár törölt felhasználó, de másokat még érinthet: láttam már példát arra, hogy pár hónapos gyermek esetében a bíróság hétvégi péntek estétől vasárnap estig, ugyanezen a héten szerdai napon délután 16,00 órától 19 óráig, a másik héten pedig kedd-csütörtöki napon szintén 16,00 órától 19,00 óráig terjedő folyamatos és a szünidők fele tartamára vonatkozó időszakos kapcsolattartást állapított meg úgy, hogy az apa amerikai állampolgár volt, a szünidők tartamaként a bíróság az OKM rendelet szerinti iskolai szüneteket vette figyelembe és az anyát a gyermek útlevelének kiadására is kötelezte, hiszen előtte az apa rendszeresen tartotta a gyermekkel a kapcsolatot, gondozta őt, ugyanúgy pelenkázta mint az anya, mitől lett volna kevesebb joga? A gyermek még szopott, ezért maradt az anyánál.

igggen: ez is bíró függő, ne általánosítsunk. Van aki igenis különbséget tesz, sőt egyre inkább azt látom, hogy a bíróságok többsége különbséget tesz, és az igyekvő apukákat igenis értékeli, ha másképp nem, legalább kiterjedtebb kapcsolattartással.

Judit6: a közös szülői felügyeletet minden bíróság jóváhagyja, ha ezt akarjátok, viszont sajnos a közös elhelyezést, vagy azt, ha a felek abban egyeznek meg, hogy a gyermek egy hétig (két hétig, egy hónapig stb.) az egyiknél a másik héten a másiknál van és ezen időszak alatt egy hétig az egyiknél másik héten a másiknál van elhelyezve, nem nagyon szeretik. Ebben sok vitám volt már, mert azt mondják, hogy a Csjt. szerint erre nincs lehetőség, azonban a Csjt. úgy rendelkezik, hogy a szülők megegyezésének hiányában dönt a bíróság a gyermek elhelyezéséről. Ha a szülők meg tudnak egyezni a gyermek elhelyezésében és épp így egyeznek meg, akkor szerintem a bíróság csak két dolgot vizsgálhat, a megegyezés megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, és a gyermek érdekében áll-e. Az inkább a gyermek érdekében áll, hogy a szülők egyezség alapján maguk dönthessenek az elhelyezésről, azt meg az égvilágon egyetlen jogszabály sem tiltja, hogy így legyen a gyermek elhelyezve, tehát szerintem lehet. Aki ezt a teóriát ellenzi, az mind arra hivatkozik, hogy a gyermeket valahol el kell helyezni. Ebben egyet is értek, de a "valahol"-ról semmi nem mondja ki, hogy az nem lehet két hely is egyszerre, mondjuk a gyermek páros héten az apánál, páratlan héten az anyánál van elhelyezve. Ha ugyanis a szülők egymást tökéletesen alkalmasnak tartják a gyermek nevelésére, vállalják, hogy egymáshoz közel, akár egy házban létesítenek lakóhelyet, mindketten kialakítanak a gyermeknek egy szobát (otthont), akkor a gyermek mindkét szülőnél otthon érzi magát, tudja, hogy mindkét szülőjére számíthat, és ennél jobban semmi sem áll a gyermek érdekében. Kétlem, hogy ezek után a bíróság megpróbálná bebizonyítani, hogy "de, az egyik szülő biztosan alkalmasabb a gyermek nevelésére", és ezek után megpróbálna saját maga bizonyítási eljárásokat lefolytatni annak érdekében, hogy bebizonyítsa, hogy melyik szülő kevésbé alkalmas mint a másik, márpedig akkor mi alapján döntené el, hogy kinél helyezi el a gyermeket? Hasraütésszerűen? Ezért álláspontom szerint, ha a felek ebben megegyeztek, ez az egyezség a gyermek érdekében áll, ezért a bíróság jóváhagyhatja. Szerintem ha egyre több ilyen jellegű kérelem lesz, akkor ezen is elgondolkodnak és előbb-utóbb eljutunk oda, hogy lesznek ilyen döntések. Tudomásom szerint már született ilyen jellegű döntés egyezség jóváhagyásaként, de én sosem láttam, csak a fórumon olvastam.

dr. Attika: a folytatás lemaradt. Mi a kérdés?

Grád és Regász Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

drvisontai # e-mail 2007.12.01. 21:35

kedves Judit!
azért nem eszik olyan forrón a kását...
nekem pl. a II-III kerületben és az újpesti bíróságon nem hagyták jóvá a két gyerek külön elhelyezését, de a bkkb-n és a pkkb-n simán... szóval nem árt ha nagyon megindokolják! üdv

Dr.Attika # e-mail 2007.11.29. 15:03

Anyuka kéri a keresetlevélben a kéthetenkénti formula alkalmazását, de a tárgyaláson bepanaszolja a férjet, hogy csak hetente kétszer-háromszor jön a gyermeket meglátogatni és ez is azt bizonyítja, mennyire rossz apa.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

ObudaFan # e-mail 2007.11.29. 14:36

Pontosan. De jobb most egy kisebb költség, mint később egy nagyobb.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

https://www.youtube.com/watch?…

Judit6 #   2007.11.28. 22:33

köszönöm a gyors választ - ehhez ugye célszerű ügyvéd, de nem kötelező?

ObudaFan # e-mail 2007.11.28. 18:43

Ha ebben meg tudtok állapodni, a bíróság jóvá fogja hagyni.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

https://www.youtube.com/watch?…

Judit6 #   2007.11.28. 17:43

Sziasztok!
Épp válás előtt vagyok 10 év házasság után. Van két kisfiam (8 és 10 évesek). Férjemmel megállapodtunk, hogy "megosztjuk" a gyerekeket és mindketten szülői felügyeletet szeretnénk (tehát bár külön, de bármikor szeretnénk mindkét gyermek felett "rendelkezni"). Azt szeretném kérdezni, hogy van-e valakinek tapasztalata azzal kapcsolatosan, hogy a bíróság(ok) mennyire szeretnek ebbe beleegyezni. előre is köszönöm.

monalisa1 #   2007.11.22. 19:51

Kedves derill,

ha jutna időd (...) nézzél be ide gyakrabban, ismét.

derill # e-mail 2007.11.22. 17:40

woodslave: van, de nem egyszerű, bíróságfüggő is. Vannak bírók, akik már a normál kapcsolattartást adják, figyelembe véve azt a jogszabályt, amit lentebb írtam, és vannak - mint látjuk - akik figyelmen kívül hagyják.

Grád és Regász Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

igggen # e-mail 2007.10.30. 14:43

Sziasztok! A férjem kért és kapott hétközbeni kapcsolattartást (igaz 5éves volt a gyerek)szerdán elhozhatta az oviból és 6-ra kellett hazavinni. Bár hozzá kell tenni, hogy ezt a volt felesége időről időre meghiúsította. Sajnos sok nő azt gondolja, hogy válás után az apukának már semmi köze a gyerekhez, csak a gyerektartást fizesse, egyéb joga nincs. A bíróságok pedig nem tesznek különbséget rendes, gyerekével törődni akaró apuka és a kapcsolattartást csak zaklatásra felhasználó apuka között.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2007.10.19. 18:57

:) Köszönöm.

www.kbs-ugyved.hu

vzoli # e-mail 2007.10.19. 17:48

Pedig a 15:58-as hozzászólás nemcsak könnyen értelmezhető, hanem könnyed és értelmes is.

monalisa1 #   2007.10.19. 16:45

Számomra meg a 15:58-kori beírás "értelmezhetetlen". No de hagyjuk egymást abba, és a többiek örömére...

woodslave (törölt felhasználó) #   2007.10.19. 16:13

ez utóbbit magyarázd már el mire gondoltál, mert nem értem, de érdekel.

monalisa1 #   2007.10.19. 16:06

woodslave,
meg amikor köszönöd és/vagy egyetértőleg.
Ez sem felejtendő azért...

monalisa1 #   2007.10.19. 16:04

woodslave,
tényleg, a férfi lehet akár idő- és pénzmilliomos is - elvileg dolgozni (= pénzt keresni) nem kötelező, elég annyi hogy "van" neki. Tehát tényleg, akár ráérhet délután 2-től a gyerekért menni hétköznap is.

Béla,
egészítsed még ki a kontárkodó kifejezéssel is, szerintem a felsorolás így teljes...

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2007.10.19. 15:58

Éjjeli őr, éjszakai portás, bármixer, csillagász, kuprié, színész, revütáncos, haknisztár stb.

www.kbs-ugyved.hu

woodslave (törölt felhasználó) #   2007.10.19. 15:43

annyira birom a hozzászólásaidat...

  1. csak példa volt
  2. ha nem az lenne, mi közöd hozzá :-)
monalisa1 #   2007.10.19. 15:34

Ha az a férfi hétköznap délután 2-től már ráér, akkor mikor "keresi" a pénzt?...

woodslave (törölt felhasználó) #   2007.10.19. 15:26

tapasztalatod szerint, van esély egy 3-4 éves gyerek esetében, hogy az apa a "klaszzikus" kéthetente hétvége sémától eltérő láthatást kapjon? Pl. heti két délután pluszban 2-6 ig vagy vmi ilyesmi? Nem is esélyt kéne irnom, inkább példát.

derill # e-mail 2007.10.19. 14:30

Még valamit. Ha a felek elváltak, sajnos a gyakorlat szerint a gondozó szülő ízlésére van bízva, hogy a gyermek kivel, mennyi időre találkozhat. Egy esetleges új barát akár már másnap és akár napokat is lehet önállóan a gyerekkel (vagy mondjuk egy a gyerek számára teljesen idegen bébiszitter) a különélő szülő csak akkor, amikorra a kapcsolattartási joga szól.

Ilyen esetben a bíróságok többnyire figyelembe veszik ezt, ha ez bizonyítható, és ennek megfelelően a gyermek érdekében hosszabb kapcsolattartást állapítanak meg.

Grád és Regász Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

derill # e-mail 2007.10.19. 14:26

Szólj a T. Bíróságnak, hogy ez 2006. január 01-től jogszabályba ütközik. A Gyer. (149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 27. § (6) bekezdése szerint:

"A gyermek érdekét veszélyeztető felróható magatartás vagy körülmény hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg."

Tehát ha 2006. január 01-után ilyen döntés született, az jogszabályba ütközik. Ha előtte született, akkor nem.

Megjegyzem, olyannal még nem találkoztam (bár ettől még lehet ilyen), hogy a gyereket az apánál helyezik el, és az anya is csak az apa lakásán, felügyelete mellett láthatja a gyermeket.

Grád és Regász Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Jupiter #   2007.10.19. 14:17

Kedves derill!

Ha már errejártál. :-)
Miért van az, hogy mindig úgy dönt a bíróság, hogy a 2 év alatti gyereket az apja nem viheti el az anyja lakásáról, amikor ez sehol semmilyen törvényben nincs így leírva, és nem is tartom jogosnak. Mert ha 1 éves koráig együttélt vele mondjuk, és addig elvihette a parkba sétálni, vagy akárhová, akkor mitől szűnik meg ez a joga hirtelen a válás miatt? Vagy ha nagymamához elviheti az anya akár egy-két hétre is, akkor apuka miért nem viheti el a 2 év alatti gyermeket?

Köszi

derill # e-mail 2007.10.19. 14:08

Ezt egy ismeretlen fórumozó kérésére küldöm (a nick nevére nem emlékszem). Ez minta, az egyedi ügyek ettől eltérhetnek.

……… Városi Bíróság
Cím: ………., …………..
.

………… (aki az illetéket befizeti, annak a neve, lakóhelye) szám alatti lakos felperes

kereseti kérelme

………… szám alatti lakos alperes ellen

házasság felbontása, gyermek elhelyezése és járulékai iránti perben

A per tárgyi költségmentes.

12.000,-Ft bontóperi eljárási illeték leróva

Mellékletek:
1 pld. születési anyakönyvi kivonat másolat
1 pld. házassági anyakönyvi kivonat másolat
3 példány megegyezés

Tisztelt Bíróság!

Alulírott …………. szám alatti lakos felperes ……………..szám alatti lakos ellen

kereseti kérelmet

terjesztek elő az alábbi indokaim alapján:

Alperessel (év és lehetőleg hónap is) létesítettem élettársi közösséget, (pontos dátum). ………….-én kötöttünk házasságot és 2007. …………… (pontos dátum) szakadt meg a házastársi élet és vagyonközösség közöttünk. (ez akkor szakad meg, amikor a szexuális és/vagy vagyonközösség megszakad).

Házastársi kapcsolatunk megromlásának okait nem kívánjuk feltárni, alperessel a mellékelt egyezséget kötöttük a járulékos kérdésekben

Tekintettel a Csjt. 71 § (1)-(2) bekezdésére, 72. § (1)-(2) bekezdésére és 72/A § (1) bekezdésére, azon

keresettel

fordulok a T. Bírósághoz, hogy szíveskedjék az ezen keresetlevél mellékletébe foglalt megállapodásunkat jóváhagyni, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak megfelelnek a jelenleg hatályos jogszabályoknak és az abban foglaltak gyermekünk érdekében állnak.

A Tisztelt Bíróság hatásköre a Pp. 22. §-án, illetékessége a Pp. 29. §-án alapul.

Bejelentem, hogy közöttem és alperes között közvetítői eljárás nem volt folyamatban.

Tisztelettel:

felperes

Megállapodás

mely egyrészről …………………. szám alatti lakos,

másrészről ………………….szám alatti lakos (együttesen: Felek) között az alulírott napon, az alábbi feltételek mellett jött létre:

1./ Előzmények: Felek (év és lehetőleg hónap is) óta a éltek élettársi közösségben, (pontos dátum). ………….-én kötöttek házasságot és 2007. …………… (pontos dátum) szakadt meg a házastársi élet és vagyonközösség. (ez akkor szakad meg, amikor a szexuális és/vagy vagyonközösség megszakad).

2./ Gyermekelhelyezés:
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a házasságukból ….. helyiségben, ……………………..-én született …………….. utónevű gyermekük a felperesi apánál, a ……………….-én született ………… utónevű gyermekük az alperesi anyánál kerül elhelyezésre közös szülői felügyelettel.

3./ Szülői felügyelet:
Felek megállapodnak abban, hogy a gyermekeik felett közös szülői felügyeletet gyakorolnak, mely során kizárólag a gyermekek érdekeinek figyelembevételével döntenek a gyermekek sorsát érintő kérdésekről a mindenkor hatályos jogszabályok figyelembevételével. Felek a közös szülői felügyelet tartalmával tisztában vannak, mely szerint ez azt jelenti, hogy a gyermekek sorsát érintő mindennemű kérdésben (főleg az iskolaválasztás, kollégiumi elhelyezés, a gyermek lakó- és tartózkodási helyének megválasztása, pályaválasztás, egyéb tanulmányok folytatása, tanfolyamok, különórák, sportolás, vallási nevelés, szórakozás, nyaraltatás, egészségügy, ezen belül is műtétek, kezelések, gyógyíttatás, orvos- és kórházválasztás tekintetében) kizárólag a gyermek érdekeinek figyelembevételével közösen döntenek.

4./ Kapcsolattartás: Felek a kapcsolattartást korlátozni nem kívánják, azt előre egyeztetve, egymással közlendően szabályozzák. Megállapodás hiányában a felek közötti vita esetére az alábbiak szerint rögzítik a kapcsolattartás rendjét.

  • folyamatos kapcsolattartásra minden páros héten pénteken az iskolai/óvodai kötelező elfoglaltságot követően, de legkésőbb 16,00 órától vasárnap 18 óráig mindkét gyermek a felperesi apánál, minden páratlan héten ugyanilyen időtartamban az alperesi anyánál tartózkodik. Ezen felül minden hét szerdai napján az apa hozza el a gyermekeket az óvodából/iskolából a kötelező foglalkozást követően, de legkésőbb 16,00 órakor és másnap ő viszi iskolába/óvodába, minden csütörtöki napon az alperesi anya hozza el a gyermekeket az intézményből és viszi őket másnap óvodába/iskolába. A többi napon mindkét szülő a nála elhelyezett gyermeket hozza-viszi.
  • időszakos kapcsolattartásra minden páros évben a szünidő első felében a felperesnél, második felében az alperesnél (páratlan években fordítva) tartózkodik mindkét gyermek a kezdő nap 9 órától a záró nap 18 óráig. Ezen felül páratlan évben a gyermekek a húsvét vasárnapot az apánál, húsvét második napját az anyánál, pünkösd első napját az anyánál, pünkösd második napját az apánál, december 25-ét az apánál, december 26-át az anyánál, december 24-én reggel 9 órától 16 óráig az apánál, 16 órától másnap reggel 9 óráig az anyánál töltik (páros évben pedig fordítva).
  • telefonos kapcsolattartásra mindkét szülő jogosult oly módon, hogy a gyermeket gondozó szülő a nála tartózkodó gyermeknek biztosít telefonhasználatot kötelező intézményi elfoglaltságon kívül, reggel 9-től este 20 óráig, ezen időtartamban hívhatja a különélő szülő a gyermeket.
  • az átadás-átvétel helye: folyamatos kapcsolattartásnál pénteki napon az óvoda/iskola, intézményi szünetben a gyermekért az a szülő megy a gondozó szülő lakóhelyére, akinél éppen tartózkodni fognak a gyermekek.
  • a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást az akadály megszűnését követő 15 napon belül kell megkezdeni pótolni és folyamatosan az elmaradt kapcsolattartások napjainak megfelelő számú napon keresztül kell pótolni, ennek hiányában a gyámhivatal határozatában megjelölt, (többször ismételhető) időpontban kell a pótlást megkezdeni és leteltéig befejezni.
  • A kapcsolattartás akadályáról a felek kötelesek egymást a kapcsolattartást megelőző 48 órával, de legkésőbb az akadály felmerülését követően hitelt érdemlően értesíteni. Jogszerűen elmaradt kapcsolattartásnak a felek kizárólag a gyermek fekvő vagy fertőző betegsége, kötelező iskolai elfoglaltsága, vagy a szülők, illetve a külön élő testvér fekvő vagy fertőző betegsége miatt elmaradt kapcsolattartás minősül.
  • a szülők kötelesek a kapcsolattartásra a gyermek személyes okmányait is átadni (TAJ-kártya, diákigazolvány, meglévő érvényes bérlet stb.) Az útlevéllel kapcsolatos igényét a különélő szülő köteles a gondozó szülő felé az utazás megkezdését megelőzően egy hónappal bejelenteni a pontos útvonal és szálláshely megjelölésével.

5. Ingó vagyon megosztása: Felek az ingó vagyont egymással egyenlő arányban megosztották, egymással szemben ingó vagyon tekintetében semmiféle további igényt nem támasztanak.

6. Utolsó közös lakás használata: Felek utolsó közös lakása a Budapest, …………. található. Felek a házastársi életközösség alatt az anya szüleinek a lakására tetőtér beépítéssel építkeztek. A lakás jelenleg is az anya szüleinek nevén van. Tekintettel arra, hogy jelen egyezséget a felek megkötik és ezen egyezség keretében a gyermekeket megosztják, továbbá megfelelő (a szerződésben rögzített) kapcsolattartást gyakorolhat, az ingatlan vagyonból ráeső részre az apa nem tart igényt, az anya és a vele nevelkedő gyermek használatába kerül.

7. Házastársi tartás: Felek házastársi tartásra nem tartanak igényt, tekintettel arra, hogy mindketten munkaképes felnőttek, tartásra nem szorulnak.

A jelen szerződés megfelel a hatályos jogszabályoknak, melyet a felek elolvasás és értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írtak alá. Jelen szerződés célja a felek közös gyermekének megfelelő erkölcsi, érzelmi, értelmi, fizikai fejlődésének biztosítása a házasság felbontását követően is, ezért felek a szerződést ezen elsődleges cél figyelembevételével a magyar nyelv szabályai szerint értelmezik. E cél megvalósulása érdekében Felek kölcsönösen együttműködnek egymással, és a szükséges nyilatkozatokat azok szükségességének felmerülésekor, határidő esetén haladéktalanul, de legkésőbb a határidő leteltéig, egyéb esetben 15 napon belül megteszik.

Felek ezen szerződésben foglalt jognyilatkozatuk jóváhagyását a házassági bontóperben kérik, kérik továbbá, hogy a bíróság a házasságukat bontsa fel a Csjt. 18. § (2) a) pontja alapján.

Budapest, 2007. ………

…………………………………….. ………………………………….

…………………………………….. ……………………………………
tanú (név, lakóhely) tanú (név, lakóhely)

Grád és Regász Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu