monalisa1: elnézést kérek, de tényleg nem volt időm, most kérte valaki, hogy nézzek be ide, ezért ha már itt vagyok, válaszolok, bár a kérdések régiek.
woodslave bár törölt felhasználó, de másokat még érinthet: láttam már példát arra, hogy pár hónapos gyermek esetében a bíróság hétvégi péntek estétől vasárnap estig, ugyanezen a héten szerdai napon délután 16,00 órától 19 óráig, a másik héten pedig kedd-csütörtöki napon szintén 16,00 órától 19,00 óráig terjedő folyamatos és a szünidők fele tartamára vonatkozó időszakos kapcsolattartást állapított meg úgy, hogy az apa amerikai állampolgár volt, a szünidők tartamaként a bíróság az OKM rendelet szerinti iskolai szüneteket vette figyelembe és az anyát a gyermek útlevelének kiadására is kötelezte, hiszen előtte az apa rendszeresen tartotta a gyermekkel a kapcsolatot, gondozta őt, ugyanúgy pelenkázta mint az anya, mitől lett volna kevesebb joga? A gyermek még szopott, ezért maradt az anyánál.
igggen: ez is bíró függő, ne általánosítsunk. Van aki igenis különbséget tesz, sőt egyre inkább azt látom, hogy a bíróságok többsége különbséget tesz, és az igyekvő apukákat igenis értékeli, ha másképp nem, legalább kiterjedtebb kapcsolattartással.
Judit6: a közös szülői felügyeletet minden bíróság jóváhagyja, ha ezt akarjátok, viszont sajnos a közös elhelyezést, vagy azt, ha a felek abban egyeznek meg, hogy a gyermek egy hétig (két hétig, egy hónapig stb.) az egyiknél a másik héten a másiknál van és ezen időszak alatt egy hétig az egyiknél másik héten a másiknál van elhelyezve, nem nagyon szeretik. Ebben sok vitám volt már, mert azt mondják, hogy a Csjt. szerint erre nincs lehetőség, azonban a Csjt. úgy rendelkezik, hogy a szülők megegyezésének hiányában dönt a bíróság a gyermek elhelyezéséről. Ha a szülők meg tudnak egyezni a gyermek elhelyezésében és épp így egyeznek meg, akkor szerintem a bíróság csak két dolgot vizsgálhat, a megegyezés megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, és a gyermek érdekében áll-e. Az inkább a gyermek érdekében áll, hogy a szülők egyezség alapján maguk dönthessenek az elhelyezésről, azt meg az égvilágon egyetlen jogszabály sem tiltja, hogy így legyen a gyermek elhelyezve, tehát szerintem lehet. Aki ezt a teóriát ellenzi, az mind arra hivatkozik, hogy a gyermeket valahol el kell helyezni. Ebben egyet is értek, de a "valahol"-ról semmi nem mondja ki, hogy az nem lehet két hely is egyszerre, mondjuk a gyermek páros héten az apánál, páratlan héten az anyánál van elhelyezve. Ha ugyanis a szülők egymást tökéletesen alkalmasnak tartják a gyermek nevelésére, vállalják, hogy egymáshoz közel, akár egy házban létesítenek lakóhelyet, mindketten kialakítanak a gyermeknek egy szobát (otthont), akkor a gyermek mindkét szülőnél otthon érzi magát, tudja, hogy mindkét szülőjére számíthat, és ennél jobban semmi sem áll a gyermek érdekében. Kétlem, hogy ezek után a bíróság megpróbálná bebizonyítani, hogy "de, az egyik szülő biztosan alkalmasabb a gyermek nevelésére", és ezek után megpróbálna saját maga bizonyítási eljárásokat lefolytatni annak érdekében, hogy bebizonyítsa, hogy melyik szülő kevésbé alkalmas mint a másik, márpedig akkor mi alapján döntené el, hogy kinél helyezi el a gyermeket? Hasraütésszerűen? Ezért álláspontom szerint, ha a felek ebben megegyeztek, ez az egyezség a gyermek érdekében áll, ezért a bíróság jóváhagyhatja. Szerintem ha egyre több ilyen jellegű kérelem lesz, akkor ezen is elgondolkodnak és előbb-utóbb eljutunk oda, hogy lesznek ilyen döntések. Tudomásom szerint már született ilyen jellegű döntés egyezség jóváhagyásaként, de én sosem láttam, csak a fórumon olvastam.
dr. Attika: a folytatás lemaradt. Mi a kérdés?
dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu
