alapítvány létrehozása

Fórum → cégügyek - társasági jog
régebbi elöl     új hozzászólás

tejivó # 2014.09.10. 16:45

Köszönöm, ObudaFan.

A Sir Gabriel által beidézett civil trv. viszont kötelező vé teszi vagy a felügyelő biz. vagy a felelős személy véleményének kikérését:
„(4) Az egy tagból (személyből) álló döntéshozó szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag (személy) köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.”

Te mit írnál az alapítóba?

köszönöm.

ObudaFan # 2014.09.10. 14:27

Szerintem nem szükséges. A törvény külön rögzíti, hogy mikor kell, nincs közte az az eset, amikor egyszemélyes döntéshozó szerv van.

tejivó # 2014.09.10. 08:14

Sir Gabriel, nagyon köszönöm. A probléma az, hogy felügyelő bizottságot nem álítunk fel, tehát van egyik oldalról az alapító, és van a kurátor. Az alapító nem felelős személy...

Egyszóval, szerinted felügyelő bizottságot kell kijelölni? Nincs más megoldás?

köszönöm még egyszer.

Sir Gabriel # 2014.09.10. 05:33

Tejivó, szerintem használd kiinduló pontként a civil tv. 37. § (4) bekezdését:

„(4) Az egy tagból (személyből) álló döntéshozó szerv esetén a döntéshozatalt megelőzően e tag (személy) köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak.”

A kurátor önmagával ülést nem tud tartani, de így tud, aztán pedig határozatot hoz egyedül, ezt írásba foglalja, és bevezeti a Határozatok Tárába, illetve le is fűzi akár. Innentől el tud fogadni beszámolót és közhasznúsági jelentést is, amit a könyvelő készít (nyilván a kurátor megbízásából). Ha pedig van FB, illetve más felelős személyek, akkor előtte ki kell kérni a véleményüket. Annyi szerintem még hasznos lehet, hogy a kurátor határozatainak indoklási részében mindig szerepeljen, hogy hogyan ismerted meg a törvényben meghatározott személyek véleményét, vagy az, hogy ilyen személyek nem voltak, így a döntést milyen körülmények mérlegelésével hozta a kurátor.

Az alapító okiratban pedig így nem az fog szerepelni, hogy évente egyszer legalább kuratóriumi ülés van, hanem az, hogy a kurátor legalább évente egyszer határozati formában döntést hoz az alapítvány ügyvitelével kapcsolatos lényegi kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 37.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint. A szabályokat pedig akár át is veheted az AO-ba, úgy jobban is néz ki.

Szerintem... ;)

tejivó # 2014.09.09. 05:30

ObudaFan, szeretném befejezni az Alapító okiratot, kérhetem a válaszod?

Köszönöm

tejivó # 2014.09.08. 09:19

ObudaFan, mint civil szakértőnek, kérhetem a válaszod?
Köszönöm előre is.

tejivó # 2014.09.07. 19:35

Bejegyzés előtt álló alapítványunknál egyszemélyes ügyvezető kurátor lesz.
Az Alapító okirat írásánál felmerülő kérdések:
1.Nem kell kuratóriumi ülést tartani?
2.Az egyszemélyes kurátor határozatait vezesse a határozatok könyvében?
3.A kötelező beszámolót és az éves költségvetést a kurátor készíti el. (Más nem is tudná) És ki fogadja el?

köszönöm.

tejivó # 2014.09.06. 18:04

ObudaFan, köszönöm a válaszaid.

ObudaFan # 2014.09.06. 07:10
  1. Igen.
  2. Szerintem be kell idézni azt, ami az Alapító okiratban erről szerepel.
tejivó # 2014.09.05. 14:02

ObudaFan, köszönöm.
Még 2 kérdésem lenne, a beadandó nyilvántartásba vételi kérelem 2 pontjával kapcsolatban.

1. "26. pont: kezelő szerv neve, megnevezése"
Egyszemélyes ügyvezető kurátor lesz, ide mit kell írnom? Egyszerűen az illető nevét? A neve mellé kell írni, hogy "egyszemélyes ügyvezető kurátor"?

2."31. pont: Az alapítványhoz való csatlakozás lehetősége"

Ide régebben vagy vazt írtuk, hogy nyílt alapítvány, vagy azt, hogy zárt alapítvány. Az új Ptk szerint már nincs nyílt vagy zárt alapítvány.Ezt írja:
3:383. § [Csatlakozás az alapítványhoz]:(1) Nyilvántartásba vett alapítványhoz csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet.
Tehát ebbe a rovatba mit kell írni?

köszönöm

ObudaFan # 2014.09.05. 12:32

Szerintem igen. Egyébként a tiszteletdíj megállapításának szabályait az új Ptk. szerint magában az Alapító Okiratban kell rendezni. Vagy ott rendezed, hogy mennyi legyen pontosan, vagy beleírod, hogy az alapító határoz róla. De az utóbbi esetben felmerülhet, hogy erről szerződést kellene kötnie az alapítványnak a kurátorral, az pedig nem lesz egyszerű.

tejivó # 2014.09.05. 08:36

Megalakulandó alapítványunk alapítója nem kuratóriumot, hanem egyszemélyes ügyvezető szervet - kurátort jelöl ki.Tehát ő lesz a képviselő, a bankszámla felett rendelkező személy ill. a munkáltató jogok gyakorlója.

Az alapító okirat tartalmazza, hogy a kurátor az elvégzett munkájáért tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhet. Ennek összegét viszont meg kell állapítania valakinek. A kurátor saját magának nem állapíthatja meg.
Akkor viszont ki? nincs más személy, csak az alapító. Ő jogosult megállapítani tiszteletdíjat?

Köszönöm.

ObudaFan # 2014.09.04. 19:37

Akkor talán rendben lenne.

Sir Gabriel # 2014.09.04. 16:55

Ez jogos. És ha a "csatlakozó és egyéb támogató" elkülönítést vesszük alapul, akkor hogy áll a dolog szerinted?

ObudaFan # 2014.09.04. 12:37

Ha a csatlakozóra vonatkozó tág értelmezésem helyes, akkor van jogilag akadálya.

Sir Gabriel # 2014.09.04. 06:37

Gondolkodtam, mert egy mérnök már csak ilyen. Van egy alaphelyzet, hogy indítunk egy alapítványt most, ami egyszer remélhetőleg közhasznú lészen. Ámde azon törpölök, hogy mégis hogyan tudnék azonnal közhasznú adókedvezményeket adni a támogatóinknak, akik annyira lelkesek, és én ezért szeretném, ha minél jobban járnának.

Szóval szerintetek megoldható-e az, hogy azt mondom a támogatónknak, hogy utalja át az adományt egy adományosztó közhasznú alapítványnak, aminek a céljai közt szerepel a társadalmi szervezetek támogatása, és velük pedig megbeszéljük, hogy tovább utalják nekünk az adományt a közhasznú tevékenységük keretein belül. A támogatónk ezzel egy közhasznú alapítványon keresztül tud minket támogatni, és megkapja az adóalap csökkentéshez szükséges igazolást, mi pedig megkapjuk a pénzt.

Jogilag azt hiszem, hogy nincs akadálya, még akkor sem, ha egy kicsit kifacsart maga a jogalkalmazás. Mi a véleményetek erről?

Sir Gabriel # 2014.09.01. 17:51

Hát igen, kicsit szigorúbb. De mivel nem veszünk részt az egyszerűsített bejelentésben, úgy döntöttem, hogy nem szigorkodom magunkkal feleslegesen. :)

ObudaFan # 2014.09.01. 15:55

Hát, ez szigorúbb, mint a Ptk. Szigorúbb rendelkezés lehet az AO-ban.

Sir Gabriel # 2014.09.01. 05:10

Átnéztem, jó mankó, de sok minden hiányzik belőle, és a logikai rendezettsége is, hát nem az igazi, úgyhogy maradok a sajátnál. Viszont sok hasznos dolgot átvettem belőle. Ugyanakkor van egy rész a 42. mellékletben, amit nagyon nem értek, pedig bele kéne venni az alapító okiratba január 1-től:

„12. Az alapító okirat - alapítók választása szerint - kötelezően választandó rendelkezése
12.1. nem lehet a kuratórium tagja az alapító vagy más olyan személy, aki
12.1.1. az alapító hozzátartozója
12.1.2. az alapítóval vagy az alapító meghatározó befolyása alatt álló jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb szerződéses jogviszonyban áll vagy
12.1.3. az alapítóval egyéb érdekeltségi viszonyban áll
12.2. a kuratórium határozatképességének számításakor figyelmen kívül kell hagyni az alapítót, és azt a személyt, aki
12.2.1. az alapító hozzátartozója
12.2.2. az alapítóval vagy az alapító meghatározó befolyása alatt álló jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb szerződéses jogviszonyban áll vagy
12.2.3. az alapítóval egyéb érdekeltségi viszonyban áll”

Na én ehhez hasonlót sem olvastam sem a PTK-ban, sem a Civil tv.-ben, ráadásul ugyebár az alapító, de még a hozzátartozója is lehet kuratóriumi tag, csak többségben nem lehetnek ugyebár. Az pedig, hogy a kuratóriumi tag semmilyen érdekeltségi viszonyban nem állhat az alapítóval, az eléggé vicces, hiszen már azzal, hogy kuratóriumi tag, érdekelt az alapítványban, ami pedig az alapítóval hozza rögtön érdekeltségi viszonyba. A 12.2. meg külön marhaság, mert a határozathozatali képesség szempontjából figyelmen kívül hagyja a feltételek szerinti kuratóriumi tagot, de a határozathozatalban való részvételből ezzel még nem zárta ki.

Na akkor ezt a rendelkezést hogyan kell majd értelmezni jövőre? És ugye idén még simán kihagyhatom? ;)

ObudaFan # 2014.08.30. 12:17

Ez a mintás dolog majd talán január 1-től lesz. De egyébként talán nem.

Sir Gabriel # 2014.08.30. 07:39

Köszi Ügyvéd Úr!

Közben megtaláltam a 11/2012. (II. 29.) KIM rendeletet, és előbányásztam a 2015 január 1-től hatályos állapotát. Van benne egy olyan melléklet, hogy „Az alapítvány alapító okiratának adattartalma”, meg egy olyan, hogy „A minta alapján készült létesítő okirathoz csatolandó formalizált mellékletek adattartalma”. Gondolom, olyan nagy hibát nem követek el, ha ezeket használom tartalomjegyzéknek és ellenőrző listának az összeállításhoz, ugye? :)

ObudaFan # 2014.08.29. 17:44
  1. Nem kell.
  2. Nem.
Sir Gabriel # 2014.08.29. 11:52

Újabb 2 kérdés!

1.
Jól értelmezem azt, hogy ha az alapító okirat az összes szükséges elemet tartalmazza az alapítvány bejegyzéséhez, akkor nem is kell csinálni SZMSZ-t, és anélkül is bejegyzik az alapítványt, és működhetünk?

2.
Ha a későbbiekben olyan dolgokat szeretnénk szabályozni belső szabályzatban, ami az alapítvány bejegyzése és a közhasznúsági nyilvántartásba vétel szempontjából indifferens, akkor ezeket a szabályzatokat le kell adni a bíróságra?

Köszi a választ bárkinek is, aki valószínűleg ObudaFan lesz... :)

Sir Gabriel # 2014.08.27. 10:35

Hmmm... Nem rossz ötlet, bele tudom fogalmazni! De vajon a NAV az ellenőrzése során tudja-e, hogy azt a jogértelmezést, amit mi alkalmazunk, a bíróság egyszer már elfogadta?

Kicsit emlékeztet ez a Macskafogó "De ő tudja-e, hogy mi tudjuk, hogy ő tudja?" kérdésre... :) Na jó, majd ha ellenőriznek, és felmerül a kérdés, akkor elmondjuk nekik, hogy tudják.

Ügyvéd úr, te nagyon sokat segítesz, egyszer vendégem leszel még egy kávéra (vagy sörre, ha azt választod)! :)

Köszi szépen!

ObudaFan # 2014.08.27. 10:10

De hát írd be ezt így az alapító okiratba, aztán majd a bíróság eldönti.