Dr.Attika
2016.09.28. 17:48
Ha pénzkölcsön jogviszonyhoz kapcsolódik, akkor a kamat, költség, tőke sorrendjében a költséghez sorolandó.
Továbbszámlázás
- 1
- 2
Rexor
#
2016.09.28. 17:15
Főszabály szerint áfával kell továbbterhelni (mivel nem közjegyzői szolgáltatást nyújtasz, csak egy költséget terhelsz tovább).
Dr.Attika
#
2016.09.28. 15:48
Közjegyzői díjat jogszerűen nem lehet tovább számlázni. Számla része lehet a nettó összeg, ha a közjegyző áfája visszaigénylésre került. Ha nem, akkor a bruttó összeg.
Zetti
#
2016.09.28. 12:24
Közjegyzői díj továbbszámlázása áfás vagy áfa mentes?
nandy
#
2008.03.11. 17:35
Végülis nem annyira szükséges.
Egész jól összehoztuk így hárman :)))
Kriszta11 (törölt felhasználó)
#
2008.03.11. 17:19
Azt nem tudják, amit Nandy magyarázott még a topic megnyitásakor, hogy az áfá-s számlákat áfásan számlázhatják tovább, de azt visszaigényelhetik a bevallásban. Ezért egyre, másra hibás úton járnak.
Végül is megadtam magam, megírtam azt a megállapodást. De ez csak egy, mi lesz a többivel.
Nandy! :) Ha kiderül az ég felettünk, megkérdezem a pénzügyet, de most had ne.
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.03.11. 16:38
Ott van a pénzügy alapvető tévedése, hogy neki "közvetített suolgáltatásként" kell kezelnie a tulajdonostárs által fizetett részt.
Egyébként nemigen - mert egy ilyen szóban, ráutaló magatartással kötött szerződésből nem lesz egyértelműen megállapítható, hogy a "közvetítés lehetősége", stb..
nandy
#
2008.03.11. 15:55
:) De az Sztv. szerinti kritériumnak megfelel?
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.03.11. 14:23
Igen - bár nem tipikus módja a szerződéskötésnek.
nandy
#
2008.03.11. 12:59
- E törvény alkalmazásában
1. közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható;
Ez egyébként jellemzően az alvállalkozói szerződésekre vonatkozik.
Számviteli szempontból igazság szerint a továbbszámlázott rezsiköltség nem közvetített szolgáltatás, hanem továbbszámlázott költség. (lehet, hogy akkor a számlára sem kellene ráírni, hogy...)
Más: Ptk. szerint létrejöhet úgy is szerződés, hogy kiállítom a számlát, és a vevő azt elfogadja?
nandy
#
2008.03.11. 12:53
„számviteli tv. van rá, hogy rezsiköltség (gáz-villany, hőtáv stb.) számlákat megállapodás hiányában nem lehet továbbszámlázni”
:) Mutassák már meg... légyszi légyszi...
Nincs ilyen a Számviteli törvényben.
Számlázni úgy szokták, ahogy mást is. Annyi a különbség, hogy ráírják: "közvetített szolgáltatást tartalmaz". Esetleg csatolják az eredeti közüzemi számlák fénymásolatát.
Kriszta11 (törölt felhasználó)
#
2008.03.11. 11:50
:)) Én is így gondolom, de belefáradtam.
Azért nagyon köszönöm.
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.03.11. 11:37
Marhaság. A tulajdonostársat a törvény erejénél fogva terheli a költségek ráeső hányada. Éppen ahhoz kellene a megállapodás, hogy ettől eltérő arányú legyen a teherviselés.
Azt meg talán épp a pénzügyeseknek kellene a legjobban tudniuk, hogy ezt milyen formában, hogyan lehet beállítani a könyvelésbe. Annyi minden van még a számlán kívül is.
Kriszta11 (törölt felhasználó)
#
2008.03.11. 10:04
:)
Azt mondja a pénzügy, hogy előzetesen meg kellett volna a két tulajdonosnak írásban állapodnia a kifizetésekkel kapcsolatban, mert számviteli tv. van rá, hogy rezsiköltség (gáz-villany, hőtáv stb.) számlákat megállapodás hiányában nem lehet továbbszámlázni. Én nem tudok ehhez hozzászólni, mert hirtelen csak az "Értelmező rendelkezések, fogalmak"-ig jutottam, ott azt írja:
1. közvetített szolgáltatás: szerződésben rögzített módon továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás.
Gondolom ezért ragaszkodnak a szerződéshez. De mivel nemcsak egy ilyen ügyem van, utólag bekérnem ilyesmit lehetetlen.
Kovács_Béla_Sándor
#
2008.03.11. 09:45
Számomra egyszerűnek tűnik a felállás. A tulajdonostársak közösen, tulajdoni hányaduk arányában kötelesek viselni a tulajdonnal kapcsolatos költségeket. Ha az egyik tulajdonos a saját hányadát meghaladó mértékben fizetett ki valamely költséget, követelheti a többiektől a rájuk eső rész megtérítését.
Hogy a bizonylat formája mi legyen, azt majd nandy megmondja. :)
nandy
#
2008.03.11. 07:39
Szia Kriszta!
Nem miattad maradtam fenn, egyébként sem szoktam 11 előtt aludni :))
Valóban érdekel, vajon hol írja elő a Sztv., hogy megállapodás hiányában nem lehet számlázni.
Aki tudja, írja meg.
Andi
Kriszta11 (törölt felhasználó)
#
2008.03.11. 07:17
Jaj Nandy, úgye nem miattam maradtál fenn ilyen sokáig. Mondjuk én is fél 4 óta fenn vagyok, de ezért csak magamat hibáztathatom.
Ne haragudj, hogy ilyen zavaros kérdéssel jöttem. Máskor feküdj le nyugodtan, látod 2 hónapja megy ez a huzavona, csak tegnap elkapott a gőzgép, mert benne vagyok egy ÁSZ vizsgálatban és jönnek evvel a számomra már nyűgös üggyel.
Sajnálom, tényleg!
Nagyon köszönöm az eddigieket is.
nandy
#
2008.03.10. 22:13
Igazság szerint fogalmam sincs, mire gondolnak.
Amit találtam:
2000. évi C. törvény
„65. § (1) A mérlegben a követelést (ideértve a hitelintézetekkel, a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a pénzeszközöket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket is) - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.”
Vagy mire gondolhatnak még? Kapcsolt vállalkozás?
Holnap még kutatok egy kicsit.
(Ha már megállapodás, vagy ügylet jogalapja, én inkább a Ptk.-ra tippelnék.)
Kriszta11 (törölt felhasználó)
#
2008.03.10. 15:30
Köszi!
Az a baj, hogy csak meghatalmazásom van értékesítésre a másik tulajdonos cégtől. Az értékesített ingatlanon sok-sok közüzemi tartozás volt 2004-től, amit a cégem megelőlegezett az eladás során.
Most akarjuk a felét továbbszámlázni, már vagy 2 hónapja azon töri a pénzügy a fejét, hogy megállapodás hiányában nem utalhat. Nos, megállapodás nincs, csak meghatalmazásom. Azt mondják, tudnom kellett volna, benne van a számviteli tv-ben, - mintha én pénzügyes lennék - na mindegy. Tulajdonképpen ők sem tudják megmutatni, hogy mire hivatkoznak, én sem találom, az lenne nekem jó, ha megállapodás hiányában is lehetne a társtulajdonosnak az előre kifizetett közüzemi számlákat továbbszámlázni.
nandy
#
2008.03.10. 15:02
Szia!
A közüzemi díjakra gondolsz?
Általában a bérleti szerződésben szokták meghatározni, ki milyen arányban viseli a költségeket.
Számviteli tv. nem rémlik, de majd utánanézek. :)
Kriszta11 (törölt felhasználó)
#
2008.03.10. 13:49
Tudna nekem segíteni valaki abban, hogy egy közmű szolgáltatást csak és kizárólag megállapodás alapján lehet továbbszámlázni, avagy sem.
Állítólag a számviteli tv. előírja, de nem találom.
nandy
#
2008.02.15. 21:56
Nagyon szívesen :)
Andi
Kriszta11 (törölt felhasználó)
#
2008.02.15. 10:48
Nagyon köszönöm, sokat segítettél.
:)K.
nandy
#
2008.02.15. 10:04
Nem tudom, ez érthetőbb volt-e:))
Másik megközelítés:
a költségeinek (pl. ELMŰ-számla) ÁFÁ-ját levonásba helyezheti - "visszakérheti"
a bevételeinek (továbbszámlázza y-nak) ÁFÁ-ja fizetendő adó lesz - "befizeti"
nandy
#
2008.02.15. 10:00
X cég továbbszámlázza y cégnek, y cégtől megkapja az 5.000 Ft+ ÁFÁ-t.
Mivel a vevőtől megkapja (vagy követeli) az 1.000 Ft ÁFÁ-t, ezért a bevallásban ez fizetendő adó lesz.
Ezzel szemben az ELMŰ felé megfizetett 2.000 Ft ÁFÁ-val csökkenti a fizetendő adóját.
Így fog kinézni:
fizetendő ÁFA 1.000 Ft
Levonható ÁFA 2.000 Ft
egyenleg: - 1.000 Ft
- 1
- 2
