ingatlan eladás után fizetendő adó


bandita75 # 2008.02.06. 16:20

Tisztelt hozzáértők, "nandy"!

egy konkrét kérdésem lenne így az adóbevallások elkészítése előtt a lakásszerzési kedvezményről!

eladtam egy telket 2007 őszén 6 millió forintért amelyet 4 millió ft vételár + 400 e ft illeték költégért vettem 2004ben.
tehát a jövedelmem 1.6 millió forint ami után 25 % adót kellene fizetnem.
még a telek eladása előtt vettem egy félkész házat amit részben ezen bevételemből kívánok befejezni, tehát megvalósul hogy "60 hónapon belül lakást épít".
akkor most az adóbevallásomban nem is kell szerepeltetnem ezt a bevételem (6 millió ft) és ezt a jövedelmem (1,6 millió ft)?
valamilyen módon ezt a felhasználást igazolnom kell az apeh felé? hogyan, mikor, mivel meddig?:)
az ügyvéd a telek adásvételi szerződésének aláírásakor egy 06400 apeh adatlapot is kitöltött és aláíratott. ezzel adózás szempontjából mit kell tennem?

előre is köszönöm a türelmet és a segítséget!

andkuty # 2008.02.06. 11:27

Az fennmaradó hitel összege, 1M100E Ft miatt filózok, hogy kifizessem e én a hitelt, és megpbróbáljam eladni a részemet.

andkuty # 2008.02.06. 11:26

Megítélt összeg tulajdon+haszonélvezet után 19M, használati díj 2,3M+kamatai 2006.04.01-. +tartozik az ingóságok értékével, és a közös szlán lévő összeggel, össz 25M-val.
A hitel összege elenyésző ehhez képest, öss 1,1M! (nem írtam el, 1M 100E ft.
Ingatlan értéke 40M.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.02.06. 11:20

Ha árvereznének, a befolyt összegből a bankot kellene elsődlegesen kielégíteni. Ami ezek után maradna, annak a fele lenne tiéd, illetve a másik felét beszámíthatnád a használati díjba.

Azt mondtad, jókora összeget ítéltek meg neked használati díjként. Mégis mekkorát?

(A tulajdonrész eladásával hasonló a helyzet, mint az árverezéssel. Vagy nincs vevő, vagy csak bagóért.)

andkuty # 2008.02.06. 09:43

Köszönöm.

Ezt nem tudom értelmezni: "Nem biztos, hogy a befolyó összegből marad valami." Az árverezés után befolyóra gondol, mármint, hogy alacsony értéken megy el?
A másik, hogy, ha én nem tudom magamhoz váltani az ő részét, nincs tizenmillió forintom, akkor 3. személynek eladhatom e, akár lakottan is? Vagy banknak felajánlhatom e az én részemet?
Egyáltalán van valaki, akár befektető, aki így megvenné az én részemet?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.02.06. 09:16

Tisztul a kép.
Ha jól értelmezem, te azt kérted, a bíróság a közös tulajdont úgy szüntesse meg, hogy kötelezze az alperest a tulajdonrészed megváltására. A bíróság megállapította, hogy az alperes erre nem képes. A bíróság a kereseti kérelemhez kötve van, azon túl nem terjeszkedhet. Ezt a kötöttséget a bíró úgy értelmezte, hogy explicit kérés hiányában nem térhet át más megosztási módra, példának okáért az elárverezésre.
Több lehetőséged is van:

  1. A megítélt használati díjra kérhetsz végrehajtást, az ingatlan tulajdoni hányada elárverezésének nem lesz akadálya a bank jelzálogjoga, ő is bekapcsolódhat a végrehajtásba. Igaz, ezt úgy fogja tenni, hogy felmondja a kölcsönt - neked is, és az egy összegben lesz esedékes. Nem biztos, hogy a befolyó összegből marad valami.
  2. Indíts újabb megosztási pert, kérd, hogy te váltod magadhoz az alperes tulajdonrészét, a megváltás összegével szemben beszámítod a használati díj tartozását.
andkuty # 2008.02.06. 08:42

T. K B S!

Alperes: ex, felperes: én (II.r. alperes bank)
Ítélet:
Alperes fizetendői, amibe a többlethasználati díj, a közös pénz és kamatai, az ingóságok összege és az illeték összege van megállapítva.
Indoklás: per menete, alperes és felperes vmint tanuk nyilatkozatai. Többször leírva, hogy "az alperes az általa hivatkozott pénzösszegek származását illetően a per során többször egymásnak ellentmondó, bizonytalan nyilatkozatokat tett, melyeket a tárgyalásokon és beadványaiban többször módosított."
"alperes ellentmondásos nyilatkozatai"
"alperes állításai között logikai ellentmondások mutatkoznak, azok egymást kizárják"
Véleményem szerint ez a meghatározó rész:
"Minthogy az alperes mindössze 8 forint meglétét igazolta és viszonylag szerény bevételekről tett említést -jelentős törlesztési kötelezettségei mellett- a bíróság úgy ítéte meg, hogy a felperesnek megávltás esetén járó 19 ft (a tulajdoni illetőség és a haszonélvezeti jog együttes értéke) teljesítésére nem képes. Ebből következően a tulajdonközösség magáhozváltás útján történő megszüntetésére sincs lehetősége. A fentebb kifejtettek miatt a kereset ingatlan közös tulajdonának megszüntetésére vonatkozó része nem bizonyult alaposnak"
A továbbiakban az ingóságokra és a többlethasználati díj megállapítására tér ki.
A végén:
" A per tárgyának értéke az ingatlanból és az ingóságokból a felperest megillető rész, valamint a többlethasználati díj egy évi összegének és a megtakarítási számlán lévő, továbbá a viszafizetett kölcösnre vonatkozó összegek alapul vételével együttesen 22 forintban állapítható meg"
PErköltség viselése...
Aláírás

Remélem, erre a részre/részekre gondolt

Köszönettel

nandy # 2008.02.05. 13:05

Hell:

lakásszerzési kedvezmény: [Lásd az 1995/CXVII. törvény 63. §-ában.]
Nem változott. Egy átmeneti szabály beiktatásával a 2008. január 1-je előtt megszerzett ingatlanátruházásból származó jövedelem után továbbra is jár a lakásszerzési kedvezmény. Lakásszerzési kedvezmény: az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után fizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) a jövedelem azon része utáni adó, amelyet a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója vagy volt házastársa részére a jövedelem megszerzését megelőző 12 hónapon belül vagy az adóbevallás benyújtásáig - például 2007-ben eladott ingatlan esetében 2008. május 20-áig -, illetve az eladást követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított.
Lakáscélú felhasználásnak minősül:
n belföldi lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében;
n belföldi lakótelek tulajdonjogának megszerzése adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az értékesítést megelőző 12, illetve az azt követő 60 hónapon belül lakást épít, építtet;
n belföldi lakás építése, építtetése, alapterületének növelése legalább egy lakószobával; belföldi lakás haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése;
n idősek otthonában vagy fogyatékos személyek lakóotthonában férőhely - visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli - megszerzése (ideértve a térítési díj előre történő megfizetését is).
[Lásd az 1995/CXVII. törvény 63. § (1)-(5) és az adómódosító törvény 468. § (9) bekezdéseiben.]

Hell1975 # 2008.02.05. 12:51

sziasztok ismét!
Kérdésem lenne mi az a lakásszerzési kedvezmény?
és hogyan lehet figyelembe venni!
válaszotokat előre is köszönöm.

hosszumosoly # 2008.02.05. 12:38

Tisztelt kbs!
Kérem szépen ha tud segítsen nekem.A kérdésem a következő:10 évvel ezelőtt nem fizettem be egy igen magas összegű illetéket.Behajtani nem tudták,mert semmilyen vagyonnal nem rendelkeztem(se munka se semmi).Most szeretnék venni egy lakást a nevemre de nem tudom,hogy fennáll-e még ez a régi tartozásom.Valaha egyáltalán elévül-e?
Köszönöm a segítséget!

Kovács_Béla_Sándor # 2008.02.05. 11:41

Kezdjük a rendelkező résszel.

andkuty # 2008.02.05. 10:59

11 oldal melyik része?... :-)

Kovács_Béla_Sándor # 2008.02.05. 10:37

Jobb lenne az ítélet. Szó szerint.

andkuty # 2008.02.05. 10:18

T. Ügyvéd Úr,

Már kérdeztem Öntől korábban, és volt olyan szíves, hogy gyorsan válaszolt nekem. Remélem, most is lesz ideje a válaszra.

Vagyonközösség megszüntetése iránt indított peremben a bíró nem tudta megszüntetni a közös vagyont, mivel az alperes a nekem ítélt összegnek csak 1/4-ét tudta igazolni, hogy rendelkezik vele. Banki igazolást kért a bíró arról, hogy mennyi pénze van, persze, hogy nem arról hozott, amennyit fizetnie kellene.
Egyfelől pernyertes vagyok, mert megítéltek nekem x millió forintot, másfelől hogyan tudom behajtani rajta a pénzt?
Én voltam a felperes, I. r alperes az ex, II.r alperes egy bank, ahol hitelt vettünk fel. A II. r. nem járult hozzá az árverezéshez, eladáshoz meg értelemszerűen nem lehet, amíg teher van rajta.
Ő nem hajlandó kifizetni a bankot, én kifizetném a bankot. Ha kifizetem a bankot, maradunk ketten, akkor újabb pert kell indítanom, hogy pénzemhez jussak, ergo eladásról vagy árverezésről dönthet a bíróság?
Az ex egy fillért nem hajlandó fizetni a közel 30M-s tartozásából.
Van egyéb, esetleg rövidebb út, ahogyan érvényesíthetném a jogaimat, bírói jogerős ítéletet?
Én eladhatom e 3. személynek a részemet, ha ő nem járul hozzá?

Kismillió kérdésem volt, elnézést, de saját hibámból elment az életemből 11 év, ő él, mint marci hevesen a villában én meg albérletben...

köszönettel

zsanna20 # 2008.02.05. 05:42

Monalisa1:

Hidd el, egyszerűbben fogalmaznék, ha érteném a helyzetet. DE nagyon bonyolult.

A haszonélvezőnek nincs tulajdona. A felén van haszonélvezeti joga. Ő szerinte már a több mint 20 év alatt (ami óta haszonélvező), igényt tarthat a felére.

De én úgy tudom, hogy mivel 65 év feletti, ezért csak a 4/20-ad részére.

Tehát akkor: Amikor megörököltük ért valamennyit. ebbők kell a 11%-ot fizetni.

A mostani vételárból ki kell vonni az illetéknek alapul vett összeget. Ebből kell 25 %-ot adózni.

Remélem jól értettem.

És az öröklési illetéket a garázs 100%-ára ki kell fizetnünk? Még ha egy részéből nem is nekünk lesz jövedelmünk?

Köszönöm a segítségeket.

nandy # 2008.02.04. 21:44

, Eladjuk. Kell utána adót fizetni 20 vagy 25 %-ot? 1998 óta elvileg a tulajdonunk, gyakorlatilag mostantól lesz. Hogy kell akkor adózni? Az új törvény miatt kérdezem, mert ott számít.

Az adótörvény szempontjából megszerzés idejének a Földhivatalba való beérkezés számít.

A garázsre egyébként is a 15 év számít, 5 évig nem lehet csökkenteni a jövedelmet, utána 10-10%-kal.

De ha a garázst most megállapítandó értéke (ami után majd illetéket fizettek) megegyezik az eladási árral, akkor nem keletkezik jövedelem.

monalisa1 # 2008.02.04. 20:34

Nem lehetne egy kicsit egyszerűbben fogalmazni...

Szóval az édesapátok túlélő házastársa a fele tulajdonosa a garázsnak, te és a testvéred 2x25%-ban tulajdonostársak vagytok - mármint az én olvasatom szerint. A 2,5% illeték az lakóingatlan öröklésére vonatkozik, garázsnál a 11% a megfelelő. Eladni csak akkor lehet ha a mostohátok ehhez hozzájárul, mégpedig kétszeresen is., mint tulajdonostárs ő is beleegyezőleg az értékesítésbe, valamint a ti 50% tulajdoni részeteken lévő özvegyi haszonélvezeti jogáról lemondani vélem csakis anyagi ellentételezés ellenében lesz hajlandó - fizethettek majd neki...

A közjegyző 20-30 ezer forint, esetleg valamivel több.

zsanna20 # 2008.02.04. 13:52

Sziasztok!

Nagy kérésem lenne. Segítsen valaki értelmezni a sok jogi dolgot. Utána olvastam, de nem világos minden.

Nem minden pont ide illik, de az egyik kérdésem igen.

Apukám nevén van egy garázs. De ő már 1998-ban meghalt. A hagyatéki tárgyaláson nem volt szó eeről a garázsról, mert nem tudtunk róla. Most derült ki. Meg akarja venni egy cég.

1.750.000 Ft-ért. A fele sajnos már a haszonélvezőre szállt. A másik felén a tesóm és én osztozunk.

Itt jön a probléma.
1, póthagyatéki tárgyalás lesz, hogy a nevünkre kerülhessen, mert csak így lehet eladni. Mennyibe fog kerülni kb a közjegyző?

2, öröklési illetéket kell fizetnünk. 11% ha jól néztem. Ezt az egész után kell fizetnünk, vagy csak a feléről. Úgyanis igazságtalannak tartanám, ha a ahszonélvező kapja a pénzt, de nekünk kell az illetéket fizetni.

3, Eladjuk. Kell utána adót fizetni 20 vagy 25 %-ot? 1998 óta elvileg a tulajdonunk, gyakorlatilag mostantól lesz. Hogy kell akkor adózni? Az új törvény miatt kérdezem, mert ott számít.

valamelyik fórumon 2,5 %-ot emlegetek az örökösödési illetékre.

melyik összegből számolják az illetéket? amiért eladjuk vagy abból az értékből amit akkor ért,a mikor megörököltük, vagy a mostani forgalmi értékéből?

milyen összeg után kell adózni

Tudom jól bebonyolítottam. DE homály.

Örülnék, ha valaki tudna segíteni.

Kriszta11 (törölt felhasználó) # 2008.02.04. 08:53

Miért nem jösz fel, már dolgozom.
K.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.02.04. 08:51

Kiigazítottalak. Mecsoda külömbség!
(A kioktatás az volt, amit visszatöröltem. :))

Kriszta11 (törölt felhasználó) # 2008.02.04. 08:45

De la Pena!
Miattad kértem megerősítést, melyre KBS kioktatott.
Ha az öröklési illetékkel megfejeled a 3,2M-ra felértékelt lakást, akkor még mindig 0 adón állsz.Ha ennél többért tudnád eladni, és valamely költséged felmerülne az eladással, akkor az adódból azt levonhatod.
K.

De la Pena # 2008.02.04. 08:25

Köszönöm a segítségeket!
Ezek szerint nem jártam messze az igazságtól!
Már csak annyi kérdésem lenne, ha a szerzett ár fölött adom el az ingatlant akkor az eladott ár és a szerzett ár közötti különbségnek a 25% kell befizetnem állambának!?

sukolka # 2008.02.04. 06:24

Kedves KBS!
Köszönöm megnyugtató sorait!
Egyedül a mi lustaságunk miatt nincs meg a lakhatási engedély(mondjuk a kivitelezőt sem zavarja)! Mégegyszer köszönöm:Heni

Kovács_Béla_Sándor # 2008.02.04. 05:34

Sukoklka, az ingatlanotok így is lakás, ezért az eladása az idén már adómentes. Hogy az 5 éve tartó építésigazgatási szabálysértés bírságmentes marad-e, azt nem tudom.
Csak kíváncsiságból: mi akadálya volt, van a használatbavételi megkérésének.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.02.04. 05:30

Sajnos nem vagyok semennyire sem jártas ebben kérem segítsen valaki.

Nos, korábbi hozzászólásokat visszaolvasni egy rovatban úgy kell, hogy az egér görgőjét a mutatóujjaddal magad felé tekered. Görgő hiányában vidd a képernyőn ide-oda mozgó kis nyilat a böngésző ablak jobb szélén talélható függőleges csík alján látható, lefelé mutató nyílra, a balgombot nyomd meg, és tartst lenyomva.