Fórum adózás, illeték és pénzügyek régebbi elöl     új hozzászólás


TB fizetés

törvényszabó # e-mail 2016.07.24. 17:04

Tisztelt Szakértő!

Ha EGT tagállamban vállalok munkát, hogy megszabaduljak a milliós összegű adótartozástól és természetesen évek óta nem fizetek egészségügyi hozzájárulást sem,a külföldi fizetésemből így le tudják tiltatni a tartozást és a fizetésem hány százalékát?

Vagyis ahogy biztosított leszek külföldön(Ausztriában vagy Németországban), mennyi időn belúl tudja meg a NAV?

Köszönöm a válaszát!

Burn Out # e-mail 2016.07.24. 12:46

csak az adós ingó-, ingatlana, munkabére stb. vonható végrehajtás alá

törvényszabó # e-mail 2016.07.24. 12:42

Tisztelt Szakértő!

Új partnerrel kezdtem új életet, előző kapcsolatomban milliós összegű adótartozást halmoztam fel. Na most, ha én feleségül veszem az új partnerem, akkor a nemrég nevére vásárolt autóra is rátenyerelhet a NAV? Ezért is nem az én nevemre vettük az autót.

Köszönöm válaszát.

törvényszabó # e-mail 2016.07.24. 12:38

Tisztelt Szakértő!

Ha EGT tagállamban vállalok munkát, hogy megszabaduljak a milliós összegű adótartozástól és természetesen évek óta nem fizetek egészségügyi hozzájárulást sem,a külföldi fizetésemből így le tudják tiltatni a tartozást és a fizetésem hány százalékát?

Vagyis ahogy biztosított leszek külföldön(Ausztriában vagy Németországban), mennyi időn belúl tudja meg a NAV?

Köszönöm a válaszát!

z.edina # e-mail 2016.07.19. 13:30

Tisztelt szakértő!
Elnézést, az előbbi levelemben elírás történt, 9 hetes terhes vagyok.
Köszönöm a válaszát!

z.edina # e-mail 2016.07.19. 13:28

Tisztelt szakértő!
Jún.24-én megszűnt a munkaviszonyom, úgy tudom, ezután még 45 napig kapok ellátást, vagyis aug.8-tól kellene bejelentkeznem az adóhatósághoz, miszerint a továbbiakban én fizetem magam után az eü-i szolgáltatási járulékot (7050 Ft). Úgy tudom, a bejelentésre 15 napos határidő van. Viszont én már most tudom, hogy aug.11-én kötelező orvosi vizsgálatra kell mennem a nőgyógyászhoz, mert 9 hónapos terhes vagyok. A kérdésem az lenne, hogy aug.11-én így most megcsinálhatják a vizsgálatot, akkor is csak a 7050 Ft-ot kell majd befizetnem vagy úgy tekintik, hogy már lejárt a 45 nap és még nem is fizetem magam után a járulékot, tehát fizetnem kéne külön az ellátásért/vizsgálatért?
Válaszát előre is köszönöm!

Jusztasz #   2016.07.12. 11:21

Felette ott van /nyomtatványkitöltő programok/.

https://www.nav.gov.hu/…16t1011.html

lee858 # e-mail 2016.07.12. 10:25

Önök észrevették, hogy a NAV honlapjáról nem tölthetők le a T1011-es nyomtatványok? Van egy letölthető pdf ami csak egy kitöltési útmutató, de maga a nyomtatvány nincs is a honlapon... Mégis hogy várjatják el, hogy törvény szerint eleget tegyünk a bejelentési kötelezettségünknek, ha ők még a minimális feltételeket sem biztosítják?

cincinnatus #   2016.07.12. 08:20

grjudit 2016.07.11. 15:16

Tisztelt szakértő,
A hónap végén meg fog szűnni a munkaviszonyom és egyelőre nem is tervezek újat létesíteni, nem fogok új állást keresni. Hogyan/hol kell kezdeményeznem a tb járulék és a nyugdíjjárulék fizetést ettől kezdve és milyen összegek lesznek ezek a járulékok? Lesz ezeken kívül egyéb járulékfizetési kötelezettségem is?
Előre is köszönöm szépen a választ.

Kedves Judit!

Röviden:

  • A munkaviszony megszűnését követő 45 napig még ellátják.
  • Ezt követően a NAV-nál kell kezdeményezni az eü-i, szolgáltatási járulék fizetését.
  • Összege havi 7.050,-Ft. (Ezért cserébe az orvos ellátja, ha kell "ingyen" megműtik,receptet írnak fel, azok tb támogatása megilleti, de táppénzre nem jogosít, nyugdíj szolgálati időt nem szerez vele.

Erre bejelentkezni kötelező, de

  • ha rászorul a járási hivatalnál kérheti, hogy mentesítsék ezen fizetési kötelezettség alól.
  • Nyugdíjjárulék fizetést a nyugdíjbiztosítónál vagy a kormányablaknál kezdeményezheti. Összege minimum a mindenkori minimálbér 34%-a.

Ezt megkötni nem kötelező, de akkor ezt az időt majd nyugdíj szolgálati időként nem veszik figyelembe!

Hosszabban:

A társadalombiztosítás egy kockázatközösség: a részvétel mindenki számára kötelező. Aki nem biztosított és nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra sem, annak január 1. napjától havi 7.050,-Ft-ot kell fizetnie. Aki járulék fizetésére kötelezett, annak az adóhatósághoz be kell jelentkeznie a T1011-es nyomtatványon.

Hogyan, mennyit és meddig kell fizetni

Aki tehát nem biztosított ÉS nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra sem, annak 2016. január 1. napjától kezdődően havi 7.050,-Ft-ot kell fizetnie (napi 235,-ft). Aki járulék fizetésére kötelezett, annak az adóhatósághoz be kell jelentkeznie a T1011-es nyomtatványon.

A bejelentéshez szükséges lakcímkártya, személyi igazolvány, adóigazolvány, TAJ kártya, valamint meghatalmazás, amennyiben nem személyesen járunk el. A bejelentkezés időpontjától havonta, minden hónap 12. napjáig kell a fizetési kötelezettséget teljesíteni. A járulékot addig kell fizetni, ameddig biztosítottak nem leszünk, vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot nem szerzünk.

Így szüntethetjük meg a járulékfizetést

Amennyiben egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot szereztünk, vagy biztosítottak lettünk, abban az esetben további fizetési kötelezettség nem terhel minket.

Amennyiben munkaviszonyból kifolyólag szűnik meg a járulék fizetési kötelezettségünk, abban az esetben ezt nem kell a NAV-hoz külön bejelentenünk. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzését viszont a T1011-es nyomtatványon 15 napon belül be kell jelenteni.

Amikor 45 napig nem kell fizetni

Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)–o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően
• 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,
• amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,
• 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.

Ezen időszakon belül a magánszemély járulék fizetésére nem kötelezett.

Tbj. 39. § (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

19. § (4) .....A 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050 forint (napi összege 235 forint).

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

NYUGDÍJ

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról

Tbj. 34. § (1) Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és

  1. az 5. § és a 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki rá, vagy
  2. a biztosítása szünetel,

nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.

(4) Az (1) bekezdés alapján kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege.

Hogyan mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól

Az, aki nem biztosított (azt, hogy ki minősül biztosítottnak az 1997. évi LXXX. törvény 5. § tartalmazza) és más módon sem mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól (azt, hogy biztosítás hiányában ki jogosult egészségügyi szolgáltatásra külön járulékfizetés nélkül 1997. évi LXXX. törvény 16. § tartalmazza) az kérheti a járási hivataltól, hogy a részére állítson ki egy olyan, egy évig érvényes hatósági bizonyítványt, amely mentesíti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól.

A bizonyítvány kiállítása az egy év letelte után ismét kérhető.

Azt, hogy ki minősül rászorultnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tartalmazza.

54. § (1) A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

  1. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,
  2. aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

(2) A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

(3) A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

4. § b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy
bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát
meghaladja, azzal, hogy
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik,az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

grjudit # e-mail 2016.07.11. 15:16

Tisztelt szakértő,
A hónap végén meg fog szűnni a munkaviszonyom és egyelőre nem is tervezek újat létesíteni, nem fogok új állást keresni. Hogyan/hol kell kezdeményeznem a tb járulék és a nyugdíjjárulék fizetést ettől kezdve és milyen összegek lesznek ezek a járulékok? Lesz ezeken kívül egyéb járulékfizetési kötelezettségem is?
Előre is köszönöm szépen a választ.

intentio #   2016.07.06. 15:39

bety905 2016.07.05. 11:30

Tiaztelt szakerto.

kaptam egy levelet a navtol hogy helyszini szemlet tartanak mivel van 375ezres tb tartozasom.
mar 1 xer kertem fizetesi konnyitest amit 1 evel kesobb halasztottak el. egy ingatlan ara volt a fedezett de az elment masik hitel kiegyenlitesere.A nevemem a gyereken kivul nincs semmi. Alberlok vagyunk mivel az ingatlaunkat meg vette az eszkozkezelo.Mivel elvinni semmit nem tud mert minden a parome amit szamlaval tud igazolni meg a kv fozo is a kerdesem az lenne hogy ujjabb reszletfizetest kaphatok e vagy nekem az is jo ha a csp potlekot letiltjak.Es hogy a helyszini szemle mit jelent koszonom.Berem nincs jelenleg .

A helyszíni szemle jelen esetben azt jelenti, hogy egy, vagy két kormánytisztviselő a helyszínen győződik meg arról, hogy milyen körülmények között él.

A látottakról fényképfelvételt készíthet, a tényeket, nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe foglalhatja, a tapasztaltakról a vezetői számára feljegyzést, jelentést készíthet.

(Megteheti, hogy a lenti jogi normára hivatkozva mindezeket leírja, csatolja hozzá a számlák, bérleti szerződés fénymásolatát és átadja szemlét vezető ellenőrnek.)

A szemlét valószínűleg azért rendelték el, hogy meggyőződjenek milyen körülmények között él, kérése méltányolható-e. Nyilvánvalóan annak, aki luxus körülmények között él, audival közlekedik nem fogják a könnyítést engedélyezni.

A szemléről a közigazgatási eljárásjogi törvény -a teljesség igénye nélkül- így rendelkezik.

2004. évi CXL.törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

A tényállás tisztázása

50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le.

51. § (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.

56. § (1) Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: szemletárgy) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság szemlét rendelhet el.

57. § (1) A szemletárgy birtokosát és az 56. § (1) bekezdésében meghatározott személyt (a továbbiakban együtt: szemletárgy birtokosa) a szemléről – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – előzetesen értesíteni kell. Ha a szemle eredményessége érdekében indokolt, az értesítésnek tartalmaznia kell a szemletárgy birtokosának személyes jelenlétére, a szükséges iratok előkészítésére irányuló felhívást. Az értesítést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy azt a szemletárgy birtokosa legalább öt nappal korábban megkapja.

(4) A szemletárgy birtokosának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának. Jogszabály meghatározott ügyekben előírhatja, hogy a szemle csak akkor kezdhető meg, ha a szemletárgy birtokosa vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van.

57/A. § (1) Szemlét a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig – kivéve, ha a szemle sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A szemlét úgy kell végezni, hogy az a szemletárgy birtokosának munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.

(4) A szemle során a szemlét végző személy a hatásköre gyakorlásának keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

intentio #   2016.07.06. 15:37

bety905 2016.07.05. 11:30

Tiaztelt szakerto.

kaptam egy levelet a navtol hogy helyszini szemlet tartanak mivel van 375ezres tb tartozasom.
mar 1 xer kertem fizetesi konnyitest amit 1 evel kesobb halasztottak el. egy ingatlan ara volt a fedezett de az elment masik hitel kiegyenlitesere.A nevemem a gyereken kivul nincs semmi. Alberlok vagyunk mivel az ingatlaunkat meg vette az eszkozkezelo.Mivel elvinni semmit nem tud mert minden a parome amit szamlaval tud igazolni meg a kv fozo is a kerdesem az lenne hogy ujjabb reszletfizetest kaphatok e vagy nekem az is jo ha a csp potlekot letiltjak.Es hogy a helyszini szemle mit jelent koszonom.Berem nincs jelenleg .

a helyszíni szemle jelen esetben azt jelenti, hogy egy, vagy két kormánytisztviselő a helyszínen győződik meg arról, hogy milyen körülmények között él.

A látottakról fényképfelvételt készíthet, a tényeket, nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe foglalhatja, a tapasztaltakról a vezetői számára feljegyzést, jelentést készíthet.

(Megteheti, hogy a lenti jogi normára hivatkozva mindezeket leírja, csatolja hozzá a számlák, bérleti szerződés fénymásolatát és átadja szemlét vezető ellenőrnek.)

A szemlét valószínűleg azért rendelték el, hogy meggyőződjenek milyen körülmények között él, kérése méltányolható-e. Nyilvánvalóan annak, aki luxus körülmények között él, audival közlekedik nem fogják a könnyítést engedélyezni.

A szemléről a közigazgatási eljárásjogi törvény -a teljesség igénye nélkül- így rendelkezik.

2004. évi CXL.törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

A tényállás tisztázása

50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le.

51. § (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.

56. § (1) Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: szemletárgy) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság szemlét rendelhet el.

57. § (1) A szemletárgy birtokosát és az 56. § (1) bekezdésében meghatározott személyt (a továbbiakban együtt: szemletárgy birtokosa) a szemléről – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – előzetesen értesíteni kell. Ha a szemle eredményessége érdekében indokolt, az értesítésnek tartalmaznia kell a szemletárgy birtokosának személyes jelenlétére, a szükséges iratok előkészítésére irányuló felhívást. Az értesítést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy azt a szemletárgy birtokosa legalább öt nappal korábban megkapja.

(4) A szemletárgy birtokosának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának. Jogszabály meghatározott ügyekben előírhatja, hogy a szemle csak akkor kezdhető meg, ha a szemletárgy birtokosa vagy alkalmazottja, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van.

57/A. § (1) Szemlét a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, nem székhelyként bejelentett magánlakásban pedig – kivéve, ha a szemle sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé – munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A szemlét úgy kell végezni, hogy az a szemletárgy birtokosának munkáját, a rendeltetésszerű tevékenységet lehetőleg ne akadályozza.
(

  1. A szemle során a szemlét végző személy a hatásköre gyakorlásának keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.
bety905 # e-mail 2016.07.05. 11:30

Tiaztelt szakerto.

kaptam egy levelet a navtol hogy helyszini szemlet tartanak mivel van 375ezres tb tartozasom.
mar 1 xer kertem fizetesi konnyitest amit 1 evel kesobb halasztottak el. egy ingatlan ara volt a fedezett de az elment masik hitel kiegyenlitesere.A nevemem a gyereken kivul nincs semmi. Alberlok vagyunk mivel az ingatlaunkat meg vette az eszkozkezelo.Mivel elvinni semmit nem tud mert minden a parome amit szamlaval tud igazolni meg a kv fozo is a kerdesem az lenne hogy ujjabb reszletfizetest kaphatok e vagy nekem az is jo ha a csp potlekot letiltjak.Es hogy a helyszini szemle mit jelent koszonom.Berem nincs jelenleg .

cincinnatus #   2016.06.28. 10:11

berkula93 2016.06.27. 14:25

Szép napot!

Olyan problémával fordulok Önökhöz amire eddig nem tudtak nekem választ adni. Nagykorú szlovák állampolgár vagyok. Budapesten állami ösztöndíjasként egyetemen tanulok, bejelentett lakcímem is van. 3 éve kezdtem el intézni a TAJ kártyámat amit gond nélkül meg is kaptam, az iskola le is jelentette a jogviszonyomat. Fél éve derült ki az iskola számára és számomra is, hogy erre egyáltalán nem vagyok jogosult és a jogviszonyomat visszamenőleg visszavonta. Az lenne a kérdésem, hogy a NAV ennek a 3 évnek a járulékát kifizettetheti velem annak ellenére, hogy egyáltalán nem voltam jogosult az egészségügyi ellátásra?
Nagyon megköszönném ha valaki tudna segíteni, mert már nagyon el vagyok keseredve...


1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki

  1. a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,

Amennyiben a fentiek valamelyike vonatkozik Önre, úgy ezen jogo norma értelmében külön járulékfizetése nélkül jogosult Magyarországon egészségügyi ellátásra.

Ennek fényében érdemes lenne a tanulmányi osztállyal ismét tisztázni a "jogviszonyát".

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály vezetőnél, vagy a kormánymegbízottnál.

( TB-t érintő beadvány mintákat, fellebbezéseket, hasznos tudnivalókat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

berkula93 # e-mail 2016.06.27. 14:25

Szép napot!

Olyan problémával fordulok Önökhöz amire eddig nem tudtak nekem választ adni. Nagykorú szlovák állampolgár vagyok. Budapesten állami ösztöndíjasként egyetemen tanulok, bejelentett lakcímem is van. 3 éve kezdtem el intézni a TAJ kártyámat amit gond nélkül meg is kaptam, az iskola le is jelentette a jogviszonyomat. Fél éve derült ki az iskola számára és számomra is, hogy erre egyáltalán nem vagyok jogosult és a jogviszonyomat visszamenőleg visszavonta. Az lenne a kérdésem, hogy a NAV ennek a 3 évnek a járulékát kifizettetheti velem annak ellenére, hogy egyáltalán nem voltam jogosult az egészségügyi ellátásra?
Nagyon megköszönném ha valaki tudna segíteni, mert már nagyon el vagyok keseredve...

Immaculata # e-mail 2016.06.09. 18:07

:(

limma #   2016.06.09. 17:43

Törvényi akadályai vannak. Pont. Szolidaritáson alapuló eü ellátás.

Egyébként bárki bármikor lehet igazi beteg, akár fiatalon is (én pl. 38 évesen), CT, MR vizsgálat, műtét ...hogy csak a legnagyobb tételeket említsem - és abban az időben minden incifinci vizsgálatról papírt adtak, hogy az mennyibe kerül.
Rossz hírem van: több millióra rúgott. Ha 100 évig teszem félre a fizum 8 százalékát, akkor sem elég.

Zsombor65 # e-mail 2016.06.09. 17:24

Tisztelt Megvalaszolo

Szomoru tapasztalataim alapjan amelyet a kozegeszegugyben naponta tapasztaloK a kovetkezo fekvetesem lenne

Sajnalatosan minden adofizeto polgartol TB hozzajarulast vonnak jarulek jogcimen.
Ez a brutto fizetes 8 % a havonta amelyert effektive semmit nem kapok kiveve az idegeskedest amely amugy sem tesz jot a betegsegnek.
Ha elni akarok akkor mindenerkt fizetnem kell a magan szektorban ahol ma mar minden ellatast es beavatkozast meg lehet kapni penzert.
Ettol kezdve szegeny magyar polgar nem jarna jobban ha a TB jarulekat nem az allam vonna le kotelezoszeruen hanem ezt az osszeget felretehetne kulon bankszamlara majd ebbol finanszirozhatna egesz.seguGyi koltsegeit amelyek egy atlag ember eseteben minden 5 evben egyszer merul fel ugy igazan

Szerintem ez a megoldas egy ember centrikus megoldas lenne a jelenlegi allamcentrikus helyett.

Van e ennek jogi akadalya vagy a megvalositas milyen akadalyokba utkozik ?

Udvozlettel

Zsombor

antonia11 # e-mail 2016.06.07. 10:27

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni, TB befizetéssel kapcsolatban. Másfél évem van a nyugdíjig, de már nem dolgozom, álláskeresőként vagyok nyilvántartva, eddig fizettek utánam havonta, most viszont ki akarnak tenni, mert nem fogadom el a munkát amit ajánlanak, így magamnak kell majd havonta fizetnem. Kérdésem, hogy mennyi most a havi díj, hol kell fizetni és egyéni fizetést kérelmezni?
Előre is köszönöm, ha valaki segíteni tud.

monoszkop #   2016.06.06. 10:09

NMYx 2016.06.02. 22:35
Tisztelt Szakértők!
A mai napon kaptam egy fizetési felszólítást a "kedves NAV-tól hogy TB tartozásom van. Ezzel a levéllel együtt kaptam, hogy a bankszámla adataimat is kikérték. Hirtelen nem is tudtam mit akarnak, de beugrott. 2010-2011-es tanévben, érettségi után esti OKJ tanfolyamon tanultam, bejelentett munkám nem volt. Az élet úgy hozta hogy beteg sem voltam jó ideig, így még orvos sem mondhatta hogy nincs TB-m.
( Az vesse rám az első követ aki frissen érettségizettként pontosan tudja az adózási jogszabályokat)
Semmi előzetes felszólítást nem kaptam, a tavalyi összesítőn sem szerepelt ez a tartozás.
Annyit kérdeznék, hogy jogos-e a követelésük?
Ha igen, kifizetem én, csak részletekben, viszont ha jól tudom ezt nagyon nehezen adják meg.
(Az első levél Május 17-i keltezésű, a második 23-i, de együtt jött a kettő...)
A válaszokat előre is köszönöm!

Annak, hogy milyen tartozása van a felszólításból egyértelműen ki kell derülni.

(Pl. a …-től ….-ig terjedő időre a …. törvény … szakaszában előírt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, ez idő alatt nem rendelkezett Tbj. 5. § szerinti biztosítással és más módon sem mentesült….)

Azt, hogy jogos-e a követelés önnek kell eldöntenie. (Tényleg nem volt biztosított, más módon sem mentesült, az OKJ-s tanfolyam nem minősült nappali képzésnek ami mentesülési ok stb.)

Tanulmányozza többek között a Tbj. 5,16,19 és 39. szakaszait.

Természetesen lehetősége van vitatni a NAV álláspontját.

Tisztázandó továbbá, hogy felszólítást, fizetési meghagyást, vagy közigazgatási határozatot kapott.

(Más-más a joghatás, ill. a követendő eljárás.)

Leegyszerűsítve a NAV elévülési idő 5 év. Ezen belül bármikor feltárhatják a hiányt, illetve bármikor felszólíthatják.

Azért csak próbálkozzon megkérni a részletfizetést. (Egyeztessen a könyvelőjével.)

Persze ha kacsalábon forgó palotában lakik és minden családtagnak van egy BMW-je, illetve jól menő vállalkozó valóban nem fogja megkapni.
A határidők az átvétel napjához és nem a keltezéshez igazodnak.

Tbj. 39. § (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

19. § (4) .....A 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050 forint (napi összege 235 forint).

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

20. § (6) A magánszemély a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül jelenti be az állami adóhatóságnak.

Hogyan mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól

Az, aki nem biztosított (azt, hogy ki minősül biztosítottnak az 1997. évi LXXX. törvény 5. § tartalmazza) és más módon sem mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól (azt, hogy biztosítás hiányában ki jogosult egészségügyi szolgáltatásra külön járulékfizetés nélkül 1997. évi LXXX. törvény 16. § tartalmazza) az kérheti a járási hivataltól, hogy a részére állítson ki egy olyan, egy évig érvényes hatósági bizonyítványt, amely mentesíti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól.

A bizonyítvány kiállítása az egy év letelte után ismét kérhető.

Azt, hogy ki minősül rászorultnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény tartalmazza.

54. § (1) A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

  1. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,
  2. aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

(2) A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát. A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

(3) A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

4. § b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek
ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát
meghaladja, azzal, hogy
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik,az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

NMYx # e-mail 2016.06.02. 22:35

Tisztelt Szakértők!

A mai napon kaptam egy fizetési felszólítást a "kedves NAV-tól hogy TB tartozásom van. Ezzel a levéllel együtt kaptam, hogy a bankszámla adataimat is kikérték. Hirtelen nem is tudtam mit akarnak, de beugrott. 2010-2011-es tanévben, érettségi után esti OKJ tanfolyamon tanultam, bejelentett munkám nem volt. Az élet úgy hozta hogy beteg sem voltam jó ideig, így még orvos sem mondhatta hogy nincs TB-m.
( Az vesse rám az első követ aki frissen érettségizettként pontosan tudja az adózási jogszabályokat)
Semmi előzetes felszólítást nem kaptam, a tavalyi összesítőn sem szerepelt ez a tartozás.
Annyit kérdeznék, hogy jogos-e a követelésük?
Ha igen, kifizetem én, csak részletekben, viszont ha jól tudom ezt nagyon nehezen adják meg.

(Az első levél Május 17-i keltezésű, a második 23-i, de együtt jött a kettő...)

A válaszokat előre is köszönöm!

Heorogrim # e-mail 2016.06.01. 08:47

Tisztelt Szakértők!
Férjemmel és két gyermekemmel Írországban élek. Férjem alkalmazottként dolgozik itt másfél éve, ő már kijelentkezett a magyar TB alól, én pedig most fogok kijelentkezni (egyéni vállalkozást indítok). A magyarországi állandó lakcímünk még megvan, a külföldi letelepedést még nem jelentettük be. Az a kérdésem, hogy a gyerekeket is ki kell-e jelentkeztetni a magyar TB alól, vagy ez automatikusan megtörténik, ha mindkét szülő kijelentkezik (vagy a külföldi letelepedés bejelentésekor?). Előre is köszönöm a választ!

vaczkor... #   2016.05.18. 15:23

Magyarországon a biztosítási jogviszony ipso iure (a törvény erejénél fogva) az alapjogviszony (munkaviszony) megszűnésével automatikusan megszűnik.

(Tbj. 7. § (1) A biztosítás – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.)

A különböző országok ezzel kapcsolatos szabályait az adott ország jogszabályaiban találja, illetve az ottani TB-nél érdeklődhet. (Más-más társadalombiztosítás működik az USA-ban, Ausztráliában és Európában....)

Kriszt@ # e-mail 2016.05.17. 14:52

Tisztelt Hölgyem/ Uram!
Arról szeretnék információt kérni,hogy mit szükséges tenni ha a külföldi biztosításom meg szeretném szüntetni,mivel a külföldi munkaviszonyom megszüntettem és Magyarországra költöztem újra.
Magyarországon bejelentkeztem a NAV-nál illetve az OEP-nél ,fizetem is az adót és társadalom biztosítást, mivel munkaviszonyt létesítettem itthon.
Válaszát előre is köszönöm.

memo5 # e-mail 2016.04.07. 10:16

Kedves fórumozók!

Magyarországról az EU-ba szeretnék véglegesen költözni. Olvastam, hogy 3 hely felé kell ezt
jeleznem. 1. Önkormányzat, leadni a személyit és lakcímkártyát. 2. NAV - évek óta magam után
fizetem a Tb-t, és az elmúlt néhány évben nem volt munkaviszonyom, sem egyéb bevételem, így nem készítettem adóbevallást sem. 3. OEPt

A TB-t továbbra is addig fizetném, amíg nem találok külföldön munkát, olvastam, hogy 15 nap áll rendelkezésre, hogy ezt bejelentsem, viszont ez azt vonja maga után, hogy 15 nap munka után kell SZJA bevallást készíteni, vagy amíg ki nem jelentkeztem a lakhelyemről?
Csak addig tudom fizetni Mo-n a Tb-t, amíg ott bejelentett lakhelyem van?
Nem tudom, mi a helyes sorrend?