Fórum adózás, illeték és pénzügyek régebbi elöl     új hozzászólás


Munkahelyi étkeztetés adói

nandy #   2009.11.12. 11:33

ld. Start-kártya

mara67 # e-mail 2009.11.11. 15:44

Szia!
Nem a témához kapcsolódik amit kérdezni szeretnék de nem találtam rá megfelelő helyet így ide írom.
Pályakezdő első munkahely létesítésekor van mentesség az adófizetés alól?
Még annyi kérdésem lenne hogy milyen kedvezmények illetik meg a pályakezdőt?

Madar #   2004.01.22. 17:37

Nos Uraim, kellőképpen megkavartak. Tegyük félre big cat könyvelését és kezdjük újra:

  1. Juttathatok-e valóban meleg ételt önköltségi áron a dolgozóknak az adott (6000 Ft/hó) értékhatárig anélkül, hogy ebből nekem adó/tb problémám/kötelezettségem keletkezne? Úgy tudtam, hogy piaci áron kell elszámolni az ilyen juttatást.
  2. Kell-e ÁFÁ-t fizetnem a juttatott étel ellenértékéből? Ha igen, akkor hogyan számolandó ez?
  3. Rexor, mit értesz azon, hogy azonos feltételek szerint jut hozzá? Aki 10 napot dolgozik, az 10szer eszik, aki 22-t az 22szer
Rexor # e-mail 2004.01.22. 13:39

Itt azért nem árt óvatosnak kell lenni, mert ahogy értettem már korábban is kaptak a dolgozók ingyen étkezést. Ez természetbeni juttatásnak minősül, meleg ételnél az adómentesen juttatható értékhatárt felemelték. Azonban erről nem ártana egy munkahelyi szabályzatot is készíteni, amiből kiderül, hogy minden dolgozó azonos feltételekkel jut hozzá. Tehát rövidre fogva a dolgozóknak adómenetesen vagy jelentős kedvezménnyel juttatott étkezés természetbeni juttatás.

old-guy # e-mail 2004.01.21. 22:20

Nahát, Nagymacska, köszi a bizalmat, de azért ne vállalj fel könyvelési feladatokat, inkább maradj profi munkajogész... :)

A dolgozóknak biztosított adómentes étkeztetési lehetőségeket a törvény nem az étkeztetéssel hivatalból foglalkozó cégekre "találta ki", hanem az azon kívüliekre. Sajnos, más szakmák esetében ilyen belső ( = saját dolgozók számára biztosított) felhasználási lehetőségeket (adómentesen) keveset találunk (közlekedés, kultúra, sport), pedig milyen jó lenne: ruhaipar, építőipar, autóipar stb.

Tehát ezt az étkeztetési helyzetet - függetlenül a nevesített utalványtól vagy természetbeni jutttatástól - tessék párhuzamba állítani más olyan szakmákkal, ahol lehetőség van az előállított termék belső értékesítésére (ez szinte minden feldolgozóipari cégnél hasonló)

A szabályok szerint nem tiltott, hogy nyereség nélkül önköltségi áron értékesítsenek saját dolgozóik felé, ha a társaság tulajdonosai/ vezetői így döntenek.
Vizsgálni kell, hogy ez értékesítés-e, ill. mi az értékesítés tárgya és van-e ellenérték.

Az én olvasatomban a leírt eset inkább hasonlít a (részben) természetben adott munkabér kategóriára.

the big cat # e-mail 2004.01.18. 08:24

Alapból ha értékesítesz valamit így néz ki a könyvelési tétel (Figyelmen kívül hagyva a temészetbeni juttaás adóját): A bekerülési ktg 80, a nettó ár 100, az ÁFA 25% (csak apélda kedvéért)

T:Vevő K:Árbevétel 100 K:ÁFA: 25
T:STKÁV K:STK 80

Az STKÁV és az Árbev közötti 20 a profit.

Mi fog tartozni az árbevétellel szemben? a ti esetetekben?

talán:

T: Természetben juttatott étkezetetés 125 K: Árbev 100, K:ÁFA: 25
T: STKÁV K:STK 80
T: Egyéb személyi jellegű ráf. K: Természetben juttatott étekeztetés 125

Eredmény: Árbev: 100 STKÁV -80 Személyi jellegű: -125 ----------------------------
  • Eredmény: -105

Mérleg:
Készlet -80
term. juttatott étk: +100-100=0
ÁFA-25

Megképződött az ÁFA, amit be kell fizetned, de vissza nem igényelhetsz (ha jól gondolom), így az étkeztetés neked a 80 bekerülési költségen felül még az ÁFÁ-ba is belekerül, plusz a 125-ből mondjuk adómentes 50, így a 75 adóköteles természetbeni juttatás.

Ha old guy itt lenne, az biztosan tudna valami okosat mondani.

the big cat # e-mail 2004.01.18. 08:06

Hmmm...figyelmen kívül hagytam, hogy ti a cég tevékenységének részeként kaját árultok.

De akkor sem látom be, mi az árbevétel másik lába. Normális esetben vevő lenne, de itt nem lehet az, hiszen nem számlázod le senkinek.

Madar #   2004.01.15. 17:27

Bocs, remegett az ujjam...

Madar #   2004.01.15. 17:18

Úgy tűnik mégsem kérdeztem akkora hülyeséget. Most beszéltem egy adószakértővel, aki megerősítette, hogy a 6000 ft-nyi munkahelyi étkeztetési hozzájárulás tényleges igénybevételekor igenis árbevételt kell elszámolni, mégpedig a napi étkezési ár és az igénybevett étkezések számának szorzataként. A napi ár piaci ár kell, hogy legyen, tehát nem adhatok 100 ft-ért ebédet. Ezután a bevétel után az ÁFÁ-t be kell fizetni, míg a költségoldalon a bruttó jutatott összeget számolhatom el költségként. Ja és ha ezt adom, akkor nem adhatom a 4000 ft étkezési utalványt.
Csak azért hozok ki ennyit belőle, mert lassan minden oké nálunk, csak az nem, hogy a dolgozók kapnak kaját és ennek semmi nyoma (ingyen van). Mennyire rizikós ezt így hagyni és azt mondani, hogy nem ellenőrizhetem a szakácsokat, hogy adnak-e enni annak aki kér addig, amíg a stand és az árrés rendben van?

the big cat # e-mail 2004.01.11. 13:02

Micsoda?????

Árbevétel az értékesítésből van. Itt mégis mit értékesítesz? semmit. Ingyen adod az ételt, ezért juttatás. Ennek a juttasának költsége van. Általában ez a költség az utalvány ára, de ha termsézetben adod, akkor az étel bekerülési költsége+ÁFA. Ebből 6000 Ft épp adómentes.

És ha árbevételt könyvelnél, akkor mégis ki fizené azt ki?

Ingyen semmits nem adhatsz...? És ki tiltja meg? Egyébként ezt nem ingyen adod, ellenértéke a munak, csakúgy mint a munakbérnek, meg az összes juttaásnak.

Konzultáj erről a könyvelővel. Õ megmondja azt is miylen járulékok terhelik a 6000 Ft-on felüli részt, ami temészetbeni juttatás.

Madar #   2004.01.11. 00:08

Hát ingyen adom az ételt? Ingyen semmit sem adhatok.
Úgy tudtam, hogy oda-vissza könyvelendő a dolog:
6000 bérköltség(szerű)
6000 árvbevétel

Ha nem így van, akkor hogy?

the big cat # e-mail 2004.01.10. 22:00

Mitb akarsz árbevételként elszámolni? A költséget?

Madar #   2004.01.10. 19:15

Úgy tűnik, hogy az eddig féllegálisan étkeztetett dolgozóim idén hivatalosan étkezhetnek, mivel 6000 Ft-ra emelték fel az értékhatárt. Kérdéseim:

Elszámolandó-e a 6000 ft árbevételként és kell-e ÁFÁ-t fizetni utána?

Mi kell ahhoz, hogy költségként elszámolható legyen? Kell-e az igénybevételt bizonyítani?

Aki 20 napot dolgozik, annak az étkezésére 300 Ft jut/nap. Nem túl kevés ez ahhoz, hogy ne legyen itt természetbeni jutattás minden adó és járulékkövetkezményével együtt?