Kölcsön elengedés


Auttomi # 2014.07.02. 10:01

Ezen én is gondolkodtam, de ha annyiért adják el részemre az ingatlant, mint amennyi a teljes követelés összege, akkor viszont nálam jelentkezik a plusz bevétel. Vagy rosszul gondolom?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.07.02. 07:25

Az elengedés ajándék. Elég rendes illetéke van. Akkor már jobb, ha az árat a tartozás összegével azonosan határozzák meg.

Auttomi # 2014.07.01. 21:52

Kedves Fórumozók!

Az alábbi élet helyzetre tudtok/ tudnak e segíteni, hogyan lehet adó, illeték, járulék nélkül " megúszni ".

Még 2007-ben felvett devizahiteles hitelt (mely devizahitelt adott házra terhelték) vettek fel a háztulajdonosok, melyet élethelyzetüknél fogva nem tudtak visszafizetni, és a bank többszöri felszólítására sem tudták a hitelt visszafizetni. A devizahitelbol eredo jelenlegi adósság (25 M HUF) jelentosen többet tesz ki mint a ház jelenlegi forgalmi értéke (15 M HUF). A házat több évig árulták, míg egy vevo jelentkezett, aki a banktól a fennálló összes követelést (25 M HUF) megvásárolta, viszont a teljes követelést a bank a magánszemély részére (vevonek) átadta, engedményezte 15 M HUF-ért, amelyrol engedményezési szerzodés készült. A magánszemély így jogosulttá vált a követelés (25 M HUF) behajtására az adósoktól. A magánszemély leendo lakásvásárló viszont a házért (15 M HUF) cserébe a teljes követelést (25 M HUF) elengedné, ami azt jelenti hogy magánszemély magánszemélynek 10 M HUF követelést elengedne. Ennek az elengedésnek van -e személyi jövedelem adóra vonatkozó hatása, kell -e az elengedett követelés után a régi
háztulajdonosoknak fizetni SZJA-t, vagy bármilyen illetéket, adót, hozzájárulást? A régi tulajdonosok eredetileg kb. 14,5 M HUF- ot vettek fel svájci frank alapú hitelben még 2007-ben.

Köszönöm a válaszokat.

Üdv .: Tamás

Anetti # 2014.06.19. 19:59

???

ius latratus # 2014.06.19. 17:28

Anetti

Kérlek...

Anetti # 2014.06.19. 17:26

Köszönöm a vlaszt! A bejelentést csak azért gondoltam, mert ha nem jelentjük be, akkor mulasztási bírságot szabhatnak ki. vagy ezt rosszul tudom?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.06.19. 15:46

Egyszerűen leírjátok, hogy elengedik a kölcsönt. Pont. A bejelentés már fölös óvatosság szerintem.

Anetti # 2014.06.19. 14:46

Tisztelt Szakértők!
Szüleimtől 2011.dec-ben kaptam kölcsön 1 millió Ft-ot, hogy a devizahitelünket végtörleszthessük. Akkor erről készült egy kölcsönszerződés. Szüleim szeretnék ezt a kölcsönt elengedni, de mivel ez sejtésem szerint ajándékozásnak minősül, ezért kérem a segítségüket.
Tudom, hogy az ajándékozás egyenes ági rokonok között illetékmentes, de bejelentési kötelezettségem van az ajándékozásról.
Amit viszont nem tudok:

  • milyen papírt kellene írnunk a kölcsön elengedéséről? ajándékozási szerződést? hol találok erre mintát?
  • hogyan tudom bejelenteni a NAV felé az ajándékozás tényét?
  • ha megteszem a bejelentést,az elég? az illetékkel kapcsolatban nincs más teendőm?

Segítségüket előre is nagyon köszönöm!
Üdv, Anetti

Kovács_Béla_Sándor # 2012.11.03. 18:36

Balaton, Gyula cégek közötti jogviszonyról kérdezett, te meg természetes személyek közöttiről. Nyilván nem ugyanazok a jogi normák vonatkoznak a kettőre.

Dr.Attika # 2012.11.03. 05:16

Hűtlen kezelést úgy szokták kivédeni- elégé el nem ítélhető módon, hogy a felek megjelennek a helyi bíróság előtt és szóbeli keresetet terjesztenek elő. Az adós elismeri a követelést, ítélet , fellebbezésről lemondás.Végrehajtható határozat van, de nem indítanak végrehajtást, mert nincs pénz a végrehajtási költség megelőlegezésére.

balaton2000 # 2012.11.02. 20:12

Ha a Gyula35 által felvetett követeléselengedés egyenesági rokonok között történik (2 hazai bank folyószámlái között) a tényleges utalás után akár évekkel, akkor az ugye takarékbetét ajándékozásnak minősül (írnak róla egy aj. szerződést is) és ilyen módon illetékmentes?

Rexor # 2012.10.19. 09:39

Az elengedett követelés csakugyan nem adómentes (a fogadó fél leadózza, mint rendkívüli bevételt, az elengedő fél pedig megnöveli az adóalapját ezzel, kivéve, ha cskaugyan nem kapcsolt fél felé történik az elengedés).

Önmagában ez még nem jogellenes, de gyanús, hogy miért kerül erre sor. ha valaki a kölcsön nyújtásánál már tisztában van azzal, hogy el fogja engedni, az már cskugyan lehet bűncselkményi kategória.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.10.19. 06:58

Az, hogy adómentes lenne, messze nem igaz; hogy jogellenes-e, azt pedig nem lehet ennyiből eldönteni. Nekem speciel első blikkre gyanús egy hűtlen kezelésre.

Dasker # 2012.10.17. 18:59

Kedves Forumozok,

Ceges kolcsonnel, illetve annak elengedesevel kapcsolatban szeretnem kerdezni, hogy van-e itt valakinek ilyen iranyu tapasztalata, ismerete.

Valoban legalis es adomentes az, ha egy ceg kolcsont ad egy masik, nem kapcsolt vallalkozasban tevekenykedo cegnek, majd elengedi ezt??

Nagyon koszonom elore is segitseget!

Kovács_Béla_Sándor # 2012.09.18. 13:40

Az bizony ajándékozás lesz, és lehet illetékköteles. SZJA-t miért kellene?

Gyula35 # 2012.09.17. 06:51

Tisztelt Fórumozók, boni mores!

Ha magánszemély ad bankszámlán kölcsönt egy másik magánszemélynek, és elengedi a követelést még a kölcsön lejárati ideje előtt, akkor az ajándékozásnak minősül, és nem kell utána SZJA-t fizetni?

Mert ugye az SZJA törvény szerint: 7. Egyéb indokkal adómentes: 7.2. a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték"

És az Itv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a törvény alkalmazásban vagyoni értékű jognak minősül ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés.

Viszont Itv. 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a vagyoni értékű jogról – például követelésről, tartozásról – ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás az ajándékozási illeték tárgya.

De akkor is kell illetéket fizetni, ha külföldi bankszámlára érkezik ez a kölcsön és az elengedés pillanatában külföldi bankszámlán van ez a pénz?

Mert ugye a bankszámlák közötti átutalás esetén az a nap a teljesítés napja, amikor a pénzösszeget a jogosult bankszámláján jóváírják.
Ennek alapján tehát a külföldi bankszámlára történő utalás kívül esik az illetéktörvény hatályán (hiszen ekkor a szerzés külföldön történik), magyar bankszámlára való utalás esetén azonban — függetlenül attól, hogy külföldről vagy belföldről történik az utalás — a vagyonszerzőnek minden esetben keletkezik az Itv. 91. § (2) és (4) bekezdéseiben meghatározott bejelentési kötelezettsége, miután a teljesítés helye Magyarország.
A végeredmény természetesen ugyanaz, mindkét elv alapján illetékmentes a magánszemélyek egymás közötti bankszámlapénzének ajándékozása. Ám bejelenteni — 30 napon belül — csak azt kell, amelyiknél belföldi számlára kapja a jogosult a pénzt.

Vagy vagyoni értékű jognál csak az számít, hogy belföldi illetőségű-e az elengedés kedvezményezettje és mindenképp van illetékfizetési kötelezettsége?

Előre is köszi a válaszokat!

nandy # 2009.07.19. 22:18

Hát ezt a "rövidítést" a fél apparátusra is lehetne vonatkoztatni :)) A másik fele viszont megdöbbentően "normális" - csakhogy teljes legyen a kép.:)

Egyjogász # 2009.07.19. 17:01

Ezeket az adórövidítéseket úgy csípem:))

És milyen idegesek nálunk is az adósok (már az adóügyintézők), amikor ezt a TAO-t csak TAHÓ-nak mondom:)))

nandy # 2009.07.19. 16:02

És a cégnél TAO-alapot növelő tétel lesz...

boni mores # 2009.07.17. 19:35

A cég nem írhatja le behajthatlanként, mert ahhoz legalább meg kell kísérelnie a végrehajtást (törvényi feltételek vanna).

Egyik felet sem az ajándékozás szándéka vezette. Az elengedett kölcsön egyéb jövedelem.

Jack13 # 2009.07.17. 11:39

Elméletileg ha valamire illetéket kell fizetni akkor ugyanarra SZJA-t már nem.

Feri29 # 2009.07.17. 10:55

Az, hogy ki bír fizetni x összeget, az nem jelenti azt, hogy azt az x összeget be is tudják rajta hajtani.
Erre jó példa ha egy újabb kölcsönből fizeti ki azt az x összeget.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.07.17. 10:43

Ha az adós ki tud fizetni x összeget, akkor a tartozás - legalábbis x összeg erejéig - nem behajthatatlan. A többit meg majd behajtják rajta később.

Megjegyzem: a behajthatatlanság következménye a leírás, de az nem minősül a tartozás elengedésének.

Feri29 # 2009.07.17. 08:46

Azért el lehet képzelni olyan szituációt, amikor ésszerű a követelés elengedése. Pl. ha a követelés behajthatatlan és megegyeznek, hogy x összeget kifizet az adós ha a maradékot elengedik.

Egyébként pedig SZJA köteles.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.07.17. 08:02

Aztán miért tenne ilyen, az ésszerű gazdálkodás elveivel ellenkező dolgot egy cég? Már a kölcsönadás is necces, az elengedés meg végképp.