Nem igazán értem, mivel az illeték kötelezettség éppen ugyanakkor vált jogerőssé és jelent meg az adó folyószámlán, mint az adótartozás, amit a bíróság a nav elleni perben megállapított.
Mivel az adótartozás már elévült, ezért csodálkozom, hogy az illeték tartozás még rajta van.
Más szabályok vonatkozank az illeték tartozásra?
illeték elévülése
- 1
- 2
Ha kaptál felszólitót azóta, akkor nem.
Tisztelt Szakértők!
Az adófolyószámlám 521 illeték adónemen 2017. 05 hónapban felvezetett illetéktartozásra vonatkozik-e az évülés? Nem kellett volna már elévülnie? Vagy ezt külön kell kérvényezni, hogy vegyék figyelembe az évülést?
Tisztelt Szakértők!
Alperesként viszontkeresetet akartunk indítani a felperes ellen. Beadványhoz csatoltuk a felragasztott a nem kevés, de szükséges mennyiségű illetékbélyeget.
A bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzésben elutasította viszontkeresetünket hivatkozva arra, hogy a beadványunkkal a per befejezését akartuk hátráltatni (Pp. 147.§(1). Nem fellebbeztük meg a végzést, nem láttuk értelmét.
Mivel a bíróság érdemi tárgyalás nélkül utasította el a viszontkeresetünket, vissza jár-e a lerótt illeték vagy annak bizonyos része? Kérhetek e ezzel kapcsolatban újabb végzés a bíróságtól?
Köszönöm a választ.
Kedves Buxus!
Az illetéket meg kell fizetni, ha nincs olyan jogcíme, ami miatt kedvezményt vagy mentességet kaphatna.
Az szja adóalapja azonban nem lesz megnövelve az illetékkel!
A házat ha 10 forintért vette, ebből mondjuk 1 az ügyvédi költség 1 az illeték, és 1 mondjuk még az egyéb költség (ingatlanközvetítés, hirdetés, állagmegóváshoz szükséges beruházás), akkor az szja-t 7 forint után fogja megfizetni.
Tehát az szja adóalpjából, mint költség érvényesítheti az illetékbefizetését. Ha nem fizeti meg az illetéket, akkor sem fogja az adóalapját megnövelni.
Nincs valakinek ötlete?
Kezd zavaros lenni. Vagyis ugyanazt gondoljuk? Tehát, ha be van fizetve az illeték, ha nincs, azzal csökkenthető lenne a szja adóalap? - mivel a folyószámlámon ott pihen. Vagy rosszul értem?
„ az illetékkel megnövelt adóalapból származó szja-t”
Ha ez, akkor ez hülyeség. Nem növelik a személyi jövedelemadó alapját az illetékkel, éppenséggel csökkentheted. Függetlenül attól, hogy meg van-e fizetve már.
Persze. Mi ebben a kérdéses?
Kedves Kovlin! Köszönöm, azt értem, hogy az adóalapból vonhatnám le, nem az adóból. Ami a gondom, hogy ha az illetékkel megnövelt adóalapból származó szja-t befizetném, attól még a be nem fizetett illeték ott maradna a folyószámlámon - mivel az ott parkol, ez nyilván nem törlődne. Tehát egyszer be kéne fizetnem az illetéket és egyszer be kéne fizetnem az illetékkel megnövelt adóalapból származó szja-t, és persze a büntetéseket. Üdv, b.
Kedves Buxus!
Itt a két dolgot el kell különíteni.
Egyrészt van egy illetékfizetési kötelezettség a házvásárláshoz kapcsolodóan.
Másrészt van egy szja fizetési kötelezettség az ingatlan értékesítéséből származó bevétel után. A kettő maximum ott találkozik, amikor a bevétel kiszámításánál az illetéket csökkentő tételként lehet figyelembe venni. Tehát amikor a bevételt meghatározzuk, akkor kivonjuk a kapott összegből a vételre fordított kiadásokat, így az illetéket vagy akár az ügyvédi költséget is.
Ha az illetékfizetési kötelezettségének eleget tesz, akkor az szja fizetési kötelezettsége annyival csökkenhet, hogy a bevételének meghatározásakor az illetékkel csökkenti az adóalapot, de nem az adót. Tehát az szja fizetési kötelezettségéből nem fogja tudni levonni a megfizetett illetéket.
Remélem érthetően írtam le.
Üdv, Kovlin
Te valamit nagyon félreértesz.
Üdvözletem. A folyószámlámon van egy 2008-as házvásárlás után be nem fizetett illeték hátralék. Az ingatlan 2009-ben eladásra került és a NAV 2013-ban történt vizsgálata szerint SZJA-t kellett volna fizetnem ez után. Természetesen nem csökkentették az adóalapomat ezzel a be nem fizetett illetékkel, tehát elméletileg kétszer kéne kifizetnem, mivel egyszer ott van a folyószámlán, egyszer meg a be nem fizetett SZJA-t növeli. Nem tudom mennyire érthető? Számokkal: illeték lett volna 100 Ft, a szerintük ki nem fizetett SZJA 150 Ft az illetékkel együtt. Ha kifizetném a 150 Ft-ot, a folyószámlámon attól még ott maradna a 100 Ft és fordítva. Jelenleg bíróságon van az ügy, és mivel én vagyok a felperes, kérnek tőlem egy törvényi paragrafust, egyéb bizonyítékot, mellyel igazolom, hogy az alperes NAV jogszabálysértő. Tudna ebben nekem valaki segíteni? Köszönöm
A végrehajtás való jog is elévül.
Mi a konkrét kérdésed?
Üdvözlök Mindenkit!
A kérdésem az lenne, hogy mit takar az illeték megállapításához való jog?
Tehát, ha a tartozást megállapították öt éve, az már soha nem évülhet el, vagy milyen módon vonatkoznak rá a szabályok?
Bocsi. A 305 000 forint az üzlet vásárlásakor kiszabott illeték volt 2008-ban. A fizetési meghagyás 500 000 forintról szól, amit 2013 szeptemberében küldtek ki, nekem, a tulajdonosnak és nem a haszonélvezőnek. Nem a haszonélvezőnek kellene közös költséget fizetni? Hiszen ő használja az ingatlant?
Tisztelt ,Ügyvéd úr!
Én 2008 májusában vásároltam egy ingatlant a vásárlást követően kb. 1 hónappal megérkezett az illetékről szóló apeh levél!
Egyéb okok miatt nem állt módomban befizetni az illetéket.Az ügy húzódott ,halogatódott mígnem 2013 ,februárjában lefoglalták a gépjárművemet "előtte befizettem az illeték kb.20%át".Az autót azóta sem árverezték el csak most kaptam róla levelet ,h pár nap múlva fogják!Az a kérdésem ,h az ügy elévült-e már?
Az árverezés lefojtatható?
Az árverezés végével az ügy lezárul?
Válaszát előre is köszönöm!!!
Drága Zsuzsa? Honnan tudhatnánk?
De ha ennyi volt a fizetési meghagyáson, akkor réges-rég eltelt már minden jogorvoslati határidő. (Sőt, ha a fizetési meghagyáson kevesebb volt, és csak tévedésből fizettél ennyit, akkor is elévült már a visszaigénylés lehetősége.)
Tisztelt Ügyvéd Úr.
Kérdezni szeretném: 2008-ban vásároltam üzlethelyiséget, kiszabtak 300 000 forint illetéket, be is fizettem. Most valaki azt mondta, ez több volt, mint a törvényben előírt mérték. Valóban több volt? És, ha igen, mit tehetek? : Köszönettel: Zsuzsi
Nyilván nem a vásárlással, de még csak nem is az illetékkiszabásra bejelentéssel kezdődik az elévülés.
Az elévülés nem csak a megállapított, de be nem hajtott illetékre vonatkozik, hanem az illetékmegállapítás jogára is a jogszabály szerint. Ebben az esetben nem jöhet szóba az, hogy elmulasztottam bejelenteni és akkortól számít az 5 év, amikortól a hatóság tudomására jut a vagyonszerzés, hiszen tudom igazolni a bejelentést. A hatóság az 5 év alatt bármikor ellenőrizhette volna, hogy teljesítem-e a feltételeket, mondjuk az 5. év utolsó hónapjában is akár. (Egyébként tudtommal többnyire épp ezt teszik, az 5 év lejárta előtti hetekben nézik meg, valószínűleg nem véletlenül.) Csak mivel ez egy speciális helyzet, nem biztos, hogy ez a szabály vonatkozik rá. De akkor mi az elévülési idő? Nincs? 50 év múlva is ellenőrizhetik utólag? Vagy az 5 év utolsó napjától számított 5 évig?
Nem évült el, hiszen itt egy törvényi lehetőségről van szó, amit nem teljesítettél (nem arról, hogy nem fizetted meg az illetéket, amit elfelejtettek tőled behajtani).
Tisztelt Fórumozók!
A NAV megállapította, hogy az általam vásárolt termőföld után regisztrált mezőgazdasági őstermelőként jogosulatlanul vettem igénybe az illetékmentességet, mert a vásárlástól számított 5 éven belül volt olyan időszak, amikor nem én szerepeltem a földhasználati nyilvántartásban. Ilyenkor az eredeti illeték kétszeresét kell befizetni. Ez eddig jogos (bár annak idején ezt senki nem mondta, hogy ez a konkrét feltétel, de ez most más kérdés). Viszont a mostani határozat kiszabása és a föld vásárlásának dátuma (dokumentumok hivatali beadása), pontosabban az adott év december 31-e között már több mint 5 év eltelt. Nem évült el ennyi idő alatt? Vagy erre nem vonatkozik az 5 éves elévülési idő? Esetleg másként kell számolni, az 5 év letelte után még valamennyi ideig ellenőrizheti a NAV az illetékmentesség feltételeinek teljesülését?
Köszönettel: Tamás
„kellett-e volna az Apeh felé valamiféle bevallást, bejelentést tennünk.”
Hogyne. A B400-as nyomtatvány, de az alighanem megvolt, szerintem anélkül hiánypótoltat a földhivatal.
Nem az aláírás időpontja számít, hanem az illetékkivetésre bejelentésé.
- 1
- 2