Ingatlanszerzési illetékkel kapcsolatos kérdés

1 Nem. Ez kógens szabály.
2 Nem. Nincs köze az illetékhez, nincs semmi ilyen a törvényben.
3 Mindegy, mert a 15milliós határt átlépitek úgyis.
4 Nem kérheted, a teljes lakástulajdon értékének kellene 15 millió alatt lennie.
5 Bármikor. Az 1 éves részletfizetést általában simán megadják.
6 Területtől függ. Pár hónaptól pár évig-en belül.
7 Van kedvezményetek : ha három éven belül adtatok el lakást a vétel előtt, akkor csak a különbözet után kell fizetni : a férjed elszámolhatja az örökölt lakása eladását. Vásárláskor hívjátok fel erre a szerződést szerkesztő ügyvéd figyelmét, hogy így töltse ki a B400 adatlapot a NAV-nak. Mondjuk ez se sok, 10millió helyett 8.4millió az illetékalapja.

Kedves Szakértők!

Lakásvásárlás előtt állunk férjemmel és szeretnénk tisztán látni a ránk váró költségeket, viszont nem egyértelmű számomra, hogy mekkora vagyonszerzesi illetékkel kell számolnunk.

A konkrét he!yzet:

• a vásárolni kívánt lakás ára 20 millió forint
• az ingatlan használt
• 20% önrész, 80% hitel konstrukcióban tudjuk csak megvenni
• 50-50% arányban szeretnénk tulajdonrészt szerezni benne
• mindketten 35 év alattiak vagyunk
• nekem első lakás lenne, férjemnek úgy a második, hogy 3 éve örökölt 1/3 részt egy 5 millió forintot érő ingatlanből, ami egy éve eladásra került.

A kérdéseim:

1. van bármi esély rá, hogy az illeték kiszabásakor figyelembe veszik, hogy Budapesten lakható ingatlant manapság nem lehet 15 millió forint alatt venni?
2. Van bármi esély rá, hogy vizsgálják hogy mekkora arányban kellett hozzá hitel és emiatt bármilyen kedvezményben részesítenek?
3. Férjem esetében ez a 33%-os részesedés az örökölt ingatlanból első lakásnak minősül akkor is, ha ilyen nevetséges összeg (1,7 millió) jutott neki belőle?
4. Amennyiben ketten vásároljuk az ingatlant, akkor a szerzett tulajdon 20 millió forintos lakás esetén csak fejenként 10-10 millió forint. Ebben az esetben én (akinek első lakás, 35 év alatt) kérhetem, hogy csak 2% illeték vonatkozzon az én részem után, vagy mindenképp a teljes ingatlan értékének kell 15 millió alatt lenni a kedvezményhez?
5. Milyen esetben van lehetőség részletfizetést kérni? A mi helyzetünkben, van?
6. Ha nincs esély részletfizetésre, akkor az adás-vételi megkötése után nagyjából mennyi idővel szokták kiszabni az illetéket, mire számítsunk, mikorra kell ténylegesen befizetni?
7. Röviden a lényeg: van bármilyen mód, hogy 20 milliós ingatlan esetén 800e alatt megússzuk a dolgot, vagy legalább 12-24 havi reszletfizetessel kelljen csak teljesiteni? Vagy nyugodtan számoljunk úgy, hogy az ingatlanhoz 800e-el több önrész kell, mivel kb a lakásvásárlással egyidőben kell kipengetni?

Előre is köszönöm a segítséget!

Az illetékmentességet illetve kedvezményt /vagy utólagos visszatérítést,ha van olyan/ neked kell kérni különben az sincs(legalábbis nem automatikus).(A legjobb ha az ügyvédnek jelzed)

„Illetéktörvény
26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
...
15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadána megvásárlása.”

Feleséged a 15.5M fele után teljes illetéket fizet, Te pedig a 15.5M fele és az eladott lakás teljes eladási árának a felének a különbözete után fizetsz teljes illetéket. Más kedvezmény nincs.
(Ha 7M volt az eladott lakás teljes eladási ára, akkor 4.25M után, ha 14M volt a teljes eladási ára az eladottnak, és csak a Te részed volt a 7M, akkor 750e forint után)

Üdvözlöm, olyankor mi történik, HA a lakás, amit vettünk 15.500.000ft, feleségemmel 2-en, tehát 50-50%-ban birtokoljuk, asszony 35év alatti, első lakása (de a lakás 15millió fölött van, akkor a “felező” kedvezményt már bukta is?), én viszont 1 éven belül eladtam egy lakást, amit 50%-ban birtokoltam (7.000.000,-).

Ilyenkor, ha 50-50%-ban vagyunk birtokosok, hogy számoljam magamnak az ingatlant? 15.500.000-nek a felével? És a feleségemnek is? Viszont nála akkor már 15millió alatt lenne a lakás vételára.
Válaszukat előre is köszönöm,
Sz. Zoltán

„és csak a használati jogot vásárolja meg az ember.”
És aztán nem ruházhatja át.

Köszönöm a válaszokat.

A korábbi társasházban ahol laktam (szintén hrsz nélküli felszíni beállók) szabadon gazdát cserélhettek a lakás eladása nélkül is....
Nem gondolnám, hogy a felszíni beálló szerves része a lakásnak. (A felszíni beálló(k) közös tulajdon, és csak a használati jogot vásárolja meg az ember.)

Kiegészíteném a szerződés tervezettel.

A szerződés tervezetben a következő módon szerepel:

"3. Az adásvétel tárgya

3.1 Jelen adásvételi szerződés megkötésével Eladó eladja, Állagvevő pedig Haszonélvezeti Vevő holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten 1/1 tulajdoni hányadban megvásárolja a Társasház bejegyzésének időpontjáig az ingatlan mindösszesen ... / 10000 tulajdoni illetőségének megfelelő alábbi ingatlanrészeket,

3.1.1 ... tulajdoni illetőség a Társasház bejegyzést követően az Alapító Okiratban ... számú külön tulajdonként meghatározott, ... épület ... emelet ... számú külön tulajdonként megépítendő, az ingatlan nyilvántartásba várhatóan ... helyrajzi szám alatt bejegyzésre kerülő, ... m2 nettó alapterületű ... - az alapító okirat szerint ... szobás lakásnak felel meg, a hozzá tartozó közös tulajdoni illetőséggel, továbbá a ... jelű m2 alapterületű felszíni parkolóhely kizárólagos használati jogával együtt. "

"5. Vételár

5.1 Az adásvétel tárgyának vételárát a Felek az alábbiak szerint határozzák meg:

5.1.1 A lakás (a Társasház bejegyzéséig .../10000 tulajdoni illetőség) vételára nettó ... forint + mindenkori ÁFA; a jelen szerződés aláírásakor hatályos ÁFA szabályok szerint (5%) bruttó .... Forint / melyből a telekre eső vételár nettó ...... Forint + .... Forint ÁFA (5%)

5.1.2 (Lakáshoz rendelt) felszíni parkolóhely használati jogának ellenértéke: nettó .... Forint azaz ... Forint + mindenkori ÁFA; a jelen szerződés aláírásakor hatályos ÁFA szabályok (27%) szerint bruttó .... Forint."

Cs.Csilla

Igaz.
Valamiért a lakáshoz tartozónak vettem a kérdező leírása alapján, de nyilván közös tulajdon, és nem tartozik a lakáshoz valójában, így a használati jog simán megáll önmagában. (Már ha nincs feltűnő értékaránytalanság, de ez nem tűnik annak)

Azért sem lehet összevonni a kettőt mert az egyik ingatlan (lakás) a másik viszont nem (használati jog).

Logikai hibát vétettél. Az alaptétel és az általad vélt következmény között valójában nincs ilyen kapcsolat. (Pontosabban nem szükségszerű.)

Az analógia is rossz, mert a konyha a lakás helyisége, a parkolóhely pedig nem az, túl azon, hogy közös tulajdonú épületrész.

Korábban építkezésnél a garázs költségét kivették a teljes költségvetésből - akkor is, ha a lakóházban volt -, mert arra nem járt a kedvezményes kölcsön.

Azért az, hogy nincs külön helyrajzi száma, vagyis a lakás albetétéhez tartozik, amit megvásárol, akkor az azért már felveti a használati jog álruhájába bújtatott trükközést szerintem.
Ennyi erővel külön a konyhára is vehetne használati jogot, és akkor már csak 14 millió a lakás.

"most azzal riogatnak, hogy az illeték kiszámításakor a parkolóhely használati jogának árát is hozzáadják a lakás árához,"
Ha a szerződésben meg van bontva a lakás vételára és a parkolóhely használati jogának értéke, akkor nem valószínű, hogy összevonják a kettőt. Szerintem nem is lenne kellő alap a kettő összevonására.

Tisztelt Szakértők!
Lakásvásárlás előtt állok. A megvásárolni kíván lakás új építésű, ára 29.900.000 Ft.
A lakáshoz kötelezően parkolóhelyet is kell vásárolni. Ez a szerződésben pontosan: "a lakáshoz rendelt felszíni parkolóhely kizárólagos használati jog" ként szerepel. (Külön helyrajzi száma nincs.)Ára 750.000 Ft.
Ebben az esetben hogyan alakul az illeték / adófizetési kötelezettség? (Ha jól tudom új építésű lakás esetében, amennyiben az ingatlan vételára meghaladja a 15 millió forintot de nem éri el a 30 millió forintot, csak a két összeg különbözetére kell megfizetni az illetéket. Azonban most azzal riogatnak, hogy az illeték kiszámításakor a parkolóhely használati jogának árát is hozzáadják a lakás árához, így már átlépi a 30 millió Ft-ot és a teljes vételár után meg kell fizetnem az illetéket.)

Köszönettel:
Cs.Csilla

Köszönöm szépen a választ.
Fel is hívtam a NAVot. Egy nyilatkozatot kell nekik feladni amiben leírjuk, hogy az adatlap hibásan lett bejelölve és kérjük Feleségemnek az illeték megállapítását.
A pótilletékre is ugyanazt mondták.
Üdv

1. Ha az ügyvéd jelölte be hibásan, neki jelezném. Egyébként nem tudom, hívd fel a NAV-ot
2. Szerintem ez nem erre vonatkozik. Ha nem ad el lakást időben, teljes illetéket fizet, tehát nincs jogosulatlan igénybevétel. Vagy kiszabták már határozattal a csökkentett illetéket?
3. Szerintem nincs más, sőt, még ezt se biztos hogy rávágják.

Kedves Szakértők!

2018. Januárban vásároltunk lakást feleségemmel 50-50 százalékban. Van egy régi lakás az én tulajdonoban 100 %ban itt csak Édesapám a haszonélvező. Vállaltuk hogy a régi lakást egy éven belül cserét pótló vétellel eladjuk. B 400as adatlapon viszont feleségemnél is be lett jelölve hogy vállalja a másik lakástulajdon eladását holott Ő a régi lakásban nem tulajdonos.
Kérdéseim:

• kell e jeleznem ezt a nav felé, vagy az ügyvédnek aki az adásvételit készítette?
• olyat olvastam, hogy ha jogosulatlanul vettük igénybe akkor az illeték háromszorosát kell visszafizetni. Ez a veszély fenn áll nálunk?
• ha nem sikerül eladnunk 1 éven belül a régi ingatlant akkor a 4% illeték összegére 0,9 % jegybanki alapkamat kétszerese jön rá pótilletéknek. Tehát 40M új lakás vételár 1,6M illeték plussz 28.800 ft pótilleték. Más egyéb költség nem keletkezik?

Köszönöm szépen segítségüket előre is!

Megmondom őszintén, hogy lövésem nincs, mi a fenére utalhatott itt a költő. Olyan, hogy "600.000. forintos illetékkedvezmény" fogalmam sincs mi lehet.

Én lefogadom, hogy nem "illetékkedvezményt", hanem "kedvezményt" akart írni, mert az egy gyerekes CSOK-ot pont most emelték 6kilóra, miközben enyhítettek a szabályokon, bár amennyire tudom, a négyzetméterár maximumot eltörölték, nemcsak 40millió, hanem drágább is lehet, de ebben nem vagyok biztos.

Köszönöm a választ, itt találtam a 40M-ről:

http://www.kormany.hu/…csokkentesek

Amennyiben ez a 40M mégse lenne érvényben, akkor is maradna az illetékalap 17,8 M?

Arra gondolok, hogy akkor a 30M fölötti házak esetében milyen kedvezmény vehető igénybe?

Köszönöm!

Igen, az illetéket 17,8M után kell fizetnetek.

Én nem hallottam még változásról, bár időszerű lenne, a 30M felső határ ezer éve van benne, amikor azért még egy igen tisztességes házat lehetett venni Budapesten is. Most meg egy garzon kb.

Mindenesetre a per pill hatályos illetéktörvényben még a 30 milliós határ van.

Tisztelt Szakértő!

Idén vásárolunk 39,3 M Ft-ért egy új házat, CSOK-kal.

2 évvel ezelőtt eladtunk egy házat 15,3 M Ft-ért.

A nekünk járó, vissza nem térítendő CSOK: 6,2 M Ft.

Ebben az esetben ugye a 6,2 M Ft levonható az illetékalapból?

Jól gondolom, hogy az illetékalap 17,8 M lesz?

Még egy kérdés: hallottam, hogy a CSOK-os új lakás esetében 40 M Ft lesz a felső határ illetékkedvezmény érvényesítéséhez. Ez valós? (600.000 Ft szerepelt a cikkben)

Köszönöm!

Üdv!

Vásároltam egy ingatlant 6 hónapja de még nem küldték ki az ingatlanszerzési illetéket. Félek hogy késedelmi kamattal fogják küldeni. Hogyan és kinek kell szólnom hogy fizetni szeretnék, csak elfelejtettek csekket küldeni?

Kedves Szakértők!

Szeretnék vásárolni 3db 1970-es építésű külön helyrajzi számmal rendelkező 4 négyzetméteres társasházi tárolót. megnevezése: tároló, tulajdoni hányad: 1/1, jellege: nem lakóingatlan.

Magánszemély vagyok.

Nem minősül lakóingatlannak, így értékesítése Általános Forgalmi Adóval terhelten történik.

Azt szeretném kérdezni, hogy mennyi a mértéke az Általános Forgalmi Adónak?

Ebben az esetben az Eladónak vagy a Vevőnek kell ezt fizetnie?

Ha megvásárlom a tárolókat pontosan melyik hatóságoknak és milyen költségeket kell fizetnem?

Illetve, még akkor járhat a kedvezmény, hogy ha édesapád 18 éves korod előtt ajándékozta neked a tulajdonrészt.

Kedves Andrea,

Hárommal a kérdésed alatt van bemásolva a törvény szövege.

Fiatal első lakásvásárlóként az illeték felét kellene megfizetned (tehát nem illetékmentes), ha megfelelnél a feltételeknek, de sajnos nem felelsz meg. Ha ajándékozás jogcím mellett tartotta meg édesapád a ház haszonélvezeti jogát, akkor nem jár a kedvezmény neked, mert csak örökléssel szerzett ingatlan számít kivételnek, amikor a túlélő házastárs törvény alapján kapja az özvegyi haszonélvezeti jogot a leszármazók tulajdonjogán.

Vagyis a vételár 4%-át kell illetékként befizetned.

Illetékmentes akkor lenne a vásárlás, ha új építésű lakást vásárolnál. Akkor 15 millióig illetékmentes, és 30 millió alatti lakásnál csak a 15 feletti részre kellene fizetni, és ehhez még fiatalnak sem kell lenni, és a lakástulajdon sem számít.

Tisztelt Szakértő!

Ingatlan vásárlás előtt állok. Kérdésem illetékkel kapcsolatos.
Édesapám ajándékozás útján testvéremre és rám iratta a szülői ház tulajdonjogát 50-50%-ban, édesapám haszonélvezeti joggal bír.

Most saját ingatlant vásárolnék (a későbbiekben vagy eladásra kerül a szülői ház vagy testvérem marad benne). A megvásárolni kívánt ingatlan eladási ára nem haladja meg a 15 millió forintot, én 35 év alatti vagyok. Ha jól tudom ezzel a két feltétellel mentesülnék az illeték megfizetése alól, de hogyan befolyásolja ezt a szülői házból származó tulajdonjogok? Hány százalékos illeték megfizetésére vagyok kötelezett?

Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel, Andrea