Kovács_Béla_Sándor
2018.05.02. 09:49
Nekem úgy tűnik, pont a szerzési értéken adtátok el az ingatlant.
szja örökölt ingatlan értékesítés után
lazarro
#
2018.05.02. 08:27
Tisztelt drbjozsef!
2016-ban elhunyt édesapám után örököltünk nővéremmel egy lakás 1/2-ed részét,amelynek értéke a hagyatéki végzés szerint 4,25 millió forint.2017-ben eladtuk az ingatlant 9,5 millió forintért és mivel édesanyánk igényt tartott a haszonélvezeti jogra ezért nővéremmel fejenként 1,97 millió forintot kaptunk.Kérdésem kell-e adóbevallást készítenünk?Többért adtuk el az ingatlant,mint amennyi a hagyatéki végzésben szerepelt,de a haszonélvezeti jog miatt kevesebbet kaptunk.Hagyatéki végzésben szereplő árból le kell-e vonni a haszonélvezet értékét?Ekkor keletkezne csak adózási kötelezettségünk!?
köszönettel
Lázár László
Krisztinka13
#
2018.05.02. 07:32
drbjozsef!
Nagyon köszönöm a segítségét !!!!........beszéltem az önkormányzaton illetékes hölggyel elvileg családi házként fogja felértékelni...és csak kívülről nézi meg az ingatlant....
drbjozsef
#
2018.04.28. 11:55
jegyzőnél, illetve a helyi önkormányzatnál is
HELYETT HELYESEN
közjegyzőnél, illetve a helyi önkormányzatnál is
drbjozsef
#
2018.04.28. 11:54
Krisztinka,
hogy ez hogy fog előreláthatóan lezajlani, arra valszeg nem sokan mernének tippelni.
Első körben azt gondolom, hogy Te egy telket fogsz örökölni. Legalábbis ez fog bekerülni a hagyatéki leltárba a tulajdoni lap alapján. Igazából neked érdeked, hogy a házat is figyelembe vegyék, úgyhogy a jegyzőnél, illetve a helyi önkormányzatnál is érdeklődjél (ők adják ki az ingatlan értékbizonyítványát a közjegyzőnek), hogy magasabb ár kerüljön bele, szóval vegyék figyelembe, hogy bár a tulajdoni lapon nincs feltüntetve, ott a valóságban mégis áll egy ház.
Egyenesági öröklésnél nincs illeték, tehát mindegy, milyen értéket örökölsz, viszont ha el akarod adni, az esetben csak akkor nem kell adóznod, ha nem adod el többért, mint amennyi értéken bekerül a hagyatéki végzésbe. Ha többért adod el, akkor is csak a különbözet után kell adózni, szóval neked az az érdeked, hogy minél magasabb értéket írjanak be. Ha csak kívülről nézik meg, az pláne jó, mert ha a helyi négyzetméterárral becsülnék fel, és nem látják, hogy belül nem tökéletes állapotú, akkor több fog bekerülni értéknek.
Egyszóval, rá kellene venni az önkormányzatot, hogy nézzék meg a helyszínen, és úgy állítsák ki az értékbizonyítványt. Ezzel spórolhatsz az adóból majd.
A használatbavételi meg az ügyintézés (esetleges bírság pláne) nem írható le az adóalapból. Az a Ti, illetve édesapád sara sajnos.
Sajnos nem tudom, mi lenne jobb neked. Talán jobb lenne, ha az épületfeltüntetés, és a legalizálás fejeződne be előbb, és akkor a jelenlegi állapotot aktualizálva örökölnél már nem egy telket, hanem egy házas ingatlant. Fordított esetben legfeljebb is csak az adó lehet több, más hátrányát amúgy nem látom a dolognak.
drbjozsef
#
2018.04.27. 09:35
Golyós,
nincs ellentmondás a kettő között.
Mindkettő helyes.
Talán az lehet zavaró, hogy "egyenes ági öröklés esetén nem kell adót és illetéket fizetni", mert öröklésnél teljesen értelmetlen adófizetésről beszélni. De ha eladod, igen, ahogy írja.
A 2010-ben örökölt rész után nem kell adót fizetni.
A 2017-ben örökölt 1/4-1/4 után kell, és úgy, ahogy írja, a hagyatékiban szereplő érték és az eladási ár különbözete után, illetve, a szerzéssel közvetlenül összefüggő költségeket is le lehet vonni (akinek a nevére szól a számla, az), és ami marad az után kell 15% adót fizetni. (minden tulajdonrész-arányosan, ugye)
Krisztinka13
#
2018.04.27. 09:14
Üdvözlet!
Segítségre volna szükségem! Édesapám egy hónapja hunyt el. Halála elött már közösen terveztük a háza eladását...megromlott egészségi állapota miatt közösen akartunk új házat venni. Halála után kiderült sajnos, hogy a 80-as években épült félig elkészült ( a felső szinten még válaszfalak sem épültek meg) ház papírjai "nincsenek rendben" konkrétan van egy építési engedélyünk 1986-ból...lekértem a tulajdonlapot amin sajnos ház nem szerepel mert mint kiderült édesapám nem intézte el annak idéjén a használatbavételi jogot. Ezt mi a férjemmel most elkezdtünk intézni ... Nem tudom mik a kritériumok a családi házzá nyilvánításnak (üdülőövezet volt régen most már zártkertből kivett ) két szintes masszív téglaház de sajnos rendkívül el lett hanyagolva illetve a nyílászárók nagyon rossz állapotúak a ház nincs szigetelve az alsó szinten a beltéri burkolat linóleum a fürdőben nincs csempe a falon, gáz nincs bevezetve fafűtéses cserépkályha van, víz-csatorna bevezetve......mérnököt május 7-re várunk aki felméri a ház állapotát.... Amint lehet el szeretném adni a házat , és szeretnék másikat vásárolni. Ilyenkor is kell majd adóznom utána? Illetve a használatbavételi jog ügyintézési díja több százezer forint lesz ...ez a költség valamilyen módon "leírható" a rám kirótt adóból ? Még egy dolog...az önkormányzatnál megemlítették, hogy 5 évre visszamenőleg kiróhatnak rám ingatlan és/vagy telekadót. Ezzel kapcsolatban az volna a kérdésem hogy melyiket ....szabhatják ki rám jelen esetben? A hagyatéki tárgyalás sem zajlott még le kb 1-4 hónap ha minden igaz azt sem tudom melyik dolog intéződik el előbb a hagyatéki tárgyalás vagy a használatbavételi jog elintézése...és hogy ennek van e valami jelentősége ?
Előre is hálásan köszönöm a segítséget...........!!!
Golyós
#
2018.04.24. 14:04
Üdvözlöm!
Segítségét kérném mert kétféle információt találok a témában.
Adott egy ingatlan amit nagymamám halála után (2017) idén öröklünk meg.
2 örökös van, én és a tesvérem, most az 1/4 - 1/4 részét örököljük, a másik 1/4 - 1/4 részét már apám halálakor (2010) megörököltük.
Még idén eladnánk a lakást és ennek az adózása után érdeklődnék.
Az 1. információ szerint az 5 évnél régebbi tulajdonrész után nem kell adózni, csak a most örökölt fele után kell 15% szja-t fizetni.
a 2. info szerint idézem : " egyenes ági öröklés esetén nem kell adót és illetéket fizetni jelenleg Magyarországon, de értékesítéskor más lesz a helyzet, mivel SZJA fizetési kötelezettség adódik. Az adó alapja az eladási ár, valamint a hagyatéki leltárban rögzített öröklési érték különbözete lesz, de ezt módosíthatják még különböző tételek, például jelzáloghitel költsége vagy néhány felújítási tétel, de még a közvetítői jutalékról készült számla is."
Melyik a hiteles?
köszönöm segítségét.
Porsolya
#
2018.04.24. 08:51
drbjozsef
Hálásan köszönöm a segítséget mindenre megkaptam a választ. Szép napot.
drbjozsef
#
2018.04.24. 08:44
Porsolya,
Én is pontatlan voltam, mert a teljes jövedelemből vontam le a költségeket, és az adót osztottam szét. Nem helyes.
Az eladási ár és a hagyatéki érték különbözete a jövedelem alapja. Ezt kell tulajdonrész arányosan szétosztani.
És akinek még volt kiadása - tehát az ő nevére szól a számla -, az még azt IS levonhatja, és azután kell mindenkinek a saját jövedelmének 15%-át adóként befizetni.
Az, hogy anyósod másik ingatlant vesz sajnos már jó ideje nem számít : adót kell fizetnie neki is ugyanúgy.
Viszont, ha az új lakás vétele 3 éven belül van az előző eladásához képest, és drágábbat vett, akkor csak a különbözet után kell vagyonszerzési illetéket fizetnie.
Porsolya
#
2018.04.24. 08:28
drbjozsef
Igen így van a tulajdonrész én nem fogalmaztam pontosan. Többért lett eladva, mint amennyi a hagyatékiban szerepel és igazából a temetési költség volt a nagy kérdés, nagyon köszönöm a segítő válaszát. Illetve még azt kérdezném, hogy amik le vonható költségek, azoknak 1/3 részét vonhatja le a saját részéből mindenki? Illetve még az hozzatartozik hogy anyósom befektette a részét új lakas vasarlasba, igy neki nem kell adoznia, emiatt merül fel a kérdés, hogy hány részre oszthatók a költségek 2 vagy 3.
Köszönöm ha elolvassa és válaszol.
drbjozsef
#
2018.04.24. 06:21
Porsolya,
ez egy kicsit kevés, kicsit zavaros.
Gondolom, az eladott ingatlan 1/2-e a férjed édesanyjáé, és 1/4-1/4 részt örökölt a párod és a testvére.
Van a hagyatéki végzésben egy érték az ingaltanra.
Ezt vonhatjátok le az eladási árból.
Ezen kívül a "jövedelem megszerzésével közvetlenül összefüggő" kiadásokat lehet levonni. Mondjuk az ingatlanos díját ha volt, hirdetési díjat, az ügyvéd díját, ha Ti fizettétek eladáskor. Természetesen mindenről számla van.
A hagyaték költségei nem közvetlen kiadások, azokat nem vonhatjátok le, a temetési költséget sem.
Az így, levonások után kapott összeg a jövedelem, ennek 15%-a a befizetendő adó. Ezt tulajdonrész arányosan kell elosztani, felét az édesanyának kell befizetnie, a negyedét-negyedét a két testvérnek (már ha igaz volt a kezdeti feltételezésem a tulajdonrészekről).
Ha nem adtátok el drágábban, mint amennyire a hagyatéki végzésben értékelték, akkor például senkinek nem kell semennyi adót fizetni, sőt adóbevallásba sem beírni (hiszen nincs jövedelem, annyiért adtátok el, mint "szereztétek")
Porsolya
#
2018.04.23. 19:34
Üdvözletem. A férjem édesapja halálával örökölt 1/4 rész ingatlant. Ezt az ingatlant 1 éven belül értékesítették. A keletkezett jövedelemből miket lehet levonni annak érdekében, hogy kevesebb adót kelljen fizetni? Tudomásom szerint az eladással kapcsolatos költségek vonhatok csak le. A temetési költségről viszont nem tudom. A hagyatéki okiratban tételesen fel van sorolva, hogy mennyi a temetési költség. Illetve még a kérdésem, hogy hány részre kell osztani a költségeket, ha 2en vannak testvérek és az édesanyjuk is él. Előre is köszönöm a segítséget.
drbjozsef
#
2018.04.20. 08:40
Igen.
A törvény a "bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadások" levonását teszi lehetővé. Ebben benne lehet az ingatlanos díja is, hirdetési költség is, akár az értékbecslés és a tulajdoni lap is, meg minden, ami az eladással összefügg.
gatosz
#
2018.04.20. 07:58
Szép napot!
Érdeklődnék, házeladás után fizetendő szja összege csökkenthető pl. ingatlanközvetítői kiadás számlájával?
Köszönöm: gatosz
ism66
#
2018.04.17. 14:08
Köszönöm a választ
drbjozsef
#
2018.04.17. 12:26
Nem számít. Akkor azt elrontották.
Egy kérelemmel javíttathatod, de ha úgyis eladod, akkor mindegy.
„1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról
...
60. § * (1) * Az ingatlan (ingatlanrész), továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz - benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja.
”
ism66
#
2018.04.17. 11:55
drbjozsef
Köszönöm a gyors választ.
A tulajdoni lapon a póthagyték időpontja van bejegyezve.
drbjozsef
#
2018.04.17. 10:58
Egyiktől sem.
Öröklés jogcím esetén a szerzés az öröhagyó halálának a napja. Teljesen mindegy, mikor van a hagyatéki, van-e póthagyatéki, de még az is, hogy mikor jegyeztek be az ingatlan nyilvántartásba. (Egyébként : ha megnézed a tulajdoni lapot, akkor elvileg, ha nem tolták el, az elhunytának napja van bejegyezve a neved mellé).
Egyszóval nem, nem kell adót fizetned (se adóbevallanod ezért).
wers
#
2018.04.12. 09:44
:) nem csak nekem, öten örököltük az egyik ingatlant. Az ügyvéd is ezt mondta (állítólag, én nem voltam ott)
Az adóbevallást a nav készítette e nélkül, a nyáron valami önellenőrzés bizét adtunk be, könyvelő segített. Ennyi.
drbjozsef
#
2018.04.12. 09:32
Nem kellett volna, de azon nem csodálkozom, ha esetleg ezt a tanácsot a NAV-tól kaptad volna.
Félelmetesen tájékozatlanok tudnak lenni néha az ügyfélszolgálaton, és minél nagyobb a tévedés, annál biztosabbak benne...
wers
#
2018.04.12. 06:59
Konkrétan egy éve kellett szerepeltetnem az adóbevallásban, én sem értettem minek, de nem tartottam érdemesnek a kérdést, hogy tovább foglalkozzam vele. Nem fájt az nekem.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.04.12. 06:55
Egy ideig be kellett vallani, mert úgy tekintették, hogy van adó, csak nulla az összege.
wers
#
2018.04.12. 06:38
Öröklésre hivatkoztak. Tovább nem érdekelt.
wers
#
2018.04.12. 06:37
Mittomén miért kellett, de nekem/nekünk kellett. Nem én csináltam.
