bírósági eljárási illeték

Fórum → adózás, illeték és pénzügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

Tiberis # 2018.10.14. 10:42

Tisztelt drbjozsef!

Az egy más kérdés, hogy vitatható-e a bírói döntés a perköltség megosztásáról. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy a megosztás módjának meg kell-e felelnie valamilyen jogszabálynak, bírói gyakorlatnak stb., és ettől függetlenül is átláthatónak kell-e lennie? Amit ír, az azt jelenti, hogy a bíró minden, az ítéletben történő indokolás nélkül(!) dönthet, magyarul a közölt százalékot nem köteles tényekkel nevesíteni. Nem az indokaival van a gond alapvetően, hanem az ítéletben való megjelenítés kötelezettségével. Ha nincs, nem kötelező az indokolás, akkor horribile dictu a pernyertesség arányától függetlenül is a pernyertes félre is lehet az egész költséget terhelni :-).

drbjozsef # 2018.10.14. 09:18

Így döntött. Itt nincs helyes, meg helytelen, nincsenek képletek és számolások.
Ha valaki X forintot követel, és csak a felét ítélik meg neki, még akkor sem feltétlenül feleződik a perköltség. Sok olyan körülmény lehet, ami miatt ezen változtat a bíró.

Tiberis # 2018.10.14. 08:48

Tisztelt drbjozsef!

Már eldöntötte. Az ítéletben viszont csak egy százalék szerepel, de hogy minek alapján történt az összegzett perköltség megosztása az sehol nincs leírva. Ez indokolja a kérdést, mert a leírtak alapján hibásnak tűnik a megosztás.Talán ki kellene egészíttetni az ítéletet, de hogyan?

drbjozsef # 2018.10.14. 08:26

Szerintem a perköltség viseléséről a bíró rendelkezik majd az ítéletben. Eldönti ő, hogy mi alapján, az sok mindentől függ, előre ilyen esetben mint a tietek, nem számolató.

Tiberis # 2018.10.13. 20:50

Tisztelt Fórum!

A társasházi közgyűlési határozat érvénytelensége megállapításának perében, részleges pernyertesség esetén hogyan számítódik a perköltség, ha az összes határozat érvénytelensége megállapításnak kérelme mellett, egy határozat érvénytelensége megállapításának kérelme különállóan is szerepel?

Hogyan alakul a perköltség a fenti esetben ha a különálló határozatra alternatív (elsődleges és másodlagos) kérelmek is vonatkoznak?

A lényeg, hogy hogyan számít a %-os megosztásban az összes határozat egy okból történő érvénytelenítésnek kérelme, illetve hogyan számítódnak az alternatív kérelmek egy-egy közgyűlési határozatra?

Qasimodo # 2018.09.14. 08:33

Tisztelt Fórumozók!

Egy kis segítséget kérnék eljárási illeték ügyben.
Van egy bírósági határozat alapján megosztott közös tulajdon,melynek rám eső részét szeretném eladni.
Miután az eladás jóval könnyebb lenne, ha társasházzá nyilvánítanák az ingatlant, így ezirányban kérvényeztem a bírósághoz.
A gond nem is a 6 százalék befizetésével van, hanem azzal, hogy anno a megosztás egyik feltétele az volt, hogy a másik rész tulajdonosa a későbbiekben hajlandó lesz aláírni a társasházzá nyilvánítást. Vagyis közös megegyezés történt ezen dologban is.
Mégsem teszi, PEDIG A BÍRÓ A MEGOSZTÁS KIHIRDETÉSÉVEL EGYIDEJŰLEG SZÓBAN KÖTELEZTE A MÁSIK TULAJT ANNAK BETARTÁSÁRA.
Hát ennek fényében tűnik a (per)illeték kiszabása érthetetlennek. Hiszen perről szó sem volt ez ügyben.

Köszönöm az esetleges segítséget.

ObudaFan # 2013.09.19. 13:32

Illetékmentesen lehet fellebbezni ez ellen.

Illuminata # 2013.09.19. 13:18

Tisztelt Fórumozók!

Tudna valaki segíteni abban, hogy ha a bíróság a költségmentesség engedélyezése iránti kérelmemet végzéssel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja és fellebbezni szeretnék, akkor mekkora a fellebbezési illeték?

A per végrehajtás megszüntetése iránt indult (20+ millió a végrehajtás összege).

Köszönöm előre is!

ObudaFan # 2013.06.26. 12:38

Hát, próbáld meg.

balesetijogasz # 2013.06.26. 11:16

Köszi, ezt én is néztem, de itt fizetési meghagyás indult és a Pp. 318. § (1) a.) pont és 315.§ (1) bekezdésre hivatkozott, ezért bizonytalanodtam el. Így is benyújthatom újra?

ObudaFan # 2013.06.26. 11:09

balesetijogasz

Pp. 161. § (1)Ha a bíróság a pert a 157. § a), b) vagy c) pontja alapján szünteti meg, a keresetlevél beadásának és a perindításnak a jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti.

ObudaFan # 2013.06.26. 11:08

llenarth

Igazolási kérelemmel kell élni, csak akkor nem kell illetéket fizetni, ha azt a bíróság elfogadja.

balesetijogasz # 2013.06.26. 10:51

A (javított) kereset újra benyújtására a per megszüntetésénél is lehetőség van, nem csak akkor, ha idézés kibocsátása nélkül elutasítják a keresetet?

balesetijogasz # 2013.06.24. 14:14

A (javított) kereset újra benyújtására a per megszüntetésénél is lehetőség van, nem csak akkor, ha idézés kibocsátása nélkül elutasítják a keresetet?

ObudaFan # 2013.06.21. 21:13

Az illeték a 6%, mínusz a közjegyzőnek az fmh-ért fizetett díj, vagyis tulajdonképpen 3%.
Az illeték-feljegyzési jog éppen azt jelenti, hogy nem kell előre leróni az illetéket, hanem azt utólag a pervesztes fizeti.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.06.21. 20:16

Ha újra benyújtod a keresetet, most már hiba nélkül akkor fennmaradnak az eredeti benyújtás joghatásai. Még a mellékleteket sem kell ismételni.

Sherlock # 2013.06.21. 16:24

Mintha lenne erre bh, hogy ilyenkor nem veszik el az illeték - a többiek majd kijavítanak.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

balesetijogasz # 2013.06.21. 16:04

Ha fizetési meghagyásos eljárás perré alakult és a keresetlevél határidőben be lett nyújtva, de az előírtnál kevesebb illetéket rótt le a felperes, akkor a bíróságnak nem hiánypótlást kellett volna kiírnia? Ugyanis megszüntette a pert.

Van lehetőség a per folytatására (kereset újra benyújtására), hogy ne vesszen el a lerótt illeték?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.04.12. 10:18

Másfél millió.

(Erdélyt pereled vissza?)

20évecske # 2013.04.12. 09:09

Érdeklődenék,hogy 200.000.000 millió Ft-os ingatlan (ajándék visszakövetelése címen)esetén mennyi maximum a bírósági eljárás illetéke.Hány napon belül kell kifizetni és a bíróság mikor utal ki szakértőt az ingatlan értékének megállapítáára.

Goodwitch # 2012.05.30. 08:53

És ne feledkezzünk meg a munkavállalói költségkedvezményről sem, amennyiben az átlagbér nem haladja meg Pp.-ben meghatározott összeget. A költségkedvezmény teljes költségmentességet jelent a per teljes szakaszára és a végrehajtásra is, azaz illetéket sem kell fizetni.

Goodwitch

peteka # 2012.05.30. 08:45

a költségfeljegyzési jog egyértelmű. Valószínűleg az egyéves átlagkereset figyelembe vétele is, annak aki már foglakozott ilyen üggyel. Kicsit az bizonytalanított el, hogy itt pénzkövetelés is van, és abban az esetben ha a per tárgya pénzkövetelés, azt kell figyelembe vennia pertárgy értékének a megállapításánál. Már tudom, ez nem így van. Azért kösz a segítségért.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.05.29. 17:15

Egyéves átlagkereset. Ebben mi az, ami nem érthető? (Egyébként meg tárgyi költségfeljegyzéses a per a munkavállaló számára.)

peteka # 2012.05.29. 13:27

munkaügyi perben, az eljárási illeték megállapításához kérnék segítséget.

A TÉNYÁLLÁS a következő: felperes - akinek munkáltatója felmondott - kéri a felmondás pgellenességére hivatkozással az elmaradt munkabérénak a megtérítését és követeli a az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását is. Az lenne a kérdés, hogy ilyen esetben hogyan állapítjuk meg az illetékalapot.Az illeték alapja a tv szerint a pertárgy értéke. A pp 24. § alapján azonban munkaügyi perben - ha nem pénzkövetelés a per tárgya - az egyévi átlagkereset a pertárgy értéke.Nyilván itt van egy elmaradt munkabér követelés, ami meghatározhatja a pertárgy értékét, de van egy továbbfoglalkoztatásra is irányuló kereseti kérelem, e tekintetben pedig az egyévi átlegkereset az irányadó.

Lehetséges, hogy ebben az esetben az Itv 40. § (1) bekezdés alapján ennek a ketőőnek az együttes értékét kell figyelembe venni apertárgy érték meghatározásakor?