Építményadó

Fórum → adózás, illeték és pénzügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

CsakEgyKérdés # 2015.05.05. 11:43

Kedves Rexor!

Sajnos, a jogorvoslat bejelentésére rendelkezésre álló idő a tegnapi napon lejárt. :S

Amit tenni tudunk, az annyi, hogy a mulasztási bírság mérséklésére irányuló nyomtatvány kitöltése során jelezni fogjuk, hogy miért tartjuk sérelmesnek az elmarasztaló rendelkezést, hátha engednek méltányossági alapon az összegből valamennyit.

A bírság egyébként nem olyan nagy összeg, nekünk az elvekkel vannak problémáink és az eljárás menetével.

Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a jog nem tudása nem mentesít a következmények alól, de véleményünk szerint a hatóság részéről elvárható lett volna, hogy - valamilyen kommunikációs csatornán - tájékoztassa az adófizetésre kötelezettet az elmaradásairól, illetve magáról az eljárás menetéről.
Ilyenkor nem igazán értem, ebben az esetben hogyan, és milyen módon érvényesült az ügyfél tájékoztatáshoz való joga, mint törvényes alapelv. (?)

Ha a határozatot sikerült megküldeni a tartózkodási helyre, akkor véleményem szerint egy felhívást is küldhettek volna már jóval korábban, amikor észlelték a többéves "hallgatást" az ügyfél részéről, de ez már elvi kérdés..

Mindenesetre köszönöm a válaszokat és a segítséget!

Rexor # 2015.05.05. 11:23

A mulasztási bírásg kiszabása szerintem is támadható (bár nem tudom mekkora összegről van szó). Ugyanakkor az építményadó megfizetését sajna nem lehet elkerülni. Egy jogszabály nem ismerése sajnos nem mentesít a következmények alól, ha egy önkormányzati rendeletet kihirdettek, akkor azt alkalmazni kell.

CsakEgyKérdés # 2015.05.04. 08:25

Kedves Kelvin!

Köszönöm szépen a gyors választ!

Többször is átolvasva az alapelveket (is), igazságtalannak érzem, hogy a kihirdetésnél elegendőnek mutatkozhat csupán az elektronikus úton történő közzététel (annyiféle lehetőség lenne még, de nyilván ez a legegyszerűbb).

Mi a helyzet például azokkal, akik egyáltalán nem értenek a számítógép kezeléshez (még vannak ilyenek), őket is elmarasztalják pusztán azért, mert nem tudják használni az internetet?
Véleményem szerint emiatt nem érhetné őket hátrány.

A településen, ahol élek, a helyi önkormányzat postai úton minden évben tájékoztatja az adózóit az adóévre vonatkozó kötelezettségeikről amellett, hogy a weboldalon közzéteszik a rendeleteket.
Szerintem ez így lenne korrekt és helytálló (így érvényesülne a leginkább az önkormányzatok részéről fennálló tájékoztatási kötelezettség).

A mulasztási bírságot a 2010-es évre vonatkozóan vetették ki (?), mivel az azt megelőző időszak elévült.
Véleményem szerint, a bejelentési kötelezettség akkor is a tulajdonszerzés idején állt fel, bár, lehet, hogy rosszul gondolom. Nem fordult meg a fejemben, hogy az elévülés bármit is befolyásolhat ezen (pl. "torlódik" a bejelentési kötelezettség időpontja)...

Súlyosító körülményként értékelték a sok éves mulasztást, továbbá azt, hogy nem az elvárható módon járt el a tulajdonos (szerintünk a hatóság sem).
Az adó kivételével egyébként mindennemű fizetési kötelezettségének eleget tett (pl. közmű, lakásszövetkezet), mivel ott volt valamiféle kommunikáció.

De akkor ezek szerint a legjobb döntés, ha az adózó beletörődik ebbe a helyzetbe és nem él jogorvoslattal, mondván, hogy úgysem lenne eredményes?

Köszönettel!

Kelvin (törölt felhasználó) # 2015.05.03. 21:07
  1. Az eljárás megindításáról szerintem nem kell külön értesíteni az ügyfelet ilyen esetben.
  2. A kommunikációs csatorna úgy valósul meg, hogy az önkormányzat a helyi rendeleteket a helyben szokásos módon kihirdeti és az ügyfelek azokról tájékozódhatnak. (pl.: önkormányzat honlapja)
  3. A bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban csak ötletelek, de előfordulhat, hogy az eltelt idő miatt mulasztási bírság kiszabásának nem lenne helye. Meg kell nézni, hogy mulasztási bírságot mikortól és meddig szabhatnak ki. Tényleg csak ötlet.
CsakEgyKérdés # 2015.05.03. 20:38

Kedves Fórumozók!

Kíváncsi vagyok a véleményekre.

Adott egy ingatlantulajdonos, aki egyéb okokból kifolyólag életvitelszerűen sosem lakott azon a településen, ahol több mint 14 évvel ezelőtt lakást vásárolt.

Az adott településen a tulajdonszerzés idején már építményadó fizetési kötelezettsége is keletkezett a lakástulajdonosnak, azonban erről semmilyen tájékoztatást nem kapott sem az adóhatóságtól, sem a Földhivataltól, sem pedig a lakásszövetkezettől, így erről nem volt tudomása.
(Adózó állandó lakóhelyén és a jelenlegi tartózkodási helyén sem kell építményadót fizetni).

Majd "tizenakárhány" év elteltével érkezik egy határozat, amelyben 5 évre visszamenőleg kötelezik a lakástulajdonos magánszemélyt, hogy az elmaradt adótartozását rendezze (nem lett volna elmaradás, ha valaki tájékoztatta volna a kötelezettet, hogy fizetnie kell), egyúttal mulasztási bírságot is kiszabnak vele szemben arra való hivatkozással, hogy a változást (tulajdonszerzést) követő 15 napon belül nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének.
Ezen kötelezettséget az Art. 32. § (2) bekezdésére alapítják, amely akkor még hatályban sem volt, amikor a lakásvásárlás és a tulajdonjog bejegyzése az ingatlan nyilvántartásba megtörtént (elvileg ekkor kellett volna bejelenteni, de nem találtam ezt előíró, és akkoriban hatályban lévő jogszabályi rendelkezést, az Art. pedig még nem volt hatályban).

Az Art, és a Ket. is tájékoztatási és együttműködési kötelezettséget ír elő a hatóság részére az adózó (ügyfél) felé: tájékoztatást az adózás rendjéről, az adóévre megállapított és elrendelt helyi adókról, a befizetés menetéről és határidejéről, stb.
Megjegyzem, hogy az eljárás megindításáról sem érkezett tájékoztatás, mindössze ez az egyetlen határozat, ami a rendelkezésre áll.

Véleményem szerint, ha a hatóság valamilyen kommunikációs csatornán megkereste volna az adózót az állandó lakóhelyén, vagy a levelezési címén, és a törvényben előírt módon tájékoztatta volna az adózással kapcsolatban felmerült kötelezettségeiről, abban az esetben semmiféle elmaradása nem keletkezett volna.
A mulasztási bírságot pedig egy olyan jogszabályban előírt kötelezettség elmulasztására alapozza a határozat, amely (Art.) még hatályban sem volt a tulajdonszerzés idején.

Kicsit sikerült elveszni az adózással kapcsolatos szabályozások útvesztőjében, és az igazságérzetét is sérti az embernek a dolog (mulasztási bírság kiszabása), no meg a törvényekben alapelvként megfogalmazott rendelkezések sem érvényesültek az eljárás során.

Szerintetek van értelme a fellebbezésnek?

Köszönöm előre is a válaszokat!