építményadó


Elektroló # 2014.01.29. 20:10

Külföldön dolgozó magyar állampolgár vagyok külföldi fö lakóhellyel olyan EU országban, mellyel Magyarországnak kettös adóztatást kizáró egyezménye van.
Mentes vagyok ez alapján a magyar ingatlanadó alól ?

APAGÉ # 2013.12.10. 12:31

Tisztelt Fórum!

A 2008.04.25. keltezésű "Jogi Fórum/ Alkotmánybíróság" című tájékoztatásban az Üröm Község Önkormányzatának 17/2007 (IX. 24.) Kt. számú rendeletének Alkotmánybírósági (április 2
  • i)döntéséről írnak.

A tájékoztatást érdeklődéssel olvastam, mert hasonló ügyben a helyi önkormányzatot nem sikerült észérvekkel jobb belátásra bírni.

Sajnos az írásból kimaradt az Alkotmánybíróság döntését egyértelműen beazonosítható információ, azaz milyen nyilvántartási számon lehet a AB döntését utolérni.

Kérem adják meg az azonosítási adatokat, továbbá a határozat (megállapítás) hol érhető utol (.... évi közlöny,.. szám).

Tisztelettel: APAGÉ

matti60 # 2013.11.28. 11:34

Tisztelt Fórum !

Egy vegyes tulajdonú beépítetlen belterületi telekről van szó. A telek 1400 négyzetméter. 500-500 négyzetméter magánszemélyek tulajdonában áll. 400 négyzetméter egy cég tulajdona, bár ott semmilyen tevékenységet nem végez, és a cég nem ingatlanbefektetéssel foglalkozik.

1. Kérdés - üzleti célú-e a cég szempontjából ?

Az ingatlanra a következő helyi rendeletet alkalmazták :

"(4)7 Az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon feltüntetett telekből 1200 m2, amely magánszemély tulajdonát képezi. Amennyiben a telek nagysága az adómentes területet meghaladja, úgy az 1200 m2 feletti rész után a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában terheli az adófizetési kötelezettség."

Ennek eredményeként a magán személyekkel fejenként befizettettek kb. 70 négyzetméternyi adót azaz összesen 140 négyzetméternyit. Ez már jogerős.

Az osztatlan tulajdonközösségre vonatkozó szabályok és az előző határozat logikája alapján azt vártam, hogy a cégnek kiküldik a maradék kb. 60 négyzetméterre vonatkozó adót. De nem ez történt, hanem a cégnek a 400 négyzetméterre vonatkozó adó mértéket állapítottak meg arra való hivatkozással, hogy a cégnek nem adható kedvezmény. Ellentmondást véltem felfedezni ezért megfellebbezem a döntést.

2. Kérdés - Helyes-e a fenti döntés ?

A segítséget az email címemre kérem.

Előre is köszönöm.

Tisztelettel
Matti60

hejő # 2013.11.25. 09:48

cégünk hosszú évek óta jóhiszeműen történő téves bevallás miatt az indokoltnál magasabb építményadót fizetett.Erre ez évben az önkormányzat illetékeseivel közös helyszíni felmérés alapján derült fény. Ennek következtében az önkormányzat korrigálta már ez évre a fizetendó adót, ami majdnem a fele a korábban fizetettnek. Az építményben az eredeti bevallás óta nem történt változás (bontás, átalakítás, mentesség, stb). Kérdésem, hogy visszaigényelhető-e az önkormányzattól a korábbi évek téves bevallásából eredő többletbefizetés?
Köszönettel!
K.Sándor

geriking86 # 2013.07.14. 07:32

Tisztelt Jogi Fórum!

Családomban az a helyzet áll fent, hogy a házunkon nekem 1/10 édesapámnak 9/10 a tulajdonjoga. Az építményadó fizetésénél nekem mégis több fizetési kötelezettségem van mint neki. Ez kb. már 5 éve így megy, mióta a korábbi 1/10 tulajdonosa rám hagyta a tulajdon részét.
Az önkormányzatnál kérvényezni szerettem volna, hogy a tulajdonjog alapján fizessem az építményadót, ahol azt közölték velem, hogy kérvényezhetem meg is tudjuk csinálni, viszont hozzátette az ügyintéző hölgy, hogy: "Ha nem változtatom meg a fizetési kötelezettségemet a tulajdoni hányad szintjére, akkor a ház eladásakor, a tulajdonrész százalékát is kérhetem."

Ez alapján érdeklődnék, hogy a hölgy kijelentése igaz-e? Nekem egy kicsit furcsa, hogy ilyet mondott. Az igaz, hogy az általam fizetett építményadó magasabb mint amit édesapám fizet, de ezt akkor sem tudom elhinni.

Válaszukat előre is köszönöm.

Cs. Ágnes

Feca # 2013.07.01. 17:13

Tisztelt Jogi Fórum!

A IV. kerületi Önkormányzat zárolta a bankszámlámat építményadó címszóval.Én a IV. kerületben 2001-ben béreltem egy üzlethelyiséget viszont akkor nekem a Fövárosi Önkormányzatnál azt mondták,hogy engem ez nem terhel.Ennek ellenére már párszor vontak a fizetésemből is.Most viszont utánanéztem és nem találtam semmi olyat, hogy a bérlőnek építményadót kell fizetni az lenne a kérdésem,h valóban engem terhel ez az összeg illetve,hogy jogosan követelnek rajtam ennyi pénzt és ha nem akkor amit eddig levontak összegeket azokat,hogyan tudom visszaigényelni?
Válaszát elöre is köszönöm!

Csibebölcsi # 2013.06.07. 18:43

Tisztelt Jogi Fórum!

2006-ban vásároltam lakást Dunakeszin és bejelentkeztem tartózkodási helyre. 2011-ig senki nem szólt hozzám az Önkormányzattól. 2011-ben kiküldtek egy formanyomtatványt, melyen be kellett vallanom az ingatlan adatait az építményadóhoz. Erre kb. 1 évig nem reagáltak. Majd 2012-ben kiküldtek egy határozatot, melyben megállapították az ingatlanadót 5 évre visszamenőleg. Miután bementem az Önkormányzathoz azt a választ kaptam, hogy 2 ember van erre a munkára nem várható el, hogy mindenkit értesítsenek. Miután nem értesítettek, így elestem az állandó lakcímre vonatkozó kedvezményről.

A kérdésem az, hogy a kedvezményt lehet-e visszamenőlegesen érvényesíteni, miután az Önkormányzat is csak 2012-ben szabta ki határozatban az ingatlanadót.
Válaszát előre is köszönöm!

makkka # 2013.06.06. 07:44

nagyon köszönöm a választ, kértem méltányosságot előre, csak nem tudtam fizetni, ugyhogy termesztesen nem a behajtas jogossagat vitatom, hanem a modjat, hogy a helyi onk. egyszeruen nem kuldott felszolitast se az adott telepulesen levo, se az ideiglenes lakcimemre. megsporolhattuk volna a ezt az inkasszos kört, en csak a felszolitasi kotelezettseget firtattam. koszonom megegyszer, azota ugyis lehiggadtam:)

wers # 2013.05.17. 12:59

méltányossági kérelmet lehet írni
és nem árt ezt előre kérni

Rexor # 2013.05.17. 12:29

Kedves Makka,

Magától nem fog ez megoldódni az biztos.

Igen, az önkormányzat megteheti ezt, a banknál semmit nem tudsz tenni. De ezert nem kell odautaznod, elég ha átutalod az összeget az önkormányzatnak. Ha az építményadó megfizetése veszélyezteti a megélhetésedet, akkor méltányossági kérelmet lehet írni (részeltfizetést vagy mérséklést kérve).

makkka # 2013.05.15. 13:12

tisztelt jogi fórum!

az önkormányzatom épitményadó és hátraléka miatt zárolta a bankszámlámat, amire a család jelenlegi egyetlen bevétele, a családi potlék és a gyes jön. ez miert lehetseges? 2 gyerekem van és nem az állandó lakhelyemen élek most. ahhoz hogy befizessem a hatralekot oda kell utaznom pl. meg le kellene venni a kartyamrol a penzt. a felszolitasokat nem kaptam meg pedig ugye ott az allando lakcimem ahova nem is kuldtek felszolitast. en ezt nonszensznek erzem, hogy egyszercsak letiltjak a kartyamat erdemi felszolitas nelkul, es utana meg informaciot sem adnak a bankban hogy miert, csak az onkormanyzatnal, utolag. tenyleg igy mukodok ez ma Magyarorszagon?? mit tehetek a banknal, hogy szedhetem le zarolast, egyaltalan miert engedelyezte azt? egy telepules onkormanyzata zarolhatja az barmely bankban vezetetett barmely bankszamlalmat? ez felhaborito
koszonom a segitseget

ostyascukor # 2013.03.23. 23:20

köszönöm újfent a gyors választ!

oly1951 # 2013.03.18. 14:19

A kérdéseddel kapcsolatba az 1992.évi LXVI. törvény rendelkezik. Nagyon hosszú lenne ide citálni a részleteket, de a lényegét ide beemelem:

A lakcím és az értesítési cím bejelentése...

26. §174 (1) A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).
(2)175 A lakcímbejelentés a bejelentendő lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál teljesíthető. Az értesítési cím bejelentése bármely járási hivatalnál és a központi szervnél teljesíthető.

ostyascukor # 2013.03.16. 19:54

köszönöm a gyors választ
még csak annyit hogy a második kérdés hogy lakcím bejelentési kötelezetség határideje mint olyan az mennyi idő?
így rákeresve google-ban csak egy konkrét infót találtam ahol 3 napot írnak. tehát a beköltözés után (a tényleges lakóhely váltotatása után) 3 munkanap alatt kell bejelenti hogy máshol élek (állandó lakcímnek)
ez helyes infó hogy 3 napom van a lakcím változás bejelentésére?

oly1951 # 2013.03.15. 22:00

Igen, idén - 2013-ban - kell már fizetned építményadót, mert Az adó alanya
12. § (1)25 Az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa.

ostyascukor # 2013.03.15. 09:50

Tisztelt Fórum

2 kérdésem lenne

  • 2012 február elsején került birtokomba 2. kerületi ingatlan (lakás)
  • az ingatlan (lakás) osztatlan közös tulajdonú házban van
  • jelenleg még nem vagyok bejelentve az adott ingatlanba lakcímnyilvántartásilag
  • a kérdés: kell-e építményadót fizetnem az ingatlan után

se bérbe nem adtam, se cégem nincs oda bejelentve, egyszerűen csak a birtokomba van és nem lakik benne senki
értesítést, illetve csekket se kaptam hogy bármit is be kéne fizetnem, most is csak egy tájékoztató füzet jött hogy milyen adók vannak a kerületben

másik kérdés, ami nem szorosan az építményadóhoz kapcsolódik de a témához igen.
lakcímbejelentés (magyarul ha beköltözök az adott ingatlanba) határideje mennyi idő? mármint amin belül kell megejteni a lakcím változást...

megtisztelő válaszukat előre is köszönöm

oly1951 # 2013.02.23. 14:08

Van egy praktikus megoldás, kell egy bontási engedélyt kérni és elbontani a műhelyt, ha lehet.
Más megoldást nem nagyon tudnék, de ha valaki tud, tegye közkincsé.

csabam50 # 2013.02.20. 10:01

Mit szóltok hozzá?Egy 140m2-es műhelyem van melyben 1984-óta vállalkozást üzemeltettem.Egészségi állapotom megromlása miatt a vállalkozásomat befejeztem és visszaadtam a működési engedélyemet.A meglévő műhelyt kiakartam bérbe adni de a megváltozott rendeletek alapján,mivel lakóövezetben van nem adnak ki rá működési engedélyt!Kértem minősítsék át lomtárolónak,de az építési szabályzat szerint csak akkor lehetne átminősíteni,ha arrébb viszem 6m-rel!!!!!!!!Az ÉPÍTMÉNYADÓT természetesen követelik!!NA MOST MIT CSINÁLJAK??

oly1951 # 2012.12.20. 12:23

Kedves Rexor és azok akik könnyelműen hintik az igét,

ide bemásolom az 1990.évi C.törv. idevágó passzusát,hogy ki az építményadó alanya. Az ehhez kapcsoló önkormányzati rendeletek ezt nem szűkithetik.

Az adó alanya

12. § (1)25 Az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).
(2)26 Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.
(3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. / Érted ?/

Kedves Rexor, gondolom felülvizsgálod korábbi álláspontodat evvel közös tulajdonosi dolgokkal kapcsolatban.

oly1951 # 2012.12.19. 17:16

Kedves Rexor,
folytatnám, pontosabban reagálnék a legutóbbi hozzászólásodhoz.Köszönöm a bölcs kérdésfeltevő titulust,
de valójában tényleg nem tudom a választ. Azért jövök ki a fórumra, hogy tudjam, hogy mások miképpen vélekednek a felvetett kérdésben.Az én esetem egyáltalán nem egyedi jelenség, nagy pénzbehajtási akció
történik. Állítólag, mivel kevesebb adó folyt be a tervezettnél, a hivatal most kezdi összefésülni a saját adatbázisát a földhivatali nyilvántartással, ugyanis csak ott van hiteles nyilvántartás. Megjegyzem, hogy én ezzel egyetértek. Konkrétan, az én ügyem fellebbezési stádiumban van.
A 3. pontban adott válaszoddal teljes mértékben egyet értek. Valóban, helyi önkormányzati rendelet szabályozza az építményadót részleteiben, de ez nem mondhat ellent a hivatkozott törvénynek. A bevallási lapok, a csatolt kitöltési útmutatók nagyon világosak, érthetők. Még vissza térek. Addig is, üdv.

oly1951 # 2012.12.19. 16:07

Kedves Rexor,
nagy öröm számomra is, ha valaki olyan érvel az adott témában akinek van jó stílusa, szerencsére Te ilyen vagy.Az érvelés, hogy elfogadom vagy nem, az egy másik dolog. Elnézést kérek, de csak most vettem észre, hogy korábbi hozzászólásodra nem reflektáltam, most megteszem.
Nos írod,hogy "Sajnos rosszul érzed, nem a tulajdonos és a haszonélvező, hanem a tulajdonosok dönthetnek így. A törvény célja az, ha pl. egy közös tulajdonú épületnél az épületnek van 100 tulajdonosa, akkor ne kelljen mindegyiknek építményadó bevallást benyújtania, hanem azt mondják, hogy ezt a jogot "ráruházzák" egy személyre, hogy csinálja meg helyettük." Hát ezzel nem értek egyet. Hogy miért? -
1.Mi az,hogy közös tulajdonú épület és annak van 100 tulajdonosa? - ez így leírva fából, vaskarika. Nálam ez társasház. Tételezzük fel ebben a házban van 100 különböző méretü /1,2,3,stb./ lakás. Ennek van a jó Isten se tudja milyen tulajdonosi szerkezetben egy rakás tulajdonosa és haszonélvezője. Nem is értem, hogy gondolod?- ki lesz az a felruházott személy aki ezt elvállalná. Mondjuk Gipsz Jakab, netán a közös képviselő, vagy én,- nonszensz, nem életszerű! És ki lenne az adó alanya? - nem, ezt nem gondoltad végig.
Történetesen a lányom lakása egy pont egy ilyen társasházban van. /105 lakás + 6 üzlet/ Ennél sokkal egyszerűbb ügyekben is sokszor kemény harcot kell vívni a közös képviselőnek.
Nagy tisztelettel üdvözöllek, most kell mennem, de még visszatérek a témában.

Rexor # 2012.12.19. 12:25

Kedves Oly,

Mindig öröm látni olyan rendkívül bölcs kérdésfeltevőket, akik valójában tudják a választ az általuk feltett kérdésre :). Csakhát ilyenkor a segítő szándékú válaszadóban is felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen miért is kérdez az ilyen rendkívül bölcs ember.

A 3. pontban foglaltakkal kapcsolatban igen gyakran van ilyen szabály, de ezt a vonatkozó önkormányzati rendeletek szokták rendezni, javaslom olvasd el azt is. Az építményadó un. helyi adó, amit a -törvényi kereteken belül - a helyi önkormányzat rendelettel szabályoz.

oly1951 # 2012.12.19. 09:32

Kedves Imma, ne haragudj, de teljesen árnyékon vagy.

  1. a lányom bevallásában minden a tulajdoni lapon létező adat szerepel
  2. a saját bevallásomban szereplő adatok szintén hiánytalanok a bevallásban, mivel lányaim abban tulajdon részesek.
  3. azt a felvetésedet nem is értem, hogy milyen összefüggésben van az építményadó bevallás ill.épitményadó fizetés, hogy a haszonélvezők az ingatlant lakják vagy sem, tartózkodnak benne vagy sem,ennek az építményadóhoz semmi köze. De ha tudnál adni egy törvényi hivatkozást, azt megnézném, légyszíves.
  4. azt hiszem nem ismered ezeket a bevallási lapokat és így írod a véleményedet. Ugyanis, ezekhez a bevallásokhoz tartozik néhány különböző jelölésű pótlap,

betétlap /A,B,C stb./ a bevallás fajtájának megfelelően. Eltitkolni nem lehet és nem is érdemes semmit.
5. hálás lennék még azért is , ha meg tudnád mondani, hogy az adóhivatal, milyen nyilvántartásból dolgozik. Ugyanis városunkban- miután a bevallás önbevalláson alapul- sok ezer bevallás hiányzik, és ezek nem is adóznak.
6. a törvényi hivatkozást, melyet írtam az 1990.évi
C.törv. 12.§ (2) bek. melyre hivatkoztam, azt úgy megkerülted, mint macska a forró kását. Ennek egyébként van a helyi önkormányzati rendeletben is egy kicsit bővebb szabályozása és a kitöltési útmutatóban bő lére fogott értelmezése. Ha el akarod olvasni elküldöm.
Minden esetre köszönöm, hogy elolvasod felvetésemet és válaszolsz. Annak külön örülnék, ha a 3. pontra válaszolnál.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2012.12.19. 08:26

Elmondom mégegyszer, de már többször nem.

Amennyiben bejelentette volna a lányod, hogy a tulajdoni lapon szereplő haszonélvezők nem lakják az ingatlant, lakó-, illetve tartózkodási helyük a tulajdonukat képező másik ingatlanban van. Ekkor az adóhatóság együtt vizsgálva az adatokat adófizetési kötelezettséget állapított volna meg.

A vitás ingatlan tulajdoni lapjából nem derült ki, hogy az adóalanyok több ingatlannal rendelkeznek, nem használják az ingatlant, így részleges bevallásból nem lehetett teljes körűen megállapítani a teljes tényállást.

Rexor # 2012.12.19. 08:20

Kedves Oly,

"Azzal teljesen tisztában vagyok, hogy a haszonélvezet erősebb jog, mint a tulajdonjog". - Nem erről van szó, hanem, hogy a jogszabály alapján a haszonélvezőnek kell fizetni az építményadót.

"De én úgy érzem, hogy itt a törvény rugalmas és lehetőséget biztosít,hogy a tulajdonosok ill. haszonélvezők egymással közösen megállapodnak, hogy ki az adóalany, ill. ki vállalja a kötelezettséget és képviseli a jogokat az adóhatóság előtt, hangsúlyozottan CSAK építményadó tárgykörében."

Sajnos rosszul érzed, nem a tulajdonos és a haszonélvező, hanem a tulajdonosok dönthetnek így. A törvény célja az, ha pl. egy közös tulajdonú épületnél az épületnek van 100 tulajdonosa, akkor ne kelljen mindegyiknek építményadó bevallást benyújtania, hanem azt mondják, hogy ezt a jogot "ráruházzák" egy személyre, hogy csinálja meg helyettük.