építményadó


escargot # 2009.09.21. 09:02

mifelénk az fizeti, akinek szeptember elsején a nevén van....augusztusban vettem :S

villamos # 2009.09.21. 09:00

Kedves Szakértők!

Solymári ingatlant adtunk el(2009.08.01), majd az adásvétel után kaptunk levelet az éves építményadó második felének befizetéséről.
Érdeklődésünkre azt mondták,hogy annak kell az adót egész évben fizetnie,akiknek a nevén az ingatlan szerepel tárgyév január 1.-jén.
Szeretném kérdezni,hogy ez valóban lehetséges lenne????(illetve mitől függ ez,önk. hatáskör,stb)
Köszönöm a segítséget.

villamos # 2009.09.21. 08:59

Kedves Szakértők!

Solymári ingatlant adtunk el(2009.08.01), majd az adásvétel után kaptunk levelet az éves építményadó második felének befizetéséről.
Érdeklődésünkre azt mondták,hogy annak kell az adót egész évben fizetnie,akiknek a nevén az ingatlan szerepel tárgyév január 1.-jén.
Szeretném kérdezni,hogy ez valóban lehetséges lenne????(illetve mitől függ ez,önk. hatáskör,stb)
Köszönöm a segítséget.

villamos # 2009.09.21. 08:59

Kedves Szakértők!

Solymári ingatlant adtunk el(2009.08.01), majd az adásvétel után kaptunk levelet az éves építményadó második felének befizetéséről.
Érdeklődésünkre azt mondták,hogy annak kell az adót egész évben fizetnie,akiknek a nevén az ingatlan szerepel tárgyév január 1.-jén.
Szeretném kérdezni,hogy ez valóban lehetséges lenne????(illetve mitől függ ez,önk. hatáskör,stb)
Köszönöm a segítséget.

foszer # 2008.01.16. 10:45

A XIII. kerületben ez a rész vonatkozik rám:

2008. január 1-jétől építményadó fizetési kötelezettség alá esnek az alábbiak:

...
...

Magánszemély, ha az év első napján a lakás tulajdonosa (vagy a lakást terhelő vagyoni értékű jog jogosultja) és annak egy részében vagy egészében vállalkozási, üzleti célt szolgáló tevékenységet folytatnak.

A cégem székhelye az édesanyám lakása.

Na de mi számít "vállalkozási, üzleti célt szolgáló tevékenység"nek?

Ezt ki határozza meg?

Annyiban használom székhelynek a lakást, hogy a lépcsőház postaládájából kiveszem a leveleket.
A lakásban iroda, ügyfél- vagy áruforgalom nincs.
Az ügyeket telefonon és laptopon intézem az autóban vagy amerre épp járok... :)

Két Lotti # 2005.10.25. 15:35

Egyetértek. A keresést úgy értettem, hogy rákeresnek az összes 12. kerületben bejegyzett cégre, és azok székhelye alapján megvan a tulajdoni lap, az alapján pedig a tulajdonos. Macerás, de gyakorlatban nem kivitelezhetetlen.

A székhelyként való bejelentés valóban vitatható, de ők azzal érvelnek, hogy a székhely a Gt. szerint a központi ügyintézés helyszíne, tehát a lakásban ügyet intéznek, tehát azt nem csak lakják stb. stb. Persze eszem ágában sincs ezt a gyakorlatot védeni, csak próbáltam végiggondolni, hogy mivel is lehetne elkerülni az építményadó fizetést ebben az esetben.


Ügyvéd - Társasági szakjogász

csellos # 2005.10.24. 09:58

Kedves Két Lotti!

Ilyen rendszer valóban van, ilyet én is ismerek. Én csak azt nem tudom, hogy ennek alapján hogy lehet a lakástulajdonosokat megkeresni. (Merthogy ők az adott esetben az adóalanyok, és a cégnyilvántartáson alapuló CD-tárban a lakások, vagyis a székhelyek, telephelyek tulajdonviszonyai tudtommal nem szerepelnek, nem is szerepelhetnek.) Ez - hacsak éppen a polgármesteri hivatalban nem készítik egyszer kézi adatrögzítéssel el - csakis manuálisan kezelhető.

A lényeg persze inkább a rendelet, meg az, hogy bizonyos önkormányzatok hogy értelmezik azt, hogy kizárólag lakásként szolgál-e egy lakóingatlan, meg az, hogy a tényleges lakófunkció (háló, fürdő) alapterülete után is fizetni kell. (Pl. szemben éppen az V. kerülettel.) Ez utóbbi összhangban áll a jogszabályokkal (legfeljebb etikus mivoltán lehet töprengeni...), az viszont kérdéses számomra, hogy a székhelyként való bejelentéstől önmagában elveszti a lakás a "kizárólag lakás célját szolgáló" mivoltát.

Két Lotti # 2005.10.24. 09:41

Csak egy megjegyzés: létezik ilyen rendszer, 25 ezer forintért bárki hozzájuthat. Nem akarom reklámozni, de van egy ilyen CD-s kiadvány, amit havonta frissítenek, és azon belül bármilyen adatra rá lehet keresni, és szépen kilistázza az összes 12. kerületi székhelyű céget.


Ügyvéd - Társasági szakjogász

csellos # 2005.10.24. 06:23

Kedves Két Lotti!

Teljesen megértem a kérdésfeltevésben rejlő kétkedést, a válaszom: Biztos nem.
Sőt, nemhogy a megosztást nem engedi meg, de azon lakástulajdonosok is a teljes alapterület után fizetik az adót, ahol a lakás csak székhelyül szolgál, tényleges vállalkozási tevékenység egyáltalán nem folyik. (Hacsak a hivatalos levelek postaládába történő bedobását nem tekintjük annak, még akkor is, ha azt valaki otthon fel sem bontja.)

Tudom, hogy elég hihetetlen, ezért álljon itt az illető önkormányzat hivatalos portáljának egy oldala:

http://www.budapesthegyvidek.hu/phivatal.php?…

Ez csak az ismertető, de a lényeg látszik, vagy akár a rendelet is letölthető.

A kerület egyébként az érintettek számára levélben küldött egy adóbevallási formanyomtatványt. A címadatokat a cégnyilvántartásból tudták meg, hogy azt pontosan hogy egyeztették a tulajdonosi adatokkal, azt nem tudom. (Merthogy olyan rendszer tudtommal nem létezik, amelyben az egyik alapján a másik kereshető, sőt, kétlem, hogy ilyet - adatvédelmi okokból - készíteni lehet.) Elképzelhető, hogy sokat dolgoztak manuálisan...

Azon persze el lehet gondolkodni, hogy a székhelyül való bejelentésel önmagában mennyire elégíti ki a lakás azt a kritériumot, hogy azt nem kizárólag lakás céljára használják. Mindenesetre az "íróasztalsarok" esetére ezek után azt mondhatjuk, hogy az összes többi önkormányzat méltányosságból tekint el a teljes alapterület megadóztatásától.

Kinek mi erről a véleménye?

Két Lotti # 2005.10.21. 09:54

Kedves csellos,

Nálunk az 5. kerületben meg kellett mondanom, hogy pontosan hány m2-t foglal el az iroda, és mennyit használok lakásnak (mondjuk semennyit sem, de nem is jöttek ellenőrizni!).

Biztos, hogy a 12. kerületi rendelet nem enged megosztást?


Ügyvéd - Társasági szakjogász

Sücy # 2005.10.21. 06:39

Nálunk (egy Pestközeli város) ha jól rémlik, anno 25 év adómentességet kaptunk, most - ha jól tudom - a lakáscélú épületben üzlethelyiségként üzemeltetett rész után kell adót fizetni, a többi után nem.

csellos # 2005.10.20. 21:56

Két Lotti!

Hogy vidéken mi a helyzet, nem tudom, nyilván többféle variáció él attól függően, melyik önkormányzatról van szó (hátha valaki ismer egy-két példát...).

De ha már felmerült a kérdés, azt tudom, hogy a XII. kerület akkor is fizettet, ha a lakásba bármilyen cég be van jelentve. Az adóalany természetesen ez esetben is a lakás tulajdonosa.
Az adó mértéke pedig kizárólag a (teljes) lakás nagyságától függ. Vagyis ugyanaz az összeg fizetendő, ha valaki egy vállalkozásnak kiadja, esetleg saját cége működik a lakásban, vagy éppen csak egy íróasztalsarkot, vagy még annyit sem használ a cég érdekében a lakásból, úgy, hogy ténylegesen ott lakik a családjával.

Ez is érdekes, nem?

Két Lotti # 2005.10.19. 09:46

A szabály ugyanis fordított:

minden lakás után kell építmény adót fizetni, kivéve ha azt kizárólag lakás céljára használják. Kerületenként azonban más és más a rendelet, mármint Budapesten, érdemes utánanézni.

A 6. ker. például már akkor is fizettet, ha cég tulajdonában áll a lakás, még akkor is ha cég lakásnak adja ki. Erre még alkotmánybírósági határozatuk is van. Érdekes. Vidéken mi a helyzet? Tud erről valaki valamit?


Ügyvéd - Társasági szakjogász

twidi # 2005.10.16. 18:58

A mi ingatlanunk berbe van adva egy cegnek es nekunk kellett kifizetni az epitmenyadot az onkormanyzatnak.

lewho # 2005.10.14. 05:51

és - mivel a rendelet csak a vállalkozót (+egyebeket:jogi szem, stb.) tekinti az adóalanynak - akkor a nem vállalkozó magánszemély, ha tulajdonában nem nem lakás céljára szolgáló épület pl. üzlethelység, műhely nem fizet építményadót, igaz?

a választ előre is köszi

(tehát az ilyen ingatlan után senki sem adózik?)

old-guy # 2005.10.13. 18:14

akkor jól gondolom-é,” Igen, az építményadót a tulajdonos fizeti.

lewho # 2005.10.13. 13:28

Üdv!

a következő lenne a kérdésem:

egy önk. építményadóról szóló rendeletében úgy állapítja meg az adóalanyt, hogy

  • a, vállalkozási tev. folyt. mg.személy

b,stb
c,stb

  • a köv. bekezdésben pedig asszongya, h az adó alanya az aki a naptári év 1. napján a ingatlan tulajdonosa,
  • adóköteles pedig az önk. ill. területén lévő nem lakás céljára szolgáló épület

akkor jól gondolom-é, hogy amennyiben a vállalkozó nem a saját tulajdonában lévő műhelyben, üzlethelységben stb.-ben vállalkozik, hanem pl. bérli az ingatlant, akkor nem kell építményadót fizetnie?