ingatlanszerzési illeték


gondi # 2010.11.30. 11:52

Tisztelt Szakértő!

2008. decemberében vásároltam egy ingatlan, egy másik városban volt egy tehermentes (több, mint 5 évig a tulajdonomban lévő) ingatlanom, de azt sajnos nem tudtam eladni egy éven belül (egyrészt mert vidéken volt, másrészt mert felújításra szorult...)Az idén sikerült eladnom, 2010. szeptemberben.
Eddig úgy tudtam, hogy ha befizettem a 2008-ban vásárolt ingatlan utáni illetéket, mivel a két ingatlan vételéből-eladásából nem történt vagyongyarapodás, ezért a befizetett illeték még 4 évig visszaigényelhető.
Ez valóban így van? Mire tudok hivatkozni?
Köszönettel: Tímea

Kovács_Béla_Sándor # 2010.11.30. 12:34

Csak egy éven belüli eladás-vétel esetén van illetékkedvezmény.

Zolkamolka # 2011.01.15. 07:20

Tisztelt Szakértő(k)!

Van egy építési telkünk, aminek az illetéke jövőre lesz esedékes. Úgy néz ki, hogy még idén veszünk egy használt lakást. Ha a telek eladást és a lakás vételt egy éven belül megtesszük, a telek illetékét továbbra is meg kell fizetnünk?

Előre is köszönöm a választ!

Kovács_Béla_Sándor # 2011.01.15. 09:25

Feltételezem, hogy a "jövőre lesz esedékes" azt jelenti, hogy vállaltátok a 4 éven belüli beépítést. Mivel ezt nem teljesítitek, meg kell fizetni az illetéket.

Sunike74 # 2011.01.21. 07:16

Tisztelt Szakértők!

Segítségüket kérném!

Új ingatlan vásárlás előtt állunk és nem igazán értem a kedvezmény számítás leírását.
30 mió Ft vételár mellett, 1/3 - 2/3 tulajdoni hányad szerzésekor a 20 mió Ft tuladonrészre 5 mió Ft után kell számítani az illetéket v. az egészre?
És így ebben a felállásban a 10 mió Ft tul.rész után nem is kell fizetni?

Javít-e vmit a fizetendő illeték mértékén, hogy közben remélhetőleg eladunk egy 18 mio Ft értékü másik lakást?

Válaszukat előre is köszönöm!
Faddiné

Kovács_Béla_Sándor # 2011.01.21. 08:32

Ne bonyolítsd! Nagyjából mindegy, hogy hányan és milyen arányban szerzik a tulajdonjogot. Ha a megszerzett ingatlan értéke 30 millió, akkor a vagyonszerzési illeték alapja 30 millió. Ha a magánszemély vevő másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.
A mérték pedig 4 millió forintig 2%, a fölött 4%.

Zsukka81 # 2011.01.25. 18:38

Tisztelt Szakértő!

13 éve nagyszüleimtől ajándékozási szerződés által a birtokomba került egy belterületi ingatlan. Az ingatlant szeretném eladni, az árából pedig egy lakást vásárolni.(Első lakás)
Mennyi illetéket kell befizetnem, illetve jogosult vagyok valami kedvezményre az első lakás révén?

Válaszukat köszönöm

jenics # 2011.01.31. 13:33

Tisztelt Szakértők!

Segítségüket kérném!

Eladtam 2008 júliusban egy ingatlant Erdélyben (Románia), vettem egy ingatlant Magyarországon 2008 novemberben. Kérelmeztem az illeték számítást a különbözetre, de nem fogadták el. A levelezések miatt, csak a tavaly kellett kezdjem a részletfizetést, ami még a régi számítás miatt (6% nem 4%) elég nagy, havi 50 800 ft. Tudom, hogy per alatt áll Magyarország ebben az ügyben az Európai Únióval, C-253/09 ügy. Az Úniós biztos azt mondta, mindenképpen meg kell várni a per kimenetelét (ami tudom, hogy jó pár évig is eltarthat), addig semmit nem lehet csinálni, vagyis fizessem a havi törlesztéseim, majd ha az Únió nyer visszaigényelem.
A kérdésem az hogy méltányossági kérelmet nyújtsak be az ügyben, vagy hívatkozzak a perre és kérjem az újraszámolást. Melyik célravezetőbb és miért, esetleg valahogy kombináljam össze a két dolgot? A lényeg, hogy csak a különbözetre szeretnék fizetni, ami hamarosan le is járna. Eddig pontosan fizettem.

Köszönettel,
Csaba

Burta # 2011.02.03. 07:45

Tisztelt Szakértő!

Illetékfizetéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni Öntől.
Párom nevén van jelenleg egy lakás, 1/1 arányban. Szeretné ennek felét ajándékozás címen átadni nekem, ahogy olvastam, ez illeték köteles lenne.

Házasok vagyunk, van egy közös gyermekünk, aki még fiatalkorú. Az illetéktörvény szerint egyenesági rokon illetékmentesen ajándékozható.

Technikailag elképzelhető egy olyan eset, hogy a Párom az 1/2-ed részt a gyermekünknek ajándékozza, és a gyermekünk pedig nekem? Vagy ezt tiltja valamely paragrafus? Így elérhető lenne az illetékmentesség?

Köszönöm válaszát!

Üdvözlettel: Burai Tamás

Lhotse # 2011.02.03. 09:20

Kedves Tamás!

Az elképzelés sajnos meg fog bukni a gyámhatóságon. Addig jó, hogy a gyermeknek ajándékozza az ingatlant, de ahhoz gyámhatósági engedély kellene, hogy a kiskorú (18 év alatti, gondolom, ezt érted a fiatalkorú alatt) továbbajándékozza az ingatlant. Na ebbe nem mennének bele soha!

Esetleg megoldás lehetne egy házassági szerződés, melyben rögzítitek, hogy a tárgybeli ingatlan 1/2-1/2-ed arányú tulajdonotokat képezi. Ez egy - ne adj Isten - válóper eseten elegendő. De a részletek (és célok, motivációk) ismerete nélkül nem tudom azt mondani, hogy ez az egyedül helyes megoldás...

Burta # 2011.02.03. 11:53

Kedves Lhotse!

Köszönöm válaszod. Igen, a gyermek 18 év alatti, jócskán :)

A Párom csak azért szeretné, hogy 1/2-1/2 arány legyen, mert ez a felállás jobban tetszene neki, mint az, hogy most neki 1/1 arány van. Szóval a motiváció csupán ennyi. Ezért viszont nem éri meg több százezret kifizetni, ezért jutott eszünkbe a lenti ötlet. Szerencsére nem "védelmi" szerepe lenne a megosztásnak, csupán meg lenne osztva, és ennyi. Az, hogy egy esetleges válóper esetén mi lenne, az nem meghatározó számunkra ebben a döntésben.
Ezért kerestem volna a legolcsóbb, és legegyszerűbb megoldást.

A gyámhatóságnál gondolom kiverné a biztosítékot, ha a Párom bejelentené, hogy mint a gyermekünk törvényes képviselője, aláírja a továbbajándékozási szerződést...

jenics # 2011.02.10. 09:56

Tisztelt Szakértők!

Segítségüket kérném!

2011.01.31. 14:33 -kor beírtam egy kérdést ami igy szól:
Tisztelt Szakértők!

Segítségüket kérném!

Eladtam 2008 júliusban egy ingatlant Erdélyben (Románia), vettem egy ingatlant Magyarországon 2008 novemberben. Kérelmeztem az illeték számítást a különbözetre, de nem fogadták el. A levelezések miatt, csak a tavaly kellett kezdjem a részletfizetést, ami még a régi számítás miatt (6% nem 4%) elég nagy, havi 50 800 ft. Tudom, hogy per alatt áll Magyarország ebben az ügyben az Európai Únióval, C-253/09 ügy. Az Úniós biztos azt mondta, mindenképpen meg kell várni a per kimenetelét (ami tudom, hogy jó pár évig is eltarthat), addig semmit nem lehet csinálni, vagyis fizessem a havi törlesztéseim, majd ha az Únió nyer visszaigényelem.
A kérdésem az hogy méltányossági kérelmet nyújtsak be az ügyben, vagy hívatkozzak a perre és kérjem az újraszámolást. Melyik célravezetőbb és miért, esetleg valahogy kombináljam össze a két dolgot? A lényeg, hogy csak a különbözetre szeretnék fizetni, ami hamarosan le is járna. Eddig pontosan fizettem.

Köszönettel,
Csaba

Valaki tud valami érdemlegeset hozzaszólni az ügyemhez?

Előre is köszönöm.
Üdv.:
Csaba

Gabicsek # 2011.02.11. 19:22

Burta!
Mint azt lentebb is írták, a gyámhatóság engedélye kellene ahhoz, hogy a gyermek ajándékozzon, és ezt az engedélyt nem adja meg, az tuti! A párod, mint törvényes képviselő hiába írná alá a továbbajándékozási szerződést, a gyámhatóság engedélye kell (amit nem fog megadni), anékül pedig hiába a törvényes képviselő aláírása.

Petradomi # 2011.03.16. 16:33

Tisztelt Tanácsadók!

2009. 12. hó 3-án adásvételi szerződést kötöttünk - férjemmel közösen - nagynénémmel egy 26 nm-es házrészre kiskorú gyermekünk részére. A kialkudott vételár 3.900.ooo.- ft. volt. Nagynéném akkor 62 éves volt és kikötötte a holdig tartó haszonélvezetét, azzal, hogy a mi 50-50-%-os haszonélvezetünk csak az Ő halála után éled fel.

Most nagyon nagy bajban vagyunk, mert az apeh felértékelése alapján 120.000.- Ft illetéket szabtak ki, azzal, hogy az ingatlan lakatlan, mert a nagynéném nincs állandóra bejelentve a kis házrészbe, ezért lakatlannak veszik, és nem veszik figyelembe, hogy nagynéném élettársa 4 éve ott lakik, és bejelnetett tartózkodási helye. Ezért is nem tudjuk mi birtokba venni az ingatlant.

Az apeh ezt a körülményt a terhünre rója, és a helyszini szemlén - pedig meggyőződött róla hogy életvitelszerűen lakva van az ingatlan - a 3.900.000.- Ft-ot meg akarja duplázni, azzal, hogy a lakatlan ingatlan értéke 50 %-kal magasabb.

120.000.- Ft illetéket vetett ki az apeh, mi megfellebbeztük és most volt a második helyszini szemle. Ugyanaz az előadó jött ki aki először és mondhatom, hogy már eleve ellenszenvesek voltunk neki, mert úgy vette, hogy felül bíráltuk az Ő döntését.

Nekünk az az érzésünk, mintha be akarná bizonyítani, hogy akkor is neki van igaza.

Kérem segítsenek, hogy a vételárhoz képest van egy holtig tartó haszonélvező, egy életvitelszerően ottlakó, tartozkodási hellyel rendelkező személy, és egy kiskorú tulajdonos, jogos-e a 120.000.- Ft-os illeték kiszabása?

Érdemes-e keresni az igazunkat, vagy szél ellen nem lehet.....?!

köszönettel

strobli # 2011.11.12. 10:34

Én is küszködtem illeték kötelezettség befizetésével.
Annyi használhatatlan tanácsot kaptam, egyik ezt ír-másik azt! Értelmezhetetlen paragrafusokra utalgatnak. Úgyhogy inkább elmentem egy céghez amit itt a neten találtam : http://www.kerelmek-beadvanyok.hu
Szerintem egyszerűbb mint kísérletezgetni!
Legalább személyesen csak velem foglalkoztak, és láttam kivel beszélek.


Mérlegképes könyvelö
www.kerelmek-beadvanyok.hu

ObudaFan # 2011.11.12. 10:45

Hát, nem tudom. Gondoltam, megnézem az oldalon az egyik iratmintát, mondjuk a végrendeletet. Letöltve azt látom rajta, hogy a minta olyan, ami alapján a felhasználók 95%-a érvénytelen végrendeletet szerkesztene magának.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.11.12. 12:22

Ami megesik ügyvéddel is, de annak legalább van felelősségbiztosítása. A zugírásznak meg nincs.

ObudaFan # 2011.11.12. 14:39

Egy internetről letöltött formula esetén meg egyébként is kérdéses, hogy felelős-e azért bárki.

ensis # 2011.11.12. 17:24

Tisztelt Tanácsadók
A következő problémával fordulok önökhöz. Kb. 1 éve vásároltam egy telket, amin egy szerkezet ház van.Az adóhivatal nem szabott ki rám illetéket, mivel a tulajdonlapon nem szerepel az épület és én vállaltam hogy beépítem 4 éven belül.Az építésügyi hatóságnál azt javasolták, hogy új építési engedély kérelmet nyújtsak be, de amikor újraterveztettem és beadtam a kérelmet, azt mondták hogy ez nem új építés hanem továbbépítés.Nem rég kaptam meg az építési engedélyt, amiben az szerepel, hogy az építési tevékenység megkezdését a NAV-nak be kell jelenteni.Az lenne a kérdésem hogy kiszabhatják-e utólag az illetéket + büntethetnek-e, ha igen mennyi a büntetés, vagy esetleg nem is fog kiderülni, hogy én továbbépítek.

Lulejka # 2011.11.18. 09:17

Tisztelt Tanácsadók!

Az alábbi problémával keresem Önöket. Lakásomat ami az én nevemen van szeretném elcserélni egy az egyben (11 millió Ft), viszont a csere ingatlant már a párommal fele fele arányú tulajdonviszonyban szeretnénk átiratni. Ebben az esetben a vagyonszerzési illetéket, ha jól gondolom az ő esetében és az én esetemben is fizetni kell?

Előre is köszönöm válaszukat.

escargot # 2011.12.01. 08:48

Üdv!

ha 5 éve és 3 hónapja vásároltam egy ingatlant, de az adóhatóság azóta sem kért tőlem illetéket, akkor jól gondolom, hogy elévült a követelésük vagy még érhet meglepetés?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.12.01. 10:08

Az 2006. szeptember? Akkor december 31-éig még minden további nélkül meg lehet állapítani az illetéket. Egyébként se legyél benne annyira biztos, hogy nem vetették ki, nem ártana megnézni az adószámlakivonatodat.

escargot # 2011.12.02. 08:16

2006. augusztus - szóval, akkor 30 napig még jöhet a csekk?? :(( Adószámlára ráterhelhetik anélkül, hogy értesítenének levélben? :-o

Gabicsek # 2011.12.02. 09:02

Mivel az ingatlan adásvételi szerződésekben általában az a lakcím szerepel, amit eladsz, elképzelhető, hogy annak idején odaküldték az illetékre vonatkozó fizetési meghagyást, ami szépen visszavándorolt az (akkori) illetékhivatalhoz. Akár kétszer is. Nem szokták ezt elfelejteni, hidd el, csak valószínűleg nem kaptad meg, viszont beállt a kézbesítési vélelem.
Ajánlatos utána nézni, ahogy itt írták is.

Gabicsek # 2011.12.02. 09:04

Pontosabban: az adásvételiben valószínűleg még a régi lakcímed szerepelt, hiszen a megvásárolt ingatlan még nem lehetett állandó lakhelyed. Az illetékhivatal pedig oda küldi a fizetési meghagyást, ami a szerződésben szerepel. Tehát feltehetően a vásárláskori lakhelyedre küldték.