ingatlanszerzési illeték

joes

Illetékjogi átminősítésre (hétvégi ház után lakóházként fizetni) nincs törvényi lehetőség, fizetési kedvezményre igen.

Fellebbezni csak jogszabálysértő döntés ellen érdemes.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bekezdés f) pontja szerint lakástulajdon: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet - a hozzá tartozó kivett területtel együtt - lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvántartott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően már legalább 5 éve más célra hasznosítanak.

Ez utóbbi fordulatot nem lehet fordítva értelmezni, azaz úgy, hogy ha már legalább 5 éve lakás céljára használsz egy az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóházként (lakásként) nyilvántartott épületet akkor az lakástulajdonnak minősül.

csacsa1971

Nem vagyok szakértő, de szerintem a szemlére történő felhívást a következők miatt küldték.

Az APEH nem ingatlanonként, hanem személyenként (adózónként) kezeli az ügyeket. Bár az adásvételi szerződés alapján tudomásuk van a szerző felek személyéről, feltehetően különböző ügyintézők foglalkoznak az illetékügyekkel. Szerintem érdemes lenne felhívni a felhíváson szereplő telefonszámot (remélem van ilyen) és tájékoztatni az ügyintézőt a korábbi szemléről. Valószínűleg majd közölni kell valamilyen azonosítót (ügyszám, adóazonosító jel) is ami a felhívásokon szerepel.
Az ügyek állásáról telefonon valószínűleg nem fognak konkrét tájékoztatást adni az adótitok miatt.

Tisztelt Szerkesztő!

Az alábbi illetékügyben érdeklődnék.
2008-ban hétvégi ház besorolású ingatlan 50 %-át megvásároltam testvéremtől. A házat 2001 óta rendeltetésszerűen lakóházként használjuk, a lakcímkártya is erre lett kiállítva. Családi házzá nyilvánítani nem lehet, mivel a helyi rendelkezések szerint 120 nöl-es telken ez nem megoldható. Időközben megérkezett az illeték, mely 500 000 Ft.
Érdeklődnék az ügyben, hogy méltányossági kérelemben lehet-e kérvényezni az illeték lakóház vásárlására vonatkozó módosítását, hiszen más ingatlannal nem rendelkezünk, lakás célját és nem luxus igényeket szolgál.

Várom szíves javaslatát,illetve ha úgy gondolja, hogy érdemes megpróbálni, azt a fellebbezés keretében lehet benyújtani?

Köszönettel:
joes

Tisztelt Szakértő !
Információt, segítséget kérnék az alábbi ügyben.
A Én és a férjem eladtunk egy ingatlan 7.600 000 Ft ért. Édesanyám is eladott egy ingatlant amiben nekem tulajdonjogom volt,mert édesapám elhunyt.Azt ingatlan 8.400 000Ft. adtuk el /Ebben Anyukám ,testvérem és Én voltunk tulajdonosok 1/3 részben. Vetünk egy másik ingatlan 14 000.000 Ft.Ebben Én és férjem,illetve édesanyám szerepel. 1/2 rész Én amin édesanyám haszonélvezeti joga van ,illetve a férjem is 1/2 arányban. A férjem kapott levelet az APEH-tol helyszíni szemlére. Ez megtörtént.Januárban kint voltak azt mondták küldik a papírt.Semmi papírt itt a helyszínen nem kaptunk.Én is itt voltam az édesanyám is. Lassan két hónapja semmi hír. Most viszont Én kaptam felszólítást helyszíni szemlére.Áprilisban jönnek.
A kérdésem az ,hogy miért jönnek ki még egyszer amikor már kint jártak ,illetve a férjem miért nem kapott semmiféle levelet.Köteles vagyok még egyszer beengedni az APEH-t a lakásomban.Kint járt APEH-os ezt a vételárt írta be ,hogy 14 000000ft-ért vettük az ingatlant.Ez egy lepukkant ház volt. Ténylegesen ennyiért vettük.Azért tudtuk megvenni.Közben költöttünk rá,hogy tudjunk benne élni.Köszönöm előre is válaszát.

Mivel egyikőtök - másikótok is csak a fele tulajdont szerzi meg, így az illeték is csak a szerzett vagyonrésze után.

A helyi önkormányzatnál érdeklődni: esetlegesen un. "első lakást" vásárló fiatal pár x összegű és kamatmentes kölcsön támogatása?...

Monalisa
laikus hozzászóló

Tisztelt Fórumozók!

Információt, segítséget kérnék az alábbi ügyben.
7,7 millió forintért tervezünk egy használt lakást megvásárolni. Párommal fele-fele arányban lennénk tulajdonosok. Ez lesz az első lakásunk, mindketten 35 év alatt vagyunk. Az illeték elméletben - az én számításom szerint ( 4 millió Ft után 80.000, 3,7 millió Ft után pedig + 222.000 Ft, - 40.000 Ft kedvezmény, tehát összesen) 262.000 Ft.
Kérdésem:
az egész lakásra vonatkozóan kell illetéket fizetnünk a 7,7 millió Ft után, vagy a szerzés arányában nekem 3,85 m Ft, illetve a páromnak 3.85 m Ft után?
Nem lenne mindegy :-)

köszönöm a választ előre is: Vali

Értem, köszönöm.

A te esetedben a korábban eladott lakás árából csak azt az összeget vették figyelembe, amit te kaptál meg.
Ha a lakásból 70%-ot kaptál és az édesanyád a haszonélvezete után 30%-ot, akkor az édesanyád jövedelmével édesanyádnak kell elszámolnia, neked pedig a tiéddel.

Tisztelt Szakértők,

Az alábbiakkal kapcsolatban kérném szíves segítségeteket:
Korábban eladtam egy lakást, amelynek 1/1-es tulajdonosa voltam, édesanyám haszonélvezője. Az akkori adásvételi szerződésben 70–30 arányban meg volt bontva a vételár az én, illetve édesanyám részeként (az okát nem tudom, tulajdonjog megosztás nem történt). Az eladás után 1 éven belül másik lakást vásároltam, aminek szintén 1/1-es tulajdonosa lettem, immár haszonélvezet nélkül. A korábbi lakás teljes eladási ára az új lakás megszerzésére lett fordítva, ezt a tényt a lakáseladásból származó jövedelem utáni adófizetési kötelezettség teljesítésekor az APEH figyelembe vette.
Most kirótták rám a visszterhes vagyonátruházási illetéket, amelyet úgy számoltak ki, hogy az újonnan vásárolt ingatlan értékéből a régebben eladott lakás eladási árának csak 70%-át vonták vissza, vagyis illetéket kell fizetnem a korábban eladott lakás árának 30%-a után. El tudná mondani nekem valaki, hogy miért nem számolhatok 100%-kal, ha 1/1-es tulajdonos voltam és a teljes eladásból származó összeg az új lakás vételárába lett forgatva?

Válaszotokat előre is köszönöm.

Palotai Móni:

A kérdésedre válaszolva: nem, sem az illeték alapját, sem az szja alapját nem csökkentik/csökkentheted a hitel összegével.

edinani:

azonnal kamatmentes fizetési halasztást kell kérni, hogy a kamat ne ketyegjen, és nehogy inkasszáljanak, letiltsanak, árverezzenek.

Kedves Forgács Péter!

1. Az adóhatóság által a fizetési meghagyásban hivatkozott jogszabály az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

A jogszabályhely ami alapján az illetéket kiszámolták a törvény 21. § (1) bekezdése, mely szerint:
Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.

E jogszabályi rendelkezés alapján az illetéket az adóhatóság helyesen számolta ki.
4.000.000 Ft 2%-a 80.000 Ft
10.000.000 Ft 6%-a 600.000 Ft
Összesen: 680.000 Ft

2. Tudom, hogy az igazságérzeted szerint nem kellene illetéket fizetned, de a törvény nincs tekintettel arra, hogy te a korábbi lakásodat vásároltad vissza, sőt ezt egyenesen kizáró oknak tekinti az illetékkedvezmény érvényesítése során.

A törvény több illetékkedvezményt, illetékmentességet tartalmaz, de amire szerintem te gondolsz az a cserepótló vétel kedvezménye. A törvény 21. § (5) bekezdésének első mondata szerint:
Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

Esetedben teljesül az időbeli feltétel, hiszen a lakás vásárlása és eladása között kevesebb mint egy év telt el, azonban a törvény szerint a kedvezmény érvényesítésének további feltétele, hogy az eladott és a vásárolt lakás különböző legyen, azonban te ugyanazt a lakást adtad el amit megvásároltál.

3. Ha jogos lenne a fellebbezésed akkor a fellebbezési illeték visszajárna.

A törvény 32. § (1) bekezdése szerint: A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
A (2) bekezdés szerint: A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni és azt - a visszatérítés foganatosítása végett - az ügyfél lakóhelye, székhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni.

Tisztelt Fórumozók!

A kérdésem a következő:

2006 szeptemberben eladtam lakásomat 14,6M Ft-ért (külföldre költöztem). Majd miután nem jött be a külföldi munkám ugyanabból a pénzből ugyanazt az ingatlant visszavásároltam 2007 augusztusában 14M Ft-ért.

Az APEH 680e Ft illeték megfizetésére kötelez. Többszöri levélváltás után is követelik tőlem ezt az összeget különböző törvényekre...paragrafusokra hivatkozva.

Kérem a hozzáértőket tájékoztassanak, hogy ha NEM jogos ez az illeték kérelem, pontosan melyik törvény melyik paragrafusára hivatkozva kell újra fellebbeznem. Ha jogos a fellebbezés....visszakapom a fellebbezés ktg-ét? 27e Ft a semmiért.

Várom mielőbbi válaszokat.
Köszönettel: Forgács Péter

Kell a bankkal egy előszámítást végeztetni, hogy mennyi is lenne az előző hitel visszafizetésének összes költsége/díja, és egyből látszík, hogy a tervezett 9 M Ft-tos vásárláshoz a 13,5 M Ft-ból mennyi pénz hiányzik új hitelként.

Tessék bemenni a bankba és tisztázni: az előzőekben felvett 4,5 M Ft hitelnek a továbbaikban mi lesz a sorsa?! (Az igaz, hogy a 2006-ban vásárolt lakásnak Ön a tulajdonosa, de a lakást a fenti összeg erejében banki jelzálog = eladási tilalom terheli.)

Tehát: a bank akár kérheti egyösszegben vissza a hitelt + kamat + zárási költségek stb., ebben az esetben sajnálatos már kevés lesz a pénz a tervezett 9 M Ft-os lakás megvásálására, tehát újra hitelt kell felvenni... (A probléma az, hogy a jelenlegi gazdasági válság miatt jelen idő szerint hitelhez jutni nem olyan egyszerű: lehet hogy + 2 kezest vagy + egy jelzálogot kér a bank fedezetként.) Szerencsés esetben átvezetik a hitelt az egyik lakásról a másikra, ergo új hitelszerződés íródik.

Vagyis amíg a bankban a dolgok nem tisztázódtak addig a lakást nem szabad- nem lehet eladni.

Monalisa
laikus hozzászóló

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

A kérdésem a következő:

2006-ban (05.hó)vásároltam ingatlant 12.31 M Ft-ért ügyvédi költség: 123 E Ft-volt.
Ehhez felvettem: 4.5 M Ft. hitelt

2009 03.hó eladás (5 éven belüli): 13,5 M Ft.
Költség: 250- 300 E Ft (ügyvéd, felújítás.)

Használt lakás ára : 9 M Ft, amit venni szeretnék.

Kérdésem hogy mennyi illetéket kell így fizetnem majd és a hitelt, amit vissza kell fizetnem a banknak (majdnem 4.5 M Ft.), azt leszámolják az alapból v. hogy nézzik? Mert azt nem én teszem el.

Köszönettel: Palotai Móni

Igen, eladás után, az adóbevallásnál rendezheted.

Kedves fórumozók!

Vásároltam egy lakást 1/1 tulajdoni hányadban. Az adásvételi szerződésbe beleírtam, hogy 1 éven belül el kívánom adni egy másik lakásingatlanomat (meg is van nevezve, hogy pontosan melyik). Ezért kérem az illeték kiszabásának elhalasztását, ha az eladás megtörténik.

Erre az illetékhivatal kiszabta az illetékelőleget az vásárolt lakás TELJES ÉRTÉKE után, nem törődve az egy éven belüli tervezett eladással.

Ez normális eljárás? Vagy csak az államcsődöt elkerülendő beszedik az egész illetéket, aztán majd lesz ami lesz, legfeljebb visszaadják egy év múlva?

Köszönöm. E

köszönöm az infókat

ocean7

1. A lakásszerzési kedvezmény

Az adófizetési kötelezettséged akkor is fennáll, ha egy éven belül új lakást vásárolsz, mivel az ezzel kapcsolatos adókedvezmény, a lakásszerzési kedvezmény már megszűnt.

2. Az adófizetési kötelezettség

2.1. Az adó mértéke az adóköteles jövedelem 25%-a.
2.2. Az adóköteles jövedelem kiszámítása során először a bevételből le kell vonni az igazolt költségeket.
2.3. Az így kiszámított összeget csökkenteni kell a lakás megszerzésének idejétől függő a törvényben meghatározott százalékos értékekkel.

2.1. Az adó mértéke

A személyi jövedelemadóról szóló CXVII. törvény (Szja tv.) 63. § (1) bekezdése szerint: Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.

2.2. Az igazolt költségek levonása

Az Szja tv. 62. § (1) bekezdése szerint :Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
2. az értéknövelő beruházásokat;
3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

A (2) bekezdés első fordulata szerint: A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek.

A megszerzéssel összefüggő más kiadásokat a törvény nem határozza meg, de ide tartoznak pl. az ingatlan megszerzésekor kiszabott és kifizetett illeték, az ügyvédi költség, a hirdetési költség, a vételár késedelmes kifizetése esetén az ügyleti kamat. Azonban ezeket a kiadásokat is igazolni kell.

2.3. Az igazolt költségekkel csökkentett összeg további csökkentése

Az Szja tv. 62. § (4) és (6) bekezdésének egybevetése alapján az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet átruházása esetén az ingatlan átruházásából származó jövedelem az (1)-(2) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (számított összeg).

Az adóköteles jövedelem a számított összeg
1.100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2.90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3.60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4.30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5.0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

2.4. A szerzés évének meghatározása

Az Szja tv. 60. § (1) bekezdés első fordulata szerint az ingatlan megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatalhoz) benyújtották.

3. Illetékfizetési kötelezettség

Igen így van. Ha kicsúszol az egy éves határidőből, akkor az illeték alapja az ingatlan forgalmi értéke lesz, ami vagy az adásvételi szerződésben feltüntetett vételár (általában ezt elfogadja az állami adóhatóság), de lehet ettől eltérő, az állami adóhatóság által megállapított összeg is.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. § (1) bekezdése szerint lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.

Az Itv. 21. § (5) bekezdés első fordulata szerint: Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

A (6) bekezdés szerint: Ha az (5) bekezdés szerint megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.

A (7) bekezdés szerint: Az (5) bekezdésben említett adásvételnél a vevő az ott említett másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni. Ezzel egyidejűleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelt.

Tisztelt Fórumozók!
2008 áprilisában eladtunk egy lakást melynek 1/2 arányú tulajdonosa voltam. Lassan 1 éve... és nem találtam még olyan lakást amit megvennék. Kérdesem az lenne hogyha 1 éven belül nem fordítom lakásra a pénzem akkor mennyi adót kell fizetnem. (az előző lakás 1/2 tulajdonosa 4 évig voltam) és ha 1 éven túl veszek lakást akkor az illeték szabályok változnak-e.
Azt hallottam hogy ha 1 éven túl veszek lakást akkor az illeték alapja a teljes vételár összege lesz, amit nem lehet csökkenteni az előző lakás és az új lakás különbözetével. Ez tényleg így van?
Ha valaki tud kérem segítsen.
Köszönöm

„Ha az eddig megfizetett hitelrészletek férjedre eső részét kompenzálod valahogy a közös vagyonból, akkor nem.”
Esetleg az önrész felét is kompenzálnom kell, bár abba a férjem semmit sem adott bele, és ha kell, erről nyilatkozik is.
Még annyit kérdeznék, hogy a kompenzálás csak pénzbeli lehet, vagy mondhatjuk azt, hogy az ingóságok szétosztásakor ezt figyelembe vettük!? Ezt milyen formában kérhetik rajtunk számon, ha egyáltalán számon kérik?

Kedves Kovács Béla Sándor!
Köszönöm a gyors választ.
Eddig még a lakáshitel tőkeösszegét nem is fizettük, csak a kamatokat és a kezelési költséget (könnyített hitel az első négy évben), és ez így is lesz még két évig. Ezt hogyan lehet kompenzálni, vagy kell-e ebben az esetben is?!

Ha az eddig megfizetett hitelrészletek férjedre eső részét kompenzálod valahogy a közös vagyonból, akkor nem.

Tisztelt Fórumozók!
A kérdésem az lenne, hogy ha házasságunk alatt a közös lakásunk (1/2-ed, 1/2-ed tulajdoni hányad) vásárlásához közösen vettünk fel hitelt (adós, adóstárs), és váláskor az osztozkodáskor én magamra vállalnám a teljes hitel fizetését annak fejében, hogy én kapjam az ingatlan 1/1 tulajdonjogát, akkor nekem kell-e illetéket fizetnem, és a férjemnek kell-e adót fizetnie.
Válaszukat köszönöm!