Fórum adózás, illeték és pénzügyek régebbi elöl     új hozzászólás


pénz öröklése

Sherlock # e-mail 2018.01.19. 10:11

de csak a gyámhivatal hozzájárulásával
és azzal el kell számolni

Ez az új Ptk. óta nem így van, csak különleges esetekben (ingatlan vagy a Ptk. 4:159. § esetén).

4:158. § [A szülő felelőssége a vagyonkezelésért]
(1) A szülők gyermekük vagyonát biztosítékadás és számadás kötelezettsége nélkül kezelik.

klaw.hu

drbjozsef # e-mail 2018.01.19. 09:35

(Nagykorú : 18 éves, vagy 16 év feletti és házasságot kötött)

drbjozsef # e-mail 2018.01.19. 09:31

Nagykorúságod eléréséig a törvényes képviselőd rendelkezik a pénzzel, de csak a gyámhivatal hozzájárulásával, és szigorúan csakis a Te javadra lehet elkölteni belőle, és azzal el kell számolni. Ha nagykorú lettél, szabadon rendelkezhetsz vele.

bebe1026 # e-mail 2018.01.19. 08:08

Ez valahol le van jegyezve hogy én hány évesen férhetek hozzá a pénzhez? (még kiskorú vagyok)

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2018.01.18. 06:26

Ahány évesen megöröklöd. (Feltéve, hogy nagykorú vagy és cselekvőképes.)

www.kbs-ugyved.hu

bebe1026 # e-mail 2018.01.17. 22:44

Hány évesen férhetek hozzá az örökölt pénzemhez?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.03.06. 09:05

Illetve de. Bocs.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.03.06. 09:04

Na, ez most nem sikerült valami jól.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef # e-mail 2017.03.06. 08:42

fjord,

mit irt ala kozjegyzo elott? Hogy az XY szamlan levo penz a halala eseten a tied, vagy azt, hogy halala eseten ZW osszegu penz a tied, ami az XY szamlan van?

Ha elobbi, akkor ertelemszeruen nem jar a masik ket szamlabol, ha ezen az XY-on nem marad semmi, akkor sem, eleteben azt csinal meg a penzevel es a szamlaival amit akar.

Ha utobbi, tehat konkret osszeget hagyott rad, akkor jarhat a tobbibol is esetleg, ha az XY szamlan kevesebb penz volt.

De orokolni egyiket sem orokolted, hanem a szerzodes szerinte szerzed, a hagyatekba pedig mindent beraknak, amit az orokhagyo hagyott hatra, legfeljebb a hagyateki eljarason nem a torvenyes orokosok kapjak egy reszet.

wers # e-mail 2017.03.05. 19:26

:)) de mintha erősen azt gyanitaná, hogy te nem érted. Vagyis ő mást akar érteni, de senkis sem erősiti meg.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.03.05. 18:17

Bár a kérdést nem jól tette fel, a válasz jó, csak nem érti. Ahogy a jelek szerint az sem értette, amit a közjegyző mondott.

www.kbs-ugyved.hu

wers # e-mail 2017.03.05. 14:46

fjord61! Amennyiben jól tetted fel a kérdést, jó választ kaptál.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2017.03.05. 08:20

Csak. De azt sem örökölted.

www.kbs-ugyved.hu

Angi01 # e-mail 2017.01.20. 21:03

Köszönjük a gyors választ!

ObudaFan # e-mail 2017.01.20. 06:46

Nem tudom, hogy járnánk adó fizetés szempontjából! Ha még most még élnek, ajándékozási szerződést kötünk velünk, hogy miénk legyen a ház. Vagy majd ha meghalnak automatikusan úgy is mi örököljük.

A legjobban akkor, ha vagy eleve ők adják el, vagy több, mint 5 év eltelik aközött, hogy megszerzitek és aközött, hogy eladjátok.
Ha ajándékba kapjátok és 5 éven belül eladjátok, lesz szja-fizetés mindenképpen.
Ha öröklitek és 5 éven belül eladjátok, akkor abban az esetben kell fizetni szja-t, ha többért adjátok el, mint amennyi a hagyatéki eljárásban megállapított érték.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://biroigyakorlat.blog.hu/

ObudaFan # e-mail 2017.01.20. 06:46

Nem tudom, hogy járnánk adó fizetés szempontjából! Ha még most még élnek, ajándékozási szerződést kötünk velünk, hogy miénk legyen a ház. Vagy majd ha meghalnak automatikusan úgy is mi örököljük.

A legjobban akkor, ha vagy eleve ők adják el, vagy több, mint 5 év eltelik aközött, hogy megszerzitek és aközött, hogy eladjátok.
Ha ajándékba kapjátok és 5 éven belül eladjátok, lesz szja-fizetés mindenképpen.
Ha öröklitek és 5 éven belül eladjátok, akkor abban az esetben kell fizetni szja-t, ha többért adjátok el, mint amennyi a hagyatéki eljárásban megállapított érték.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://biroigyakorlat.blog.hu/

Immaculata # e-mail 2017.01.19. 15:33

Az ingatlant a nagymama és a dédmama is el tudja adni.

Angi01 # e-mail 2017.01.19. 14:38

Tisztelt Szakértő!

Az lenne a kérdésem, hogy nagymamám, dédmamám házát (ami 1 házat jelent vidéken) testvéremmel mi örököljük. (sajnos édesapánk halála miatt) Ők mindketten otthonba vannak. Nem tudom, hogy járnánk adó fizetés szempontjából! Ha még most még élnek, ajándékozási szerződést kötünk velünk, hogy miénk legyen a ház. Vagy majd ha meghalnak automatikusan úgy is mi örököljük.
Az ingatlant már mostanában szeretnénk árulni ezért nem tudom, ha eladjuk akkor hogy járunk jobban.
Köszönöm szépen a segítségét!

Dr.Attika # e-mail 2017.01.18. 18:00

Köszönjük. Okosabbak lettünk.Így kell elkerülni a kp. vonatkozásában az örökösödési illetéket.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Comenius # e-mail 2017.01.18. 14:05

..gondolom..ezt egy jogász írta..tehát szakvélemény!:))

Comenius # e-mail 2017.01.18. 14:02

Kedves topictársak! Íme a NAV HIVATALOS állásfoglalása:

"Tájékoztatjuk, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 1. § (1) bekezdése szerint öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni.

Az Itv. 8. § (1) bekezdése alapján az öröklési illeték tárgya: az örökség - ideértve a haszonélvezeti jog megváltását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, továbbá a halál esetére szóló ajándékozás. E rendelkezés tételesen nevesíti azokat az eseteket, amikor a halálesethez kapcsolódva ingyenes vagyonszerzésre kerül sor.

Haláleset folytán történik a vagyonszerzés a halál esetére szóló ajándékozás esetén. Tekintettel a vagyonszerzés idejére, az ügyletre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7:53. §-ának rendelkezései az irányadók. E jogszabályhely alapján, abban az esetben, ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alakiságaira az öröklési szerződés alakiságai az irányadók.

A halál esetére szóló ajándékozás a végintézkedés egyik formája, mert abban az örökhagyó rendelkezik a vagyonáról vagy annak egy részéről a halála esetére. Az ilyen szerzés polgári jogi jogcíme tehát ajándékozás, illetékjogi szempontból viszont úgy kell kezelni, mintha a vagyonszerző (megajándékozott) öröklés címén szerzett volna vagyont. A Ptk. által szabályozott ajándékozási szerződés az ajándékozó számára kötelezettséget állapít meg, mely alapján a saját vagyona rovására köteles a megajándékozottnak ingyenes vagyoni előnyt juttatni [Ptk. 6:235. §]. Az ajándékozás konszenzuális szerződés; a megajándékozottnak az elfogadó nyilatkozatával keletkezik az ajándék tárgyára vonatkozóan kötelmi igénye. A Ptk. rendelkezései alapján ajándékozásról csak akkor beszélhetünk, ha a felek ügyleti akarata is erre irányul. Az ajándékozási akaratnak az ajándékozó nyilatkozatából egyértelműen és aggálytalanul ki kell tűnnie. Tekintettel arra, hogy jelen ügylet a tartalmi követelmények hiánya miatt nem felel meg az ajándékozás szabályainak, polgári jogi értelemben nem minősíthető halál esetére szóló ajándékozásnak.

A halál esetével összefüggő vagyonszerzés bekövetkezhet egyéb jogcímen is, azonban öröklési illetékkötelezettség csak az illetéktörvényben nevesített vagyonszerzések esetében áll fenn. Jelen esetben a vagyonszerzés tárgya bankszámlán felhalmozott pénzösszeg. A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 10. §-a értelmében: „A nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.”
Az Itv. rendelkezései értelmében az öröklési illetékkötelezettség a belföldi hagyatékra terjed ki. Mivel e vagyonelem az előzőek alapján nem képezi a hagyaték részét, így nem lehet tárgya az öröklési illetéknek sem.

A fentieket összefoglalva a bankszámlán felhalmozott összeget vagyonszerző nem örökösként, hanem kedvezményezettként szerzi meg, így a vagyonszerzés nem esik illetékkötelezettség alá. Ezt támasztja alá a tvr. 5. § (1) bekezdés szerinti rendelkezése, mely alapján a takarékbetét mentes mindennemű adó alól. Ennek megfelelően az édesanyjának az állami adóhatóság felé nincs sem bejelentési, sem illetékfizetési kötelezettsége."

Dr.Attika # e-mail 2016.12.29. 17:46

Hosszú!!!! El kell mélyedni az adó jogszabályokban.Nem önálló tevékenység pl. a munkabér. Önálló tevékenység a nem önállón kívül minden. Pl. ebben az esetben, ha a jogosult azért adja a rendelkezést, mert a kedvezményezett nyújtott valamilyen szolgáltatást a halál előtt.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Lyonee #   2016.12.29. 17:05

Az önálló tevékenység teljesen vakvágány volt. Mégis, milyen tevékenységhez fűződne ez a juttatás?

Dr.Attika # e-mail 2016.12.29. 05:49

A jog már csak ilyen. Pl. elsőfokon felmentik az illetőt a bűncselekmény elkövetése alól,másodfokon 4 év börtönt kap a puttonyába. Harmadfokon meg más minősítéssel kap 2 évet, végrehajtásában felfüggesztve.Hülyék a bírák a joghoz? Nem.Másképpen értelmezik a jogot.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

drbjozsef # e-mail 2016.12.29. 00:48

Nohát. Csak ajándékozás lett? Ügyvédeknél brutál gyors az evolúció, "önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelem az fix"-ből még 24 óra sem kellett, hogy ajándékozási illeték legyen. Vajon mi lesz holnapra...

Mindenesetre én bátorítanám a laikusokat is a válaszadásokra, 50% eséllyel helyes lesz a postjuk - elvégre vagy helyes, vagy nem...