gyanúsított kihallgatása


Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.12. 14:46

Szvsz ez nem kijavítás kérdése, hiszen nem számítási hibáról van szó.

RDani # 2007.02.12. 09:16

Kedves fórum
A polgári pereknél, polgári törvényben - ha jól értem a 224.§ pont a határozatok kijavítására határidő nélküli, azaz bármikor benyújtható. A másodfokú itélet hibás, mivel tartásdíj elmaradást állapit meg, de rosszul számolták ki, a hibás számítás (15 hónapi igazolható gyt. fizetéseket nem vettek figyelembe) a határozat indoklásában részeletezettek szerint ez fekete-fehéren kiderül.
Hova kell egy ilyen kérelmet benyújtani másod v. első fokra, illetve, mik a formai követelmények: mi ez: Kérelem, ki a címzett : és milyen minőségben nyújtanám be.
Lehetséges ez, mi várható ?
Köszönettel

ObudaFan # 2006.11.27. 21:49

Egyetérteni, egyet nem érteni lehet, kijavításra a Be. nem határoz meg határidőt, ez viszont tény.

Főlökött # 2006.11.27. 15:54

Tisztelettel

Azért nincs határidő, ezzel alapvetően nem értek egyet, mivel bcs. elévülés után előterjesztett módosítás kapcsán, lenne probléma a bíróságon, s vélelmezem, nem is kerülne módosításra az ítélet, vagy határozat. Max kérelmező kapna egy elutasítást, a módosításról.

A kérdésből nem derül ki, hogy milyen irányú a kérelem, tényleges, véletlenszerű elirás, vagy az ítélet elleni, tekintettel a kárérték összegének el nem ismerésére tekintetében.

II.fokú ítéletben vélelmezem nem írnak el semmit, ha csak nem, az a valós kárértték. Azért véletlenek lehetnek, azaz, aki dolgozik, hibázhat is. Ki tudja.

Tisztelettel

----------------------
  • Löki
ObudaFan # 2006.11.26. 10:32

Büntetőügyben a kijavításra nincs határidő.
Nyilvánvaló név-, számelírás, számítási hiba és más hasonló elírás esetén a bíróság a határozat kijavítását mind indítványra, mind hivatalból elrendelheti. A kijavítást elrendelô végzés ellen az ügyész és az élhet fellebbezéssel, akire a határozat vagy kijavítása rendelkezést tartalmaz, a vádlott esetén a védô is.
A kijavítást a határozatra és a kiadmányaira fel kell jegyezni. Ha a határozat kijavítását megelôzôen a hibás kiadmányt már kézbesítették, a kijavító végzést azoknak kell kézbesíteni, akiknek a részére a bíróság a hibás kiadmányt megküldte.

Főlökött # 2006.11.26. 06:40

Tisztelt RDani

Először is köszönöm, a megtisztelő szavakat.

Kérdés nem teljes, így számomra magas, mint lónak a hátúszás, az alábbiak miatt.

  • Ítélet tartalmi részének megváltoztatása, ennek kérése a jogorvoslatként szerepel a Be.-ben. Erre van időnk, a jogrőre emelkedésig.
  • Úgy rémlik, hogy saját hatáskörben történő helyesbítésre 15, vagy 30 nap áll rendelkezésre, az ítéletet kiszabó Bírónak, ha elírás történt.
  • Akkor, ha a másodfokú ítélet jogerős, illeteve jogorvoslatnak helye már nincs, a Be. kb. 1,5 oldalon keresztül ecseteli, milyen lehetőségünk van felülvizsgálati kérelem, perújítás véghezviteléhez.

Tisztelettel

----------------------
  • Löki
RDani # 2006.11.25. 21:02

Főlökött ! Cool a stilusod. I dig it. (olvasom a többit is). Thx., a jobban látom hogyan megy ez az egész. Gondolom van még esélyem a igazam bizonyítására. Van-e olyan, hogy másodfokú bírósági ítélet helyreigazításának kérése. Olyan esteben amikor egy számítási hibát követtek el vagy elírást mondjuk pl. 200 000 helyett 2 000 000 írnak véletlenül. Ha van ilyen, van -e határideje?

Főlökött # 2006.11.25. 07:05

Elnézést, nem húzta alá :

(4) bekezdés..........

----------------------
  • Löki
Főlökött # 2006.11.25. 07:03

Tisztelettel

Véleményem szerint, azért nem jön azonnal a vádemelés. A nyomozó hatóság, bíróság nem egy végrehajtó szerv, mely ledarálja a volt férjet, az ex kénye - kedve szerint, csak úgy.

Bünti eljárásban, a nyomozó hatóságnak minden momentumot meg KELL vizsgálnia, dokumentálnia kell, hogy a gyanúsított mindent megtett-e annak érdekében, hogy fizessen. Indítványozni kell, észrevételt kell tenni. Át kell olvasni az aláírandó jegyzőkönyvet, azt tartalmazza-e, amit elmondtunk, s csak utána aláírni.

Amiről beszélünk :

Btk. 196. § (1) 151 Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával 152 vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) 153
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki.
(4) Az (1) és (2) 154 bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (3) bekezdés esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz.

Szóval az aláhúzott szövegre felhívnám a figyelmet.

A gyanúsított kihallgatása, még nem lezárása a nyomozó hatóság eljárásának. Iratismertetés megtartásakor kerül át az ügyészségre, a keletkezett iratanyag.
Az ügyész pedig a rendelkezésre álló iratanyag alapján dönt a vádemelésről, vádelhalasztásról, megszüntetésről. Ezért írtam, hogy nem mindegy, mi szerepel a büntetőügyben, a dokumentumokban.

Hozzáteszem, hogy a Btk. magyarázatában is szerepel, milyen tényállási elemek megléte esetén valósul meg, ezen bűncselekmény. Így a hatóság vizsgálja a gyanúsított bevételeit, körülményeit, általa fenntartott személyeket, tehát összességében az önhibát.

Remélem valamit tudtam segíteni.

----------------------
  • Löki
Kovács_Béla_Sándor # 2006.11.24. 23:55

Mintha ezt mondtam volna előre... Átadják az ügyészségnek, az meg valószínűleg vádat fog emelni. Akkor pedig megint jön a bíróság. De most büntető ügyben.

RDani # 2006.11.24. 21:12

Hát megtörtént a kihallgatás és megkaptam egy levelet a rendőrségtől, hogy elutasították az ellenvetésemet. Az ellenvetés elutasítása ellen további panasznak nincs helye. Tehát a rendőrség nem vizsgálta azt, hogy valójában mennyi gyerektartást fizettem be a kérdéses időszakra, hanem csak azt, hogy a bírósági határozat után mennyit. (mivel a másodfokú ítélet csökkentette a gyt.a korábbi magasabb befizetések miat túlfizetésem keletkezett). Sőt azt sem vizsgálta, hogy az exem által megadott szám valós-e vagy sem. Ugyanis az akkor sem igaz, ha csak a bírósági határozat utáni befizetéseimet veszik csak figyelem, mert akkor is 100 000 Ft kevesebb a tartozásom mint, amit az exem feljelentése tartalmaz. Gyakorlatilag semmi nyomozás nem történt, egyszerűen végrehajtják a bírósági ítéletet.
Azt írják, hogy az eljárás során rendelkezésre álló adatok alapján, a bírósági ítéletek tekintetében megalapozott a gyanú, hogy a terhemre rótt cselekmény elkövettem.
Ez azt jelenti, hogy a rendőrség részéről lezárta a nyomozást? Mi következik ez után, hogyan folytatódik az eljárás

RDani # 2006.11.11. 12:49

Nagyon, nagyon köszönöm a válaszokat! !!!, De tényleg
Különösen Thomas neked ! Ez a paragrafus nagyon sokat jelent nekem. Köszönöm a reményt, (már két napja nem alszom), hogy talán mégis néha igazság tud győzni. (Azért nem iszom előre a medve bőrére). Meglehetősen pesszimista vagyok az exem mindent megpróbál, és sajnos többnyire sikerrel, mert a bíróság abszolút partner ebben. Csak a kép teljességért az exem havi nettó jövedelme (480 000 Ft), az élettársáé meg hasonló. Akkor a vagyont még nem is említettem, vagy azt mit művel a láthatások körül, hogy vagyonomból próbál teljesen kiforgatni, noha egy fillért sem tett bele.
No ennyi. Elnézést eegy kicsit kipakoltam ,csak úgy kijött, már elég frusztrált vagyok. Köszönöm megint !

Valóban, kétségtelen az is igaz, hogy én csináltam neki gyereket, ahogy erre KBS felhívta a figyelmem.

Főlökött # 2006.11.11. 11:46

Tisztelettel

1 valamit le kell tisztázni, teljesen mindegy, mennyi a gyerektartás összege, az illetékes munkaügyi központban regisztrált munkanélkülinek kell lenni, a kérdéses időszakban és ideiglenes munkavállalói könyvecske nélkül, azaz nem végzünk munkát. Folyósított segélyből nem vonható a gyerektartás, de keresetből igen.

Végrehajtás létezik, csak nincs mit, amit megállapít a vgrehajtó.

Állambácsi megelőlegezi ( gyámügyi határozattal ) a gyerektartás költségét ( havonta ), s az illetékes gyámügyi szolgálat feljelentést tesz a hatóságnál, annak kiderítése érdekében, hogy a paciens rendelkezik-e munkából származó jövedelemmel, tehát felelősségre vonható-e, hogy önhibából nem fizeti az összeget.

Szokás, hogy a nevelő szülő a bíróságon indítványozza a gyerektartási díj megemelését, melyet meg is itélnek, majd végrehajtás és megelőlegezés. Kuncsaftnak pedig bünti eljárás. No comment.........

Összefoglalva : bünti eljárás során, bizonyításra kerül, hogy "Én" mindent megtettem, annak érdekében, hogy fizessek, csak nem jött össze, akkor egy jó típusú megszüntető határozatra várhatunk, mivel az elkövetett cselekmény nem bűncselekmény. Ha nem vagyunk regisztrált munkanélküliek, vizsgálják az életvitelünket, bevételeinket, járunk-e dolgozni-esetleg feketén......stb. Ezen esetben nem jó a helyzet.

----------------------
  • Löki
tomas64 # 2006.11.11. 10:38

És még egy mondat az előzőekhez: ha a a tartási jogosult végrehajtási eljárást kér a jogerős bírói határozatra, akkor valóban nem lenne apelláta, így azonban a szabad védekezés elve alapján a terhelt azt bizonyít (iletve ellenbizonyít) amit tud, és amit akar.

tomas64 # 2006.11.11. 10:30

KBS!

" A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása

10. § Abban a kérdésben, hogy a terhelt követett-e el és milyen bűncselekményt, a bíróságot, az ügyészt, a nyomozó hatóságot nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári eljárásban, a szabálysértési vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat, illetőleg az abban megállapított tényállás. "

Szerintem ez az alapelv alkalmazandó ebben az esetben is! Egyebekben igazad van, de én erre gondoltam, amikor azt írtam néhány napja, hogy a büntetőeljárás nem a polgári bíróság döntésének végrehajtási eljárása!

RDani # 2006.11.10. 21:01

Ez számomra még mindig nem jelenti azt, hogy új ténynek kell lennie??
Az új tény tudomásomra jutása ebben esetben sajnos nem releváns. Arra kéne alapozni ,hogy ....hibáján kívül nem érvényesíthettte".
Ezt sem igen tudom hogyan. Mi az hogy hibáján kívül

A fő porobléma viszont az ,hogy eltelt a 6 hónap és vagy akadályozatatást vagy a új tényt kelle produkálni. Az hogy a kötelezettség be lett fizetve nem minősülhet új ténynek. Mi lehet akadályozatatás, gondolom :betegség, külföldi tartozkodás,...

Kovács_Béla_Sándor # 2006.11.10. 14:50

Ugyanazon szakasz (2) bekezdésében.
2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.
A hat hónapot az új tény tudomásra jutásától kell számítani.

RDani # 2006.11.10. 13:22

Kedves KBS!

Eszerint a jogerős ítélet ellen akkor van helye perújításnak, ha

1. a fél olyan tényre vagy bizonyítékra vagy jogerős bírósági vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá nézve kedvezőbb döntést eredményezett volna ...

Itt nincs szó arról, hogy új ténynek kell lenni, ami a per alatt nem állt rendelkezésre, de lehet hogy máshol igen ?

Egyébkén pont eltelt a 6 hónap , tehát most ez is gond, hogy mivel indokolható, hogy míért nem lett beadva korábban?
Mi lehet indok ebben az esteben ?
Esteleg pont a remndőrségi feljelentés?

RDani # 2006.11.10. 10:59

Nagyon hálás vagyok (ugyan csak szavakban de talán az is valami), és köszönöm a hozzászólásokat, de továbbra is töprengek.
Minden hozzászóló megegyezett a következő tényekben:

  1. A másodfokú bírósági határozat téves, illetve ellentmondásos.
  2. A kötelezett bizonyítani tudja, hogy befizette az a bírósági határozatban előírt tartásdíjat
  3. Igazságtalan, ha duplán fizetetik meg a gyerektartást

    Ellentmondás ott van, hogy nem állapítható meg a gyermekkorú sérelemére elkövetett tartás elmulasztása, csak az ítélet be nem tartása.

Mit tehet az ügyészség? A rendőrség nyomoz, felterjeszti az ügyészségre a feltárt tényeket, bizonyítékokat. Leírja, hogy a gyanúsított igazolta, hogy nincs tartásdíjtartozása, mert befizette a kötelezettségét, de mégis bűnös, mert nem fizette be még egyszer az ítélet szerinti amúgy már befizetett hátralékát? Az ügyészség felülbírálhatja a másodfokú bíróság ítéletét?
Nem értem, hogy miért nincs mit tenni. Mondok egy analógiát, mi lenne akkor, ha mondjuk a bírósági ítéletben elírják, és a hátralék mértékére nem 300 000 Ft-ot hanem 3 000 000 Ft-ot írnak. Ekkor sem lehet tenni semmit, csak szépen leperkálni 3 millt vagy dutyiba menni. (Lényegében ez este is pont ez.)
A másodfokú bíróság nem az elétárt tények alpján hozta meg az ítéletét, mert pontosan tudta, hogy az elsőfokú bíróság ugyanerre az időszakra nem állapított meg hátralékot, és azt is megállapította, hogy az elsőfokú ítélet óta sem volt hátralék, sőt jelentős túlfizetés keletkezett (a td. csökkentés miatt), akkor honnan keletkezett a hátralék?

ObudaFan # 2006.11.09. 21:34

Az a gyakorlat, hogy ha remény van arra, hogy a tartásra kötelezett megfizeti a tartozást, akkor egy évre elhalasztják a vádemelést, erre itt is igen jó esély van.

mancs # 2006.11.09. 20:34

ha tudod, miért kérded?

RDani # 2006.11.09. 20:10

És utána feljelentés tesznek az ügyészségen és bíróság dönt az ítéletről ?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.11.09. 19:53

A rendőrésg nem hirdethet ítéletet, ők csak nyomoznak.

RDani # 2006.11.09. 19:44

Ha fizetni kéne mikor kell a kihallgtás előtt vagy utána ? Mit kérdeznek a kihallgatáson ? Mi lesz a kihallgatás után , rögtön ítéletet hirdetnek ?
Mikor van az első fokú ítélet ?
(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (3) bekezdés esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.11.09. 17:30

Thomas. A rendőrségnek nincs joga azt megállapítani, hogy a bíróság ítélete téves. Márpedig abban az szerepel, hogy az alperes az ítélet meghozatalának időpontjában x forint gyerektartással tartozik.

Felülvizsgálatra nem látok módot, hiszen a bíróság az elétárt tények alapján hozta meg az ítéletét, nem sértett jogszabályt. Az alperesnek a perben kellett volna felhoznia a korábban eszközölt fizetéseket. Még perújításra se nagyon van esély, hiszen a felhozni kívánt új tényt már az alapeljárás idején is ismerte - bár megpróbálhatja kimenteni, miért nem adta elő a bíróságon.