Szabálysértési bírság


Igazság csillaga # 2004.09.22. 15:44

Szabálysértési ügyek:
A kiszabott bírságot nem fizetés esetén közmunkára kell átváltoztatni, ha az elkövető ez ellen nem tiltakozik és azt a jegyzőnek kell kijelölni.
Kérdésem: - miért a börtönt alkalmazzák a gyakorlatban, ez jogszerű. /Bírósági titkári a határozat meghozatalában eljárhat/
- A szabálysértési ügyet felülvizsgáló biró ellen beadott panasz felül bírálása ill. vizsgálata bírósági titkár hatáskörében jogszerű.
A bírósági titkár milyen ügyekben járhat el jogszerűen. Azt furcsának tartom, hogy bíró határozatát vizsgálhatja felül hiszen még nem bíró, nincs kinevezve.

eduba # 2004.12.20. 18:55

Tisztelt Igazság Csillaga!

A kiszabott pénzbírság végrehajtásával kapcsolatosan felvetett problémájára a következőket tudom mondani:

A meg nem fizetett pénzbírság végrehajtása során az ügyintézőnek be kell tartani a következő sorrendet:

  • letiltás kibocsátása (ha van az elk.-nek munkahelye)
  • adók módjára történő behajtás kezdeményezése
  • közérdekű munkára történő átváltoztatás
  • elzárásra történő átváltoztatás

A közérdekű munkára történő átváltoztatásnak több feltétele is van. Először is az illetékes jegyzőt kell nyilatkoztatni, arról, hogy az adott településen van-e közérdekű munka végzésére alkalmas munkahely, ha van akkor az elkövetőt kell nyilatkoztatni, hogy hajlandó-e közérdekű munkát végezni. Abban az esetben ha minden stimmel, akkor lehet intézkedni az átváltoztatásra (határozatban) és ezután jelöli ki a jegyző a munkavégzés helyét.

Ha az előzőek közül bármelyik feltétel hiányzik akkor csak az elzárásra történő átváltoztatás kezdeményezése marad a bíróság részéről.

A gyakorlati tapasztalatok bizonyos esetekben azt mutatják, hogy a jegyző a feltett kérdésre nemmel válaszol, mert nem minden önkormányzat "engedheti meg magának", hogy közérdekű munkavégzésre alkalmas munkahelyet tartson fennt.

A bírósági titkár jogállását illető kérdéseire korrekt választ adni nem tudok.

Tisztelettel: eduba

kőkorszaki # 2004.12.21. 15:27

Köszönöm a választ.
A közérdekű munkáról a jegyző köteles gondoskodni. Tehát /tudomásom szerint/ nem lehetősége, hanem kötelessége erről gondoskodnia. Csak egyszerűsítenek a gyakorlatukon. De a törvényt nem Én írtam.
Milyen méltánytalan dolog, ha mondjuk egy tilos parkolásért 40 napot kell ülni köztörvényesek között. /2000Ft/nap/

derill # 2004.12.22. 17:59

Szerintem meg nem kell tilosban parkolni, és akkor nem kerül sor az ücsörgésre:)


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

ildikó31 # 2004.12.23. 13:53

Szerintem meg nem kellett volna elismerni, hogy ki parkolt tilosba! eddig el sem jutott volna az ügy, mert megszüntették volna! Egy másik topicban már leírtam, hogy hogyan és miért!


ildiko31

kőkorszaki # 2004.12.28. 16:53

Tisztelt Derill!

A válaszod kimondottan cinikus és nagyképű. Elnézést!
Nem tudom ki írt parkolásról.
A topick inditója csak bírságról írt. Ilyet sokmindenért lehet kapni.
Remélem Te vagy az aki soha nem vét! Ha nincs "vétség" nincs ügy. Nagy igazság.
Emberek ne vétkezzetek és megoldódik az igazság osztás, nem kell bíróság. Elég lesz csak gyónni.

anite # 2004.12.29. 17:34

zöldterület jogosulatlan használata miatt 2000 ft-ot szabtak ki, hivatkozva a közeli hozzátartozó volt a kocsival szövegre nem fizették ki, a közterület felügyelet megküldte az ügyet szabálysértés lefolytatása végett ismét a közeli hozzátartozóra hivatkoztak. az üzembentartót meg lehet e bírságolni vagy meg lkell szüntetni a szt 84 (1) a alapján az ügyet ? ha született erről LB vagy AB vagy BH vagy bármi ilyesmi nem tudja valaki a számát?

eduba # 2004.12.29. 20:33

Kedves Anite!

Véleményem szerint az üzembentartót nem lehet felelősségre vonni az adott esetben. A szabs. hatóság akkor jár el helyesen, ha az Sztv. 84§. /1/ bek. b./ pont második fordulata alapján (az elkövető kiléte nem állapítható meg) megszüntető határozatot hoz. Ehhez kapcsolódó BH-t ...stb. nem tudok.

Amire viszont hasonló esetekben érdemes figyelni az a következő:
A szabs. hatóság felhívására nyilatkozni kell (pontosabban nem szabad úgy visszaküldeni a nyilatkozatot, hogy "nem nyilatkozom") tehát pontosan meg kell jelölni annak az okát, hogy miért nem nevezed meg az elkövetőt.
Ellenkező esetben a 218/1999.Korm. rendelet 51.§. (?) szerinti közlekedés-igazgatási szabályok megsértése miatt az üzembentartót felelősségre vonhatják és utána kezdeményezhetik a g.jmű forgalomból történő ideiglenes kitiltását.

Tisztelettel: eduba

anite # 2004.12.30. 10:11

akkor is a a 84§ b- re kell hivatkozni ha a feljelentésben az üzembentartó neve szerepel elkövetőként?( a 84 § a pont nem jó,? hogy nem a felelősségre vont személy követte el?) az üzembentartó a meghallgatáson azt mondta, hogy közeli hozzátartozója volt a kocsival. ha valaki tud erre valami jogesetet vagy valami jogi anyagot ami ezzel foglalkozik segíthetne.... a főnököm homlokegyenst mást mond szerinte az üzembentartót kell megbüntetni és nem tudjuk meggyőzni

eduba # 2004.12.30. 20:32

Ha az ügy az üzembentartó nevére lett iktatva (Õ az eljárás alá vont személy), akkor természetesen 84.§. /1/ a./ mert nem lehet bizonyítani, hogy Õ követte el a szabálysértést.
A bizonyítási teher a hatóságot terheli, tehát nektek kell bizonyítanotok azt, hogy az üzembentartó közlekedett a gépkocsival az adott időszakban.
Mivel a helyszínen intézkedés a vezetővel szemben nem történt (távollétében helyszíni bírsággal sújtották), így szerintem egyetlen bíróság sem eszi meg azt, hogy az üzembentartót vonjátok felelősségre.

Sajnos ez az egész jogalkotási hiba. A közterület felügyelő nem tehet mást mint, hogy az üzembentartót jelenti fel, mert számára ezt írja elő a jogszabály. A 35/2000.BM rendelet alapján az üzembentartó köteles közölni a hatóság felhívására a gépkocsivezető adatait, ellenkező esetben a járművet a forgalomból ideiglenesen ki lehet tiltani. Egyetlen módon úszhatja meg a felelősségre vonást, ha úgy nyilatkozik, hogy a vezető közvetlen hozzátartozója volt, ezért nem nevezi meg, mert nem akar rá nézve terhelő adatot szolgáltatni. Innen kezdve szabálysértési hatóság legyen a talpán, amelyik bebizonyítja ki a hunyó.
Ezek után már csak az eljárás megszüntetésének pontos hivatkozásán vitatkozhatunk.

"Az eljárás megszüntetése
84. § (1) A szabálysértési hatóság az eljárást határozattal megszünteti, ha

  1. a cselekmény nem szabálysértés, vagy azt nem a felelõsségre vont személy követte el;
  2. az eljárás adatai alapján nem állapítható meg szabálysértés elkövetése, az eljárás alá vont személy kiléte, illetve tartózkodási helye és az eljárás folytatásától sem várható eredmény;..."

Amint olvashatjátok maga a megfogalmazás is ellentmondásos az a./ pont vonatkozásában, illetve csak egyféleképpen tudom értelmezni. A megfogalmazás azt feltételezi, hogy már egy határozatban megállapítottam az illető felelősségét, és később (mondjuk kifogás nyomán) rájövök, hogy mégsem Õ az elkövető. Nem tudom érthető volt-e?
Tehát ezt a megszüntetési okot az alaphatározatban nem alkalmazhatom, mert az alaphatározatom előtt senki sem állapította még meg az elkövető felelősségét marasztaló határozattal az adott szabálysértési eljárásban.

Anite!

Ha egy kicsit konkrétabban leírnád, hogy mia főnököd álláspontja talán közelebb lehetnénk a megoldáshoz.

Üdvözlettel: eduba

kőkorszaki # 2005.01.03. 16:43

Tisztelt Anite!
Végül is miről van szó.
Az eredeti témába csak úgy előzmények nélkül beléptél.
Szabálysértési témákkal az emlitett fórumok nem foglalkoznak.
Megbüntetni csak az elkövetőt lehet elvileg.
Azt mondják viszont, hogy demokráciánkban jogszolgáltatás van nem pedig igazság szolgáltatás.

derill # 2005.01.03. 17:31

Kőkorszaki: mielőtt kötözködsz, legalább olvasd el amit Te irtál: "ha mondjuk egy tilos parkolásért 40 napot kell ülni köztörvényesek között. /2000Ft/nap/ "

Tehát ezért reagáltam parkolásra. Egyébiránt "Remélem Te vagy az aki soha nem vét! Ha nincs "vétség" nincs ügy. Nagy igazság.
Emberek ne vétkezzetek és megoldódik az igazság osztás, nem kell bíróság. Elég lesz csak gyónni. " tényleg még soha nem büntettek meg (ami persze mondhatnád természetesen nem jelenti azt, hogy sohasem vétkeztem, viszont gyónni nem szoktam, mivel a templom kizárólag mint épitészeti remekmü érdekel:))

Az biztos, hogy az előző hozzászólásodból (egy topiccal arrébb: demokrácia vagy diktatura cimmel, amire Big és Nick is válaszolt) az derül ki, hogy Te annál sürübben vétkezel, viszont ha megkapod megérdemelt büntetésed elég erőteljesen felháborodsz miatta.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

kőkorszaki # 2005.01.06. 16:51

Nem kivánok személyeskedni!
De megjegyzem a tilos parkolás csak "mondjuk" feltételezés volt.
Azt, hogy Én mennyit vétkezek a hivatkozot topic nem tartalmazza.
Az elvárható, hogy egy demokráciában a jogi normák mindenkire egyformán vonatkozzanak. És nagyon mérgesít " hogy van akinek lehet van akinek nem" elv.
Igaz egy "vétséget" megemlithetnék, de az itéletet a LB. hatálytalanitotta. Akkor ugye nem vétkeztem?

dominuss # 2005.02.13. 22:50

Hello!

Tud valaki abban segíteni, hogy amennyiben nem történik meg a megállapított szabálysértési bírság kifizetése, akkor hogy zajlik le a munkáltatónál való letiltás, vagy esetleg hogy lehet azt elkerülni?!
Mindenképpen megtörténik a letiltás kérése, vagy rögtön közmunkát jelölnek ki?!

Nick Name # 2005.02.14. 04:52

Anélkül, hogy részeletesen beszállnék a témába, csak röviden a kezdő hozzászólásra: a bírósági titkár olyen jogász, aki már rendelkezik szakvizsgával, de nincs bírói kinevezése. Természetesen nem jogosult a bírói határozat felülviszgálatára, már csak azért sem, mert ha a szabálysértési eljárás a szabálysértési hatóságnál indul, az ott hozott határozat felülvizsgálatára jogosult a titkár, és ha az sem felel meg az érintettnek, akkor azt vizsgálja felül a bíróság (természetesen bíró által), aztán végállomás. Ha meg eleve a bíróságon indul az eljárás, akkor elsőfok a helyi bíróság, másodfok a megyei, és ott a vége.

Az, hogy a pénzbírságot átváltozattó végzés meghozatalára jogosult a titkár (ha így van), megint csak nem felülviszgálat, hiszen ott már érdemben nem lehet felülvizsgálni a jogerős döntést. Az pusztán egy matematikai művelet, pl. hogy 40 ezer Ft /2000 forintjával az 20 nap.


Nick Name

Igazság csillaga # 2005.02.14. 14:30

Tisztelt Nick Name!
Szerintem a topic kérdései egyértelmüek, a hozzászólás pedig mellébeszélés.
A 40000Ft-os bírság csak játékos felvetés volt. A "megállni tilos tábla" max. tétele 20000,-Ft /KRESZ/. Ez az eltérés már eredményezhetne ügyészi óvást is.

Igazság csillaga # 2005.02.14. 14:40

Tisztelt dominuss!
Ha van munkahelyed /és béred/ az kap egy letiltó végzést az adó hatóságtól és a cég fizet. /A behajtásról előző hozászólásokban van már szó, lapoz vissza/.

Nick Name # 2005.02.14. 16:11

Kedves Igazság csillaga!

Nickedhez méltó szerénységű hozászólásoddal kapcsolatban félve jegyzem meg, hogy az én Kresz-emben büntetési tételek nem szerepelnek, a 218/1999. (XII.28). Korm. r. 54.§-ának /1/ bekezdése szerint viszont a közúti közlekedés szabályainak kisebb fokú megsértésének szabálysértése 30 (harminc) ezer Ft-ig terjedő pénzbírsággal büntethető.

Elnézést, hogy mellébeszéltem a bírósági titkárral kapcsolatban. Sajnos, nem osztom azt az álláspontod, hogy a topic kérdései egyértelműek lennének, amit már csak a zavaros írásjel-használat is cáfol.


Nick Name

dominuss # 2005.02.14. 18:25

Köszönöm a választ.
A történet a követési távolág be nem tartásáról szól, amit egy rendőri eljárást követően egy rendőri határozat állapított meg, ami ellen bíróságnak címzett kifogással lehet megtámadni.
A problémám az, hogy már a helyszínelésnél is elmondtam, hogy indkolatlan volt az előttem hirtelen "állóra" fékező autó reakciója és ezzel kényszerített engem is a fékezésre, de sajnos belecsúsztam(az út síkos volt).Ezt a mellettem ülő személy is bizonyította volna,de nem hallgatták meg.
A rendőr által hivatkozott szabály be nem tartása mellett nem számít a közelekedés veszélyeztetéséről szóló szabály?!
"A közúton mindenkinek úgy kell közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon, más közlekedését ne nehezítse, kényelmetlenséget senkinek ne okozzon."
valamint:
"Veszélyeztetés: ha valaki a közlekedés más résztvevõjét kár, baleset bekövetkezésének vagy személy- és vagyonbiztonság sérelmének a lehetõségébe sodorja, azaz hirtelen fékezésre vagy irányváltoztatásra kényszeríti."

Ezt miért nem ismerik a rendőrök?Miért minden esetben hoznak sztereotip határozatot, ha valaki belecsúszik másba a másik hibája miatt.
Ergo: vonóhorgot fel, és máris lehet bosszút állni bárkin , csak be kell fékezni előtte???még fizet is a balek.

dominuss # 2005.02.14. 18:33

Érdemes kifogással élnem? érdekli a valós történeti tény a kifogást elbírűló személyt, vagy simán helybenhagyják a béna rendőri határozatot és fizethetek szabálysértési bírságot(plussz bonus ugrik)?!

Bubó # 2005.02.14. 21:05

Csak egy rövid, szerény vélemény a ráfutásos balesetről: a veszélyeztetést nem az követi el, aki elől megy és hirtelen fékez, hanem az, aki a követési távolságot nem az útviszonyoknak megfelelően választja meg.
És egy kérdés: az elől haladó hogyan tudott a "síkos" úton hirtelen "állóra" fékezni, a követő autó meg nem? Nem ugyanazon az úton mentek?

dominuss # 2005.02.15. 06:38

Bubó: olvasd el figyelmesen a többi szabályt is!Mivel ő akkor fékezett, amikor előtte már nem volt senki, ezért nem volt kibe belefusson.Nem csak az általános gyakorlat létezik szerintem.

Bubó # 2005.02.15. 09:44

Kedves dominuss!
Az a baj, hogy igen nehezen megfogható illetve nem bizonyítható az elől haladó szabályszegése.
Ugyanis miféle szabályt szeg meg az, aki az úton hirtelen fékez, kit sodor veszélybe?
Nyilvánvaló, hogy egyedül és kizárólag azt, aki mögötte úgy közlekedik, hogy nem tud időben megállni. Ezért vonatkozik rá az a szabály, hogy idézem: „(3) A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.
A követő járműre viszont ugyancsak fontos szabály vonatkozik, amely - véleményem szerint - elsődleges, először mindig azt kell viszgálni, hogy ő betartotta-e a rá vonatkozó szabályt, és csak utánna merülhet fel, hogy az elől haladó magatartása közrehatott-e a baleset bekövetkeztében. Ez a szabály, amit viszont te nem tartottál be, idézem: „27. § (1) Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni.
A lényeg az itt, ami a törvényben egyértelmű, hogy akkor is meg kell tudnod állni, ha az elől haladó hirtelen fékez!
Természetesen az elől haladó is szabálytalankodhatott, de az nem menti fel a felelősség alól a mögötte haladót. Ha sikerülne is bebizonyítani, hogy különösebb ok nélkül állt meg (ezt hogyan bizonyítanád az ő ellenkező állítása ellenére?), legfeljebb rajtad kívül őt is felelősségre vonhatnák, de a te szabályszegésed ettől nem szűnne meg.
Hasonló esetekben ajánlottam a szabálysértési bírság méltányolható okból történő csökkentésének a kérelmezését, ez gyakran sikerrel járt. Neked is ezt javaslom.
Üdv.

Bubó # 2005.02.15. 10:12

Még egy adalék:
Közúti veszélyeztetés
186. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.

Valamint:
A közlekedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezések
3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles

  1. úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyez-tesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

Az honnam származik kedves domissus, amit alább tőled idézek?
más közlekedését ne nehezítse, kényelmetlenséget senkinek ne okozzon

Ilyen szabállyal még nem találkoztam, pedig még az 1976. jan. 1-én életbelépett „új kresz” előtt hatályban volt 2/1962. BM-KPM együttes rendeletből is vizsgáztam.
Üdv.

dominuss # 2005.02.15. 12:33

Bubó:
"Közlekedési alapismeretek" tankönyvből.
Mire hivatkozzak a bírság méltányolható csökkentésénél? a bizonyítás hiányára?
A gond az, hogy miért nekem kell bizonyítanom? Hiszen éppen engem vádolnak a szabálysértés elkövetésével....miért nem bizonyítják ők az igazukat?aki vádol, az bizonyít, nem?
Nekem tanum is van rá.
Amugy mint írtam, kifejezetten rossz gyakorlatnak tűnik, hogy egyetlen szabályt kiragadva hozzák meg a határozatot. Mérlegelni kell és nem csak automatikusan dolgozni. Miért nem hallgatták meg a tanut pl?
Ismét felvetem: akárki elé bevágok és ráfékezek, hogy kiszúrjak vele. Aki vezetett már forgalomban tudja, hogy nagy szerencse kell elkerülni az ütközést.Kissé nonszensz ez!
Más rutintalansága miatt én fizessek?
Minimum kármegosztást kellene alkalmazni.....
nagyon kényelmes lehet így dolgozni?!