KET-az új eljárási törvény


ObudaFan # 2006.01.14. 12:24

A jegyzőktől én is tartok, de szerintem a hatásterület fogalmát a bírói gyakorlat elég jól körül tudja majd írni. Persze, közigazgatási jogban kevéssé megszokottak az ilyen általánosabb megfogalmazások, és tény, hogy amíg a bírói gyakorlat ki nem alakul, addig lehet zavar, de azért a fogalom egyes eljárásokban eddig is létezett, csak az eljárási kódexben újdonság. Egyébként szerintem a hatásterület az, ahol a beruházás hatásai a mindennapi életben általában figyelmen kívül hagyott változásoknál lényegesen jelentősebb változást mutatnak. Persze tudom, hogy ezzel sem jutottunk sokkal közelebb. :)
Jogi helyzetről én inkább a személy státusára asszociálnék, akár családjogi, akár közjogi szempontból (pl. bevándorlási jogban, gondnokrendelésnél).

advo-cat # 2006.01.11. 23:16

Üdvözlet!

Nekem is lenne pár kérdésem a Ket.-tel kapcsolatban, amelyre nemigen találom a választ, ha valaki tudna segíteni, megköszönném!
15.§ Ügyfél-fogalom kiterjesztése: mi az, hogy jogi helyzet?Az odáig rendben, hogy valakinek van joga, jogos érdeke, de a jogi helyzet gyakorlatilag ugyanezt is jelentheti. Kilényi prof. szerint itt arra szerettek volna utalni, hogy az ügyfélnek kötelezettsége is lehet (miért nem írták bele így...?)
Aztán ott van a hatásterület fogalma, gyakorlatilag szoros összefüggésben a 95. évi Környezet védelméröl szóló tv.-el összefüggésben. Ennek a határait ki, hol és meddig húzhatja meg, mert még a 20/2001 Korm r. is olyan gumiszabályt említ a 2. számú mellékletében, hogy a jogbiztonság csak úgy recseg-ropog töle.("A vizsgálandó területnek olyan kiterjedésünek kell lennie, amelyen kívül már nem tételezhetö fel környezeti állapotváltozás") Innetöl ügyfél lehet mondjuk egy városközponti beruházás kapcsán az is, aki a város szélén lakik, de mivel a hatásterületen él, hivatkozhat arra, hogy éjjel kettövel több kamion halad el a háza elött és az zajártalom? Ha kifog az ember egy idióta jegyzöt, képes ügyfélnek tekinteni? Menekülni fognak az országból a befektetök...
Más.
A Pp. ügyfél - fogalma összhangban van-e a Ket.-ével? Felülvizsgálat során egyfolytában hivatkoznak rá...
Más.
Önkormányzat alkothat-e rendeletet, amellyel szükíti ezt a kiterjesztett ügyfél-fogalmat?
És végül:
Mi az hogy az ügy "érint" valakit?(Tudom, Áe-ben is így volt...) Az eljáró szerv hogyan kezeli pl. egy nagyberuházásnál, hogy a világ általában fejlödik és nem indok az, hogy a 30-as években a tervezett beruházás helyén Joli néni emlékei szerint még egy gémeskút állt?

Elnézést, ha bö lére eresztettem, remélem tudnak/tudtok segíteni.

Köszönöm, elöre is!

toll # 2005.12.09. 10:31

Ket 94.§ (1)-hez: a MKI (Kilényi-féle) tankönyvből számomra az derül ki, hogy ha nem kötelező az eljárás megindítása, és az észlelt szabálytalanság csekély, akkor sima levélben kell figyelmeztetni az ügyfelet arra, hogy megsértette az előírásokat, de abban meg kell jelölni hgy mit sértett, felszólítani hogy szüntesse meg a jogsértő helyzetet és határidőt tűzni. Arra is figyelmeztetni kell, milyen következménnyel járhat ha nem teljesít. Aztán ha ez a felszólítás nem járt eredménnyel, a hatóság hivatalból megindítja az eljárást. Tehát a levelet úgy írom, hogy még nincs is eljárás folyamatban. Ez valóban elég abszurd - el is járok (hiszen ellenőriztem, ez is eljárás), meg nem is. De ez van. Nem kell végzés szerintem.

Szidike # 2005.12.01. 15:08

Bocsi, az eljárási bírság alkalmazható a kötelező határozatokban foglalt kötelezettség önkéntes teljesítésének vétkes elmulasztása esetén is. Ket. 140.§(1)d)

Szidike # 2005.12.01. 08:17

A panasz-panasz és a Ket-panasz elhatárolása számunkra is problémát jelent.
Már csak azért is, mert a Ket. 29.§(1) bekezdése "külön jogszabályban meghatározott" panaszra utal, ami a mi ágazati jogszabályaink között expressis verbis nincs.
Az esetek többségében azonban a "panaszkodó" bejelentés alapján hivatalból indítnuk eljárást, vagy ha nin cs hatáskörünk, áttesszük az ügyet. A határeseteknél pedig megkérdezzük a panaszost, kíván-e ügyfélként részt venni az eljárásban, ha igen akkor illetékköteles az eljárás megindítása, ha nem akkor, még mindig két választás van, vagy a panasztv szerint járunk el, vagy a Ket. alapján hivatalból.

Az idézés alaki követelményeivel kapcsolatos okfejtések is rendkívül szellemesek voltak.

Nekem is egy formai kérdésem lenne: a Ket. 94.§(1) bekezdésének három pontja taxatíve felsorolja a hatósági ellenőrzés alapján teendő, illetve tehető intézkedéseket normasértő ügyféllel szemben.
Véleményetek szerint az a) pont alkalmazása ("felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére") milyen ,formában történik, végzés? Már csak azért is kérdés ez számomra, mert 87. § értelmében a törvény rendelkezéseit a hatósági ellenőrzésre az erről szóló fejezetben foglalt eltérésekkel kell alklamazni, továbbá a 94.§(1) b) pontja külön intézkedésként a tartalmazza az eljárás hivatlabóli megindítását. Most vagy én bonyolítottam túl ezt a kérdést, vagy az említett rendelkezés valóban azt eredményezné, hogy közigazgatási hatósági eljárás megindítása nélkül, levélben felhívhatjuk az ügyfél figyelmét a jogszabályok betartására?

Érdekes még szerintem az eljárási bírság kérdése is. A 61.§ (1) értelmében a Ket-ben meghatározott esetekben a kötelezettség vétkes megszegése esetén van helye a kiszabásának. Vajon az ún. kötelező hatásozatban elrendelet kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradása esetén alkalmazható? Nem találtam olyan rendelkezést, ami ezt egyértelműen alátámasztaná, szerintem nem alkalmazható a régebbi ún. "végrehajtási bírság" jogutódjaként is egyben ez a jogintézmény. Szerintetek?

szamóka # 2005.11.14. 09:55

Akkor még egy kis "panaszkodás"...
Tehát bejön egy kézzel írt levél, kockás papíron, akkor először is megvizsgáljuk. Ha kell, kimegyünk megnézni, tényleg sok-e a galamb például az adott ház padlásán vagy tényleg zajos-e a szomszéd. Ezután, ha hivatalból eljárás indítható, megindítjuk azt az eljárást, a Ket szerint. Ha azonban arra jutunk, hogy olyan ügyről van szó, amely kérelemre indulhat és illetékköteles(ha van ilyen), akkor értesítjük a panaszost, hogy ez a helyzet és fizetnie kell, ha el akarja éerni célját. Tehát a panasz kvázi megelőzi a közigazgatási eljárást, illetve indukálhatja azt.
Kedves magus! Most épp csak egészen egyszerű és hétköznapi, unalmas :) panaszaim vannak, de amint lesz valami érdekesebb, megírom.

ObudaFan # 2005.11.11. 19:23

Polgári eljárásban idéző végzés van, csak nem lehet megfellebbezni. Úgy látszik, a Ket. alkotói a dolog felét átvették, aztán majd csodálkoznak, hogy semmi értelme a dolognak. Mindenesetre abból, hogy van időpontot kijelölő végzés , még nem következik, hogy az idézésnek végzésnek kell lennie, bár nehéz olyan végzést találni egyébként, ami csak időpontot jelöl ki. Ilyen lehet pl. egy olyan kiegészítő végzés, ami alapjául szolgáló végzésben már egy magatartást előírtak, de kimaradt a határidő meghatározása.

Zoli bácsi # 2005.11.11. 16:46

Megmondaná nekem valaki hogyan kell ábrázolni a törvény hallgatási konstrukcióját és az mit is jelent?
köszönöm

toll # 2005.11.11. 11:55

Üdv!
"végzés-e az idézés" c. kérdésemet feltettem Közig.Hivatalomnak, eme választ kaptam:
"A Ket. értelmében a hatóságnak akkor kell idézést kibocsátani, ha valakinek a személyes meghallgatása (pl. tanúkénti meghallgatása) szükséges. A hatóság az idézésben egyebek mellett határidőt vagy határnapot határoz meg, amikor az idézett köteles megjelenni. Ha a hatóság valakit személyesen meghallgat a hatósági eljárás során, akkor kétséget kizáróan a hatóság eljárási cselekményt végez, és ebben az esetben a Ket. 72. § (5) bekezdése értelmében az eljárási cselekmény időpontjáról végzésben kell dönteni. Az eljárási cselekmény időpontja pedig lehet konkrét naptári nap vagy napok (időintervallum), vagy lehet konkrét naptári nap konkrét óra és perc megjelölésével (pl. 2005.11.07. 10 óra 30 perc). Ugyanis a Ket. nem határozza meg, hogy eljárási cselekmény időpontja alatt csak olyan időpont kitűzést ért, ahol naptári nap konkrét óra és perc megjelölésével szerepel. "
Vagyis a "minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár" logikáján szerintük, mivel

  1. vannak olyan végzések, amelyek eljárási cselekmény időpontjáról szólnak,
  2. és az idézés eljárási cselekmény időpontjáról szól (és a magyar nyelv szabályai szerint neki az "időpont" nem óra-percet jelent, hanem akár egyhetes idő-intervallumot is, nekem sajnos nem ezt jelenti)

következésképpen ami idézés, az csak végzés lehet.
Most ez micsoda bogár?
Az idéző végzésbe írjam be, hogy mivel tanú, vagyis az eljárás egyéb résztvevője, a Ket. 98.§ (4) bek. alapján idézésem ellen 15 napon belül fellebbezhet? Ugyanakkor 53. § (2) bek,. szerint köteles megjelenni és vallomást tenni. Akkor mit felebbez meg? Az időpontot?
További hab a tortán: fellebb. határidő 15 nap, meg kell várnom a "végrehajtással", vagyis a meghallgatással, míg a végzésem jogerős lesz vagy mi? (Igaz, a kiváló Ket csak a határozattal kapcsolatban írja azt a 101. § (1)bek.-ben, hogy a végrehajtásra halasztó hatálya van.)
Jó, tegyük fel, hogy kézbesítési időt is beleszámítva csak 20 nappal későbbre idézem, aztán a 30 napos ü.i. határidőmbe emiatt már csak sikítva férek bele.
Azért szeretnék már látni egy ilyen fellebbezést, hogy hogyan bírálja el T. Közig.Hivatal.

magus # 2005.11.11. 10:22

Eszebe jutott valami. A képviselő-testület normatív határozatát csak a közig. hiv. támadhatja meg. Az panasz, ha ezt vki bejelenti. És ha egy önk-i rendelet őt hátrányosan érinti, jelezheti a közignek-szintén panasz, hogy valami nincs rendben. (az AB-hez is fordulhat, de minek ha megteszi ezt más helyette).

magus # 2005.11.11. 10:17

Ha bejön egy levél, és kiderül az ügy jellegéből, hogy bírósági vagy állielj. hatálya alá tartozik, át kell tenni vagy értesíteni az ügyfelet hova nyújthatja be. Ez illetékmentes.
De ha a panasza alapján megindul egy állielj. az már illetékköteles. (a szomszéd mindig átrugja a labdát a kertembe - ebből birtokper lesz; ha leírja, hogy a hivatalban megint ferde szemmel néztek rá-abból nem lesz ügy, értesíteni kell, hogy nincs hatáskör, vagy a vezetőhöz fogdulhat fegyelmi eljárást kezdeményezhet; de ha azt írja, hogy leanyázták, mutogattak a középső ujjal, orrbavágták stb.-ügyészségnek megküldeni, bűncselekmény látszik "kirajzolódni" (de semmiképen nem kell minősíteni, az az ügyészek dolga), vagy ha enyhébb - és van szabs. alkzata - a Jegyzőnek megküldeni.
Stb. A konkrét ügyben látszania kell milyen ügy lesz.
Van valami konkrét érdekességed? Elő vele!
Üdv

szamóka # 2005.11.11. 09:48

Sok gondot okoz annak eldöntése, a beérkezett beadványokat vajon a „panasztörvény” vagy a Ket. alapján bíráljuk el.
A félreértést az okozza, hogy a 2004. évi XXIX.tv. 141.§ (1) bekezdése (közkeletű nevén ez az új „panasztörvény”) szerint a panaszokat és közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kell elintézni. A Ket. 29.§ (1) alapján viszont a hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (ezek a kérelemre indult eljárások) vagy hivatalból indul.
A közérdekű bejelentések és panaszok nem közigazgatási hatósági ügyek.
De mi a panasz? A 141.§ (2) szerint olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más- így különösen bírósági, államigazgatási- eljárás hatálya alá. A közérdekű bejelentés pedig a 141.§ (3) szerint olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetve megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.
Kezdjük az egyszerűbbel, a közérdekű bejelentéssel: ez csak akkor minősül kérelemnek, ha az ügyféltől származik. Ügyfél pedig a Ket.15.§ szerint az, akinek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti stb. Az ügyben nem érintettől származó bejelentés alapján csak akkor kerülhet sor az eljárás megindítására, ha az eljárás hivatalból is megindítható.
Tehát ha közérdekű bejelentés nem ügyféltől érkezik, akkor azt biztos, hogy a panasztörvény szerint kell elbírálni, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, hiszen ilyenkor meg kell indítani a Ket szerinti eljárást. Nyitva marad azonban a kérdés, ki minősülhet ügyfélnek a törvény szélesen értelmezhető megfogalmazása szerint?
A panasz esetén még nehezebb a dolog: hogyan lehet elhatárolni az egyéni jog és érdeksérelmet, amely alapján panasztörvény szerinti eljárás indul, és a közigazgatási hatósági ügyet, amelyben a kérelmező ügyfélként szerepel, tehát az ügy jogát, jogos érdekét érinti?
Lehet, hogy csak én bonyolítom túl ezt az ügyet, de nekm már kész gordiuszi csomó lett belőle. Tudna valaki segíteni?

ObudaFan # 2005.11.08. 17:25

Hiánypótlásról szóló végzés sem fellebbezhető - és ez nemcsak a közig. jogban van így.

the supervisor # 2005.11.07. 11:35

Pl. ha hatósági eljárás (pl2:munkaügyi ellenőrzés) során egynehány munkaügyi iratot végzéssel lefoglal az eljáró felügyelő. Erről kap az ügyfél egy végzést. Konkrétan ezt nem lehet megfellebbezni, csak majd a munkaügyi bírságot kiszabó határozatot

gdolozs # 2005.11.07. 10:58

Most készülök a közti szakvizsgára. Mondjatok olyan végzést, ami nem fellebbezhető (szakhatóság állásfoglalását kivéve). Laikus vagyok, a Ket-ből nem tudok kihámozni, a Bende-Szabó féle anyag sem említ ilyet Kösz

Legislator # 2005.11.06. 16:48

Miért kellene az idézésről végzés?


Sunshine after the rain.

Legislator # 2005.11.06. 16:47

Magus, ez tellett a jogalkotóktól. De ez trend. (Lásd: az új Be. ezerszer nagyobb tragédia/-komédia/). Fltv. és társai. Azt is kicsavarták egy hozzáértő kodifikátor kezéből.


Sunshine after the rain.

ObudaFan # 2005.11.06. 10:50

Ettől függetlenül én magammal is vitatkozom - némileg - mert pl. egy polgári perben is végzéssel tűzik ki a tárgyalás határnapját, pedig azt sem lehet sehogy támadni. Ettől függetlenül sztem a Ket-ből sem következik, hogy itt végzést kellene hozni.

gittus # 2005.11.06. 09:26

Szerintem ObudaFan rátapintott a lényegre.
A KET szerint minden döntéssel szemben van helye ilyen vagy olyan jogorvoslatnak.
Mivel az idézés nem döntés, ezért szerintem nem kell végzést hozni.
Idézést kell készíteni. Akárhonnan nézem. (Szerintem.)

ObudaFan # 2005.11.05. 12:03

Kövezzetek meg, de szerintem egy olyan döntés esetén, amely ellen semmilyen jogorváslati lehetőség sincs, nincs jelentősége, hogy végzésbe foglalod-e. Várom a köztisztviselők (esetleg polgári bírók) elkeseredett támadásait, de sztem így van.

lewho # 2005.11.05. 11:41

Hi!

Szvsz az idézést nem kell végzés formában kibocsátani, illetve nem végzés formában kell kibocsátani.
az idézés külön "jogintézmény" a jogszabály megadja a kötelező tartalmi elemeket és kész. Ráadásul ha távbeszélő útján idézem akkor hogy tartom be a végzés formáját?:))

van még pár dolog, ami szintén eljárási cselekmény, de nem végzés pl.: a hiánypótlásra felszólítás, ami egy levél szvsz.

sőt olyan is van, amit a Ket nem nevesít h végzéssel kell róla döntetni mégis azzal kell: ez a meghatalmazott eljárásnak a visszautasítása.

toll # 2005.11.05. 10:28

Tisztelt Kollégák! Arra a kérdésre szeretnénk választ kapni, hogy a Ket szerinti idézést végzés formában kell-e kibocsátani. Közig. Hivatal álláspontja állítólag az, hogy igen. Én más véleményen vagyok.
Ha az idézés végzés, melyből mellőztem az indokolást a Ket 72. § (5) bek. alapján (mert csak eljárási cselekmény időpontját határoztam meg) mit kezdjek az olyan idézésekkel, amelyeknél nem konkrét időpontra idéztem, hanem határnapot adtam az ügyfélfogadáson való megjelenésre (több kommentár is utal ilyen lehetőségre, és ügyfélbarát megoldásként üdvözli!). Ellentmondást látok abban, hogy a 46. § határnapról és határidőről szól, míg a 72. időpontról.
Az általam ismert kommentárok: az UNIO-s nem említ végzést, a Kökényesi-féle (MAKI tankönyv) sem ír arról, hogy végzésben kellene idézni, és a végzések csoportosításánál sem sorolja fel (igaz, ez a táblázat nem teljeskörű), a Kilényi-féle kommentár leszögezi hogy az idézésre vonatkozó rendelkezésekben nem sok újdonság van - a végzés forma elég nagy újdonság, pedig.
Szeretném megismerni mások álláspontját is az ügyben.

gittus # 2005.10.25. 18:43

171. § (1) E törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.

  1. A végrehajtó szolgálatok e törvény rendelkezései szerinti létrehozásáig a végrehajtást - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az első fokon eljáró hatóság foganatosítja.

A fentiek alapján a KET hatályba lépését megelőzően indult ügyekben a korábbi - azaz a jelenlegi rendelkezéseket - lehet és kell is alkalmazni, nem a KET-et.
Ez akár azt is jelentheti, hogy még egy év múlva is lehetnek olyan ügyek amelyben az ügy megindulásakor hatályos rendelkezéseket szerint kell eljárni.
Ez egyébként építési ügyekben nagyon durva, ahol jelenleg is vannak olyan ügyek ahol más-más jogszabályi rendelkezést kell alkalmazni, a KET már csak hab a tortán.
Tehát a 2005.nov.1-előtt indult ügyekben nem kell KET.
Üdv
gittus

fodorjozsef # 2005.10.25. 11:12

Üdvözlök minden hozzáértőt!

Én az ÁNTSZ egyik városi intézeténél dolgozom.A Ket hatálybalépésével kapcsolatos egyik sarkalatos kérdésünk, hogy a 171. § értelmezve mi lesz a folyamatban lévő ügyekkel??? A nov. 1. megelőzően érkezett kérelmekkel, melyeknek ügyintézési határideje túlhalad nov. 1-én. A határozatokkal, bírságokkal, amelyek végrehajthatósága nov. 1. követő... stb.
Tisztelettel megköszönöm mindenkinek, aki érdemben a fórumra, vagy a laszloiq@freemail.hu-ra válaszol.

magus # 2005.10.17. 13:40

Áe-az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény
KET-a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.
Nem lehet gond, a közig perekre a Pp. XX. fejezete alkalmazandó-és a hatósági határozat felülvizsgálata során a bíróság határozata ítélet vagy végzés.
Szomorú, hogy egy még hatályba sem lépő jogszabály ennyire hibás legyen. Évekig fogunk még vitatkozni róla?!! Nem előtte kellene vitatkozni?!
A jogalkalmazók meg próbálnak dolgozni, az ügyfelek meg lehülyézik őket...
Az ügyvédek helyében ráálnék a kártérítési ügyekre a hatóság szervek ellen. Nov.1-től lenne munka rendesen.