Egy olyan kis faluban lakom, ahol még fellehetők a régi építészeti emlékek és a lakosok büszkék arra, hogy többé-kevésbé sikerül megóvni az értékeket. A közvetlen szomszédomban egy KFT. (félig külföldi tulajdonban lévő), a mai napig nem rendelkezik jogerős és végrehajtható fennmaradási engedéllyel, de felépített egy óriási a környezetébe több szakvélemény szerint nem illeszkedő 600nm nyaralót. Az én házamat ez az építmény októbertől-márciusig teljesen beányékolja, mert 8,8mmagas és 5méterre van tőlem (az udvarom igen szűk). Több mint egy éve küzdünk a különböző hatóságokkal és a korrupcióval (amit bizonyatani természetesen nem tudunk, de az egész ügymenetből kitűnik és mivel ez kis hely az emberek ismerik egymás). Szeretnénk visszabonttatni a törvényes méretekre,de egyszerűen kinevetnek minket.
Joggal kérdezhetik, hogy miért nem fellebeztük meg a legelején? Mert a szomszéd átjött és azt mondta olyan, hogy egyeztet velünk mielőtt beadja a terveket. Ez meg is történt, aláírtunk egy megállapodást amelyben rögzítettük a méreteket, de mint kiderült nem annak megfelelően adták be a terveket, sőt az egész házukat nem a terveknek megfelelően építették! Átvertek és félrevezettek minket, kihasználták a jóhiszeműségünket. Tényleg egész életünkben árnyékban kell élnünk ezért? Kérhetünk kártérítést..igen de a Napot mi hozza vissza?? Minket nem a pénz érdekel elsősorban, hanem az a kérdés, hogy ma Magyarországon megéri jogszerűtlenül, a törvények kijátszásával, és persze sok pénzzel építkezni és tényleg nem lehet ellene semmit tenni
A jegyzőt elfogultsága miatt már kizárattuk, folyik a birtokvédelmi per.
Közben áthelyeztettük (elfogultság miatt (korrupció?)) az ügyet.
A másik építéshatóság időközben fennmaradási engedélyt adott az ellennek, ezt megfellebbeztük. A Közép- dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (aki Balaton-Felvidéki Nemzeti Park helyett szakhatóságként működik 2005.jan 1-től) időközben visszavonta korábbi szakvéleményét, ami azt jelenti, hogy most már környezetébe illeszkedőnek (mi az illeszkedési szabályra hivatkozunk az Étv. alapján, mivel nincs helyi rendezési terv) találja az építményt, és hozzájárul- mint szakhatóság- a tervekhez. Ez érdekes, mert első szakvéleményükben hosszasan kifejtették miért nem illeszkedik a környezethez...az új "szakvélemény" kurta , mindössze arra hivatkoznak, az épület valójában alacsonyabb mint a terveken. A valóságban - mint az a helyszíni szemle alkalmával kiderült- ellenkezőleg az épület magasabb mint ahogy a terveken szereplel. A Kulturális Örökségvédelmi Minisztérium szakvéleménye szerint sem illeszkedi, de senkit sem érdekelmert ők nem szakhatóság itt, hacsak érvényesíteni nem tudjuk a "Granadai Egyezményt Az Ezrópai Építésueti Örökség Védelméről"
Aki ért az építésügyhez kérem válaszoljon arra a kérdésre miszerint:
a hatóságok (két elsőfok+közig.hiv) mindvégig egy 4,5 méteres építménymagasságot emlegettek mint határt falusias környezetben építhető házakra. Az OTÉK mintha nem lenne egyértelmű; szerepel benne 7,5méteres épületmagasság (14.§) és egy 7,5m épületmagasságot (10.§). Közig.hiv. állásfoglalása szerint épületmagasság=építménymagasság.?
Ezek szerint a valóságban ez 11-12m gerinmagasságú házakat jelente,de ilyen falu nincs. A gyakorlatban úgy tűnik mégis a 4,5m -t használják a hatóságok. Ezek szerint hogyan alkalmazzuk a jogszabályt?
Válaszokat előre is köszönöm, sokat segítene!
