határidő megtartása


alfateam # 2018.02.09. 16:33

az I. fok és a II. fok is ugyan-azon a napon döntött?!

nanemaaa # 2018.02.09. 08:22

Tina1970
Szerintem nincs, de ha lenne, akkor beperelnéd a bíróságot, mert nem tartott be egy határidőt? :D Nyilván nagy a leterheltségük. Általában egyébként 30 napon belül meg szokott lenni az írásba foglalás.

Tina1970 # 2018.02.08. 13:26

T.Cím! Szeretném megkérdezni, hogy a bíróság az ítélet meghozatala után mennyi idő múlva köteles írásos formában értesíteni a perben résztvevőket?
A lényeg: 2017.12.04-én I.fokon ítéletet született munkáltató illetmény-különbözet tárgyú perében. Amit megnyertünk. Arról értesítést megkaptuk. Majd fellebbezés történt. A másodfokú ítélet 2017.12-04-én megszületett, amiről a mai napig semmit nem kaptunk semmit. Se ítéletet, se értesítést, semmit.
A bíróságot nem kötelezi a törvény, hogy mennyi időn belül köteles értesíteni a perben résztvevő feleket?
Köszönöm válaszát!

nanemaaa # 2018.01.04. 07:57

A hatóságban nem volt kétség a felől, hogy teljesítettél-e vagy sem. A bíróságban sem. Ha az ügy lezárult, akkor a kérdés már nem kérdés, el kell engedni az ügyet.
A kétség léte nem abban keresendő, hogy mit akart a hatóság.

Lacifer # 2018.01.03. 22:05

Köszönök minden információt!
Sajnos az ügy már lezárult, így tudom a jogorvoslati eljárás eredményét is: a bíróság közigazgatási nemperes eljárásban azt állapította meg, amit lent idéztem is, ti. "a két dokumentumot egységben olvasva egyértelmű, hogy a szigorúbb határidőt kellett volna csak és kizárólag figyelembe venni" Pont. A bírósági végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Szóval az eredeti kérdésem a Ket. vonatkozó passzusával azért érdekes számomra, hogy mondhatom-e, hogy a bíróság ezt figyelmen kívül hagyva döntött hibásan, amikor NEM azt mondta, hogy az egyazon ügyben határidőt megállapító két dokumentum ellentmondása miatt automatikusan megilletett volna, hogy
  • kétség esetén -- teljesítettnek vegyék a határidőt?
nanemaaa # 2017.12.20. 08:23

Ezt szerintem így, ennyi információból nem lehet egyértelműen eldönteni. Szerintem lehet úgy is értelmezni, hogy a hatóság az érdemi döntésében új határidőt szabott. De tulajdonképpen talán mindegy is, ha most valami határidő, vagy határnap csúszása okán rád nézve hátrányos döntést hoztak, az ellen nyilván van jogorvoslatnak lehetősége, élni kell vele.

Lacifer # 2017.12.20. 03:47

Volt egy publikus felhívás, amiben adott napra vonatkozó beérkezési határidő volt megszabva,
majd egy hónappal később a kifejezetten nekem szóló konkrét elsőfokú határozatban már benyújtási határidőt adtak meg ugyanabban az ügyben ugyanarra a napra.

Ennek megfelelően történt a teljesítés, és azzal lett elutasítva, hogy a beérkezési határidőt nem teljesítette a beadvány... én azt gondolnám, hogy az ügyfél számára kedvezőbbet kellett volna figyelembe venni, ha már ők írták így, de váltig állítják, hogy a két dokumentumot (ti. a felhívást és a kifejezett határozatot) egységben olvasva egyértelmű, hogy a szigorúbb, beérkezési határidőt kell figyelembe venni
  • miért?
nanemaaa # 2017.12.15. 08:33

Melyik alapján teljesítettél? Az a döntés érvényes a teljesítésre, amely alapján teendőd volt. Ha két teljesen azonos és egyidejű döntést kaptál eltérő tartalommal, akkor az alapelv, az ügyfél számára kedvezőbbet kell figyelembe venni. De valószínűleg itt nem erről van szó.

Lacifer # 2017.12.12. 21:13

és ha például két dokumentum is rendelkezett a határidőről, de azok nem konzisztensek?
ugyanarra a napra egyszer beérkezési, egyszer pedig benyújtási (=postára adási) határidőt tűztek ki ugyanabban az ügyben?

nanemaaa # 2017.12.11. 14:06

Pl. elmosódott a postabélyegzőn, vagy a tértivevényen a dátum.

Lacifer # 2017.12.07. 19:31

Kedves Fórumozók!

A Ket. 65.§ (7) így fogalmaz:
A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

Milyen kétségre vonatkozik ez a kitétel,
illetve ha a döntéshozó a határidő meg nem tartása miatt elutasít egy beadványt,
hogyan lehet mégis ennek a szabályhelynek érvényt szerezni?

Köszönettel,
L.