Szilvi0209
2015.03.29. 22:23
Sziasztok! Tudnátok nekem esetleg segíteni e jogeset megoldásában?! Előre is köszönöm szépen!
- Az idei ősz a hűvös Baltikumban is forrósodni kezdett: Litvánia és Lengyelország hírszerzése arról szerzett tudomást, hogy Oroszország 2014 szeptemberében a kalinyingrádi exklávé területén taktikai nukleáris fegyvereket telepített. 2014. október 3-án pedig mindkét ország szeizmográfiai kutatóintézetei olyan jeleket rögzítettek, amelyek minden valószínűség szerint a Kara-tenger mélyén végrehajtott atomfegyver-kísérletek robbantásaiból származhattak. Mindezek után a litván és a lengyel külügyminiszterek közös levélben fordultak az ENSZ Főtitkárához, azt kérve, hogy egyrészt álljon fel vizsgálóbizottság a kalinyingrádi nukleáris fegyverek telepítésének kivizsgálására, másrészt nemzetközi tényfeltáró bizottság létesüljön az állítólagos víz alatti kísérleti atomrobbantások megállapítása érdekében, amit az érintett ország felelősségre vonása kell, hogy kövessen. Oroszország reakciójában alaptalan vádaskodásoknak nevezte a közös lengyel-litván levélben megfogalmazottakat, s a belügyeibe való súlyos beavatkozásnak tekintette két nyugati szomszédjának fellépését.
- Az eseményeket feszült figyelemmel követő Egyesült Államok 2014. október 15-én az ENSZ New York-i székhelyén egyeztetésre hívta a két NATO-szövetségese ENSZ mellé akkreditált állandó képviselőjét abból a célból, hogy tájékozódjon a kalinyingrádi helyzetről, valamint hogy részletes információkat kapjon, illetve megismerhesse a rendelkezésre álló bizonyítékokat az állítólagos orosz kísérleti atomrobbantással kapcsolatban. A megbeszélés másnapján az Egyesült Államok kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését, az orosz katonai tevékenységek megvitatása céljából. Az ENSZ BT ülésén érdemi előrelépést nem sikerült elérni, ugyanakkor annak berekesztését követően az orosz ENSZ-misszióra visszatérő nagykövetet az amerikai State Department levele várta. Ebben arról értesítették, hogy ENSZ mellett működő orosz állandó képviselet első beosztottját az amerikai hatóságok kémkedés miatt persona non grata-nak nyilvánították és kiutasították az Egyesült Államokból, amelynek elhagyására a diplomata 30 napot kapott. Az amerikai kémelhárítás ugyanis bizonyítékokat szerzett arról, hogy az október 15-i amerikai-litván-lengyel megbeszélésről a magas rangú orosz ENSZ-diplomata a korábban kiosztott névjegykártyáiba rejtett jeladó chipeket aktiválva egy közeli parkban ülve lehallgatta a hármak titkos megbeszéléseit. Oroszország bőszen tagadott mindent, és elfogadhatatlannak nevezte az amerikai döntést, arra hivatkozással, hogy az érintett diplomata nem is az Egyesült Államokhoz mint fogadó országhoz küldött bilaterális képviselet diplomáciai képviselője, hanem a világszervezethez akkreditált orosz állandó képviselet munkatársa, következésképpen az USA lépése minden jogalapot nélkülöz.
- Oroszország ezen túl a legjobb védekezés a támadás taktikáját választva október 24-én, az ENSZ-napon több MIG-31-es vadászgéppel végzett hadgyakorlatot Litvánia és Lengyelország légteréhez közel, de még a nemzetközi légtérben, jóllehet a lengyel légvédelmi azonosítási körzetbe (ADIZ) berepülve nem adták meg a koordinátáikat, majd rövid időn belül elhagyták azt. Ez csak olaj volt a tűzre a Kalinyingráddal határos két európai uniós országnak. Miután kérésükre Oroszország nem adott tájékoztatását a MIG-31-esek repülési naplójáról, Litvánia és Lengyelország konkrét lépésekre szánták el magukat, s felfüggesztették az Oroszországgal kötött – az EU kishatárforgalmi rendeletének (1931/2006/EK) végrehajtását szolgáló – kishatárforgalmi megállapodásaik alkalmazását (ami így Kalinyingrád egész lakosságát hátrányosan érinti), továbbá vagyoni korlátozó intézkedéseket vezettek be orosz pénzintézetek országaikban működő leányvállalataira nézve, valamint törvénymódosítással korlátozták az orosz mint kisebbségi nyelv használatát.
4. A komplex helyzet megoldása és a konfliktus további eszkalációjának megakadályozása érdekében a minden érintett felet tömörítő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közvetítést ajánlott fel a felek között, amit a vitában álló országok elfogadtak. A közvetítői tárgyalások megkezdéséhez az EBESZ Titkárság az alábbi nemzetközi jogi kérdések megválaszolását tartja szükségesnek:
Kérdések:
- Jogilag rá lehet-e Oroszországra kényszeríteni, hogy a taktikai atomfegyverek telepítése tárgyában vizsgálóbizottság tevékenykedhessen Kalinyingrádban? Hasonlóképpen, köteles-e Oroszország tényfeltáró bizottságot fogadni az állítólagos kara-tengeri víz alatti kísérleti atomrobbantások megállapítása céljából?
- Jogában állt-e az Egyesült Államoknak kiutasítani Oroszország ENSZ mellé delegált diplomatáját?
- A nemzetközi joggal összhangban hajtották-e végre az orosz vadászgépek a hadgyakorlatot?
- Megengedettek voltak-e a nemzetközi jog alapján a Lengyelország és Litvánia által Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók (azokat egyenként is vizsgálva)?
