Fórum segítségkérés régebbi elöl     új hozzászólás


Válás, vagyonmegosztás

ObudaFan # e-mail 2014.01.07. 10:12

xxxxxxxx

A párom nevén van minden, akkor ha Ő nem kéri a keresetlevélben márc 15 után nekem kell perben vagy szerződéssel kérnem?

Megegyezéses válás akkor lesz, ha közösen kéritek a bíróságot - bármikor a per folyamán -hogy az egyezségeteket hagyja jóvá.

Ha valamelyik fél nem hajlandó egyezséget kötni, és így aztán nem is kéri a közös megegyezéses bontást, akkor nem lesz megegyezéses bontás.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

ObudaFan # e-mail 2014.01.07. 10:10

Naivka

Ha a bankot a megállapodásba nem vonjátok be, ez őt nem fogja kötni. Tehát ha a párod vállal valamit, és később azt nem teljesíti, a ti bíróság előtt kötött megegyezésetek ellenére is a bank simán végrehajthat tőled, kivéve, ha már most hozzájárul a megállapodásotokhoz. (Hozzájárulni meg nyilván valamilyen pótfedezet mellett fog.)
A bontóper illetéke 30.000 Ft. De ez pont az az eset, amikor nem ártana ügyvéddel megfogalmaztatni azt a megállapodást, mielőtt nagyobb kárt okoztok magatoknak.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

ObudaFan # e-mail 2014.01.07. 10:01

Papi07

A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult. A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik. A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlő esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.

Ez az az összeg, amit az önként távozó házastárs nem kérhet. De 50-50% tulajdon esetén azért nincs jelentősége, mert a vagyonmegosztás során egyébként ha ezt érvényesítetted, akkor már csak a lakott érték felét kérheted.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

ObudaFan # e-mail 2014.01.07. 09:56

kkkkkkkk

Igazságtalan is lenne.
Ha tehát összesen fizettetek a lakás megvételekor 6.8 M Ft-ért, amiből 6.6 M Ft volt a felvett hitel, a fennmaradó részt pedig közös vagyonól fizettétek, majd a hitel visszafizetése úgy történt, hogy összesen visszafizettetek 9.4 M-t, amiből 6.4M visszafizetése a férj különvagyonából, 3M visszafizetése közös vagyonból történt, akkor - ahogy már mondtam - a következőképpen kell elszámolni:

  • a lakás jelenlegi értékének a felét kell a másik felé megtérítenie annak, aki a másiknak a hányadát magához váltja,
  • függetlenül attól, hogy ki váltja a másikét magáéhoz, te tartozol a férjednek a 6.4 M felével, vagyis 3.2 M Ft-tal (és esetleg kamatokkal, bár ebben nem egységes a gyakorlat),
  • ha tehát ő váltja magához a te részedet, akkor a lakás jelenlegi értéke felének a 3.2 M Ft-tal csökkentett részét fizeti meg neked,
  • ha te váltod meg az ő részét, akkor a lakás jelenlegi értéke felének a 3.2 M Ft-tal növelt értékét fizeted meg neki.

Persze, a pontos elszámoláshoz minden egyéb vagyontárgyat és igényt is figyelembe kell venni.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

xxxxxxxx # e-mail 2014.01.07. 08:08

Ha március 15 után történik a válás akkor ezek a törvények érvényesek?
A feltett kérdéseim megállják a helyüket?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.01.07. 07:18

ha anyagilag meg tudunk egyezni, mindezeket hogyan kell írásba foglalni ahhoz, hogy a bíróság ne támasszon akadályt a válás elé?
A bíróságot nem is érdekli az egyezség tartalma: elég nyilatkozni, hogy megosztoztatok. (Amiben érdekli a tartalom, az a gyerekek elhelyezése, tartása, kapcsolattartás, az utolsó közös lakóhelyül szolgáló lakás használata.)

Ha valamelyikünk elköltözne, az követelhet-e bármit is a másik féltől azon az alapon, hogy a másik maradt a lakásban
Ha önként távozott, akkor nem.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.01.07. 07:11

elegendő-e a bíróságnak egy mindkettőnk által jóváhagyott megállapodás, melyben leírjuk, hogy melyik hitelből ki mekkora részt vállal,
A bíróságnak elég - a bankokat nem fogja érdekelni. ÉS ami rosszabb: kötni sem.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.01.07. 07:10

Azért ezt folyamatban lévő ügyekre, a hatálybalépés előtt kötött ügyletekre aligha kell majd alkalmazni.

www.kbs-ugyved.hu

kkkkkkkk # e-mail 2014.01.07. 00:00

Kedves Imma, Obuda Fan!
Most olvasom, hogy egy kis félreértés van köztetek a kérdésem miatt. Sajnálom.
A lakás különben 3+6,4+ 0,2=9,6m Ft-ba került (3=közös hitel, 6,4= férj különvagyona, 0,2=közös önrész, lakást 6,8ért vettük, hitel 6.6m volt)
Nem teljesen értem miről van szó (én csak egy laikus vagyok). Csak szerettem volna egy véleményt, mivel egy ügyvéd azt mondta, hogy a lakás teljes egészében a férjemé, a közösen befizetett 3m Ft az közös veszteség. A lakás értéke annyi most amennyit a férjem különvagyonából befizetett. ezt egy kicsit igazságtalannak éreztem.

xxxxxxxx # e-mail 2014.01.06. 23:27

Rosszhiszemű: aki a látszattól eltérő valós tényekről tud, vagy kellő gondosság tanúsítása mellett tudhatna róla.
4:50. § [A házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés joghatásai]

Ha a házastárs a másik házastársnak a közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.

1, Rosszhiszeműségre hivatkozhatnék, hogy a párom nem volt elég gondos a pénzünk befektetésekor? Mivel nem tájékozódott eléggé az adott cég elleni végrehajtásokat láthatta volna. Ami már 2 éve is volt. A magas kamat feltételezi a kockáztatás tényét. Elmondása alapján tudta hogy kockáztat, kevéssel kezdte így duplázott folyamatosan.

4:52. § [A szerződést kötő házastárs felelőssége házastársával szemben]

Aki a házastársát is terhelő szerződést annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles házastársának az ebből eredő kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni, azzal, hogy a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érdekének és feltehető akaratának, különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg

2,Március 15 után kérhetem a párom felelősségre vonását a felsősségre hívatkozva , hogy térítse meg az okozott kárt a befektetett pénz felét?

3,Minden befektetés a nevére szól, van olyan amin nem a valós lakcíme van. Ezzel lehetne érvelni ellene?

Naivka #   2014.01.06. 23:03

Üdvözletem a Tisztelt Fórumtagoknak.

Válással kapcsolatban szeretnék segítséget, tanácsot kérni.
Jelenleg feleségemmel közös lakásban élünk, de a kapcsolatunk már több éve megromlott. Sajnos egyre nehezebb az "együttélés", emiatt jutottunk odáig, hogy a váláson gondolkodunk. Ami viszont gond, és nem tudom mi lehet a megoldás: a lakás hitelre lett annak idején vásárolva, kettőnk nevére, 50-50% tulajdonjoggal. A "sikeres" hitelszerződésünk eredménye, hogy jelenleg nagyobb a tartozás, mint a lakás piaci értéke, vagyis így eladni lehetetlenség. Ezen kívül van még pár kisebb személyi hitelünk is.
Tehát valójában nem vagyonmegosztásunk lenne, hanem adósságmegosztásunk. A gond az, hogy egyedül egyikünk se tudná a lakáshitelt fizetni és a lakást is fenntartani. Az, hogy valójában maradunk egy lakásban, vagy valamelyikünk elköltözik, másodlagos kérdés.
A fő kérdéseim: ha anyagilag meg tudunk egyezni, mindezeket hogyan kell írásba foglalni ahhoz, hogy a bíróság ne támasszon akadályt a válás elé?
Ha valamelyikünk elköltözne, az követelhet-e bármit is a másik féltől azon az alapon, hogy a másik maradt a lakásban, holott csak fele az övé?
A hiteltartozások "elosztása" miatt elegendő-e a bíróságnak egy mindkettőnk által jóváhagyott megállapodás, melyben leírjuk, hogy melyik hitelből ki mekkora részt vállal, vagy ezt a bíróság dönti el?
Illetve mindennek - mármint a válópernek - milyen költségei vannak?
Előre is köszönöm a válaszokat, további szép napot mindenkinek.

xxxxxxxx # e-mail 2014.01.06. 21:40

Nem elírás.

Papi07 # e-mail 2014.01.06. 20:43

xxxxxxxx

Az új polgári törvénykönyv úgye nem jövő márciusban lép életbe. Remélem ez csak elírás volt.

Papi07 # e-mail 2014.01.06. 20:39

Óbuda Fan

Ne haragudj, de az első két mondatot nem tudom értelmezni. Légy szíves ezt valahogy írd le nekem egyszerűbben!. A többit értem, ha önként megyek el a közös házból akkor nem kérhetek a feleségemtől semmit a többlet használatért. Különben a ház 50-50%-ban van megosztva.

xxxxxxxx # e-mail 2014.01.06. 20:01

A jelenleginél egyszerűbb lesz a megegyezéses válás az új polgári törvénykönyv jövő márciusi életbelépése után. Innentől kezdve a civil kódex szerint ugyanis nem feltétel, hogy a felek megállapodjanak a házastársi közös vagyon megosztásáról. A vagyonközösség a jövőben külön perben vagy szerződéssel szüntethető meg. (Magyar Nemzet)

A párom nevén van minden, akkor ha Ő nem kéri a keresetlevélben márc 15 után nekem kell perben vagy szerződéssel kérnem?

ObudaFan # e-mail 2014.01.06. 20:00

Papi07

A lakáshasználati jog ellenértéke az nem fog járni, ami aztán vagy jelent hátrányt, vagy nem, attól függ. Ha 50-50% közös vagyonú ingatlan, akkor nem. Viszont többlethasználati díjat nem követelhetsz, így ha most albérletet fizetsz, az nem fog megtérülni részben sem.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

ObudaFan # e-mail 2014.01.06. 19:59

xxxxxxxx

Ha március 15. után indítod a pert, akkor ebben a kérdésben nem kell megállapodni.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese

xxxxxxxx # e-mail 2014.01.06. 19:22

Azt olvastam, hogy könnyebben lehet válni: Az új Ptk azonban a vagyoni kérdésekben való megállapodást már nem teszi a „közös megegyezéses” válás feltételévé.

1,Mit jelent ez?
2,Kimondják a válást vagyonmegosztás nélkül?
3,A felperesnek kérni-e kell?

Papi07 # e-mail 2014.01.06. 19:16

El szeretnék válni a feleségemtől, már egy éve hogy elköltöztem a közös házunkból. Már többszőr olvastam utalást arra nézve, hogy a vagyonmegosztás szempontjából hátrányokkal jár ez számomra, de konkrétan sehol nem szerepelt, hogy mik ezek a hátrányok. Megköszönném, ha valaki ismertetné velem ezeket.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.01.06. 19:11

Nem fogod elhinni: annak kell kérnie, aki válni akar.

www.kbs-ugyved.hu

xxxxxxxx # e-mail 2014.01.06. 19:05

1, Az új Ptk.-ban hogyan történik a válás ha nem kell megegyezni a vagyonmegosztásban?

2, Kinek kell kérnie?

ObudaFan # e-mail 2014.01.06. 14:22
pohicop # e-mail 2014.01.06. 03:24

Amit édesapám dolgozott az is közös vagyon az együttélés alatt?

pohicop # e-mail 2014.01.06. 03:23

Igen igen... így van elkülönül a kettő. Így gondoltam.

ObudaFan # e-mail 2014.01.05. 23:20

Ami a te munkád volt benne, az közös vagyon, nem különvagyon. Legalábbis amit az együttélés alatt dolgoztál a házon.

Ügyvéd - Bp.

obudafan@freemail.hu

http://members.chello.hu/tarczay

http://nonprofit.hu/…-megszerzese