Igen, abszurdum, hogy itt várok segítséget. Én való igaz, azonnal, rezzenéstelen arccal feljelentést tettem volna. De nekem nem fiam az illető. Én speciál sértőnek tartom, hogy felajánlották az osztalék felét, amivel magunk között legyen szólva, urasan el lehet élni évekig. Párom úgy van vele, hogy élni szeretne, plusz a háborúhoz 3 dolog kell: Pénz, Pénz és PÉNZ! Nekünk ez most jelenleg nincs. De ha lenne, új üzletbe is vághatnánk. De én nem bízom ezekben az emberekben és nincs az a garancia, hogy a megállapodás jövőre vagy utánna nem lesz felrúgva a részükről.
Felelőtlenség volt a meghatalmazás? Igen, ha számba vesszük, hogy gondolnunk kellett volna arra, hogy nem bízhatunk meg az egyetlen örökösünkben és bárki jobb lett volna az ügyeink viteléhez mint Ő? Kinek a fejében fordul meg, hogy nem a családtagok azok akikben megbízhatunk?
És önök szerint, hogy kellett volna eljárni, külföldön, egy fogdán,ahol olyan dolgokkal vádolnak, hogy az ember haja is égnek áll és ezeket is csak félig meddig értve, a tökéletesnek nem mondható tolmácsok miatt. Miután rájöttünk, hogy nem 72 órát tartanak ott, hanem már eltelt egy óra, ügyvédet fizetni kell, a gyereknek egy fillére se, hogy hozzájusson párom a pénzéhez, kellett a meghatalmazás. 22-es csapdája. Nem?