Beteg fiam rokkantosítása

És akkor a különböző fórumokon olyanokat olvasok, hogy a rokkantak olyanok, mint a békák, élősködők, vámpírok és a sírás kerülget, mert fiatalabb koromban nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen embertelen lesz a világ! Ez még az átkosnál is rosszabb.

Van egy ismerősöm, ő kb. 20 évesen súlyos autóbalesetet szenvedett, szanaszét tört a koponyája, úgy kellett mesterségesen kipótolni, sérült az agya, a beszéde, a járása, nem végezhet fizika munkát, nem emelhet 10 kilónál nehezebbet stb. Le is rokkantosították annak idején. Pár hónapja még 60 ezret kapott, aztán nemrég elvették a felét, így most 30 ezret kap, ami még a gyógyszereire se elég. Ha nem lenne anyja, aki eltartja és akinél lakhat, akkor már rég az utcán lenne.

MÁS: Kb. 2008-ban az akkor 60 éves férjemet szerettük volna lerokkantosítani, mert nem bírta már a napi 10-12 órás kemény fizikai munkát (fúrás, ásás tűző napon, esőben, -10 fokban stb.) a következő betegségek mellett:

Alzheimer kór
krónikus veseelégtelenség
szívmeszesedés
zöldhályog
alvási apnoe (minden este lélegeztetőgéppel alszik)

NEM SZÁZALÉKOLTÁK LE! A körzeti orvos pedig csak meresztette a szemét, mert szerinte is meg kellett volna kapnia.
Az már más kérdés, hogy utólag jól jártunk, mert 100 ezres nyugdíjat kapott 45 évnyi munka után, ami a rokkantnyugdíj legalább duplája. De az az utolsó 5 év, amit több szívrohammal, szívkatéterezéssel, kisebb agyvérzésekkel, Alzheimerrel, nem működő vesékkel folyamatos fájdalmak mellett keményen ledolgozott, az emberhez méltatlan volt!
Most itt van 68 évesen, szívműtétre és veseátültetésre várva, miközben néhány naponta dialízisre jár. Csoda, hogy egyáltalán megérte a nyugdíjat. Gondolom a fentiek reménykedtek benne, hogy hátha elpatkol előtte és akkor nem kell rákölteni egy fillért se.

Kedves Onogur!

Az elutasítás csak annyi volt, hogy a bíráló orvosok szerint az egészségárosodása nem érte el az 50%-ot. (Nyilván ez volt parancsba adva nekik.) A vicc az, hogy fellebbezés előtt a betegségek összeírásánál csináltattunk diagnózist egy kisebb betegségéről is, amiről korábban úgy gondoltuk, hogy nem érdemes megemlíteni, mert nem súlyos dologról van szó (habár annál kellemetlenebb: foltos hajhullás).
Erre a második elutasításnál MÉG KEVESEBB SZÁZALÉKOT KAPOTT, MINT ELSŐRE! Ennyit a vizsgálóorvosok komolyságáról. Mert ha az embernek van 9 betegsége júliusban és arra kap 47%-ot, aztán 10 betegsége októberben, akkor értelemszerűen feljebb kell mennie a százaléknak legalább 1%-al, egyszerű matematika. De ezek még lejjebb vitték. Nem tudtuk eldönteni, hogy sírjunk-e vagy nevessünk.

Nem vagyok naiv, Viktor kiadta a parancsot, hogy meg kell nyírbálni a rokkantellátásokat, az orvosi bizottságba pedig a saját embereit ültette. Szóval értem én miről van szó, de a beteg emberek tömeges ellehetetlenítése olyan szintet öltött, ami már megközelíti a náci bűnöket. Mert pénz nélkül az ember meghal. Vagy utcára kerül.

Mit tartalmaz a határozat? Milyen okokra hivatkozva utasították el az orvosi szakvéleményt?

"Ki, mikor, milyen feltételekkel fordulhat a Bírósághoz?

Kérelemmel fordulhat a Bírósághoz az a személy (illetve személyek csoportja), aki úgy gondolja, hogy személyesen és közvetlenül áldozata lett az Egyezményben foglalt jogok és jogi garanciák megsértésének. A kérelmező lehet akár magánszemély, akár jogi személy, például gazdasági társaság vagy egyesület.

A kérelmezőnek személyesen és közvetlenül kellett az állított jogsértés áldozatának lennie. Nem nyújtható be általános jellegű panasz valamely jogszabállyal vagy intézkedéssel szemben például azért, mert az méltánytalannak tűnik.

Az eljárásban részt vevő bármely ügyfél, illetve a perben szereplő bármely fél, akár felperes, akár alperes, élhet ezzel a lehetőséggel.

A kérelmezőnek minden olyan jogorvoslatot igénybe kell vennie az érintett államban, amely alkalmas lehet arra, hogy hatékonyan orvosolja a sérelmezett helyzetet (ez általában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz benyújtott keresetet, illetve – ha erre van lehetőség – a fellebbviteli bíróságokhoz benyújtott jogorvoslatokat jelenti). Nem kell kimerítenie viszont azokat az általában rendkívüli jogorvoslatokat (pl. adott esetben a felülvizsgálati kérelem), amelyek az ügy érdemére várhatóan nem hatnak ki (pl. jogszabály által meg nem engedett esetben előterjesztett felülvizsgálati kérelmek).

Kérelmet csak olyan állam ellen lehet benyújtani, amelyre nézve az Egyezmény kötelező (Magyarország ide tartozik), és amely a kérelmező véleménye szerint megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Csak akkor van helye kérelemnek, ha a sérelmezett intézkedést az érintett állam valamely hatósága (pl. bíróság vagy közigazgatási szerv) tette.

A kérelemnek az Egyezményben foglalt valamelyik jogra kell vonatkoznia. Mivel az Egyezmény tartalmazza az ésszerű határidő követelményét az eljárások tekintetében, ezért a hosszúra nyúlt ügyek esetén a Bírósághoz lehet fordulni. A kérelem nem vonatkozhat másra, mint az Egyezmény megsértésére – nem lehet panaszt benyújtani például a magyar jogszabályok megsértése miatt.
Az eljárás illetékmentes.

Az eljárás menete

Az eljárás általában írásban zajlik. A Bíróság csak kivételes esetben tart tárgyalást, és a kérelmezőt írásban értesítik a Bíróság határozatairól. Bár az eljárás első szakaszában nem kötelező az ügyvédi képviselet, a kérelmezőnek hasznos, ha van erre specializálódott ügyvédje, a hibás kérelmet ugyanis a Bíróság elutasítja. Amennyiben kivételes esetben az eljárás során a Bíróság tárgyalást tart, azon a francia, illetve angol nyelvet magas szinten beszélő jogi képviselő tud csak eljárni.

A Bíróságnak először azt kell megvizsgálnia, hogy a kérelem elfogadható-e. Ez azt jelenti, hogy a kérelemnek meg kell felelnie az Egyezményben meghatározott feltételeknek. Ha a feltételek nem teljesülnek, a kérelmet elutasítják. Ha a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják, a határozat végleges, és ellene nincs helye jogorvoslatnak, az eljárás befejeződött.

Ha a kérelmet vagy a kérelmező egyes panaszait elfogadhatónak nyilvánítják, a Bíróság arra ösztönzi a feleket (a kérelmezőt és az érintett államot), hogy jussanak békés megegyezésre. Ha megegyezés nem jön létre, a Bíróság „érdemben” vizsgálja az ügyet, azaz megállapítja, hogy megsértették-e az Egyezményt és ítéletet hoz.

Ha a Bíróság megállapítja, hogy egyezménysértés történt, „igazságos elégtételt” nyújthat a kérelmezőnek, azaz bizonyos károk megtérítéseként pénzösszeget ítélhet meg és az érintett államot a kérelmező költségeinek megtérítésére is kötelezheti. Ha a Bíróság azt állapítja meg, hogy nem történt jogsértés, a kérelmezőnek nem kell a sajátján felüli költségeket (az érintett állam költségeit) megfizetnie, a próbálkozás tehát ingyenes. "

Nem tudom, hogy a mi esetünkben meg lehetne próbálni?

"Ki, mikor, milyen feltételekkel fordulhat a Bírósághoz?

Kérelemmel fordulhat a Bírósághoz az a személy (illetve személyek csoportja), aki úgy gondolja, hogy személyesen és közvetlenül áldozata lett az Egyezményben foglalt jogok és jogi garanciák megsértésének. A kérelmező lehet akár magánszemély, akár jogi személy, például gazdasági társaság vagy egyesület.

A kérelmezőnek személyesen és közvetlenül kellett az állított jogsértés áldozatának lennie. Nem nyújtható be általános jellegű panasz valamely jogszabállyal vagy intézkedéssel szemben például azért, mert az méltánytalannak tűnik.

Az eljárásban részt vevő bármely ügyfél, illetve a perben szereplő bármely fél, akár felperes, akár alperes, élhet ezzel a lehetőséggel.

A kérelmezőnek minden olyan jogorvoslatot igénybe kell vennie az érintett államban, amely alkalmas lehet arra, hogy hatékonyan orvosolja a sérelmezett helyzetet (ez általában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz benyújtott keresetet, illetve – ha erre van lehetőség – a fellebbviteli bíróságokhoz benyújtott jogorvoslatokat jelenti). Nem kell kimerítenie viszont azokat az általában rendkívüli jogorvoslatokat (pl. adott esetben a felülvizsgálati kérelem), amelyek az ügy érdemére várhatóan nem hatnak ki (pl. jogszabály által meg nem engedett esetben előterjesztett felülvizsgálati kérelmek).

Kérelmet csak olyan állam ellen lehet benyújtani, amelyre nézve az Egyezmény kötelező (Magyarország ide tartozik), és amely a kérelmező véleménye szerint megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Csak akkor van helye kérelemnek, ha a sérelmezett intézkedést az érintett állam valamely hatósága (pl. bíróság vagy közigazgatási szerv) tette.

A kérelemnek az Egyezményben foglalt valamelyik jogra kell vonatkoznia. Mivel az Egyezmény tartalmazza az ésszerű határidő követelményét az eljárások tekintetében, ezért a hosszúra nyúlt ügyek esetén a Bírósághoz lehet fordulni. A kérelem nem vonatkozhat másra, mint az Egyezmény megsértésére – nem lehet panaszt benyújtani például a magyar jogszabályok megsértése miatt.
Az eljárás illetékmentes.

Az eljárás menete

Az eljárás általában írásban zajlik. A Bíróság csak kivételes esetben tart tárgyalást, és a kérelmezőt írásban értesítik a Bíróság határozatairól. Bár az eljárás első szakaszában nem kötelező az ügyvédi képviselet, a kérelmezőnek hasznos, ha van erre specializálódott ügyvédje, a hibás kérelmet ugyanis a Bíróság elutasítja. Amennyiben kivételes esetben az eljárás során a Bíróság tárgyalást tart, azon a francia, illetve angol nyelvet magas szinten beszélő jogi képviselő tud csak eljárni.

A Bíróságnak először azt kell megvizsgálnia, hogy a kérelem elfogadható-e. Ez azt jelenti, hogy a kérelemnek meg kell felelnie az Egyezményben meghatározott feltételeknek. Ha a feltételek nem teljesülnek, a kérelmet elutasítják. Ha a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják, a határozat végleges, és ellene nincs helye jogorvoslatnak, az eljárás befejeződött.

Ha a kérelmet vagy a kérelmező egyes panaszait elfogadhatónak nyilvánítják, a Bíróság arra ösztönzi a feleket (a kérelmezőt és az érintett államot), hogy jussanak békés megegyezésre. Ha megegyezés nem jön létre, a Bíróság „érdemben” vizsgálja az ügyet, azaz megállapítja, hogy megsértették-e az Egyezményt és ítéletet hoz.

Ha a Bíróság megállapítja, hogy egyezménysértés történt, „igazságos elégtételt” nyújthat a kérelmezőnek, azaz bizonyos károk megtérítéseként pénzösszeget ítélhet meg és az érintett államot a kérelmező költségeinek megtérítésére is kötelezheti. Ha a Bíróság azt állapítja meg, hogy nem történt jogsértés, a kérelmezőnek nem kell a sajátján felüli költségeket (az érintett állam költségeit) megfizetnie, a próbálkozás tehát ingyenes. "

Nem tudom, hogy a mi esetünkben meg lehetne próbálni?

https://hu.wikipedia.org/…%B3s%C3%A1ga

Itt találtam egy nagyon jó kis linket, de jó pár dolgok még ezek után sem világos. Ügyvéd kell pl. az ügy elindításdához?

Kedves Végrehajtó!

Köszönöm a válaszod!
Igen, ezzel én is tisztában vagyok, hisz már végigjártam mindent, amit csak lehetett. Kivéve a következőket:

• Levélírás a polgármesternek
• Levélírás a Köztársasági elnöknek
• Strasbourgi bírósághoz fordulni

Ezekről mi a véleményed? Első kettőtől én nem várok semmit abszolút. A harmadikról pedig semmit sem tudok, mennyibe kerül, meddig tart. Van-e értelme egyáltalán?
A hosszú várakozási idő nekem abszolút nem gond, ha kell, szívesen várok akár 5 évet is.
Annak sincs értelme, hogy itthon kapunk 3 évente egy elutasítást. Így legalább reménykedhetne az ember valamiben, még ha csak 1% esély is van rá.

„Voltunk a bizottság előtt 2013-ban, de elutasították. Fellebeztünk, de azt is.”

nincs mit tenni....

Kedves Fórumozók!

A beteg fiam ügyében szeretnék valamilyen szakértői vagy ügyvédi segítséget, tanácsot kérni.

Mentálisan beteg, mindenki szerint (pszichiátere, körzeti orvosa stb.) le kellett volna rokkantosítani (vagy nem tudom hogy mondják manapság), de végigjártunk minden utat és nem sikerült. Voltunk a bizottság előtt 2013-ban, de elutasították. Fellebeztünk, de azt is.

Megvan minden szükséges papír, amit a pszichiátere és a körzeti orvos írt (kb. 15-15 oldalnyi anyag), mégsem kapta meg és 0 ft a jövedelme. Legközelebb 2017-ben lehet próbálkozni, de ha eddig nem kapta meg, akkor se fogja.

Ismerjük az összes jogszabályt, de nem jár neki semmi. Csak annyit sikerült kiharcolnom, hogy ne kelljen havonta fizetni a TAJ kártyáját.

Bármilyen tanácsnak, segítségnek nagyon örülnék, ami hozzásegítené ahhoz, hogy kapjon valamilyen csekélyke havi járandóságot, akár csak 20-30 ezer ft-ot. Tudom ez most lehetetlen küldetés, amikor mindenkitől elvonnak mindent, főleg a rokkantaktól, de az mégsem állapot, hogy nincs semmilyen jövedelme és ha én meghalok, akkor hajléktalan lesz.

Köszönöm, ha valaki segít.