Strassbourgi bíróság

A' lesz, egy titkos társaság. Akik a föld alá kell bújjanak, mert különben megtalálja őket a nem szétválasztott hatalmi ág.
;)

ezt a sok maszlagot oktatják valahol? vagy pedig van egy ilyen-olyan titkos társaság, ami ezeket kitalálja?

annyit még, aki esetleg még mindig nem értette volna mi is a baj és kire kell ma haragudni (kik a világ, élet és sorsrontók), de még mindig érdekli a téma, annak itt van egy grandiózus filmnek az ajánlója: the big short (a nagy dobás). ez itt az ImDb -je:
http://www.imdb.com/…e/tt1596363/

ugyan ez a film a wall street, illetve usa pénzvilágról, a 2008as crashről szól, és nem a jogról de ugyanezt a filmet le lehetne egy kis tematikai módosítással forgatni még a mai exkommunista országok mai jogi rendszerének teljesen beteg és korrupt működéséről a rendszer alapvető hibáiról, anomáliáiról is és az abban hemzsegő tarthatatlanul felelőtlen, dilettáns pofáiról akik ezt az egész katyvaszt működtetik és akiknek érdekében áll ezt működtetni is. a filmet meg lehet nézni magyarul és online is, továbbá szerintem ez egy igazi filmes élmény aki még nem látta volna, tele kiváló színészekkel és érdekfeszítő témával. én a videa lejátszót választanám, de fent van több helyen is. meg lehet találni már a sima magyar cím beírásával is a google -n.

a demokráciában a hatalmi ágak szétválnak és mindegyiknek lehetősége lenne megállítani a folyamatot, szabotálni, megvétózni, jelezni, ellenszegülni, vagy egyéb más módon megakadályozni annak hibáktól, bűnöktől hemzsegő működését. közben meg egyik sem teszi és egyik sem működik rendesen, hanem kiszolgálóként működik közre. ez már alulról az alsó társadalom szintjétől így van. mert senkinek nincs elég érdeke, ambíciója, lelkesedése, hogy azt mondja "megállj".

1.) a társadalom szellemi szintjének minősége a nulla felé konvergál, így a megmozdulásai is ilyenek (digitalis - civil szint jellemzői: szociális média, virtuális tér, civil megmozdulások elégtelensége, szervezetlensége, öncélúsága, rövid látószögű perspektívái, nihilizmusa),

2.) a sajtó felső megrendelésre, lakájként működik az éppen regnáló hatalom kezében (media szint jellemzői: celebség, trash, gossip, előre politikailag megrendelt agitprop tevékenységek szintű tájékoztatás, qualitativ hiányosságok, butítás, altatás),

3.) a végrehajtó hatalom minden disznóságot elvégez és folyamatosan feljebb tolja a felelősséget egy felsőbb még elérhetetlenebb, társadalmilag még kevésbe számon kérhető szintre (pl. bíróságokra). például, a rendőrség (vagy nav, stb.) szintjén biztosan nem fog, vagy alig fog még az eljárás elején megakadni egy személy ellen már megkezdett nyomozás. ez még akkor is így van, ha idejekorán egyértelmű válna a vádlott ártatlansága, mondjuk már a nyomozati (vagy hivatali) szakon belül. másrészt tegyél már meg egy feljelentést, bejelentést mint sértett. könnyen válhatsz hivatali visszaélések áldozatául is. vajon miért nem igényelnek sokan vissza a navtól adótúlfizetéseket, hanem inkább hagyják elveszni, átkönyvelik? biztosan nem azért mert nincs szükségük a pénzükre, nem, hanem azért mert nem akarnak a látószögbe kerülni. közismert mondás, "ha egy rendőr megállít és akar, akkor találni is fog". na ezek után ki az a hülye aki még külön magára is akarja vonni a navos parancsvégrehajtók figyelmét!? szerintem senki, alig valaki! azok akiknek protekcióik vannak, védelmet élveznek és érintethetetlenek, de aki önerőből kell hogy boldoguljon az biztosan nem. csak bárdolatlanul nyers ignoranciát, nem törődömséget, tudatlanságot, felelőtlenséget fogsz tapasztalni ezen és ettől a szinttől felfelé. (executiv szint jellemzői: dilettantizmus, ignorancia, agresszió, korrupció, hivatali visszaélés)

4.) közigazgatási szint itt már úgy lehet politikai megrendeléseket érvényesíteni, hogy már megrendelni sem kell. itt már mindenkinek illik tudnia mi is a dolga és hogyan kell egy dolgot okosba "elintézni", miért is van ott, miért tették oda, mit várnak el tőle, minek köszönheti a feladatát - fizetését, a prémiumot. az ítélethozatali szinteken abszolút az erőviszonyok, személyes érdekek, haverságok érvényesülnek és semmiképpen nem a jogra szabnak ítéletet, hanem a SZEMÉLYES ítéletre szabnak később - utólag jogot. úgyis találnak valamit, amivel meg lehet majd támogatni a személyes, érdekalapú elképzeléseket. ettől a szinttől már nem csak egyirányú a megrendelési folyamatábra, hanem innen is történnek utasítások felfelé. értsd, amíg a politikust négy évre választják, úgy a közigazgatás felső szintjein dolgozók gyakran időben is korlátlanul maradhatnak a helyeiken és ők is bírnak a politikára mozgató és irányítói erővel. ezek a szürke eminenciások, innen kerülnek ki. (judikatív szint jellemzői: ugyanaz mint a 3. pontban csak a tétek növekedtek tovább, amik már gyakran nem is konkrét anyagi vonatkozásúak, hanem karrier, előléptetés, egyéb. és már a személyes politikai ismeretségek is egyre szorosabbakká válnak a következő felsőbb szinttel. de ezt már le egészen a középső szintekig is, mint a helyi bíróságok és első fokon eljáró bírókig, stb)

5.) a jogalkotás politikai, vagy parlamentáris szintje, totális érvényesülése az egyéni érdekeknek. háttérhatalmak, szürke eminenciások, lobbysták, szerencselovagok, gold digger -ek, politikai megrendelők, habonyárpádok, tizennegyediklajosok, parókakészítők, A8asok, exkmcsik és neokommunisták, továbbá mindezek jobb és balradikális hadának elegyei leledzik és tolong ott hasznot lesve, a koncra várva. na meg amit a képzelet sem tud már befogni, van ott minden, exterritoriális, a pleyádokon túli egzisztenciák, reptilhumanoidok és biodiverzív organizmusok legkülönbözőbb tömkelege teszi meg a szünetekben a pusztán önérdektől vezérelt megrendeléseit a ház lépcsőin és a korridorokon. a hatalomtól, befolyástól megrészegedett tivornya ez. (a legiszlatív szint jellemzői: korrupt, kiszámíthatatlan, egyénre szabott jogalkotás, konfúzus, totalitárius törvénykezés, hangulat alapú, felelőtlen, fejetlen, következetlen, pénzalapú kormányzás)

a köztársasági elnök, mint a társadalom megtestesült lelkiismerete pedig marionettként ül, vagy ráng néha a kötelein ennek az egész kupacnak a tetején.

egyben mind a három felsőbb szint megegyezik, a hivatali jogkörrel való visszaélés és a hivatali bűnözés elburjánzásának magas foka. persze biztosan vannak közöttük is egyéni és egyedi tisztességesek, kivételek, de a trend, a tendencia az ez. az állampolip így tevődik össze. és ezzel garmadával szemben az egyén tökéletesen esélytelen. az ember itt csak mint a választói tömeg számít, csak az amiből politikai előnyt lehet kovácsolni. az egyén, az abszolút jog érvényesülése itt már mit sem számít bárkinek is, itt az már senkit nem érdekel. legalábbis amit én évekig magam előtt láttam és amit ott ezeken a szinteken tapasztaltam, tapasztalnom kellett arról ezek biztosan okkal elmondhatók.

a hogyan gondolhatnék én akkor, mint felelősként csak egyetlen egy személyre!? orbán viktorra!? amikor ő csak a tünet, de nem a kór! a társadalom alulról épül és ott vannak a felelősei is. ezek tehát mi magunk vagyunk!

köszönöm! a legjobbakat kívánom neked is.

Kedves Noway!
Újra átolvastam amit írtál,most már értem,hogy mi a problémád. Kicsit szomorú az életed, amely tele van csatákkal, harcokkal. Írtad, hogy már nem Magyarországon élsz. Talán nem véletlenűl. Kívánom,hogy nehézségeid ellenére találd meg a lelki békédet. Biztos vagyok benne, hogy itt minden változni fog, mindig jönnek újak, fiatalok, reformerek. Gyors változás nem lesz, nem tehetünk mást, túl kell élni. Alakítsd úgy az élettered, hogy abban jól érezd magad, ez a fontos! Ha teszel magadért akkor az Isten is megsegít, én ebben hiszek. Szeretek élni,mert hála sokan kedvelnek, mert mindig mondják ilyen a kisugárzásom. Én tettem ilyenné és a vonzás nálam működik! Ne törődj mással, légy önző segíts magadon!

Kedves ius latratus!

"aki frusztrációi okán saját tehetetlenségéből következően a rendszert magát teszi felelőssé a legkisebb vélt sérelme miatt is, annak biza' pereskednie kell".

ezt azért én így nem mondanám, én például qrvára szívesen elengedném a táskám fülét. kicsit durva amit írtál!

"szintén a rendszert hibáztatják"

ja, lehet, vannak ilyenek is. én nem hibáztatok senkit, az okot látom. ha nem ismered a konkrét történeteket ilyet nem mondhatsz, kivéve ha mindenkit ignorálsz. remélem neked, hogy soha nem ismered meg az élet súlyát. ilyen ez azokkal akik mindig tudják a másokéban a "hogyan kellene" -ét

"Pedig csak fel kellene lógatni magukat az első fára, s mindjárt szebb lenne a világ." nagyon keményen osztod, ilyen keményen is bírod!? ugyan má"! könnyű szájhősnek lenni.

a nevedből ítélve sértett személy lehetsz te is, mi volt ez tőled öngúny, vagy rajtam élcelődsz, mert akkor megbeszélhetjük részletesen, hoy hol is szorít téged a cipő.

Nézd, kedves Attila111111!

igen, elhiszem és így is fogtam fel a kérdésedet az érdeklődésedet pedig köszönöm szépen. megtisztelő.

de, nagyobb az én sorsom mint, hogy azt én itt neked elmondhatnám és nagyon személyes is. nem akarok senkit ezzel untatni és nem szeretnék teljesen kitárulkozni sem nyilvános térben, hogy pontos részleteket is elárulnék. ez az én történetem így ilyen keretek között már nem is elmondható mint amit a fórum biztosít. és tényleg felrobbantaná a közösség idegrendszerét. na pláne ha ilyen szűk a tolerancia határ mint egyesekénél, hogy be akarják még azt is határolni ki mit és azt hogyan, milyen mennyiségű szavak felhasználásával tudja elmondani, titulusokat aggatnak rögtön rád. engem meg az idegesít ha valaki két szavas sületlenségeket süt el értelmetlenül, oda nem tartozó poénokra, beszólásokra használja a közösségi teret, egymás körkörös nyalkodására. én mégis tolerálom, hogy vannak ilyenek is és nem szólok egyszerűen és nagyvonalúan tovább lépek rajta. ez nem a fészbúk! nem árt ha jön egy kis tartalom és kompetencia is ezeken az itt szolgáltatott felületeken.

ha valakit tényleg érdekel miről beszéltem és miért próbáltam meg Derricket figyelmeztetni még időben mire is kell felkészülnie egy ilyen harc esetén, akkor neki csak azt tudom ajánlani, hogy szánja rá magát pontosan elolvasni, amit írtam és pontosan értelmezni is azt. abban benne van minden. mármint hogy kire mindenkire is haragszom. nos, persze az ok megnevezése nélkül. de azt egy rövid mondatban is elmondhatom "súlyos, ellenem és szoros környezetem ellen hosszú időn keresztül felelőtlenül és szándékosan elkövetett jogsértések, sőt hivatali és más bűncselekmények miatt". magamban ezzel vádolom az államot, a közig egyes szerveit és egyéb más privát és nem privát személyeket.

persze hülye és kezdő sem vagyok, így már pontosan fel tudom mérni hol is a helyem a világban és mennyit is ér a szavam a "hatalmasok" körében. ezért nem vagyok már Don Quixote sem és nem építek légvárakat, hogy majd "valaki meghallgat, megért és segíteni fog". csak annyit tudok, hogy "no way" ezt ti velem nem teszitek amíg élek és önrendelkezéssel bíró ember vagyok! nem hiszek a mesékben, nincs segítség, nincs alkotmányos védelem, nincs jog! kapcsolatok, haverságok, összekacsintások, nem törődömségek, tiszteletlenségek vannak. tiszteld a jogállamot, tiszteld a bíróságokat. hogyan is, mikor mint példakép funkciójú aparátus ő nem tiszteli az egyént, a törvényt, a jogot, a saját mundérja becsületét!? akkor én hogyan tanúsíthatnék tiszteletet, amikor azt látom folyton magam előtt, hogy ő nem tiszteli a polgárt, a törvényt, a saját szabályait! hogy lábbal tapossa mindezen értékeket, az alkotmányos rendet! jaaa..., hülye lennék feljelentéseket tenni. tudod hogyan megy ez!? felületet képzel magadon. egy újabb felületet, egy újabb célpontot, egy újabb célkeresztet helyezel el. hagyjuk! nekem van már így is elég bajom. én csak joghoz szeretnék jutni, le szeretném zárni és elfelejteni az egészet. élni még egy kicsit. ennyi! 15év az az aktív életem kb fele és az egész életem egy ötöde. ki fog ezért rehabilitálni, ki fogja a tönkretett éveket kompenzálni, hol fog ez megtérülni idős koromban!?

tudod mit mondott erre valaki évekkel ezelőtt régebben, akit most itt nem akarok külön, az ő érdekeit is szem előtt tartva megnevezni, hogy ne sértsem az őt!? azt, hogy "én is csak egy pervesztes vagyok". túl nagy, hogy elengedjem, túl kicsi vagyok, hogy érvényre jutathassam. az öreg halász és a hal esete. ez nem így van, pontosan tudom mit miért teszek és miért harcolok az utolsómig is, mert tudom, hogy nem csak igazam, de jogom is van.

az ügyem további részleteit csak személyesen tudnám neked én is tehát elmondani és csak több órás beszélgetés alatt tudnám ismertetni a teljes történetet annyira komplex és komplikálttá vált már a hosszú évek során ez az egész. sokan dolgoztak ezen, hogy így legyen. ha nem bírnak el veled, akkor növelni fogják a nyomást. mindig és amíg el nem buksz. jönnek és jönnek! végtelen.

ez a személyes elmondás viszont az miatt is akadályba ütközik, hogy kénytelen voltam már régebben elhagyni a hazámat is és az ügy/ügyek okán elveszítettem még azt is. tehát fizikailag sem lenne lehetséges egy esetleges személyes találkozó.

az mindenesetre kiderül már az első bejegyzésemből, hogy a magyar jogállamban vetett hitemet veszítettem el elsőként (bár ez is hosszú évekig tartott) és az, hogy az ügyvédek világán át a miniszteri hivataloktól, a miniszterelnöki hivatalokig, a köztársasági elnök hivatalán keresztül, az ab -n át, a szakhivatalokig, a kúriáig a bíróságokig, a közérdekű alapítványokig, a sajtót bezárólag és még akit itt mindenkit elfelejtettem felsorolni én már tényleg mindenkit ismerek és van velük tapasztalatom. nem volt kő amit el ne mozdítottam volna és egy abszurdumnak tartom mindegyik működését. ezt komoly jól indokolható okokból kifolyólag. ezekre haragszom!

persze egyeseknek pont ettől leszek flúgos. kíváncsi lennék ők mit tennének a helyemben vesztesként beletörődnének a sorsukba, vagy vállalnák inkább az értetlenek becsmérlő megnyilvánulásait!? hát én inkább vagyok az ő szemükben flúgos, mint a sajátoméban egy vesztes.

de...! minek is mondanám el a kálváriámat, azért hogy legyenek akik ok és értelem nélkül beleköthessenek, megkérdőjelezhessék, kigúnyolhassák!? tudod ez nekik egy sztori, amit "nehogy má', hogy én ezt mindet végig olvassam és meg is akarjam érteni", de nekem ez a mindennapi sorsom és ezek az okai annak, hogy máshogy ment a dolgom mint annak egyébként lennie kellett volna. ami akkor lett volna ha nem jönnek be idegenek erővel a házamba, otthonomba és nem élnek több ízben is a hatalom eszközeit is ellenem kihasználva, azokkal öncélúan a káromra vissza.

ugyan! nem, az az idő már lement, hogy azt gondolnám velem is lesz majd egyszer valaki szolidáris és komolyan is vesz, na meg elég hatalma lesz ahhoz, hogy azt mondja ennek az ördögi gépezetnek, hogy "állj meg végre és innen ne tovább". de azért én meg még mindig viszem a hátamon a táskát és teszem ezt egyre komolyabb, felsőbb helyeken, egyre nagyobb köveket pakolva bele. ezt mindaddig sikerrel, amíg le nem szólnak valakik, hogy nem én, illetve mi nem nyerhetünk, hiszen eredendően befogadják és érdemesnek tartják elbírálásra is.

tehát, nem csak egy sima zakkant vagyok (már ez a feltételezés is komolytalanná tesz, sért és nem vesz komolyan), hanem a szavaim mögött mély tartalom és sorstalanság is rejlik. különben ha nem lennék komolyan vehető akkor nem vennék komolyan a felsőbb hivatali helyek sem és nem húzódnának az ügyek tízen évekig hanem hamar le lennének zárva. rákos élet amiben se kiköpni se lenyelni nem tudnak, de nekem meg egyre nehezebben tűrhető. rámegy az egész életem.

úgyis lesznek itt is olyanok akik nem vesznek komolyan, akik azt hiszik ilyesmi velük nem történhet meg,akik okoskodhatnak, akik azt hiszik ők jobban csinálnák, akik akadékoskodásra használnák a mások terheit. ezek adnák meg magukat legelőbb és egy percig nem maradnának állva egy ilyen viharban!

értelemszerűen nem akarok kiállni céltáblának itt már én sem. már így is túl sokat mondtam! csak mert segíteni, inteni, figyelmeztetni akartam valakit aki bajban van. ez volt a célom egyedül és nem más. kitárulkozzak, hogy aztán egyesek öncélúan kihasználjanak!? ugyan! ki akarja, hogy mutogassanak rá!? az életem nem egy panoptikum, hogy vadidegenek mutogathassanak benne és úgy gúnyolódjanak, hogy nem is értik, nem tudják mit is tesznek valójában. vagy ezt csak azért, mert ők nem bírnak szembe nézni a saját tükrükkel!? én csak azt nem akarom, hogy semminek minősítsék a segítő szándékomat és az életemet, sértsenek az integritásomban, szuverenitásomban, mint ahogy az történt. nem maradt más mint a becsületem és ezt nem hagyom már elvenni, legalábbis minden erőmmel azon vagyok, hogy ezt megakadályozhassam. nem áldozatnak születtem, én nyerni szeretnék és remélem a végsőkig, hogy fogok is. egy párszor már felálltam, aztán megint lenyomtak, de én megcsináltam többször is. amit ius latratus mond abban van az igazság. ignorance is bliss. ezt is tudjuk legkésőbb a matrix óta.

ezt tudom a kérdésedre válaszolni, mert megtiszteltél az érdeklődéseddel és én ezt meg viszonozni szerettem volna lehetőleg kerek, érthető és egy alaposan megokolt válaszban. én azt gondolom így vesszük a másikat komolyan és ez a tiszteletünk kifejeződésének a jele a másikkal szemben.

OFF
Teljesen mindegy ki az illető. Az emberjogászok szerint ugyanis annak, aki frusztrációi okán saját tehetetlenségéből következően a rendszert magát teszi felelőssé a legkisebb vélt sérelme miatt is, annak biza' pereskednie kell, s az ítélet (határozat stb.) kimondásáig bizony abban a hitben ringatják, hogy van esélye.
Utána a porban hagyják. S ezért szintén a rendszert hibáztatják. Mert csak.
Pedig csak fel kellene lógatni magukat az első fára, s mindjárt szebb lenne a világ.

ON

T.Noway!

Biztos az értelmi képességemmel van baj, de még mindig nem tudom ki az illető. :( Lehet hülyeséget kérdezek, de Orbán Viktorra gondolsz? Igazából szeretnélek megérteni, ezért az értetlenkedésem.

elnézést kérek a név elírásért! Attila111111

kedves Atilla,

szerintem le van írva kire haragszom. tulajdonképpen az egész közigazgatási szervekre és a rendszerre magára mert tudom, hogy milyen és hogyan működik. ennél ő egyébként sokkal többet mondott. én konkrét gyakorlati élettapasztalatokról beszéltem, amit ő "semminek" nevezett. ez konkrét sértés. megszólalásából ítélve ön nem ilyen, sokkal magasabb szinten áll. pont ezért sajnálnám, ha a maga számára sem lenne érthető, hogy ez az inkriminált megszólalás morális vonatkozásában miért és az mennyire nem volt tartható az úr részéről. mellesleg ennek a megállapításomnak vannak régről származó vonatkozásai és előzményei is. azért szóltam eredendően hozzá mert a kérdezőnek szerettem volna konkrét tapasztalataim alapján segíteni. semmiképpen nem előtérbe nyomulni. mivel is a sorsommal!? ugyan! ezért is szántam rá energiát, mert szerettem volna ha meg tudja magát óvni olyan tapasztalatoktól, amire nincsen szüksége.

kedves Burn Out,

a szint összezár és a szolgalelkű, kiszolgáló, szervilis, dependens típus rögtön megtalálja a sajátjai között a helyét. nem tudja gondolom miért nincs rendben amit mondott. elég baj! ne nevezzen többet zakkantnak, csak mert többet láttam mint esetleg maga és azt túlzottan a frontvonal perspektívájából nézve. köszönöm szépen!

.................
ha kérhetem foglalkozzunk már mással is, mert ez nem csak velem szemben tiszteletlen, de magukkal, a szakmájukkal és mindenekelőtt a kérdezővel szemben. majd ha úgy érzem, hogy eljött az ideje keresek én is egy pszichológust addig viszont ne klikkesedjenek ez olyan szánalmas!

nofene, betévedt egy újabb zakkant a fórumra :)

T. Noway!
Azt értem, hogy kiakadtál KBS-re, pedig csak annyit jegyzett meg, hogy túl hosszan írsz. Lehetne sokkal tömörebben, rövidebben is. Kire haragszol ennyire, mert írásodból nem derült ki? Bocs, hogy én is bekérdezek az oldalvonalról :)

nem kellett volna jelentkeznie, nem biztos, hogy önre gondoltam. a mennyiség pedig nem volt kritérium. van aki mindenhez kényszeresen hozzászól és mégsem mond semmit és van aki ritkán és akkor az egy nagyobb lélegzetvételt igényel. de ha nem akkor is, ön nincs abban a pozícióban, hogy másokat a pulpitusról tőmondatokban kedve szerint igazgathasson.

nem gondolnám, hogy az élet mint olyan, az életem (amit legott ismét negligált), a konkrét személyesen megtett tapasztalataim semmik lennének. egy felelős ember szájából az ilyenek elég furcsán, visszatetszően, tiszteletlenül (nem csak velem, de a szakma becsületével szemben is), arrogánsnak hangozhatnak. megkérdőjelezik a személyt magát, komolyan vehetőségét és annak kompetenciáját. egyébként a hosszabb szakaszban semmiképpen nem önhöz, hanem konkrét és más személyhez szóltam (ez még önnek is kitűnhetett) és oldalról bekiabálni amúgy sem ér. de ha mégis, akkor azt olyan módon, hogy az egyébként fontos lap céljának, feladatának és szándékainak mindenben megfeleljen és a szakmai becsület által megkívántakkal is megegyezhessen. önnel, mint szakemberrel, amúgy is magasabbak lehetnek itt az okkal való elvárások mint velem szemben gyalogos közpolgárral. nekem nincs akkora respektszükségletem. ez a lap, ha okosan használná jó lehetne ügyfélakvirációra is az ön szempontjából, de a megszólalásai inkább elrettentenek ettől szerintem bárkit is.

a gonolatrendőrségekre senkinek nincs már szüksége, jelezném ez a kor remélhetőleg már végleg lemenőben van (sajnos nem úgy néz ki, de ez más lapra tartozik és megint egyre több tért nyernek az ilyen alakok, akik úgy gondolják magukról hogy pozícióikból írhatják felül a másikakat, rekeszthetik ki őket). erről nemkülönben előbb is szóltam már, pont abban a részben amit itt kifogásolt. nem szeretném olyan módon megalázni magam, ahogyan azt önnek magára nézve viszont mindig sikerül és magát tekintve sem eléggé sajnálatos ezt tennie. megmaradhatunk abban, hogy hozzászólásai alapján (nem csak felém, általában) én biztos nem választanám önt jogi képviselőmként, de legyen is ennyi ebből most elég. engem tényleg visszataszít az önnel való civakodás.

nem tenném ezt tehát, ellenben többekkel (szakemberekkel) szemben, akik itt is rendszeresen hozzászoktak érdemben és értékesként szólni a témákhoz és amivel rengeteget segítenek a bajba jutott embereken és az ő első jogi eligazodásaikban. erre, rájuk vonatkozóan (tiszteletből konkrét neveket ugyan meg nem nevezve, de általánosságban) tiszteletem és elismerésemet szeretném ez úton is kifejezni feléjük. csodálom ezeknek a szakembereknek a már igen régóta fennálló, altruista segítési szándékukat, a közösség érdekében folytatott munkájukat.

de innentől nekem magával szemben ez az egész irány kimondottan alantas és alább helyezkedik el mint én azt magamra vonatkozóan elfogadhatóként tartanám és ezért szeretném be is fejezni még idejekorán az önnel való semmi célú és semmiről nem szóló vitát. köszönöm szépen, hogy tekintettel van erre. ön soha nem hagy lehetőséget egy win - win szituációra, az önnel való kommunikációban vagy kapitulálni, vagy ignorálni, vagy a tekintélyünkből veszíteni lehet, mert rászánjuk magunkat egy válaszra és az sem lehet több mint annak az eredője. az ilyen mentalitás a társadalmak fejlődésének akadályozói, kerékkötői. a lényeg helyett mindig velük kell foglalkozni, magukra vonják a figyelmet és igényt jelentenek be a személyes törődés felé. nem tudom az ilyesmi mikor, a személyes fejlődés melyik korszakában gyökerezik és mi, mikor ment félre, hogy az végül mégis ennyire félre sikerült. de ez nem az én szakterületem, ennek nem is kell az én gondomnak lennie.

szóval részemről sajnálatos az egész. kérem kerüljön el a jövően és másokkal szemben is gyakrabban, jobban fontolja meg miket is szeretne nekik a maga részéről mondani. persze csak ha egy tippet esetleg én is adhatok.

Az ír páváskodásról, aki előtte akkorát posztol a semmiről, hogy negyedóráig kell görgetni, mire a végére érsz...

itt találsz információkat (vagy keress a google -ban a European Court of Human Rights szóra, ha például nem működik):

http://www.echr.coe.int/Pages/home.aspx?…
és itt:
http://www.echr.coe.int/Pages/home.aspx?…

az ECoHR pusztán írásos formában kommunikál, rendszerint nincs meghallgatás, nem kell utazni, nincsenek nyilvános meghallgatások - tárgyalások, nem kell megjelenni személyesen, nincs ügyvéd általi képviseleti kényszer. beküldöd és értesítenek, hogy befogadták, vagy elutasítanak e. ha befogadják az már jó jel! nincs perköltség, az eljárás ingyenes. az angol nyelv ismerete tanácsos, de ha jól tudom magyarul is beadhatod a formanyomtatványt. ezt nem annyira komplikált kitölteni. én angolul adnám be azért inkább.

a jelentkezés online is letölthető, a lényeg, hogy te magad és élőszóban is elmondhatod ugyan a problémádat,
de szerintem ha nem vagy tapasztalt nem fog menni és keress inkább egy jó szakembert. én adtam be önerőből is sikerrel, de ezt nem javasolnám mégsem egy kezdőnek. ezeket én így tudom, így tapasztaltam.

szerintem elég veszett ügy, még akkor is, ha strasszburg utóbb megítélné a sértettnek az igazát. jogilag talán igazat kap és ez az ítélet a magyar államra nézve is kötelező érvényű, tehát elviekben végre kellene neki hajtania az ítéletben foglaltakat és így a károsult is megkaphatná valamikor az utólag papíron igazolhatóan bekövetkezett kárait (különben kötelezettségszegési eljárásnak néz a magyar állam elébe). de a baj az, hogy ennél semmivel nem többet. azokat a járulékos károkat, stressz, idő, a leterheltség által kialakulandó új betegségek, az elment életidő, tönkrement egzisztencia, elszalasztott lehetőségek - esélyek - élet - jövő, apró költségek (esetleges utazás, nyomtatások, stb. amik felmerülnek ilyenkor és mégis milliókra rúghatnak) azokat már nem. igen, és az ügyvéd kiválasztásánál semmiképpen ne az legyen a preferencia, hogy hol is lakik. ha ez a teher nem vállalható, akkor bele se kezdjen a károsult egy pereskedésbe. értem én, hogy nincs más esélye. erre szoktam én azt mondani, hogy vagy "én oldom meg a helyzetet, vagy a helyzet old meg engem".

valójában bármit megtehetsz ma a másikkal a világban, annyit kell legfeljebb kompenzálnod, amennyit egyébként is teljesítened kellett volna + esetleg némi kamat. de a kamat helyett mit tudtál volna kezdeni a jogoddal, ha a ráfordított idő és harc helyett kezelni és élni tudtál volna alapból is vele. a kárt okozónak mindenképpen megéri tehát így járni el, mert akár meg is úszhatja. a vesztes mindenképpen az akinek a jogát megsértették, akinek kárt okoztak. ha a károsult oldalán állsz mindenképpen vesztettél. egyik pillanatról a másikra, minden felkészülési lehetőség, eredő ok és segítség nélkül ott állsz hirtelen a lehető legnagyobb életkrízis közepén. úgy nyúlnak bele kívülről az életedbe (főleg ha amúgy is megrendültél már, mint itt is pl. egészségileg), úgy változtatják meg őshirtelen, erőszakkal előtte teljesen idegenek az életed folyását hogy többet visszatérni a pályádra már semmiképpen nem tudsz, ne tudj. ezek az úgynevezett életrontók! az egész jogrendszer, az egész ítélkezési bizottság erre van kihegyezve ezt segíti elő és nem ennek ellenkezőjét. mindez történik veled úgy, hogy te semmit nem tettél esetleg előtte és ott állsz mint péterke a szerencséjében. érezni egyáltalán ezekből a mondatokból milyen elkeseredett és elkeserítő is a helyzet!? ott fent akik döntenek az életedről, azok legyenek, bírók, ügyfeleikkel szemben tiszteletlen - semmit nem törődő, szakmailag felkészületlen, hebehurgya ügyvédek, joghoz semmit nem értő politikai potentátok, szenzációhajhász segélyszervezetek, egymás híreit másolgató sajtóorgánumok így is úgy is megkapják a millióikat és társadalmi státuszuk biztosította, önimádatukban, öntetszelgésükben fürdőzve nem érzékelnek semmit a való világ élete súlyából.

tehát esetlegesen az ellátási összeget, az ügyvédi költségeket és az okkal kauzális - direkt összefüggésben álló kiadásokat tudod behajtani. egy perből nyertesen nem fogsz kijönni az biztos! ha ügyes vagy, annyit tudsz elérni, hogy a bajodat okozónak is fájjon és utóbb azt gondolja "bár ne tetem volna, rossz emberbe kötöttem belel". de ez a maximum.

elviekben van olyan, hogy nem vagyoni jellegű károk, de ezeket nem erre találták ki és jól ki kell találni mennyi is az annyi, hogy aztán el is fogadják a bírók és ne kurtítsák meg, a végén pedig a károsult részéről is stimmeljen az összeg. egyébként nagyon fontos, hogy mivel egy többeket érintő ügyről van szó ezért valószínűleg az állam mindent elkövetne, hogy ne kelljen teljesítenie ezeket a követeléseket mert és főleg nem csak egy károsult jelenne majd meg, hanem talán jó páran (kb mint a milliárdos börtönügyben). ezért lehet, hogy mint mondtam jogilag igazat kapnál mint károsult, de technikailag apróságokon szőrözve mégis meg tudná az állam a végrehajthatóságot akadályozni, hogy aztán legyen belőle konkrét kártérítés is. volt már ilyen ügy is a jelen kormányzás ideje alatt.

egy ítélettel meg egyéb esetekben ki lehet tapétázni a falat mégha nemzetközi is az a papír. biztos, hogy az ilyen károsult nem egy papírért megy el strasszburgba, hanem mert a legalapvetőbb, leghúsbavágóbb alapjogaiban sértették meg őt. a jelen konkrét esetben ha jól értem a szülők idősek, alacsony összeggel rendelkeznek a megélhetésre, feltehetőleg az élettől megfáradtak, betegek és egy súlyosan beteg gyerekkel a vállukon. egy ilyen ügyet végig vinni nagyon nehéz, nem fog nekik menni és ha mégis, akkor Burn Out -nak is van/lehet igaza, de nem is kicsit (ebben strasszburg sem fog segíteni).

nekem kettő ilyen strasszburgos, humánjogi ügyem is van és valamikor elég erősnek voltam mondható a legtöbb szükséges vonatkozásban megvédeni a jogaimat, de hidd el nekem végül rámész minden vonatkozásban és eredményt mégsem fogsz elérni. rámegy mindened, vagyonod, egészséged, időd, életed, az életbe vetett hited és a reményed. én már 15év alatt kissé belelátok talán, beleérezhettem a rendszerbe mi, miért is történik és mekkora disznóság is folyik például a jog világában. az egyik idősebb, tapasztalt, okos ügyvédem mondta egy elkeseredett pillanatában "fiam felejtse el, két jog van az egyik az övék, a másik a magáé". ő elintézte azt az ügyemet és nem csak önfelmentő szabadkozásként mondta ezt akkor nekem, hanem valós elkeseredésében. ennyit erről.

én az egyik ügyemben semmilyen pert nem indítottam előtte magyarországon. ez egy új jogszabályváltozással kapcsolatos ügy volt. talán pont ezért és súlyos sokakat érintő sérelmet takart (szintén az egyik emberi legalapvetőbb alapjogba ütközött nekem is). a játékgépesek is így jártak egy egyébként teljesen más, az enyémmel semmiben nem egyező esetben (megítélték nekik strasszburgban, aztán a részletekre vonatkozóan most mégis valahol magyarországon fejezhetik be az ügyüket). ebben az ügyemben szerintem velem is így fog történni.

a másik egy ennél fajsúlyában sokkal nagyobb végül is ez is egy új jogszabályból következett, de ezt előbb magyarországon a kúriáig vittük végig és elég nonszensz helyzetre vezethető vissza. ezt ott mégsem akarta látni senki, mondom politika az egész.
engem a posztolás során valaki által itt is nevén evezett fiatal szakember például úgy hajtott el ezt illetően mint a macskát szokás a tudod hová. politika az élet! ennek ellenére egy ügyemet utóbb csont nélkül fogadtak be strasszburgban is mint indokoltat. nekem tehát befogadták mindkettőt, ami nagyon fontos és nem is teljesen egyértelmű cselekmény a részükről, mert amit nem látnak indokoltnak azt alapból elutasítják. sokat utasítanak el ezt jó ha szintén tudod.

a lényeg, hogy az elsőnél hoznak majd talán egy amolyan elvi döntést, aminek részleteit vissza fogják utalni a magyar bíróságokra, a másikat talán összegszerűen is megítélik és nem kell tovább folytatni a pert magyarországon később.

amit mondani akartam, ha belekerülsz egy ilyen örvénybe és a hatalom nem akarja, hogy jogot kapj, te mint az "egy személy" szinte esélytelen vagy ellenük. ők pihentek, cserélik egymást, kezükben az összes technikai lehetőség, felkészültség, know how. ha kell menet közben átírják a jogszabályokat. nekem volt olyan, hogy az AB trükkösen elsinkófálta a TÉRTIVEVÉNYES postámat és így egy jogszabályváltozás utánira tudta áttenni az ügyemet, ami következménye persze az ügy elutasítása lehetett. BÁRMI MEGTÖRTÉNHET!

én az ügyvédekben sem bíznék annyira, a gyakorlatban nincs valami jó véleményem róluk bár itt és az életben is van egy két rendes és felkészült szakember, de általában felejtsd el a kívülről jövő segítséget. én legalább 20 ügyvédet fizettem már az utóbbi 15évem élete során (vagy többet), vagyonokat elköltöttem rájuk (most nekem is jól jönne) és mégis mindig csak abból lett talán valami, amit aztán magam csináltam meg helyettük. de erről nem akarok többet mondani. tekintettel másokra, akik nem ilyenek közöttük és okkal sérthetné őket a negatív áthallások, általánosítások. egy biztos könyvet lehetne írni belőle miket tapasztaltam, olyan sérelmeim vannak amik a képzeletet meghaladják. ezt nem magam miatt mondom mindet el, hanem hogy okulhass belőle, mert úgy látom bajban vagy egy komoly problémát érintően. a bíróságok, a sajtó, a jogvédő szervezetek, fel egész az AB -ig, a minisztériumokig, a köztársasági elnök hivataláig amúgy dettó, mind egy katasztrófa és mind egy csapat, együtt játszanak, egy húron pendülnek. mind ellened. keress már csak egy ügyvédet is, amelyik egy bírót be mer majd miattad perelni ítélkezési vétségért, amelyiknek az ügyed elég fontos lesz ahhoz, hogy nekimenjen a rendszernek amelyik előtt ő egy életen át dolgozni fog, amelyik előtt nap mint nap meg fog jelenni egy egész karrieren keresztül a nyugdíjig. nem fogsz találni! alá is írná a halálos ítéletét ezzel. egy helyen van az ellenfél, a szabályok megalkotása és a végrehajtás. érezhető kicsit is mégis miről is beszélek!?

elviekben tehát strasszburgban igazat kaphatsz, gyakorlatban viszont el fognak veszejteni magyarországon a jogi bürokrácia útvesztőiben. és ők bármeddig el tudják húzni az ilyen ügyeket. értsd, amíg meg nem hal a jogában sértett, akár 20évekig is ha kell. ez ma a trükk, így működik a demokratikus diktatúra. amíg ők bármit hibát elkövethetnek (megfogni egy kis gógyival nem lenne amúgy nehéz őket, mert dilettánsok és trehányak mindamellett), nincs olyan hiba a részükről ami számítana, neked meg formalitásokon, nem, tudod mit nem létező, általad és senki által nem mondott dolgokat rád terhelően belemagyarázva meszelnek el téged. nem adnak második esélyt (simán, az ellentmondásod ellenére lezárják a pert), meg sem hallgatnak, lehetőséget sem adnak, hogy elmond, hogy ilyen nem történt, ilyen nem hangzott el. szerinted miért nem lehet bevinni diktafont a tárgyalásokra!? mert még bizonyítani tudnád, hogy az nem igaz, az nem úgy volt. de nincs ember aki egy komplexebb ügy után el ne veszítené a szálakat és még utólag is képes lenne átlátni az előzőekben történteket. ellenére annak, ha rendelkeznél mégis felvételekkel. belekavarodsz magad is az évek elteltével. te mernél feljelentést tenni egy bíróval szemben!? én nem mertem és már amúgy is benne voltam a sodrásban, mindig a következő szintben bíztam inkább. mire felgöngyölíthetnéd meg már olyan régen volt, hogy ki tudja összerakni és ha össze is tudod rakni senki nem fog foglalkozni veled. ez egy igazi politikai thriller (a társadalom tisztességeseinek becsülete). a sima pereskedés is egy igazi hadviseléssel egyenlő ma már. ha egy nem bír el veled küldenek rád még többet, még és még. jönnek a mr. smith -ek, amíg ki nem fulladsz és egyszer mindenki ki fog. erre szerintem a néni havi 49ezerrel + 3emberrel biztos nincs felkészülve semmilyen vonatkozásban. csak a bajai szaporodnak ettől.

a helsinkieket (stb, stb, stb) meg jobb ha rögtön elfelejted, de el is mehetsz hozzájuk, majd ők elmagyarázzák neked maguk (küldenek a szobába néhány percre valami 21éves zsinóron rángatott pont végzős kismajmukat, hogy dobjon ki), hogy ők miért is nem illetékesek ez ügyben sem.

és ne gondold, hogy egy politikai kormányváltás majd megoldaná! rendszerváltásra lenne szükség, mi több totális mentális forradalomra! írmagjában kellene eltávolítani a fészkeikből, elefántcsonttornyaikból másokon uralkodó regnáló kommunista gondolkozású őskövületeket, az előre biztosított helyekre beültetett fattyaikat, szekértolóikat, kiszolgálóikat, lakájaikat. de ez meg jelenleg még csak kinézőben sincsen az országban és a világban.

az a te helyzetednek is a baja, hogy túl nagy neked, hogy csak úgy hagyhasd és túl kevés vagy, hogy a jog mellé végrehajtó erőt, nyomatékot is tudj magadnak szerezni. szinte esélytelen. én ezt látom 15év felesleges, elkeseredett, pusztító harca után, erre ment rá az életem. de az is igaz, amit valaki itt is mondott, csináld amíg bírod, ne add fel mégha értelme nem is sok van! gyakorlatban talán próbálj meg a sajtóhoz fordulni (talán a NOL), vagy a jogi segélyszervezetekhez. ez az egyetlen esélyed. csindarattát kell mindenképpen csinálnod ha tudsz. velük menj aztán strasszburgba, velük talán menni fog. de az sem biztos, nem biztos, hogy egyáltalán felkapnak. nekem nem sikerült (minden f*szságra hivatkoztak, hallottam olyanokat, hogy a hajam az égnek állt). az ilyen témákat mint a tied viszont ők is szeretik, mert szívszakajtóként lehet tálalni. legalább a sajtó és ott meg lesz valakinek egy ismerőse a segélyszervezetnél és így talán menni fog, de amúgy...! egykeként, egyedül!? sajnálom a mennyiséget és a dezillúzionáltságomat. egyik sem oktalan. sok sikert kívánok az ügyedben! remélem tudtam valamennyit segíteni, hogy tisztábban láss minek nézel elébe. a te érdekedben szántam rá ennyi időmet és energiámat. hogy ne legyél teljesen felkészületlen és ne csináljanak olyan könnyen áldozatot belőled. menj a sajtóhoz és sírj, nekik de nagyon és velük menj a jogi segélyzőkhöz. ezt tudod tenni! ez az egyetlen esélyed!

MÁS:
azt a csudába, a kérdés minőségéből jól kitűnik egy folyton itt páváskodó alak általános felkészültségi szintje és az oktalan, semmivel nem indokolt pökhendi stílus mögött rejlő mély szakmai űr. de neki azért mindenbe bele kell néznie, mint egy tükörbe, hogy csodálhassa benne magát és ő is megjelenjen itt a felületen. ettől az ürgének a kérdésétől én most haltam meg!!! ilyen nincs, én ezt nem hiszem el!!! ennyi!
:D :D :D

Derrick

Nem szeretném magam ismételni, mert korábban írtam egy ügyvédről aki jártas a Strasbourgi beadványokban.
Sajnos többet nem tudok segíteni, nincs más ötletem.

Kedves Attila!

A Helsinki bizottság a honlapjuk szerint nem tud ilyen ügyekben segíteni.

"Miben NEM tudunk Önnek segíteni:

Szociális problémákkal, pénzügyi ellátással kapcsolatos problémák, kérések (nyugdíj, gyermekpótlék, aktív korúak ellátása, ápolási díj)."

Ügyvéddel semmilyen tapasztalatom nincs. Szegediként lehet, érdemes pesti ügyvédet fogadni?

Kedves Derrick!
Sajnos nem tudok ajánlani ügyvédet Szegedről.
Talán Helsinki bizottság?
http://www.helsinki.hu/…segithetunk/

Kedves Attila!

Szegedi ügyvédet esetleg nem tudnál ajánlani?
Mivel szegedi vagyok.
És az üggyel kapcsolatban még annyit kérdeznék, hogy nincs valamilyen alapítvány, aki az ilyen kiszolgáltatott és ellehetetlenült helyzetben levő embereknek segít?

Kedves Derrick!

Ez borzasztó és sajnos valóban sok ember van hasonló helyzetben. Sajnos a mostani rendszer nem szimpatizál a leszázalékoltakkal, betegekkel. Amikor kevesebb ellátást adnak egy 30 évet ledolgozott betegnek mint közmunkásnak, akkor mi várható a későbbiekben??? Amikor egy siketnéma nem jogosult fogytámra és sorolhatnám a visszásságokat a végtelenségig, mit várhatunk? Nem vagyok fiatal, tudom, hogy próbáltak csalókat kiszűrni, na de a valóban betegek és hátrányosok kárára nem gondoltam volna. Amíg van energiád és erőd harcolj a végsőkig, hátha Te általad változik valami.

Kedves Attila!

Nagyon szépen köszönöm a segítséged!
Nem rólam van szó, hanem egy közeli rokonomról, de ez lényegtelen. Biztos vagyok benne, hogy nem egyedi eset. Minimum több száz ilyen lehet még az országban.
Nem értem, hogy aki 16-20 évesen betegszik le és nincs biztosítási ideje, azt miért fosztják meg mindentől, mintha valami állat lenne.
Így kell büntetni azt, aki "rossz" életkorban betegszik le?
Lehet, hogy én vagyok a dinka, de ezt nem veszi be az agyam.
Köztudomású, hogy a mentális betegségek (skizofrénia stb.) jelentős része pont ebben az életkorban jelentkezik, tehát a serdülőkor végén vagy fiatal felnőttkorban.
Ha valaki ilyenkor betegszik le és nincs lehetősége munkába állnia, akkor az dögöljön meg, haljon éhen?

Ebben a konkrét esetben az illetőt a 65 év körüli szülei tartják el. Az apa kezdődő Alzheimer kóros, kétnaponta dialízisre jár, veseátültetésre vár. Az anya szintén beteg, nyugdíja 49 ezer ft.
Amíg élnek, addig nincs gond, eltartják a gyereküket, de mi lesz utána???

Kedves Burn Out!

Miért ne tudna segíteni? Hisz pont az ilyen esetekre van kitalálva.
A kormányt talán nem tudja kötelezni arra, hogy változtassa meg a törvényt, viszont megítélhet a perelőnek egy X-összeget, amit a Magyar Kormánynak kell kifizetnie. Az illetőnek ez is segítség.

szerinted kimeríti, de ebben a Strasborgi Bíróság sem fog tudni segíteni...