TÉRTÍVEVÉNYES AJÁNLOTT küldemény


izumrud # 2006.04.10. 12:56

Sziasztok!

Egy kérdésemre szeretnék választ kapni.

Ha a postás két időben eltérő alkalommal ( a második ismétlés) bedobta a postaladomba értesítést tértevevényes ajánlott küldeményt érkezéseről és én éppen nem tartozkodtam itthon, igaz e hogy annak ellenére hogy nem vettem át személyesen és nem is írtam alá, törvény szerint akkor is kézbesíthetnek tekinthető?

Köszönettel

Izumrud

Csillagos # 2006.04.10. 13:07

Ha ennyire fontos, igen.

monalisa1 # 2006.04.10. 13:38

Ha hivatalos orvosi papírral igazolni tudod, hogy a kiértesitések időpontjaiban tartósan kórházban voltál, illetőleg munkahelyi kiküldetéssel külföldön, vagy szervezett társasutazáson vettél részt úgyszintén külföldön, akkor talán még mentheted a menteni valót...

Otthonról való távollét esetén egy postai nyomtatványon felhatalmazást lehet adni közeli hozzátartozónak és/vagy a megbízható szomszédnak, hogy a postaládát naponta űritse, illetőleg bármely küldeményt - levél, csomag, pénz stb - helyetted nevedben a postahivatalban átvegye, arról téged mobiltelefonon
tájékoztasson.

monalisa1 # 2006.04.10. 13:41

És elég egyszer lenyomni a "rendben" gombot, ezzel a beírásod/hozzászólásod meg fog jelenni a rovatban.

péterapó # 2006.04.10. 19:33

izumrud !

Az Alkotmánybíróság 46/2003. (X. 16.) AB határozatával megállapította, hogy a jogalkotó alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal a mulasztásával, hogy nem szabályozta az erre irányuló törvényekben és más jogszabályokban a hivatalos irat postai kézbesítéséhez fűződő, bírósági és más hatósági eljárásban általánosan érvényesülő vélelem megdöntésének lehetőségét.
Az Alkotmánybíróság felhívja a jogalkotót, hogy feladatának 2004. június hó 30. napjáig tegyen eleget.

Amennyiben a hivatalos iratnak valamilyen részedre kellemetlen jogkövetkezménye van...

A kézbesítés vélelmét támadhatod....

A Szabálysértésekről szóló tv.
74. § (1) Az iratokat rendszerint posta útján kell kézbesíteni. A címzett az iratot a hatóságnál is átveheti.
(2) Joghatások csak a szabályszerű kézbesítéshez kapcsolódhatnak. A kézbesítés akkor tekinthető szabályszerűnek, ha annak megtörténtét a jogszabályban jogosultként megjelölt személy aláírásával ellátott tértivevény, illetőleg jegyzőkönyv vagy határozatpéldány igazolja.

Rákosi "elvtárs" országlása idején született a 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet
a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről,melynek

9. § (1) A postai szolgáltatások ellátásáról szóló 254/2001. (XII. 18.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése értelmében visszaküldött iratot - a jelen § (2) és (3) bekezdésének eseteit kivéve - a kézbesítés második megkísérlésének, illetőleg a második figyelmeztetés postafiókba helyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

2004.IV.27-től hatálytalan.

a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló
79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet

47.§ (5) bekezdése a hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről szóló 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet,et valamint a postai szolgáltatások ellátásáról szóló 254/2001. (XII. 18.) Korm. rendeletet hatályáon kívül helyezzte.

Kérd a szabályszerű kézbesítést....és utána...ha nem értesz egyet a határozattal ellene fellebbezéssel élhetsz.

Üdv.
P.


Polgár légy, ne alattvaló!

gittus # 2006.04.26. 19:43

A polgári perrendtartásról szóló valamint az államigazgatásról szóló, majd az újabb közigazgatási eljárásról szóló tv.-be is beépítették a kézbesítési vélelmet, amely megdönthető.

A kézbísítési vélelem beálltáról, és annak megdöntés lehetőségéről a közigazgatási szervnek értesítést kell küldenie az átvettnek minősülő határozat egy példányát.
Ekkor van helye annak bizonyításának hogy nem tartózkodott otthon - pl: elutazott - a címzett. Ha az értesítés ellenére pusztán csak nem ment el érte a postára, nem ad alapot a kézbesítesi vélelem megdöntésére.

gittus # 2006.04.26. 19:43

A polgári perrendtartásról szóló valamint az államigazgatásról szóló, majd az újabb közigazgatási eljárásról szóló tv.-be is beépítették a kézbesítési vélelmet, amely megdönthető.

A kézbísítési vélelem beálltáról, és annak megdöntés lehetőségéről a közigazgatási szervnek értesítést kell küldenie az átvettnek minősülő határozat egy példányát.
Ekkor van helye annak bizonyításának hogy nem tartózkodott otthon - pl: elutazott - a címzett. Ha az értesítés ellenére pusztán csak nem ment el érte a postára, nem ad alapot a kézbesítesi vélelem megdöntésére.
Üdv
gittus

tikitak # 2016.12.16. 10:08

Kedves fórumozók!

Felmerült bennem egy számomra ellentmondásos kérdés, örülnék, amennyiben valaki tisztázni tudná.

Magánszemélyek közötti levelezés esetén tértivevényesen feladott postai levél miért tekinthető minden esetben (ha minden esetben az egyaltalán!?) bizonyitó erejűnek az értesítés/felszólítás megtörténtét illetőnek?

Teszem azt szeretnék valakit felszólítani valamire úgy, hogy később a felszólítás tényét peres eljárás során igazolni tudjam, ne mondhassa, hogy igen, kaptam egy levelet tertivevényesen, de abba másról volt szó. Ha átveszi tőlem személyesen a felszólítást és aláírja a másolatát, akkor rendben, értem, elismerte, hogy azt átvette, de olvasni sok helyen, hogy ha ezt nem teszi meg, akkor tértivevénnyel feladva is ugyan olyan bizonyitó erővel bír az értesítés.

De kérdem én, miért? Nekem nem kell bizonyítani, hogy azt az értesítést adtam fel postán, és nem pl. a krumplis tészta receptjét, vagy egy üres borítékot? Számomra úgy lenne logikus, ha nekem is bizonyítani kellene a levél pontos tartalmát (ami kb lehetetlen - így viszont a tértivevény bizonyitó elve kerdőjeleződik meg bennem).

Engem elsősorban az érdekelne, hogy a gyakorlatban előfordul e ilyen probléma egyáltalán (mert szerintem igen is jogos lehet ilyesmire hivatkozni), és ha igen mit kell (lehet) ellene tenni, mert gondolom feltételezéseknél (pl. nem áll érdekemben mást feladni, stb..) egy bírósági eljárás során erősebb érvekkel (bizonyítékokkal kell előállnom).

Előre is köszönöm a segítséget!

lewho # 2016.12.16. 10:44

Nagyobb szervezeteknél előfordul, hogy úgy érkezik könyvelt küldemény, hogy nincs benne semmi/üres a boríték. Szerintem ilyenkor akkor jársz el helyesen, ha haladéktalanul visszaírsz a küldőnek, hogy nem volt semmi a borítékban, és küldje meg még egyszer, ha akarja.(A krumplis tészta recept, és minden egyéb érthetetlen küldemény is ebbe a kategóriába tartozik)
Ha meg azt állítja, hogy más volt benne, akkor előveszed a benne talált levelet.

Dr.Attika # 2016.12.16. 10:50

Kedves tikitak!
Ezt a problémát úgy lehet kiküszöbölni, hogy egy szervezet un. postai kézbesítési szabályzatot készít. Ebbe bele kell venni, hogy olyan postai levél átvételét követően, amiben nincs tartalmi levél, akkor ezt egy három fős eseti bizottság megállapítja, erről jegyzőkönyvet vesznek fel és ezt a jegyzőkönyvet elküldik a feladónak.

lajcsó # 2016.12.16. 10:57

"mit kell (lehet) ellene tenni"
Tanú(k) előtt csomagolni és bontani a küldeményt.

tikitak # 2016.12.16. 11:45

Köszönöm a gyors válaszokat!

Úgy érzem kérdésem nem volt pontos, a levelet én adnám fel magánszemélyként magánszemélynek és szeretném levédeni magam, hogy utólag ne legyen támadható semmilyen módon az értesítés megtörténte. (Nem vesz részt benne semmilyen módon semmilyen szervezet, vagy hivatalos vonal.)

A konkrét ügy albérlő felszólítása bérleti szerződés felmondására, személyesen nem hajlandó a felszólítást aláìrni, emiatt jutottam a tertivevényes lehetőséghez. Kicsit továbbgondolva az egyik javaslatot pl. a jegyzőkönyvezett tanúk előtti borítéklezárást és postai feladást már megdönthetetlen és járható útnak érzem, innentől kérdésem pusztán érdekességképpen boncolgatom:

1-Tényleg mindenki így szólítja fel az albérlőjét tertivevény esetén, tanúkkal? (személy szerint kétlem)
2-Aki nem, abba utólagos pereskedés során nem kötnek bele a tértivevény miatt? Hisz az albérlő nem akar kiköltözni (emiatt a peres konfliktus, nyilván megragad minden lehetőséget /én ezt tenném/) - ha nekem eszembe jutott ez az ellentmondás biztosan ügyvédeknek is eszébe jutott már.
3-Ha nem kötnek bele, miért nem?
4-Ha belekötnek, mi a gyakorlati tapasztalat a kifogás bírói megítélése során?
5-Ha a bírói gyakorlat helyt ad a kifogásnak (amikor is tanúk nélkül nem bizonyítható a tartalom, vagyis az értesítés megtörténte sem), mi értelme a sima tertivevénynek tanúk nélkül magánszemélyek között?

Amikor az előző 5 pontban tanúkra hivatkoztam nem kizárólag rájuk gondoltam, ha bárkinek van más ötlete a tartalom 100 %-os bizonyìthatóságára, akkor az is a tanúk helyére érthető :)

lewho # 2016.12.16. 11:55

ácsi, itt valami félreértés lesz.

Te állítod, hogy postán közölted vele a felmondást, és igazolod, hogy ekkor meg ekkor átvette a küldeményt.

Neki kell bizonyítania, h nem az volt a borítékban, hanem más!

Egyjogász # 2016.12.16. 12:07

Nekem egy konkrét ügyemben bepróbálkozott ezzel egy kretén, ott a bíróság úgy foglalt állást, nem életszerű, hogy üres borítékot küldtünk volna tértivevényesen, illetve nem várható el a feladótól, hogy pl. a küldeményt közjegyző előtt tegye borítékba.

Így ha valaki azt állítja, hogy a tértivevényes küldemény üres volt, úgy ezt ő köteles bizonyítani.

gerbera317 # 2016.12.16. 12:19

Küldess neki ügyvédi, vagy ami mégjobb: közjegyzői felszólítást, és akkor nem lesz vita, mi lett kiküldve, meg mi nem.

lewho # 2016.12.16. 12:23

:)

Mennyit kaptál a közjegyzőktől?

tikitak # 2016.12.16. 13:09

Köszönöm a válaszokat, sokat segítettek, annak kifejezetten örülök, hogy valakinek volt személyes tapasztalata is a kérdésben.

Felmerült még egy kérdésem az ügyhöz kapcsolódóan, bár az nem a tértivevényhez tartozik, de mivel már véleményem reszletekbe megemlitem itt, remélem nem probléma. (Ha igen törlöm és felteszem más témában).

Szóval a bérlő nincs bejelentkezve a lakcímre (se állandó se ideiglenes jelleggel, nincs a nevén számla sem), szerződés ettől függetlenül természetesen lett írva, vezetve van minden hónapban a számlák elszámolása is. A bérleti szerződésen meg van adva egy állandó lakcíme is.
Kérdésem, hogy a felszólítást melyik címre kell elküldenem? A bérleti szerződés szerinti állandó lakcímére (nyilván nem itt lakik életvitel szerűen) az én ingatlanom címére amit bérel tőlem (itt lakik életvitel szerűen), esetleg mindegy, hogy a kettő közül melyikre?

tikitak # 2016.12.16. 13:15

*javitva: mivel már belementem részletekbe itt, itt tettem fel a kérdést :)

lewho # 2016.12.16. 13:21

küldd el mind a kettőre, az nem árt

/legfeljebb beleköt, h a későbbi felmondás hatályos vele szemben:)/

Vadsuhanc # 2016.12.16. 16:17

tikitak

Nem írtad azt, hogy van-e bérleti szerződésed és abban mi szerepel a felmondás vonatkozásában.

Én a helyedben ) mivel az általad leírtak alapján minden számlát Te kapsz meg ) bemennék a szolgáltatókhoz és minden szerződést felmondanék. ( Gáz, Villany stb. stb ) Mivel Te vagy a tulajdonos a hozzájárulásod nélkül Ő semmit nem tud tenni nem tud új szerződéseket kötni. És villany, gáz, közüzem nélkül vagy elköltözik vagy szerinted ott marad ?

A tértivevényes küldeményeknél először nézett a postás néni amikor a közlemény rovatot áthuztam egy vonással és odaírtam, hogy nincs közlemény. Mi volt a borítékban ? Azt mondta ezt nem lehet. Én mondtam, hogy akkor várja meg még felbontom és elovasom, ha nem az van benne, akkor nem veszem át és erről jegyzőkönyvet is fel lehet venni.

tikitak # 2016.12.16. 16:49

Köszönöm a választ Vadsuhanc, előző hozzászolasomban a szerződést bérleti szerződésre értettem, az természetesen lett írva.

A felmondásról az szerepel benne, hogy 30 napos határidővel rendes felmondást tehet bármelyik fél. (Határozatlan idejű a szerződés) - Ingatlankozvetitő által lett kiadva a lakás, ez az első ilyen esetünk, tapasztalat hiányában a kiadás során elfogadtuk az ő szerződésüket.

Most a probléma során néztem utána magam a dolgoknak és azt találtam, hogy a szerződésben szereplő felmondásra vonatkozó rész nincs összhangban a Ptk. megfelelő paragrafusával, mivel a Ptk. szerint a hónap 15. napjáig közölt felmondás a következő hónap végére, a hónap 15. napja után közölt a 2 hónappal későbbi hónap végére érvényes (mármint akkor kell kiköltöznie) - ergo az én szerződésem szerinti 30 nap nem lehetséges sehogy sem -》 gyanítom emiatt a Ptk. szabályozása vonatkozik rám. Ha már felmerült ez is, ezzel kapcsolatban szívesen fogadnék megerősítést :)

tikitak # 2016.12.16. 16:51

A közművek kiköttetése jogszerű lenne? Én úgy tudom ehhez nincs jogom, hisz amíg ő el nem ismeri vagy a bíróság ki nem mondja, addig nem bizonyított, hogy nincs joga ott lakni -》 ha ez igaz később nekem lehet bajom a kiköttetésből. Vagy ezt rosszul tudom?

Vadsuhanc # 2016.12.16. 17:14

tikitak

Milyen jogszabály tiltja Neked, hogy a közüzemi szerződéseket felmond a szolgáltatóknál? Egyik sem.

A szolgáltatónak még azt is leírhatod őszintén, hogy mi a helyzet, de ez szerintem felesleges.

Én simán felmondanám az összes szerződést és várnék. Egy hónap után lenne változás.... Így télen meg ?

Vadsuhanc # 2016.12.16. 17:20

tikitak

Most akkor kivel van szerződésed ? Az ingatlanközvetítővel vagy a lakásban jelenleg lakó bérlővel ?

tikitak # 2016.12.16. 17:31

Az albérlővel van szerződésem, úgy értettem, hogy anno azt a szerződést használtam, amit a közvetítő adott, mert nem volt tapasztalatom, hogy saját magam mérlegelhessem, mit hogy kell csinálni, és megbíztam bennük (bár ezzel nagy kár nem ért talán, nem akarok erre célozni). Lényeg a lényeg, a bérlővel állok szerződésben, az ingatlanosnak nincs köze hozzá.

A közműves részt én úgy tudom, hogy mint bérbeadó nincs jogom kiköttetni, hisz az az albérlőm jogait sértené -》 jelenleg ugye ő még teljesen jogszerűen lakik ott, ha nem megy el akkor pedig amíg a bíróság ki nem mondja, szintén nem bizonyított, hogy nincs joga ott lenni. Jogszabályt nem tudok idézni, azonban abból indulok ki, hogy jogosan ott lakó, rendesen fizető albérlő esetén nincs jogom kiköttetni, ergo ha ő azt mondja mindent jogszerűen csinál, és én ezt vitatom, a bíróság dolga eldönteni, kinek van igaza, nem? Ha nem, miért nem? Miben tévedek?