Versenytilalmi megállapodás


Kovács_Béla_Sándor # 2018.05.29. 14:19

Elsőre jobb volt.

psxpal # 2018.05.29. 13:11

Köszönöm a sok-sok választ és foglalkozást az üggyel!

Valamelyest átvágva a "gordiuszi" csomót:

Hamarosan szeretném majd megszüntetni a munkaviszonyomat és szeretném tudni, hogy az idézett rész a szerződésemben versenytilalmi megállapodásnak minősül-e, és ha igen, akkor jogosult vagyok-e ezért cserébe valamekkora pénzbeli ellenértékre.

Ha jelen formájában nem minősül versenytilalmi megállapodásnak, akkor a felmondáskor szeretném majd jelezni a munkáltatómnak, hogy ez a rész érvénytelen a munkaszerződésemben (vagy legalábbis nem fűződik hozzá a munkáltató szándéka szerinti joghatály), és ha szeretné, hogy ne vigyek el ügyfelet / kollégát, akkor ezért fizessen valamennyit (és majd akkor megállapodunk valamiben).


Exitus acta probat

oligaliga # 2018.05.29. 11:34

Hát ez az. :D

Azóta csak azon folyik a diskurzus, hogy 1. a megállapodásnak része-e az ellenérték, és 2. írásba kell-e foglalni.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.05.29. 11:24

És erre valaki nem azt válaszolta, hogy "igen"? :)

oligaliga # 2018.05.29. 10:50

2018.05.28. 14:53

psxpal kérdése:

Akkor ha jól értem, a munkaszerződésem jelenleg hatályos megszövegezése szerint nem köt engem a munkáltató korlátozása (vagy érvénytelenség, vagy pontatlan megfogalmazás miatt, igazából joghatásukat tekintve jelen esetben szerintem mindegy), így ezért nem is kérhetem a tilalom "megváltását".

Ezért az esetleges felmondásomkor - ide nem értve az Mt. 78. § (1) bek. szerinti azonnali hatályú felmondást - érdemes a tilalomra külön rákérdeznem: ha valóban akarják azt, hogy ne vigyem el az ügyfeleiket, jelenlegi munkavállalóikat (nyilvánvalóan akarják), akkor fizessék ezt meg (az összeg nagysága pedig alku tárgya). Így pedig már jogszerű és szabályos lesz a versenytilalom.

Ugye jól értelmeztem?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.05.29. 10:34

Miért kellene bármit is tennie? Megszűnt a munkaviszonya?

oligaliga # 2018.05.29. 09:49

És ezzel visszakanyarodunk az eredeti kérdéshez: érvényes-e a versenytilalmi megállapodás, ha abban nem szerepel, hogy a munkáltató mekkora ellenértéket fizet a munkavállaló részére.

Mit tegyen a kérdező, ha a megállapodásában csak azt rögzítették, hogy szerződésszegés esetén a munkavállaló köteles fizetni?

A válaszom ugyanaz, mint a „2018.05.28. 16:13 ” bejegyzésben:

Az (1) és a (2) bekezdés együttes értelmezése szerint: megállapodást kötök a munkáltatóval, hogy nem végzek olyan tevékenységet, ami a munkáltatóm jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné, cserébe a munkáltató megfelelő mértékű ellenértéket fizet.

A kérdező által idézett szerződéses rendelkezés szerintem versenytilalmi megállapodásnak minősül, hiszen éppen azt tiltja meg, hogy bizonyos ügyfelekkel a munkavállaló a munkaviszony megszűnése esetén üzleti kapcsolatra lépjen, ergó: megtiltja a gazdasági tevékenység végzését bizonyos személyekkel kapcsolatban. Ez pedig sérti a szabad verseny elvét, tehát a munkáltató megfelelő ellenértéket köteles fizetni.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.05.29. 09:43

Nyilvánvaló, hogy a 23. § (1) bekezdés csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor kötelező az írásbeli alakiság; erre nem hivatkozhatsz úgy, mint ami főszabállyá teszi az írásba foglalást.

De ez azért abszolút mellékes itt, mert a versenytilalmi megállapodást nem vitásan írásban kötötték a felek.

oligaliga # 2018.05.29. 09:25

A kérdező szempontjából pont nem az. Az általa beidézett szövegben szerepel, hogy ha megszegi a megállapodást, akkor fizetnie kell a munkáltató felé. Ezt írásba kell foglalni.

„A 22.§ (1) bekezdése a jognyilatkozatokra általában vonatkozik.
Ugyanakkor a 23.§ (1) bekezdése szerint”

Ezt ne csináljuk már! Eddig egész értelmesen elvitatkoztunk.

Mit ne csináljunk?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.05.29. 09:20

Bocs, az Mt. 228. § (5) felhívja.
De ez mellékszál.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.05.29. 09:18

Korábban is szóba került, azóta nem változott: az Mt. szerinti jogviszonyokra már nem kell alkalmazni a Ptk.-t, csak ha kifejezett rendelkezés van róla. Az Mt. 31. § felsorolásában a Ptk. 6:186. § (ez a kötbér) nem szerepel.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.05.29. 09:13

A 22.§ (1) bekezdése a jognyilatkozatokra általában vonatkozik.
Ugyanakkor a 23.§ (1) bekezdése szerint

Ezt ne csináljuk már! Eddig egész értelmesen elvitatkoztunk.

oligaliga # 2018.05.29. 08:17

Igaz ugyan, hogy a megállapodás írásba foglalása nem érvényességi kellék, de a kérdező esetében mégis az. Az általa idézett szöveg alapján a munkáltató által szerződésszegés esetére követelt "hathavi átalány kártérítés" valójában a Ptk. szerinti kötbér, és azt viszonyt írásba kell foglalni.

oligaliga # 2018.05.29. 08:07

A 22.§ (1) bekezdése a jognyilatkozatokra általában vonatkozik.

Ugyanakkor a 23.§ (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni. A 2) bekezdésben foglaltak alapján a megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.05.29. 07:37

akkor az se vezethető le például, hogy írásban kell megállapodni.
Bizony nem! Sőt. Mt. 22. § (1) A jognyilatkozatot - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni.

drbjozsef # 2018.05.29. 05:05

Nem feltétlen közözködésképpen : ha nem vezethető le az Mt 228§-ból és a Ptk.-ból, hogy az ellenértékben is meg kell állapodni, akkor az se vezethető le például, hogy írásban kell megállapodni. Lehet szóban is szerződést kötni érvényesen.

drbjozsef # 2018.05.29. 04:55

Nekem, laikusként, eleve értelmezhetetlen, hogy kötök egy megállapodást, azt határozatlan idő mellett akár 3-5-47 évre, és aztán a munkaviszony végén, valamikor, megállapodok az ellenértékben. A feltételeket, jogokat és kötelességeket nem előre szokás tisztázni?

drbjozsef # 2018.05.29. 04:47

Mert szerinted az ügyfelek listája, adatai szerinted nem üzleti titok? :D

De az, persze. De akkor ha jól értem, szerinted listát lehet toborozni, átvinni, átvenni, nem az ügyfelet. Mi kellene akkor a versenytilalomhoz még? Hogy nem foghatja meg a kezét, és húzhatja át a saját irodájába, vagy mi?

oligaliga # 2018.05.28. 17:02

Bocsanat, azt hittem, nekem szól.

lewho # 2018.05.28. 14:20

ööööööö
ööööö

(szerintem is, de kbs véleményére vagyok kíváncsi, mer' ő állítja, hogy a feleknek a szerződés megkötésekor ebben a kérdésben nem kell összegszerűen megállapodni)

oligaliga # 2018.05.28. 14:17

lewho

Csak közösen határozhatják meg.

lewho # 2018.05.28. 14:16

"A versenytilalmi megállapodás ellenértékét a Mt. hivatkozott rendelkezése meghatározza - ha nem is összegszerűen."

Ez szerintem nem igaz. Akkor határozná meg, ha egyértelműen, pontosan rendelkezne, pl úgy h az alapbér fele, és punktum. Az Mtv. csak az alsó határt szabja meg.

Ha a feleknek csak abban kell megállapodniuk, h versenytilalmi megállapodást kötnek ellenérték fejében, annak összegét ki jogosult meghatározni? Egyoldalúan bármelyikük -mvó is - vagy egyező akarattal?

Ha senki sem határozza meg, a munkavállaló érvényesítheti a minimum iránti igényét?

oligaliga # 2018.05.28. 14:13

KBS

Az Mt. valóban lex specialis a Ptk.-hoz képest, de a törvény megfogalmazása és a korábbi Mt.-hez kapcsolódó gyakorlat alapján egyébként egyértelmű, hogy a versenytilalmi megállapodás ellenértékben történt megállapodás nélkül érvénytelen. Ez az Mt. 208.§ (2) bekezdéséből is levezethető, még akkor is, ha az „ellenértékben megállapodás” nincs szó szerint benne. Az (1) és a (2) bekezdés együttes értelmezése szerint: megállapodást kötök a munkáltatóval, hogy nem végzek olyan tevékenységet, ami a munkáltatóm jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné, cserébe a munkáltató megfelelő mértékű ellenértéket fizet.

A kérdező által idézett szerződéses rendelkezés szerintem versenytilalmi megállapodásnak minősül, hiszen éppen azt tiltja meg, hogy bizonyos ügyfelekkel a munkavállaló a munkaviszony megszűnése esetén üzleti kapcsolatra lépjen, ergó: megtiltja a gazdasági tevékenység végzését bizonyos személyekkel kapcsolatban. Ez pedig sérti a szabad verseny elvét, tehát a munkáltató megfelelő ellenértéket köteles fizetni.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.05.28. 14:06

Mert szerinted az ügyfelek listája, adatai szerinted nem üzleti titok? :D

Kovács_Béla_Sándor # 2018.05.28. 14:05

Többet is néztem. Van ilyen is, meg olyan is. Erre az álláspontra szerintem a polgári jogias szemléletű bírók helyezkednek, ők is inkább a régi Mt. hatálya alatt. Szerintem a régi Mt. szerint sem volt igazuk, az új Mt. pedig már nem is tartalmazza azt a rendelkezést, hogy az Mt. hatálya alá tartozó megállapodásokra alkalmazni kell a Pkt. általános szerződéses szabályait.