Ingatlan árverés

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
MajorDomus # 2015.07.14. 21:25

Igen erre én is gondoltam, de ez csak az 5 . árverésen,, szokás,,
Igaz, azt nem írta a kérdező, hogy hanyadik árverésen kelt el a ház.

Grave7 # 2015.07.13. 22:30

@MajorDomus: Két lehetőség van:
. 50% körüli áron kelt el, mert nem felelt meg az 1994. évi LIII. törvény 147. § (3)-(4) bekezdésben foglalt feltételeknek (vagy megfelelt, de már sokadik árverés volt) (beköltözhetően);
. a két rész külön-külön lakottan került árverésre (ekkor 70% volt a minimálár).

A matek mindkét esetben kijön. (Persze arról nincs infó, hogy a "becsült forgalmi érték" tényleg a becsértéket jelenti és nem az árverési hirdetményben a kikiáltási árat - de ez most már lényegtelen is.)

.
@CyberCica33: Még egy megjegyzés - lehet a két rész értéke különböző időpontokban (akár éves eltéréssel) lett megállapítva és ebből fakad a különbség.

MajorDomus # 2015.07.13. 21:54

Csak azt nem értem ha 27 millió volt a becsérték, akkor hogy kelt 13,75 millióért?

70 %-on is nagyon kevés.

Grave7 # 2015.07.13. 20:29

@CyberCica33:
Ha az eltérő becsérték probléma volt, a becsérték közlésnél lehetett volna kifogást előterjeszteni (de akkor már szakértői díjat is kellett volna fizetni, amit meg gondolom nem akartak).
Ha az volt a gond, hogy külön volt árverezve a két rész, az árverési hirdetmény átvétele után kellett volna kifogást előterjeszteni.
(Kifogást egyébként az irat kézbesítésétől számított 15 naptári napon belül lehet benyújtani.)

Egyébként amit írtál, az megtörténhet, főként ha két végrehajtó jár el a két adós ügyében. Jogszabály nem tiltja ezt, de a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara iránymutatása alapján ilyenkor csatolni kell az ügyeket és az egyik végrehajtó árverez az egyik ügyben, de a csatolás miatt a teljes ingatlant. (Szerencse, hogy ugyanaz lett a vevő.)

Bori Bori # 2015.07.13. 18:28

Valamit félreértett az ismerősöd.

CyberCica33 # 2015.07.13. 12:30

Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Hogy gondolta? Az árverés időpontjától 30nap van amíg jogerőre emelkedik.

Cyca

Kovács_Béla_Sándor # 2015.07.13. 11:59

Marhaság. Csak már egy kicsit késő reklamálni.

CyberCica33 # 2015.07.13. 11:47

Kedves Fórumozók!
Egy ismerősöm kérésére kérném a segítségüket.

Adott egy ingatlan két tulajdonossal 1/2-1/2 megosztással. Közösen felvesznek hitelt, de nem fizetik. A két tulajdonos közül az egyiknek több tartozása is felhalmozódik...nav, közművek, stb.... Az ingatlant kiírják árverezésre. A becsült forgalmi értéke xx 1/2 részére 12 millió, xy 1/2 részére 15 millió. Itt felmerül bennem az a kérdés, hogy , hogy lehet az, hogy az egyik 1/2 rész többet érjen mint a másik 1/2 rész? Az árverezésnél így is került licitre. 1/2rész 7,5millióért a másik 1/2rész 6,25millióért kelt el. Egy ugyanazon ember vásárolta meg. Ez így teljesen rendben van jogilag? Köszönöm a válaszokat!

Cyca

MajorDomus # 2015.05.29. 22:26

Adózni kell, de csak ha jövedelmed keletkezik.

Ha olcsóbban veszel új lakást vidéken mint 9 millió a különbözet adóköteles

Kovács_Béla_Sándor # 2015.05.29. 11:37

„Csak nem tudom,ez kire nézve jó!”
Miért, neked nem érdeked, hogy minél több pénzt kapj?

anyamaci22 # 2015.05.29. 09:19

Tisztelt Fórumozók!
Annyiszor kértem már Önöktől tanácsot,most is ezt teszem.2013-ban örököltem egy budapesti ingatlant,aminek értéke 7500000 Ft.Nem egyenes ági rokon lévén, 540 ezer ft illetéket fizettem utána.Most szeretném eladni,ezért,vidéki lévén,ingatlanközvetítőkhöz fordultam.Mivel megdrágultak,az ingatlan mostani ára 9000000 Ft.Ők mindenképpen licitről beszélnek,hogy ez jobb.Csak nem tudom,ez kire nézve jó!Ebben kérnék tanácsot!A második kérdésem az lenne,hogy ha sikeresen eladom pld.9 mill-ért,kell-e adóznom utána,és mennyit.A 3-ik kérdésem, hogy az értékesítés után szeretnék lakást venni, kell-e majd lakásvásárlási illetéket fizetnem,és ez várhatóan mennyi lesz?Köszönöm szépen,előre is a válaszukat!Tisztelettel:Ágnes

MajorDomus # 2015.05.14. 20:49

A notórius adóst (aki már árverezési szakaszban van, tehát évek óta nem fizet!) én is lekezelő stílusban fogadom.

Miért, süteményeket és kávét szolgáljon fel neked, miután a füled botját sem mozgattad a felszólításokra s rengeteg vh költséget okoztál a háznak?

Csak az árverezés kényszerített rá, hogy szóba állj vele?

A vegrehajtonak igaza van egyezz meg a képviselővel. De igyekezz.

Írásban nyújtsd be a részletfizetési kérelmedet, megjelölve a vállalt havi összeget, s küldd el ajánlva a képviselönek.

Válaszolni fog.

Wildmann # 2015.05.13. 20:16

A társasházat a társasházi törvény alapján a közös képviselő képviseli. Azaz az ő aláírása a megállapodásra a végrehajtó felé elegendő.

Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet egy olyan belső szabály amely az szvb hozzájárulása is kell. De ez vagy a szervezeti- működési szabályzatban van (ott kellene lennie) vagy egy közgyűlési határozatban. Mindkettőt be kell tudnia mutatni a közös képviselőnek.

Egyébként nem tiltja semmi, hogy közvetlenül megkeresd az SZVB tagokat. Hogy ki az SZVB tag megint nem nehéz kérdés, mert határozatot hozott róla a közgyűlés.

A határozatokat a közös képviselő határozatok könyvében tartja, tehát ha kikéred a határozatok könyvét akkor ott megnézheted.

Ajanlott honlapok témában: www.adminworld.hu
www.thazak.hu
www.tarsashaziblog.com

féltíz # 2015.05.13. 05:54

Kedves Látogatók!

Tanácsot, segítséget kérek a következőben:
Sajnos rezsiköltség-tartozásom halmozódott fel, a közös képviselet kezdeményezte az ingatlanom árverését.
Jártam náluk, eléggé lekezelő módon viselkedtek, arra hivatkoztak, hogy a számviteli bizottságtól kell engedélyt kérniük részletfizetés megállapítására, de ennek már több mint 2 hete.
Fontos, hogy a végrehajtó irodától az ingatlan árveréséről nem kaptam kézhez értesítőt, kórházban voltam, egy "érdeklődőtől" tudtam meg.
Elmentem a végrehajtóhoz, ahol azt válaszolták, hogy mindenképpen a közös képviselettel állapodjak meg, úgyhogy most fogalmam sincs mit tegyek?

Várom a válaszokat, esetleges véleményeket, tapasztalatokat stb.

féltíz

Zoltanuss # 2015.02.24. 16:22

Hephaistos !

Mint írták itt a jó alkalom a tulajdon egyesítésre, azaz megvehetitek. persze az egy millát + az egyéb költségeket csak le kell szurkolni. Egyáltalán ez eddig miért nem merült fel ?

gerbera317 # 2015.02.24. 12:47

Sőt, itt a nagy lehetőség arra, hogy bagóért megvedd magadnak azt a tulajdonrészt. Persze, nem kötelező.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.02.24. 11:16

Alaposan félreértettél te valamit. Azt a részt, hogy büntetőjogi fogalmat használsz egy magánjogi ügyben, hagyjuk is; de miért károsítaná az a tulajdonostársat, ha a másiknak a hányadára árverést tűznek? (Borítékolhatóan eredménytelenül.)

Hephaistos # 2015.02.24. 07:56

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy ingatlan, mely osztatlan közös tulajdonban van. (2/8, 3/8, 3/8 arányokban) Az egyik 3/8 arányú tulajdonostárs adótartozása miatt a NAV 1 millió Ft értékben bejegyeztette végrehajtás alá az adott részt. A mellékelt levélben az szerepel, hogy árverést foganatosíthatnak. A kérdésem, hogy ez lehetséges? Úgy értem, 5/8 rész nem adós, gyakorlatilag ártatlan tulajdonostársak tulajdonában van, így őket ezzel megkárosítják. Miért?
A válaszokat köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2015.02.18. 19:26

Ptk. 5:41. § [Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján]

(3) Hatósági árverés esetén az árverési vevő [...] ingatlan esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg.

Azért csak javíts ki máskor is. Hátha bejön egyszer.

végrehajtó1 # 2015.02.18. 18:53

Az árverési jegyzőkönyv keltének napján

Kovács_Béla_Sándor # 2015.02.18. 18:21

A bejegyzéssel.

ARD_ # 2015.02.18. 10:13

Tisztelt Ügyvédek,
Bírósági árverésen vásárolt ingatlan esetében az árverési vevő mikor vált tulajdonossá 2014.március 15-e előtti időszakban a törvénymódosítás előtt. Az árverési jegyzőkönyv aláírásának időpontjában vagy az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés időpontjában?
Köszönöm

minik # 2013.12.13. 10:39

Segítséget szeretnék kérni.
Egy ingatlanról van szó, amelyet árvereznek.
A licit 50%-ról indul, de a lakást nem lehet megnézni, mert a tulajdonosok 1/2,1/2 ismeretlen helyen tartózkodnak.
Ha megnyerem az árverést, elfoglalhatom a lakást, illetve, ha van közüzemi tartozásuk, engem kötelezhetnek a kifizetésére?

Segítségét köszönöm előre is.

TheSpartan # 2013.12.11. 17:36

Az MBVK honlapján találtam egy árverésre. Egy 500 nm-es telken található egy szerkezetkész állapotot sem elérő ház (falak álnak, külső szigetelés fent van, nyílászárók hiányoznak, tető kész azt leszámítva, hogy a kúpcserepek nincsenek fent.) 24 éves vagyok első lakástulajdon-szerzés céljából szeretnék árverésen házhoz jutni. Telefonon felkerestem az illetékes bírósági végrehajtót, a titkárnőjével sikerült beszélnem két esetben is. Első alkalommal azt a tájékoztatást kaptam, miszerint e-mailben egyeztessek időpontot a megtekintésre. Ezt megtettem, de a válaszlevél arról szólt, hogy meddig tart zárva az iroda. Következő telefonhívásom során a másik titkárnő azt nyilatkozta az ügyben, hogy nekik sincs bejárásuk a telekre, keressem meg a tulajdonost.

  1. Kérdésem arra terjedne ki, hogy én, mint természetes jogi személy felkereshetem-e a tulajdonost egy hatósági végrehajtás kapcsán, hogy szemrevételezhessem az ingatlant?
  2. Köteles-e megmutatni nekem az ingatlant, esetleg kérhetek-e tőle építészeti-műszaki tervdokumentációt?
  3. Ha ezt nem tehetem meg, mi a módja annak, hogy építész segítségével fel tudjam mérni az ingatlan állapotát, várható költségeit. Egyáltalán mérlegelni tudjam a helyzetet, mielőtt döntenék a licitálásról? Műszaki iroda adhat-e tájékoztatást, vagy adatvédelemre hivatkozva ezt megtagadhatja?
  4. Az árverés előtt, hogy deríthetem ki azt, hogy minden az építészeti-műszaki tervdokumentáció szerint került megvalósításra?
  5. Az alábbi felvetések közül melyik az elfogadott? Az árverési vevő tehát nem lesz az adós jogutóda, szerzése eredeti szerzés vagy az eredeti szerzésmód sajátos változatának minősíti a kérdéses tulajdonszerzést vagy az ingatlan tulajdonjogának végrehajtási árverésen történő megszerzése nem minősül eredeti szerzésmódnak?

Tehát árverési vevőként egy félkész ingatlan esetén ez vonatkozik-e rám? (Az építési engedélytől eltérően végzett építkezés, az épületnek engedély nélkül történő használatbavétele építésrendészeti bírságot von maga után. Ezen felül az engedélytől eltérő építkezés miatt átalakítást, vagy lebontást is rendelhet el az építési hatóság. A kivitelezést az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kell végezni
6. Az árverési ingatlan megszerzése esetén az adós köteles-e átadni az építés során keletkező dokumentációkat? (építési napló, építészeti-műszaki tervdokumentáció stb.)
7. Amennyiben nem vagy nem működik együtt, milyen eljárás várható?

Az alábbi kérdésekre keresném még a választ. Mivel részletesebb anyagot a témában nem találtam és laikusként még az ügymenet tematikáját is nehezemre esik értelmezni, ebből a publikációból próbáltam ismereteimet bővíteni: Dr. Légrádi Gergely: Az árverésről – gondolatok egy Janus-arcú szerzésmódról (PJK, 2003/1., 9-18. o.)

7. Ez helytálló-e, esetleg kiegészítésre szorul-e?

„Ingatlanok tekintetében a Vht. szintén nem szól a szerzésmódról, sőt, nem rendelkezik a tulajdonátszállás időpontjáról sem.12 Rögzíti azonban azt, hogy:
“A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik:

  1. a telki szolgalom,
  2. a közérdekű használati jog,
  3. az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,
  4. a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve.” [Vht. 137. § (1) bekezdés].”

8. Az ingatlan végrehajtási árverését követően a nyertes licitáló milyen jogcímen szerzi meg az ingatlant?

Az ingatlanok végrehajtási árverésen történő megszerzését illetően a Vht. indokolásából – habár közvetve, de – arra a következtetésre lehet jutni, hogy eredeti szerzésmódról van szó, így a Legfelsőbb Bíróság álláspontja látszik még erősebben alátámasztottnak.16 Mindazonáltal kissé érthetetlennek tűnik az, hogy fenti érvelés során egyszer arra az álláspontra helyezkedik a bíróság, hogy az árverésen szerző tulajdonjoga nem az árverést szenvedő tulajdonjogából származik, hanem az árverésen mint állami kényszeraktuson alapul, majd néhány mondattal később rögzíti, hogy tulajdonjoga az előző, a végrehajtást szenvedő adós tulajdonjogára tekintettel keletkezik.

“A Ptk. 120. §-ának (1) bekezdése értelmében aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos, ez a rendelkezés azonban ingatlan árverése esetére nem vonatkozik. Ingatlan tulajdonjogát nem tulajdonostól még árverésen sem lehet érvényesen megszerezni. Az árverési vevő tulajdonjoga azonban mégsem az adóstól származik, hanem az árverésen mint végrehajtási kényszeraktuson alapszik, az árverési vevő tehát nem lesz az adós jogutóda, szerzése eredeti szerzés. Ezért az árverési vevő által megszerzett tulajdonjogot csak a Vht. 137. §-ában foglalt jogok terhelhetik.” (BH 1997.400)

Véleményem szerint a Kommentárok által kifejtett álláspont és a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata közti eltérés magyarázata abban rejlik, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Ptk. 120. §-ának értelmezését a Vht. vonatkozó rendelkezéseinek tükrében végzi el, és a Ptk. 120. § (1) bekezdés második mondatát azzal “hatástalanítja”, hogy a végrehajtási árverés vevője a tulajdonjogot árverés útján ingatlanra vonatkozóan is eredeti szerzésmóddal szerzi meg, azzal a megszorító feltétellel, hogy az elárverezett ingatlan utolsó tulajdonosa valóban az adós volt. A Legfelsőbb Bíróság tehát az eredeti szerzésmód sajátos változatának minősíti a kérdéses tulajdonszerzést.

Álláspontom szerint a Ptk. 120. § (1) bekezdése épp azt rögzíti, hogy ingó és nem ingatlan hatósági árveréssel történő tulajdonjogának megszerzése minősül eredeti szerzésmódnak. Ezt erősíti meg a Vht. már idézett 127. §-a is. Miután azonban a 120. § kizárja az eredeti szerzésmód lehetőségét ingatlan esetében, továbbá a Vht. nem ismétli meg azokat az eredeti szerzésmódra vonatkozó szabályokat, amelyeket az ingók esetében definiált, ezért úgy gondolom, hogy ingatlan tulajdonjogának végrehajtási árverésen történő megszerzése nem minősül eredeti szerzésmódnak. A Legfelsőbb Bíróság azon megállapításai, amelyek szerint “bár az árverésen szerző tulajdonjoga az árverést szenvedő tulajdonjogára tekintettel keletkezik”, illetve “tulajdonszerzése azonban nem feltétlen, illetve független a korábbi tulajdonostól, mint ingó árverés esetében, hanem a Ptk. 117. § -ának (1) bekezdésében szabályozott – a származékos tulajdonszerzésre vonatkozó – rendelkezéshez hasonlóan tulajdonjoga csak az előző, a végrehajtást szenvedő adós tulajdonjogára tekintettel keletkezik”, véleményem szerint épp ellentétes következtetés levonására adják meg az alapot.

9. Az ingatlan végrehajtási árverését követően az árverési vevő tulajdonjogának igazolására milyen dokumentációkat kap?

Az alábbi leírás a teljes ügymenetet lefedi-e?

„Az árverésről a végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a földhivatal részére az árverési vevő tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése végett, amennyiben az árverési vevő a teljes vételárat kifizette [Vht. 152-153. §§]. Az ismertetett bírósági gyakorlatból arra lehet következtetni, hogy az LB eredeti szerzésmódnak tekinti az ingatlan végrehajtási árverésen történő tulajdon-átruházását, és a tulajdonátszállás időpontját az árverés mint hatósági aktus időpontjában látja.

Maga az ingatlan “adásvételi szerződés” a jegyzőkönyv elkészítésével mint írásba foglalással jön létre, mely bejegyzésre alkalmas hatósági okirat.”

10. Jelen esetben milyen vagyonátruházási illeték megfizetésére lennék köteles?

10.1. Az épület készültségi fokát ki fogja vizsgálni?
10.2. Mentesülhetek-e az illetékfizetés alól?

meniko # 2010.02.11. 19:41

Az az igazság, hogy még nagyon az elején jár a felszámolás (jan.26-án kezdődött), a cégközlöny szerint most kéri csak be a hitelezői igényeket. Ennek ellenére mi már kerestük a felszámolót telefonon, de még nem tudott semmit sem mondani, mert még a pályázat nincs kiírva. Ha jól olvastam a tv-t, akkor erre 120 napja van. És úgy vettük észre, hogy majd mindent a cégközlönyből kell kibogarásznunk, mert elérhetőséget sem adhattunk meg. Bár lehet, hogy ez előírás, az egyenlő pályázati esélyek miatt.
A felszámolásban még nem igazán vagyok járatos, ha tudnál többet mondani erről a "szándéknyilatkozatról", azt megköszönném. Mikor érdemes azt beadni, kinek stb. Mire hivatkozzunk?

  • 1
  • 2