nonolet
2017.12.12. 11:48
Teghát azt veszed, beel, hoyg
"Bérbe adó vállalja, hogy rendes felmondást csak a ptk 6:347. § (1) pontja szerinti módon közöl a bérlővel."
Osztán szevasztavasz... mindenki heppi :-)
lakásbérlet
nonolet
#
2017.12.12. 11:44
mattila
"(2) Ha a felmondás nem az (1) bekezdésben meghatározott határidő betartásával történik, a bérleti jogviszonyt a felmondás közlését követő második hónap végére felmondottnak kell tekinteni."
Hát NEEEE ess ebbe a hibába.
Mondj majd fel legkésőbb a hónap 15.-ig.
Mégis mi a jófranc gátolna meg ebben?!
Arra kell csak figyelned, hogy ne mondj fel a hónap 15-31.-e közötti dátummal.
drbjozsef
#
2017.12.12. 10:07
Én a helyedben ezt tenném : ha a bank ezt kéri, akkor kösd ki a szerződésben a 60 napot. Igazán nem szólhat semmit, Te megtetted azt, amire a hitelszerződés kötelez. Ha viszont ez ellentétes a jogszabállyal, akkor úgyis semmis, de erre a bank se tért ki, úgyhogy Te se tedd.
maattila
#
2017.12.11. 21:11
Kedves Forumozók,
A lakásomat szeretném kiadni, és az albérleti szerződés összeállítása közben merült fel egy kérdés.
Lakásom vételárát részben hitelből fizettem, és a banki hitelszerződésben van egy olyan kikötés, hogy ha albérletbe adom a lakásom, akkor csak határozatlan idejű szerződést köthetek az albérlővel, és a felmondási idő legfeljebb 60 nap lehet.
A ptk 6:347. §-a azonban így szól:
"[Rendes felmondás]
(1) A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére mondhatja fel.
(2) Ha a felmondás nem az (1) bekezdésben meghatározott határidő betartásával történik, a bérleti jogviszonyt a felmondás közlését követő második hónap végére felmondottnak kell tekinteni."
Ha jól értem, ez az jelenti, hogy ha én 16-án közlöm a felmondást, akkor a szerződés csak 2 és fél hónap múlva fog megszűnni. Ez pedig több mint a bank által előírt 60 nap.
A kérdésem az, hogy a lakásbérleti szerződésben el lehet térni a ptk vonatkozó rendelkezéseitől (6:347.,§6:348.§)? Kiköthetek a rövidebb felmondási időt is?
Előre is köszönöm a segítséget.
matthiasi
#
2017.11.30. 14:44
Írja az I.. panaszos :
„tehat a tulajdonos lent lakik.a tulaj egy ev alatt semmit sem korszerusitett a lakasban.minden regi a
lakasban”.
Érdekes szemlélet !
Részemről a korszerűsítés 15 - 20 évente szokott lenni, de egy bérlőnek ehhez semmi köze !
matthiasi
#
2017.11.30. 14:39
Isti ez 'tényleg' nagy probléma !
De mielőtt kivetted azt a lakást, nem gondoltál arra , hogy a M.o-i tetőtéri lakások 95 %-ának a klímája nyáron pokol, télen pedig hamar kihűl.
Nyilván nem, mert saját lakásod sohasem volt !
A problémák lehetséges megoldása ?
nyáron klíma / a tulaj ilyet biztos nem fog beszeleltetni .
télen pedig a kihűlés és a nem megfelelő hőmérséklet kiküszöbölésére - pót fűtés.
természetesen ennek is vannak feltételei - 1. hogy bírja a hálózat, 2. a tulaj beleegyezzen.
Tehát meg kell egyezni !
Az egérkékről : nagyon rendetlen lehetsz, mert az egerek ha nem találnak élelmet világgá mennek !
Tehát a fenti javaslat vagy az elköltözés !
KozákA
#
2017.11.28. 20:05
a
Bea1
#
2017.11.28. 18:41
Elektromos olajradiátor és egérfogó.
Elsősorban az ott lakó bérlő felelőssége, hogy jelezze a bérbeadónak a helyzetet, és elemi érdeke is, hogy tegyen lépéseket a probléma súlyosbodása ellen.
Ha egy éve bérlik, akkor már szembesülniük kellett ezekkel a problémákkal egyszer.
nonolet
#
2017.11.28. 13:46
Költözz el... fölösleges a küzdelem, nem tudsz nyerni.
Isti33
#
2017.11.28. 10:51
Udv mindenkinek.
Egy eve berelunk egy lakast,mely egy csaladi haz tetotere.tehat a tulajdonos lent lakik.a tulaj egy ev alatt semmit sem korszerusitett a lakasban.minden regi a lakasban.
Magunk kozott,kozjegyzo-ugyved nelkul irtunk szerzodest,amely tartalmazza,hogy a futesi szezonban 22foknak kellene lennie.a lakasban joval hidegebb van mint azt a szerzodes kikoti.a tulajdonos iranyitja lent a kazant,termosztatot.nagyon regi minden radiator a lakasban,ha eppen megy a futes akkor is csak a radiator fele melegszik fel.lent a tulajnal nagyon jo ido van mivel nalla szigetelt ablakok vannak,nem szokik a meleg.lent a termosz hiaba van 22fokra allitva, nalla eleri a 22fokot de fent nalunk akkor meg a kozeleben sincs,es kikapcsol a kazan.azt mondja nalla nagyon meleg van, nem veszi feljebb a termoszon beallitast,pedig csak a radiatort kellene lejjebb csavarnia,hogy ne nyomja nalla ugy a meleget,de nem hajlando erre.
Valakinek valami otlete?
A masik kerdesem.megjelentek nallunk egerek.tobb eger is van.rohangalnak nallunk a lakasban kajat keresve.nalla egy sincs.adott a tulaj ragacsot nekunk,hogy tegyuk ki de nem vallik be.kerdesem az lenne,kinek es mik a kotelezettsegei ilyen helyzetben???.
Erika199607
#
2017.11.27. 13:39
Kedves Fórumozók!
Egy olyan problémával állok szemben, hogy a tulajdonomban álló házat eladásra szántam. A vevő jelölttel szóban megegyeztünk hogy lakbér ellenében beköltözhet a házba addig még nem történik meg a kifizetés. A vevő/bérlő nem volt hajlandó 2 havi lakbért kifizetni ezért a lakást elhagyta. Időközben az adás-vétel meghiusúlt, a szerződést felbontottuk. A vevő/bérlő személyes dolgai, iratok, bútorok stb. a lakásomban vannak viszont ő többszöri felszólítás ellenére sem hajlandó azokat elvinni. Mit tudok tenni? Szeretném a házat újra eladásra bocsájtani de addig nem tudom még az elöző vevő/bérlő dolgai bent vannak.
Köszönöm válaszukat.
nonolet
#
2017.11.25. 23:42
"a bérleti díjat is megtarthatja"
Ez két külön lépés.
Első lépésben, mint bérleti díj a tulajdonos bevétele.
Második lépésben kerül át a megtartóhoz.
Az átkerülés jogcíme pedig
a "megtarhatja"-ról szóló szerződésből(megállapodásból) derül ki...
Lehet ajándék, vagy lehet megbízási díj is, munkadíj is, szolgáltatási díj is.
Attól függően, hogy:
van-e érte elvárás is cserébe
és
ha van, akkor konkrétan mi az.
nonolet
#
2017.11.25. 23:35
"akkor ki adózik a jövedelem után? "
Értelemszerűen: az, akié a jövedelem lesz...
drbjozsef
#
2017.11.25. 19:40
A lényeg, hogy a bérleti szerződést megkötőnek legyen jogosultsága kiadni a lakást, aláírni a bérleti szerződést. Ez lehet értelemszerűen a tulajdonos vagy a haszonélvező (ha van utóbbi, de az előbbi adja ki, akkor az utóbbi engedélye, fordítva viszont nem kell engedély), lehet bérlő is, aki további (al)bérletbe adja az ingatlant, szintén a tulajdonos ésvagy a haszonélvező engedélyével, illetve lehet bárki, akit teljes bizonyító erejű magánokiratban (pl.: közjegyzői okirat, vagy két tanús meghatalmazás) megbíz a kiadásra a fentiek szerint az arra egyébként jogosult személy.
Nekem is volt hasonló esetem, viszont amit én sem tudok, hátha valaki tudja, hogy ha a tulajdonos megbíz a kiadással egy harmdik személyt, akkor ki adózik a jövedelem után? Ha csak a szerződés megkötésére jogosít az okirat, de a bérbeadó mondjuk a tulajdonos, akkor evidens, hogy ő. De ha abban állapodik meg mondjuk a testvérével - mert mondjuk külföldön él -, hogy az kiadja a lakást, intéz mindent, és a bérleti díjat is megtarthatja, akkor a testvérnek kell adóznia, vagy ekkor is a tulajdonos az adófizetésre kötelezett?
Zoltanuss
#
2017.11.25. 16:30
Sőt még haszonélvezőnek se kell lennie a mamának , elég egy maghatalmazás a tulajtól, hogy a nevében eljárjon, konkrétan a lakás kiadását és az azzal járó ügyeket intézze. Így legyen benne, hogy a bérleti szerződés a nevemben aláírhatja.
Zoltanuss
#
2017.11.25. 16:27
Amennyiben a mama haszonélvező akkor semmi kétség, érvényes !
ispan29
#
2017.11.25. 16:18
Tisztelt Fórum!
Érvényes egy lakásbérleti szerződés, ha a szerződésben a bérbeadóként nem a tulajdonos, hanem annak az édesanyja szerepel?
nonolet
#
2017.11.25. 14:22
Nem lehet egyszerre kurvának lenni és szűznek maradni...
Vagy vársz, vagy kockáztatsz.
Döntsd el!
MisiMókus69
#
2017.11.24. 22:47
Tisztelt Szakértők!
Kiadom a lakásomat és a Bérlővel a Lakásbérleti szerződést dec.1-én írjuk alá (ekkor történik a kulcsátadás+kaució+az első havi bérleti díj átadása), viszont szeretnék vele aláíratni egy kiköltözési nyilatkozatot is a közjegyzőnél.
Kérdésem, hogy ha a közjegyzőhöz csak jóval későbbi napra kapunk időpontot, akkor írjam bele a Lakásbérleti szerződésbe, hogy a Bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a közjegyző előtt még aláír egy kiköltözési nyilatkozatot? Vagy, hogy célszerű ezt kezelni, hogy ne legyen belőle gondom? Nem szeretném, ha már beköltözik, utána meggondolná magát, hogy mégsem akar ilyen „papírt” aláírni.
Másik kérdés, hogy az egyik tanú, aki aláírná a lakásbérleti szerződést a Bérlő részéről a vele együtt beköltöző személy lenne (a szerződésben is fel lesz tüntetve név szerint, mint a Bérlővel együtt beköltöző személy). Ez így szabályos, vagy másik tanút hozzon?
Előre is köszönöm a választ!
GáborO
#
2017.11.19. 14:07
Amit nem értek az az, hogy bár ahogy előző bejegyzésemben részleteztem -szerintem felesleges ez a rész, a közjegyző feltételezem okkal foglalta bele (egyik fél sem kérte de nem is kifogásolta), és ha valóban okkal, úgy ennek a résznek milyen gyakorlati jelentősége van?
Szerintem semmi, de fenntartom a lehetőséget, hogy rosszul látom a dolgot, ezt tisztázandó tettem fel a kérdésem, remélve, hogy valaki elmagyarázza miért fontos azok ellenére amit kifogásként írtam, vagy megerősít, hogy én látom jól.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.11.19. 12:56
Mit nem értesz?
GáborO
#
2017.11.19. 11:26
Az kimaradt, hogy ez a rész termeszétesen a határozatlan időtartamra vonatkozik.
GáborO
#
2017.11.19. 11:24
Tisztelt válaszoló!
Közjegyző előtt kötött lakásbérleti szerződés az első egy évben határozott időtartamú, ezt követően (ha a felek máshogy nem nyilatkoznak) automatikusan határozatlan időtartamúra alakul, ekkortól a Ptk.-ban meghatározott feltételekkel bármely fél rendes felmondással megszüntetheti. A szerződés tartalmaz egy pontot, melynek jogosultságát nem teljesen értem -szerintem felesleges, esetleg valaki megerősítené ezt, vagy amennyiben rosszul látom, elmondaná, mi szükség van rá?
„Bérbeadó jogosult évente egyszer a KSH szerinti árindex összegével egyoldalúan emelni a bérleti díj összegét.”
Ennek milyen gyakorlati haszna van? Ha bérbeadó nem emel akkor minden marad a régiben. Ha bérbeadó emel ezzel vagy kisebb összeggel akkor azt bérlő tűrni köteles, de ha nem tetszene neki akár rendes felmondással megszünteti a szerződést. Ha bérbeadó ennél nagyobb összeggel emel, akkor azt bérlő vagy tűri, vagy kifogást emel hivatkozva a szerződés bemásolt pontjára, azonban erre válaszul bérbeadó ha szeretné, szintén megszüntetheti rendes felmondással a szerződést.
Én nem látom semmi gyakorlati hasznát/ kötő erejét ennek a pontnak, hiszen bármely fél egyszerűen kijátszhatja, mintha ott se lenne, azonban feltételezem, egy közokiratban okkal kell(ene), hogy szerepeljen.
Köszönöm!
MajorDomus
#
2017.10.17. 17:51
Hogy jár utólag,az nem kérdés.
Viszont akkor készitsen egy tételes kimutatást,hogy mig szedett be és mennyi volt a rezsiköltség.
nonolet
#
2017.10.17. 13:28
Az a szemét díj pl. nem hiányzott nekik?
Hisz ők szemeteltek ott... ugyebár.
Vagy úgy gondolták, hogy gratis ?
