dkis15
2017.09.02. 23:28
Létezhet olyan, hogy egy osztatlan közös tulajdonu telken épülne egy ház amit az egyik tulaj épít a másik hozzájáruló nyilatkozatával? ilyenkor az épület közös lesz?
osztatlan közös tulajdon
MajorDomus
#
2017.02.27. 20:33
Engem meg adóssá ha a bérlő nem fizet!
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.02.27. 09:26
Mondom, a törvény eleve kezessé teszi a tulajdonost.
Dr.Attika
#
2017.02.27. 07:32
Kezességgel biztosítja. Normál.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.02.27. 07:00
Túlbiztosítás.
MajorDomus
#
2017.02.26. 20:35
Csak jelezném,hogy amikor a társasház bérbead egy helyiséget,a távhőszolgáltató ugy köt a bérlővel szerződést ha én nyilatkozagban vállalom a helytállást a bérlő számlatartozásáért!
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.02.26. 07:55
A távfűtés esetében maga a törvény teszi mögöttes felelőssé a tulajdonost, ha nem ő a fogyasztó.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.02.26. 07:54
„A közös költség vonatkozásában a bíróság gyakorlata szerint is az egyetemlegesség jellemző. ”
Bár igaz lenne - de nem.
MajorDomus
#
2017.02.25. 22:52
Az nem. A Főtáv a szerződő félen követeli .
A vizdij azért bonyolultabb mert ott 3 oldalu a szerződés.
Nem fizetés esetén a Vizmű felmondja ,,az elkülönitett vizhasználó,, szerződését,és a mérőt a továbbiakban nem olvassa,tehát a különbözet a főmérőn marad.
A közös képviselő mikor megkapja a vizdijszámlát és látja jogy csaö 64 almérő van feltüntetve a 65 lakásból,simán átteszi nemvizórás közös költségre. Ha a lakásnak éppen 5 tulajdonosa van,osszák szét egymás között.
gerbera317
#
2017.02.25. 20:18
Bocs, ezt benéztem. A kérdés összemossa a szerződőhöz kötődő rezsiköltséget (víz, gáz, villany) az egyetemlegesen fizetendő tulajdonosi költségekkel (közös költség stb.).
A közös költség vonatkozásában a bíróság gyakorlata szerint is az egyetemlegesség jellemző. A szerződéses rezsiköltségeket pedig a szerződő viseli.
Képlékeny szokott lenni, a vízdíj, ahol a nemfizetést a vízszolgáltató a társasházra számlázza, és onnantól az a társasház követelése, tehát egyetemleges. És nagyon képlékeny még a távfűtés díja.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.02.25. 19:47
Szerintem is. De a bírósági gyakorlat nem ezt követi.
gerbera317
#
2017.02.25. 17:44
Ha a társasháznak elszámolási vitája keletkezik a lakás tulajdonosaival, a követelését nem a tulajdoni hányadok arányában, hanem egyetemlegesen érvényesíti a tulajdonosokkal szemben. Teljesítést követően így az elszámolási vita a lakás tulajdonosai között folytatódhat tovább. Szerintem ez a logikus.
misso
#
2017.02.25. 09:16
Üdv,
én tavaly évvégén indítottam itt egy topikot ugyanez miatt. Nekünk azóta bírósági tárgyalás is volt, egy tárgyalás volt és egyből ítélet lett, persze a javamra. Viszont itt megakadt a szemem azon amit MajorDomus írt egy oldallal hátrébb, hogy "A rezsikôltségnek csak azt a részét kell a,, kulcsos,, tulajnak fizetnie, ami a használattal kapcsolatos(villany, gáz szemétdij) ami egyéb költség, helyi adó,felújítási költség, annak felét a kizárt tulajdonosnak is viselnie kell."
Ez tényleg így van? És mi alapján, törvény vagy vmi egyéb rendelkezés? Úgyanis nekünk most kéne elszámolnunk és nem mindegy, hogy a kulcs nélküli időszakomra is fizetek vagy sem. Az ingatlan itt is üres, egyikünk sem lakja, de távfűtéses átalánydíjas, plusz közös ktsg plusz, plusz, plusz, szóval nem kevés így üresen sem a havi költség. Tehát ha üres de ennek ellenére az adottságainál fogva vannak költségek akkor is él ez a szabály vagy csak ha a másik fél bent lakik?
Köszi előre is!
MajorDomus
#
2017.02.23. 23:38
Es közben beköltözöl!
drbjozsef
#
2017.02.23. 12:16
Marcsi,
osztatlan közös tulajdonosokat egyformán illeti meg a használat. Feltöröd a zárat, csináltatsz újat, és küldesz egy kulcsot a másik tulajnak. Már ha írásban vagy tanúk előtti felszólításra sem ad kulcsot. A feltörést is persze tanúkkal, nehogy megvádoljon a faberzsé tojások ellopásával.
Marcsi35
#
2017.02.23. 11:01
Garda kérdése kapcsán felmerült bennem még egy kérdés. Olyan esetben, mint a miénk mi a helyzet? Kulcsot nem ad a tulajdonostarsam nekem, csak neki van, de az ingatlant senki nem lakja. Ilyenkor járhat használati díj, ha sokadik kérésem ellenére sem adott kulcsot? Ezzel talán még ösztönözni tudnám az eladásra...
Lajbi
#
2017.02.23. 10:05
Üdvözlöm,
Kérdésem, hogy egy 1995.07-ban alapított társasház esetében (ha azóta még nem lett módosítva az alapító okirat, csak 2004-ben készült egy SZMSZ)a Társasházi közös tulajdont milyen módón, milyen szabályok szerint lehetne jogszerűen megvásárolni. Konkrét esetben, beépítetlen tetőtérről lenne szó. amit csak saját ingatlanomból lehetne megközelíteni, egyéb módon nem alakítható ki feljárat.
Az alapító okirat konkrétan az osztatlan közös tulajdon elidegenítéséről semmit nem ír csak az alapító okirat módosításáról a következőket:
A közgyülés határoz bekezdés i pontja szerint: az alapító okirat módosítása és kiegészítése, az egész ingatlan elidegenítésem vagy állagának lényeges megváltoztatása, úgyszintén a társasház tuladonközösség megszüntetése felől, de ilyen ügyekben a határozathozatalhoz valamennyitulajdonostársak hozzájárulása szükséges.
A számomra elérhető társasházi törvény 10.paragrafusát ugyan elolvastam, de ez alapján nem tudom megítélni a helyzetet, mikor alkalmazható a 2pont, illetve mikor a 3-as. Illetve e szerint a tulajdonjogot megszerezhetem pl:a 2. pontban foglaltak szerin és "csak" az alapító okirat módosításához kell mindenki?
Segítségüket köszönöm!
drbjozsef
#
2017.02.23. 08:25
garda,
mármint a nem bent lakó kérhet-e használati díjat? Alapesetben nem. Osztatlan közös tulajdon, minden tulajdonos azonos jogokkal használhatja az ingatlant. Viszont ha megállapodnak, hogy csak az egyik lakik benne, a másik átengedi a használat jogát, akkor akár kérhet is, de ezt kikényszeríteni valószínűleg bíróságon nem tudná, legfeljebb a közös tulajdon megszüntetését kérheti.
Szóval, ha én lennék a bentlakó, valszeg inkább fizetnék valamit, hogy ott lakhassak, de pl. a felújítás, karbantartás költségeit, vagy azok felét levonnám.
Egyszóval : megállapodás kérdése, de alapesetben nem jár.
MajorDomus
#
2017.02.22. 21:35
kérni kérhet
garda64
#
2017.02.22. 20:55
nyaraló ingatlan 50-50 % tulajdoni hányad,egyik fél teljes felújítást végzett a teljes ingatlanon,minden költséget ő fizetett,oda is költözött,a másik fél semmit nem fizetett és bármikor használhatja az ingatlant,kérhet-e használati díjat?
Marcsi35
#
2017.02.22. 20:40
Még annyit, hgy lehet, hogy a leirtak alapján rosszhiszeműnek gondolnak minket, de igazából csak a pénzem szeretném kiszedni az ingatlanból. Kulcsom nincs, hiszem nem ad a tultársam de közben költség (rezsi, biztosítás, közös ktsg stb fele) van. Nem fogok a feleére vevőt találni azért jött be apósom a képbe, mert a pert ugyan én is megindíthatnám de az évek mire vége lesz, nekünk pedig most lenne nagy szükségünk a pénzre.
Marcsi35
#
2017.02.22. 20:29
A belinkelt rész bentlakó tultarsról szól. Ez az ingatlan viszont üres. Sem a tulársam, sem én nem laktunk soha benne. És anyagilag sem erőtlenebb, nagyjából 70-80 millió ft-ra rúg az többi ingatlanjai értéke.
drbjozsef
#
2017.02.22. 19:42
Édesanyád illetékmentesen ajándékozhatja neked a részét.
A többieknek ajánlatot tehetsz a megvásárlásra, ha az ár kevesebb, vagy annyi mint a hagyatékban meghatározott érték (tulajdonrész arányosan, és csak a nagymama része után, a nagyapai rész után már nem kell adózni), akkor nekik nem kell adót fizetniük. Ha többet kérnek, akkor adóznak a különbözet után. Miután nem egyenesági rokonaid, ők csak illetékkel tudnák neked ajándékozni, szerintem az nem olcsóbb.
Ha van, aki nem akarja eladni, az ellen közös tulajdon megszüntetésére irányuló pert indíthatsz. Ehhez persze már neked is társtulajdonosnak kell lenned. Ekkor a bíróság eldöni, hogy ki és mennyiért válthatja magához a többiek részét, hogy megszűnjön a közös tulajdon.
Más használható mód nem jut hirtelen eszembe.
gazdálkodó
#
2017.02.22. 19:20
Üdvözlök Mindenkit!
Egy kicsit bonyolult helyzetben vagyok (legalább is számomra az..). Osztatlan közös tulajdonú családi házról és hozzá tartozó kertről van szó, aminek a tulajdonjogát szeretném megszerezni.
A ház eredetileg nagyapám tulajdonában volt, ő építette még 1937-ben. Halálával a tulajdonjog a három gyerekére szállt, anyámra, a nővérére és a bátyjukra. Nagymamámnak nem volt tulajdonjoga csak haszonélvezeti joga az ingatlanon. Tavaly bekövetkezett haláláig élt ezzel a jogával, azóta a ház üresen áll.
A kérdésem pedig: hogyan lehet a legelőnyösebben lebonyolítani a tulajdonjogok átruházását. A helyzetet tovább árnyalja, hogy anyám bátyja szintén nem él már, az ő tulajdonrészét két fia örökölte egyenlő arányban, vagyis jelenleg az ingatlannak négy tulajdonosa van, 1/3, 1/3, 1/6 és 1/6 arányban.
Köszönöm.
drbjozsef
#
2017.02.22. 19:07
KBS,
elfogadom az álláspontot, azokban az esetekben pl., amiket dorka itt belinkelt alant.
Úgyhogy általánosságban lehet a joggal való visszaélés.
A konkrét eset viszont szerintem nem az. Volt egy ajánlat, el lett fogadva, majd mégis visszaléptek. Ha ezutan az após megveszi a részét, majd felajánlja a másik rész megvételét is, ráadásul reális áron, de azt a tultárs nem fogadja el, akkor az ezután inditott közös tulajdon megszüntetési per nem hinném, hogy visszaélés szerű joggyakorlásnak minősülne.
