A lakáshasználót hogyan lehet kitenni / kilakoltatni?


Kovács_Béla_Sándor # 2010.05.31. 20:50

A birtok ténylegesség, nem jogi kérdés, ezért jogcím sem kell hozzá.
Nagyon profán és sarkított példával élve: ha elloptam az órádat, és a karomon van, akkor annak az órának én vagyok a birtokosa. Ha erőszakkal vagy fenyegetéssel m,egpróbálod visszaszerezni tőlem, bűncselekményt követsz el. (Önbíráskodás vagy annak a kísérlete.)

kovacsz # 2010.05.31. 20:51

Zoltanuss:

Miért állítanák elő a bérlőt, hiszen neki bérleti szerződése van, hogy a lakásban lakhat mint albérlő, így minden joga megvan arra, hogy ott legyen.
Az pedig hogy semmit nem fizet, csak polgári peres kérdés, amiben a rendőr a helyszínen nem fog dönteni, viszont bűncselekmény, így a magánlaksértés elkövetése esetén kötles intézkedni és ahogy korábban irtam akár a lakás tulajdonosát is előállíthaja a saját lakásáról a fogdára.
(Mindezek csak magánlakásra vonatkoznak, így iroda, üzlethelyiség, egyéb ingatlan esetén más a helyzet.)

Major: Akkor eddig csak szerencséd volt....
Utolsó ügyfelem aki a tanácsom ellenére ilyet tett felfüggesztettet kapott.

MajorDomus # 2010.05.31. 21:10

Éppen ez az hogy nincs szerződése !

bigdady # 2010.05.31. 21:43

Én biztosan szüneteltetném a villanyt, gázt, vizet mindent. Gyorsabb lesz mint 30 nap

Zeek # 2010.06.01. 16:22

Gázt, vizet, villanyt, NEM LEHET KIKAPCSOLTATNI!
Ha óra leszerelést vagy kikapcsolást kérek, csak akkor teszik meg ha a harmadik személy érdekét nem sérti! Gyönyörű nem?
Viszont ha három hónapig nem fizetek számlát, akkor kikapcsolják ... csak 90 napot nem tudok várni, arról nem is beszélve hogy semmilyen szolgáltatót nem köteles beengedni, ők meg nem fognak harcolni azért hogy leszerelhessenek például egy villanyórát.
Köszönöm a hozzászólásokat.

arvisura # 2010.12.07. 20:43

A lakáshasználók között meg kell különböztetni jogcímes, jogcím nélküli és önkényes lakáshasználót!
jogcímes lakáshasználó, aki jogszerű szívességi lakáshasználó, tehát például beengedtem a saját lakásomba, oda beköltözött és életvitelszerűen ott él. A beköltözés tényét mutatja az, hogy a holmijait odavitte, tehát oda berendezkedett.
Jogcím nélküli lakáshasználó például, aki önkormányzati lakás bérlője, azonban a rezsi tartozásai miatt és különböző díjhátralékai miatt a felszólításokat követően jogcím nélküli lakáshasználóvá válik.

Önkényes lakáshasználó az, aki üresen álló lakásba költözik be, és itt is a beköltözés a lényeg, tehát oda berendezkedik, életvitel szerűen ott lakik.

Az önkényes lakásbeköltözőt sem dobhatja ki egyik percről a másikra a tulajdonos, az más tészta ha ez at eset valósul meg, akkor az egy szabálysértés /Önkényes beköltözés/, tehát a Rendőrségnek intézkedési lehetősége van, azonban Ők sem dobhatják ki egyik percről a másikra. Ha ez az eset valósul meg, lévén hogy Bírósági hatáskör, a rendőrség gyorsított bírósági eljárás lefolytatása végett szabálysértési őrizetbe veheti az önkényes lakásfoglalót, azonban ez nem azt jelenti hogy azzal a perccel az önkényes beköltöző ki van lakoltatva és a lakás tulajdonosa birtokba veheti a lakását. Csak akkor lakoltatható ki, ha az önkényes beköltözőt a bíróság jogerős bírósági határozta vagy végzés alapján erre kötelezi. És miután kiürítették a lakást a tulajdonos jogszerűen birtokba veheti a lakását.

Jogcím nélküli lakáshasználónál is nagyon fontos az, hogy amennyiben a jogcím nélküliség egyértelmű, akkor lakás kiürítése iránti pert lehet indítani, azonban amíg szintén nincs érvényes bírósági határozat vagy végzés a jogcím nélküli lakáshasználó nem dobható ki a lakásból. Itt megint a lakáshasználat a lényeg, amiben benne van hogy ideiglenesen birtokolja a lakást, még akkor is joga van ehhez ha nincs semmi tulajdona, vagy szerződése.

A magánlaksértés szabálysértési és bűncselekményi alakzata sosem az aktuális tulajdonost védi, hanem az éppen a lakást birtokló, a lakással rendelkező személyt védi.

Tehát például ha a saját lakásomat kiadom egy albérlőnek és én oda valamikor bemegyek mert úgy tartja kedvem, akkor magánlaksértést követek el a sérelmére, mivel abban a pillanatban az albérlő egy jogcímes lakáshasználó, tehát Ő birtokolja a lakást. Ha lecserélem a zárat, akkor pedig dolog elleni erőszakkal elkövetett magánlaksértés vétséget követek el az albérlő sérelmére.

Minden esetben ha az ember azt akarja, hogy ellene ne induljon semmilyen felesleges eljárás, akkor igenis bíróságra kell vinni az ügyet és a lakás kiürítése iránti per során ki lehet ürítettni a lakást.

Ebben az esetben teljesen mindegy hogy van érvényes albérleti szerződés vagy nem, hiszen az a vizsgálandó tény hogy lakáshasználó-e. Az hogy lakáshasználó, pedig az bizonyítja, hogy oda be van rendezkedve, ott vannak a holmijai, életvitelszerűen ott lakik. tehát ismételten csak egy megoldás van. A már fent említett Perre vinni.

A szerződés azért nem lényeg, mivel van "szívességi lakáshasználat" is, mely során szintén megengedem, hogy az én lakásomban - ahol én éppen nem lakok - a lakáshasználó beköltözzön, odahordja a holmiait, tehát életvitelszerűen ott élhet. Jogcímes lakáshasználó lesz.
Ha én azt akarom hogy távozzon onnan, mert az az én lakásom és most már nem akarom hogy ott lakjon, akkor lehet belőle jogcím nélküli lakáshasználó, de szintén ez esetben is csak bíróság üríttetheti ki a lakásomat a per által.
Addig amíg nincs érvényes bírósági határozat, addig akár magánlaksértést is elkövethetek a sérelmére.

tehát ahogy írták, csak egy megoldás van ami törvényes is!

Megjegyzés: jogcímes és jogcím nélküli lakáshasználóval szemben Rendőrséget hívni teljesen felesleges, hiszen polgári peres eljárásban nincs intézkedési lehetőségük, ha még is megteszik, akkor ők maguk is vétenek a törvény ellen. Nincs intézkedési lehetőségük, ezalatt azt is értem, hogy kényszerintézkedéseket nem foganatosíthatnak. Csak egy valamit tehetnek! Felvilágosítanak, hogy peres eljárásról van szó.

Magánlaksértés szabálysértési és bűncselekményi alakzatai megvalósulásánál intézkedési lehetőségük, sőt kötelességük van, azonban egy - jogcímes vagy jogcím nélküli - lakáshasználó nem követ el magánlaksértést, mivel oda beköltözik, berendezkedik, életvitel szerűen ott él, tehát rendelkezik, birtokolja a lakást.(Kivétel persze az önkényes lakásbeköltöző)Tehát ha tulajdonosként én bemegyek a lakásomba, akkor viszont ellenem már tudnak intézkedni, mivel magánlaksértést követek el. Én hívom őket, és én ellenem indul a büntető eljárás.

Lényeg a lényegben röviden: először mindenki jogcímes lakáshasználó lesz, azonban később jogcím nélkülivé is válhat, de így is úgy is csak perrel lehet kidobatni.

efi99 # 2010.12.07. 21:23

arvisura
Lefordítom, amit írtál.
Ha én elutazom 2 napra Bécsbe, majd visszajöve azzal szembesülök, hogy a lakásomba beköltözött valaki (pereputty segített 1 nap alatt berendezkedni), akkor én este 10-kor a híd alatt, -10 fokban megvárom a reggelt és akkor elballagok elindítani egy pert, ami eltart majd fél évig.
Hát a nagy büdös francot.
Úgy kidobom, mint a huzat, felőlem utána pereskedhet ő. Nem fog. De ha igen (0,01%) és neki adnak igazat (szorozva további 0,01%-kal), akkor mit csinálnak velem? Újra kitesznek a saját ajtóm elé??
Arra egyébként is kíváncsi lennék, hogy hogyan kerül egy önkényes lakásfoglaló a lakásomba, erre ugyanis egy módja van: betör. És még ezek után majd én ne sértsem meg az érzékeny lelkivilágát.

SolnesM # 2010.12.08. 10:55

T. arvisura !
jó hosszú volktál : és véletlenül nem a szabó sándornál tanultad ajogot ?
Szabó Sándor - a legfelsőbb biróság nyugalmazott birája volt (ha még él szegéy ).
Na ő lökte ezeket akorszerűtlen és főleg életszerütlen jogi formulákat a lakásbérlettel kapcsolatban. A rádió állandó vendége volt vagy 20 éve. Ott nyomta az életidegen szövegeit.
Ja jogilag alá voltak támasztva ?
Lehet, de az ilyen jog eredménye , hogy ma nincs Mo. bérlakás.
van romos az etnikumnak, van nagyon szerény a szegények egy elenyésző részének és van egy elenyésző lakás lakás mennyiség, ami jó, korszerű és szép - ez meg a mindenkori elit egy szűk részének van. Bagóért , vagy a úgy tetszik szarért húgyért !!
Ez a felsorolás lefedi az összes lakás állomány 8 % -át.
A többi 92 % ? Hát nagy nélkülözéssel és sok pénzért sajaát lakásban lakik.

SolnesM # 2010.12.08. 11:00

Te­hát ha tulajdonosként én bemegyek a lakásomba, akkor viszont ellenem már tudnak intézkedni, mivel magánlaksértést követek el.
Olyan szerződést kell kötni, hogy ilyen eset ne forduljon elő.
pl. egy helyiséget sk. birtokban tartani.
Végül is az albérlet lényege ez - soha nem az egészet, hanem csak a részt adjuk ki !
persze így kiadni szinte lehetetlen !!

SolnesM # 2010.12.08. 11:03

–10 fokban megvárom a reggelt és akkor elballagok elindítani egy pert, ami eltart majd fél évig.

Optimista megállapítás. Az magyari biróságok évekig elbaszakodnak egy -egy üggyel !!

arvisura # 2010.12.09. 16:16

Tisztelt Efi99!
A példa amit írtál azért elég extrém helyzet, de nem mondom hogy a mai világban nem történhet meg. De mivel abban a pillanatban üresen álló lakásról van szó, így Ő egy önkényes beköltöző lesz, tehát a Rendőrség őrizetbe veheti, mivel bírság hatáskörébe tartozó szabálysértés!
Ha meg őrizetbe van véve akkor meg van oldva a probléma, plusz ilyen esetben gyorsított végzést hoznak.
És még az is fontos, hogy a jogszerűtlen lakásfoglalót/használót nem illeti meg a birtokvédelmi eljárás mivel oda önkényesen jogszerűtlenül költözött be, ellenben a jogszerűen beköltöző - tehát a tulajdonos maga engedi meg hogy beköltözzön - kérhet birtokvédelmet Ő ellene! természetesen ez fordítva is igaz!

Tisztelt SolnesM!
Nem tanultam én senkitől! Én nem azt írtam hogy ezek a törvények jók így, én csak azt, hogy papírforma szerint ezek a lehetőségek! Már pedig mind annyian tudjuk, hogy Magyarországon nem igazság szolgaltatás, hanem jogszolgáltatás van.
Attól hogy leírom azt hogy mik a lehetőségek papírforma szerint, azzal nem vagyok rossz ember - meg még egyszer hangsúlyozom én sem értek egyet vele - de esetlegesen abban segíthet a leírás, hogy meg tudja védeni magát az ember.

És igen igazad van abban, hogy olyan szerződést kell kötni, hogy egy helyiséget a saját birtokodban hagyod. Akkor valóban függetlenül attól hogy milyen lakáshasználód van téged is köteles beengedni, de kérdés az hogy ilyen szerződésbe ki fog belemenni, meghát lehet hogy nem volna olyan egyszerű az a pár hónapos együttélés.

Mégegyszer hangsúlyozni szeretném, ezzel nem az volt a célom hogy pesszimista érzelmeket váltsak ki a forumozókból /hogy nem lehet mit csinálni az ilyen helyzetekben/, hanem az volt a célom, hogy aki ilyen esetbe kerül, vagy előtte van, az tudja a lehetőségeit, hogy "meddig ér a takaró", mert annál kellemetlenebb nincs, amikor tulajdonost, mondhatni sértettet marasztalják el. Sokszor előfordult már.

arvisura # 2010.12.09. 16:28

Ez pedig egy érdekes példa beszéltekre!

A házi jog büntetőjogi védelme a lakáshasználót megilleti a lakás tulajdonosával szemben abban az esetben is, ha az utóbbi - bizonyos mértékben méltányolható okból - a lakás használatának megszüntetésére és a lakás átadására hívta fel [Btk. 176. § (1), (2) és (4) bek.].

Az eljárt bíróságok Sz. Gy. terheltet a Btk. 176. §-a (1) és (2) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdése szerint minősülő magánlaksértés bűntettében mondták ki bűnösnek, s ezért őt 120 napi tétel pénzbüntetésre ítélték. Az egynapi tétel összegét 200 forintban állapították meg.

A jogerős határozatokban rögzített tényállás lényege a következő.

A terhelt a házasságának felbontása előtt elköltözött a különvagyonként tulajdonában levő közös lakásból, s megállapodott a feleségével, a sértettel - aki családtagként lakott a lakásban -, hogy a terhelt vásárol egy lakást a közös gyermekük részére, s ha ez megtörtént, a sértett a gyermekkel együtt köteles a közös lakásból kiköltözni és azt kiürítve a terheltnek átadni. Ezt követően az 1999. január 5. napján tartott bontóperi tárgyaláson megegyeztek abban, hogy a volt közös lakást kizárólagosan a sértett jogosult használni.

A terhelt a lakást 1999. július 23-án eladta, majd három lakást is felkínált a sértettnek, hogy megveszi, de nem tudtak megegyezni, mivel a sértett elutasító magatartást tanúsított.

A lakást a terheltnek 1999. szeptember 30-ig kellett a vevő részére átadni, ezért felszólította a sértettet, hogy ürítse ki, és adja át a lakást.

Miután a sértett nem költözött el, a terhelt 1999. szeptember 18-án nyolc személlyel megjelent a lakásnál, hogy a sértettet az ingóságaival együtt kiköltöztesse.

A sértett nem engedte be őket, mire a terhelt az ajtózárakat megfúrta, a kémlelőablak üvegét betörte, s az ajtót berúgva a vele lévő emberekkel együtt bement a lakásba és a sértett ingóságait összecsomagolva elszállította a sértettet szüleihez.

A jogerős határozatok ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 284. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással.

Az indítvány szerint a magánlaksértés bűncselekményének két előfeltételét: egyrészt, hogy az elkövető bemenetele jogellenes volt-e, másrészt, hogy a bent tartózkodónak volt-e ehhez érvényes jogcíme a polgári jog szabályai alapján kell megítélni.

A jelen esetben a sértett szívességi lakáshasználat jogcímén tartózkodott a terhelt tulajdonát képező lakásában, ezért a terheltnek joga volt oda bemenni, és joga volt ahhoz is, hogy a használati jogot visszavonja. A lakás elhagyására felszólító levél kézhezvételével a sértett lakáshasználati joga megszűnt, s ettől kezdve nem volt jogcíme a benntartózkodáshoz. Mindez azt jelentette, hogy a terhelt a jogellenes lakáshasználat megszüntetése végett, jogos önhatalom alkalmazásaként is jogosan bemehetett a lakásba.

A magánlaksértés bűncselekményének mindkét előfeltétele hiányzott, tehát ezért az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg e bűntettben a terhelt bűnösségét.

A legfőbb ügyész a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta.

A felülvizsgálati indítványban kifejtett jogi álláspont téves, ennek folytán az indítvány alaptalan.

A bírói gyakorlat kezdettől fogva egységes és következetes abban, hogy ha a lakás használója jogszerűen költözött a lakásba és ott is lakik, akkor megilleti a lakás használatához való jog, még akkor is, ha a bent­tartózkodásának jogcíme időközben megszűnt, így igényt tarthat az ún. házijog büntetőjogi védelmére akár a lakás tulajdonosával szemben is. Az ő engedélye nélkül a hasonló módon ott lakón kívül más személy csak tűzoltás vagy más hasonló súlyú és szükségességű segítségnyújtás jogcímén mehet be a lakásba; a bemenetel minden más esetben jogellenes, függetlenül attól, hogy van-e a behatolónak valamilyen jogcíme erre vagy nincs.

Mindebből az következik, hogy az ott nem lakó - legyen az bár maga a lakás tulajdonosa - az esetleg meglévő jogos érdekét is csak más módon érvényesítheti jogszerűen.

A jelen esetben a sértett, mint házastárs lakott a lakásban, nyilvánvaló ebből, hogy a beköltözése is jogszerű volt. A tényállásból kitűnően folyamatosan a lakásban lakott, a terhelt viszont a házasságuk felbomlása előtt végleges jelleggel elköltözött és előbb szóban, majd a bontóperi tárgyaláson a bíróság előtt olyan megállapodást kötöttek, mely szerint kizárólagos joggal a sértett használja a lakást.

Mindez azt jelenti, hogy a sértettnek nemcsak a beköltözése volt jogszerű, hanem az elkövetéskor is érvényes jogcíme volt a lakás - büntetőjog szempontjából e nélkül is - jogszerű használatára. A terhelt számára viszont az elköltözésétől kezdve ez a lakás "másnak a lakása" volt, s a sértett esetleges rosszhiszemű, a terhelt jogos érdekeit sértő magatartása nem volt elegendően erős jogcím az önkéntes bemenetelre, vagyis a bemenetele jogellenes volt.

Az elbírált esemény büntetőjogi megítélését tehát nem érinti az a körülmény sem, hogy - a tényállás szerint - a terhelt a sértettel történt megállapodás teljesítése érdekében komoly tevékenységet fejtett ki azáltal, hogy a cselekmény elkövetése előtt több lakást is felajánlott a sértettnek.

A szóban levő bűncselekmény jogi tárgya a házijog; a büntetőjogi védelem a lakás tényleges használóját, birtokosát megilleti még abban az esetben is, ha a használat jogszerűsége a cselekmény elkövetésekor már megszűnt (természetesen abban az esetben, ha a használat eredetileg jogszerű volt).

Az eljárt bíróságok tehát a terhelt bűnösségét a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek megfelelően állapították meg a Btk. 176. §-a (1) és (2) bekezdésébe ütköző, valamint a (4) bekezdés szerint minősülő magánlaksértés bűntettében.

A Legfelsőbb Bíróság ezért a felülvizsgálati indítványt nem fogadta el, s a Be. 291. § (7) bekezdése alapján a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta.

fatima # 2010.12.12. 09:40

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni:
Az szeretném megtudni, hogy a kilakoltatási moratórium magánszemélyre (lakástulajdonos)is vonatkozik?

Ha a törvényes utat választom a szívességi lakáshasználó kilakoltatására ez menni időt vehet igénybe?

Üdv: Fatima

monalisa1 # 2010.12.12. 11:33

Adósság esetén a tulajdonost is csak április 15-ig védi a kilakoltatási moratórium. (Azt hogy végül is mikor kerül sor az ingatlan árverezésére valamint hogy a vevő esetleg bérlőként egy ideig még megtűri-e a lakásban, azt itt megmondani nem lehet.)

A szívességi lakáshasználót bármikor 8 napon belül távozásra lehet felszólítani, praktikusan tértivevényes levélben. (További lakhatásáról a tulajdonos nem köteles gondoskodni.)

Ha a felszólítás ellenére netán nem távozik, nos az egy másik "történet" lehet majd...

fatima # 2010.12.12. 15:28

Kedves Monalisa!

Köszönöm válaszod.

Valószínű nem jól tettem fel a kérdést.
Ha törvényes úton megkapom a kilakoltatási végrehajtást a bíróságtól, hogy XY-t aki szívességi lakáshasználó kilakoltatják az Én tulajdonomban lévő lakásból, akkor ápr.15-ig nem tehetem ki ezt az embert a lakásomból?
Még azt nem tudom, hogy bírósághoz fordulok kb mennyi ideig tarthat az eljárás?

Bogyó73 # 2011.01.30. 22:03

Üdv minden Fórumozónak!

Segítségre volna szükségem,arról van szó hogy októberben elváltam és a bíróság osztott tulajdont (lakást)ítélt ami egy önkormányzati lakás amiben a volt férjem a főbérlő én meg a társbérlő vagyok.A kiskorú lányommal élek benne mind hárman ide vagyunk bejelentve,a volt férjem a válás előtt sem lakta 1 évig a lakást és a válásunk óta sem lakja az az 4 hónapja.Kérdésem az hogy van e olyan jogszabály amivel megszűnhet a jogviszonya mivel a lakásban sem él.Heti 1-2 alkalommal jön a lányom végett de akkor is 2-3 percet van csak itt.Lassan egy éve élettársi kapcsolatban élek,de sajnos a volt férjem ebbe nem tud belenyugodni és hamarosan vissza szeretne költözni.Remélem van megoldás erre a tényállásra.

monalisa1 # 2011.01.31. 16:33

Az időközben elvált volt férjed főbérleti jogviszonyát csak az önkormányzat szüntethetné meg, de erre az ex semmi okot nem szolgáltatott. (Az hogy rövidebb-hosszabb ideig máshol tartózkodik ez másokkal is megesik, valamint készül visszaköltözni...)

Kérd az önkormányzatot, hogy a kialakult lehetetlen élethelyzetre tekintettel -és ezen belül is elsősorban a kiskorú leánygyermek nyugodt, zavartalan fejlődésére tekintettel-, próbáljanak biztosítani neked egy önálló lakást, akár csak egyszobásat is. (Még az is jobb a semminél ill. a jelenlegi helyzetnél.)

A főbérlő téged köteles eltűrni a lakásban, bárki mást ottlakóként már nem. (Vendéget fogadhatsz, alkalmilag, ezt nem tilthatja meg.)

Külön: valahogy meg kellene egyezni az ex-el, hogy ha már jó ideig volt neki hol lakni, akkor maradjon is ott, ergo ne a bosszú- a revans hajtsa. Vagyis javadra mondjon le a lakásról...

Ha esetleg egy kis pénzmaggal alá tudnád támasztani ezen kérelmet...

Bal-ek # 2011.02.23. 17:08

Tisztelt Fórumtársak!

A JOGI FÓRUM portálon több fóroum is foglalkozik a bérlő lakáshasználó kirakásának kérdésével.
Mindenhol azt látom olvasom, hogy törvényesen csak több hónap pereskedés után viszonlylag nagy költséggel lehet valakit az utcára tenni. Viszont többen javasolják, hogy néhány erős ember segítségével ki kell pakolni és nem fog vitatkozni a "volt" bérlő.
arvisura” idézett példát is arra vonatkozóan ha valaki nem tartja be a törvényes utat. (120*200 Ft azaz 24 000) Ft
Kérdésem a hosszas bevezető után egy valóban jogi ismeretekkel és esetleg tapasztalattal bíró személyhez:
Bérlőm kb. fél éve nem fizet. Kértem, hogy költözzön ki de az arcomba nevetett és közölte, hogy NEM. Küldtem neki felmondást, nem vette át.
Küldtem felmondást az állanó lakcívmére ott a volt felesége átvette. A felmondási határidő, 15 nap, ma lejárt.
Mivel jár, ha tényleg odaállítok négy-öt "költöztetővel" és tényleg kipakolom a holmiját az utcára?
Mivel jár ha a lakást hasnálhatatlanná teszem néhány betört ablakkal ajtóval, szétvert mosdóval WC-vel?
Mivel jár, ha az ajtókat ablakokat bedeszkázom és ezzel akadályozom a bejutást? (családi ház)
Gondolom látszik hogy kissé dühös vagyok...
Türelmes voltam, nehéz helyzetben van, megértem. De most hogy közölte hogy balek vagyok mert végig erre játszott, hát.... elszakadt a cérna és nem szeretnék még 4-6 hónapig pereskedni.
A BTK szerint mi jár azért, ha kipakolom az utcára a cuccait, vagy leszállíttatom az állandó lakcímére?
Természetesen akkor ha nincs otthon. Bár nkekem már minedegy talán akkor is ha otthon van.
Tényleg csak jogvégzettek, vagy tapasztaltak válaszoljanak!
Köszönöm!
Balek

TOM997 # 2011.04.06. 07:00

Tisztelt Fórumtársak!

A felmondási határidő albérletnél a letett kaucióra vonatkozik. A felmondási határidő ezért 1 hónap.
A lakásba való bejutás a következőképpen történhet legálisan. Először is a tulaj értesíti rendőrséget, hogy a bérlő nem tartózkodik a lakásban, majd hív egy zárszakértőt, hangsúly a szakértőn, mivel hatósági tanúként bevonható. A bejutást és annak körülményeit videón rögzíti. A bent lévő dolgokról leltárt vesz fel.sajnos ebben az esetben gondoskodnia kell az elszállításról, valamint a felelős őrzésről.

Rózamari # 2011.04.14. 08:14

Üdvözletem a Fórumon. Segítséget,tanácsot kérünk a következő ügyben:
Társasházunkban 59 család szenved egy banki és egyéb tartozást nem fizető roma család miatt. Egy bank hitelével lakást vettek a házban, de egy részletet sem fizettek sem a banknak, sem a szolgáltatóknak, se a közös költséget,ennek 6 éve. A bank és a család között mi történik, arról nincs pontos infónk,kitől kérdezhetünk ezzel kapcsolatban? Így azok továbbra is itt élősködnek a ház lakóinak terhére. 1.200.000Ft közös költséget halmoztak fel 6 év alatt, mert a beköltözés pillanatától semmit sem fizettek. A lakásban se villanyóra, se gázmérő, se vízóra nincs, a szolgáltatók évekkel ezelőtt leszerelték, a szolgáltatást megszüntették. A család 3 főre van bejelentve, de 6-7 fő használja a lakást. A vízfogyasztást is mi fizetjük helyettük a közös terhére.
Kérdéseink a következők:

  1. Mit tehetünk mi, a lakóközösség, hogy megszabaduljunk ettől az élősködő családtól?
  2. Szerintünk a bank nagyban felelős azért, hogy ez a helyzet 6 éve fennáll. Lehet-e perelni a bankot amiatt, hogy a lakást nem ürítette ki, és ezért fizesse meg a keletkezett kárt, és annak kamatait a lakóközösségnek?

Bizonyára van megoldás, csak nekünk nincs semmilyen jogi ismeretünk. Tud valaki segíteni?
Köszönettel: Rózamari

SolnesM # 2011.04.15. 12:53

Rózamari Rózamari !

Hát milyen közösség a Tietek ?
59 család nem tud eltartani egyet ???
Ráadásul szerényen élnek . Nincs már villanyuk, se gázuk (habár a leleményes ember ezeket megoldja, csak ki kell várni ) Habár fel is robbanhattok !
Majd akkor lesz a 'gáz', amikor ők kerülnek a többségbe.
Képzeld a középfalúban ahol gyerekeskedtem, csak egy roma gyerek járt az oskolába akkor, és most hallom , hogy fordított a helyzet - mán csak egy magyar (fehér ) gyerek van. Újságolta egy régi ösmerős. Majd megjelenik a második, majd a harmadik család és kezdik követelni a jogaikat !
Az lesz a szép világ !!

Bizonyára van megoldás,” Van bizony !

Több gyereket kell csinálni !!!

Rózamari # 2011.04.16. 14:42

SolnesM-nek: Nagyon humoros vagy.

Várom olyan hozzáértő fórumozó válaszát, aki elmondaná, mit kell/kellene tennünk.
Emlékeztetőül:
"Segítséget,tanácsot kérünk a következő ügyben:
Társasházunkban 59 család szenved egy banki és egyéb tartozást nem fizető roma család miatt. Egy bank hitelével lakást vettek a házban, de egy részletet sem fizettek sem a banknak, sem a szolgáltatóknak, se a közös költséget,ennek 6 éve. A bank és a család között mi történik, arról nincs pontos infónk,kitől kérdezhetünk ezzel kapcsolatban? Így azok továbbra is itt élősködnek a ház lakóinak terhére. 1.200.000Ft közös költséget halmoztak fel 6 év alatt, mert a beköltözés pillanatától semmit sem fizettek. A lakásban se villanyóra, se gázmérő, se vízóra nincs, a szolgáltatók évekkel ezelőtt leszerelték, a szolgáltatást megszüntették. A család 3 főre van bejelentve, de 6-7 fő használja a lakást. A vízfogyasztást is mi fizetjük helyettük a közös terhére.
Kérdéseink a következők:

  1. Mit tehetünk mi, a lakóközösség, hogy megszabaduljunk ettől az élősködő családtól?
  2. Szerintünk a bank nagyban felelős azért, hogy ez a helyzet 6 éve fennáll. Lehet-e perelni a bankot amiatt, hogy a lakást nem ürítette ki, és ezért fizesse meg a keletkezett kárt, és annak kamatait a lakóközösségnek?

Bizonyára van megoldás, csak nekünk nincs semmilyen jogi ismeretünk. Tud valaki segíteni?
Köszönettel: Rózamari

SolnesM # 2011.04.16. 20:42

Nem vagyok humoros, csak egy prognózist állítottam fel.
Mindenki értelmezze a saját belátása szerint!
A kérdésekre :
1 .-re el kell zárni a vizüket a lakásban. Persze ennek a feltétele, hogy a törvényben meghatározott távolságban legyen közkút.
Pl. az udvaron egy közös csap és már mehetnek is panaszra akár Brüsszelig,akarom mondani Srtassburgig !!
De lehet valamelyik magyar falvédő nagy csinadrattával melléjük áll.
a 2. ra be kell perelni a bankot, de az eredmény csekély, konvergál a nulla felé. Tehát pénzkidobás.
Persze a víz elzárást úgy kell megoldani, hogy a visszaállításra lehetőségük ne legyen.
Lefürészelni a csövet majd behegeszteni.
De mint írtam a falvédők nagy csinadrattát fognak csinálni.
Nehezíti a helyzetet, hogy a család "otthoni munkát" végez, tehát nehéz alkalmas időpontot találni.
De megoldható !

Rózamari # 2011.04.17. 07:10

SolnesM-nek: Köszönöm eddigi hozzászólásaidat. Látom nem vagy szakértő, ezért kérlek, tartózkodj a nekem címzett bejegyzésektől. Nem szórakozásból tettem fel ide a kérdést. A dilettáns bejegyzés zavaró, és az én dolgomat nem viszi előre.

"A Fórum rendjének zavarása, jelen felhívás, illetve a Fórum szabályzat (moderálási elvek) figyelmen kívül hagyása esetén a szabályszegő összes hozzászólását töröljük."

Gondoltam, ide másolom a szabályzat egy részét, hátha megérted kérésem lényegét.

Cassy # 2011.04.19. 11:10

Kedves Rózamari,
én sem vagyok szakértő, de ha kicsit beleolvasol a hasonló témájú kérdésekbe-válaszokba, gyorsan rájössz, hogy a legális út költséges, roppant hosszadalmas és alacsony hatásfokú. Szerintem, a lakóközösségnek a világon semmi köze a bankkölcsönhöz (amiből az ominózus pereputty vásárolt), azt majd behajtja a bank, ha akarja... Amennyire tudom, a közös költség behajtását intézheti a közös képviselő - már, ha, fel meri vállalni ennek következményeit, lehet fizetési meghagyást kérni, jelzálogot bejegyeztetni stb. Visszautalok az első mondatomra. A gyakorlati tanácsot pedig megkaptad SolnesM-től, csak ezek szerint nem értelmezted. (=ez a gyors és hatékony módszer)

Sajnos, ha körülnézel akárcsak ezen a fórumon is, rengeteg esetet olvashatsz, ahol a normális polgárok kezét köti a jog, míg a tolvaj szemétládáknak igen hosszú időt biztosít más/ok/ pénztárcáját apasztani. Szomorú, de ez van a gyakorlatban:(((