Társasházak jogásza!

:D

KBS

Én pontosan erről beszéltem eddig, amiről MD. Aki nem szavaz vagy tartózkodik, az ugyanúgy jelen van a közgyűlésen, mivel azt még az elején a jegyzőkönyvben rögzítették a tulajdoni hányaduk alapján. Nem az szabja meg a „jelenlétet”, hogy szavaznak vagy nem.

„38. § (1) A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában
illeti meg a szavazati jog.
(2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a
megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni
hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.”

Hozzá teszem, hogy MajorDomus fórumtárs közös képviseletet, társasházkezelést is végez hivatásból, úgyhogy az ő véleményét sokkal jobban elfogadnám a kérdező helyében.

Állj már meg! Az 1734 csak azokkal együtt annyi, akik nem szavaztak. Nélkülük a jelen lévők száma csak 1419. Annak pedig a 848 több, mint a fele.

Feleslegesen ragozzátok a semmit!

A közgyűlés a döntéseit - a jelenlévő tulajdonostársak ! tulajdoni hányada alapán számitott ! -szavazattöbbségével hozza! 38§!

Igennel szavazott a javaslatra 848 túl.hányad,az 1734-ből! 49 %

nincs többség!
javaslat elutasitva!
pont.

papus,

kaptál olyat is, KBS-től, csak paragrafust nem. Hogy miért nem tudom, de az sejtem, hogy nincs ennél több, mint amit Te is idéztél. Az értelmezésen van a vita. A többi rajtad áll, ha úgy érzed, szabálytalan volt, futtasd meg a bíróságon.

Szomorú örökös

A határozat képességgel nincs gond, mert ha hárman vannak az akkor is megvan. (megismételt közgyűlés) Ez nem kérdés.

Én nem beszeltem abszolut többségről, nekünk mint már írtam egyszerű többséget ír az SZMSZ.

Én csak segítséget kértem a szavazás mikéntjéről, illetve jogi értelmezést, jogszabály megjelölésével hogy hogyan számpljuk a szavazatokat.

A parlamenti szavazást példaként hoztam fel, mert szerintem a kettő között nincs különbség.
Nem hiszem hogy egy parlamenti, önkormányzati, egyesületi, vállalati, szakszervezeti, stb. választás (hiszen sok helyen lehet szavazni az életben) mind más és más szabály vonatkozna.

És ha untat, minek válaszolsz, Én olyan jogi szakértőt keresek, aki érdemben tud segíteni. Nem vélemény, hanem segítség kell.
Rajtam kívűl még 160 lakó hitetlenkedik.

Különben úgy látom ahány ember, annyi féle vélemény, ezért is kérem, hozzáértő jogi végzettségű szakember segítségét.

drbjozsef, KBS

Mint írtam, nálam gyakorlatilag a „tartózkodás” sem szavazat, mert az csak két használható szavazat lehet egy eldöntendő kérdésnél, az egyik az igen, a másik meg a nem. Én erre céloztam, hogy aki tartózkodik, az miért is számítana jobban, mint aki egyáltalán nem szavazott? Hiszen a döntésben egyik se vesz részt semmilyen szinten. Én ezt logikusan így látom, de ettől még lehet, hogy köze nincs a valóságnak a logikához (mint ahogy nagyon sok törvénynek, jogszabálynak sem).

Sz.ö.

„44. § (1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles a közgyűlés
határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a
továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni.
(2) A Közgyűlési Határozatok Könyve - évenkénti bontásban - a hitelesített
közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza:
a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát,
a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen
lévő tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy
nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem,
tartózkodott bontásban”

Ebből pontosan az következik, amit KBS mondott:

Bent ül egy csomó ember, és AKI SZAVAZ (igen, nem, tartózkodik), annak ezt a szavazatát tulajdoni hányad szerint lebontásban rögzíteni kell. Tehát aki nem is szavazott, az pont olyan, mintha ott sem lett volna. Mert nincs más bontás. A szavazatok három kategóriára bontva, nincs negyedik. Tehát nem számítanak. PONT ezért kell ilyenkor, ahogy a fenti szabály is írja, a konkrét határozathoz tartozó határozatképesség arányát is rögzíteni. Mert lehet olyan kérdés, aminél meglesz, és születhet érvényes határozat, lesz olyan, aminél nem lesz meg, vagyis a szavazatoktól függetlenül nem lesz érvényes határozat.

„aki ott van, csak éppen nem szavazott - gyakorlatilag ugyanaz, mint a tartózkodás”
Csudát. Ugyanaz, mintha ott se lenne.

papus

„Kaphatok véleményt erről a szavazásról?”

A parlamenti házszabály és a társasházi törvény két külön dolog, ne keverd össze a szezont a fazonnal.

„A "nem szavazott" itt sem számít be a létszámba. Mintha ott sem lennének.”

Te így gondolod. Viszont ha a határozatképességet vizsgálják - ezt a jelenléti jegyzőkönyv alapján teszik - akkor bizony ők is ott vannak. Sőt attól, hogy nem szavazott, még véleményt is nyilváníthat a javaslatról. Tehát attól hogy belesz@rik az egészbe, még ő is a tulajdoni hányadba tartozik, csak nem érdekli az, amin te most itt kattogsz már fél napja.

Egyébként ha az abszolút többség döntése kellene, amit már említettél, akkor még azokat is számba kéne venni a szavazatok számlálásakor, akik valóban nincsenek jelen a közgyűlésen. Olvasd el - ha már a parlamenttel példálódzol, hogy mi ennek a fogalomnak a jelentése:

http://www.parlament.hu/…dontesek.htm#…

Viszont aki ott van, csak éppen nem szavazott - gyakorlatilag ugyanaz, mint a tartózkodás - akkor bizony ő a közgyűlés részvételi létszámába beleszámít szerintem.

De tőlem úgy támadod meg a döntést, ahogy akarod, ez itt a fórumon mindig csak egy javaslat, nem pedig maga a tuti. Nem mi fogjuk ezt itt hivatalosan eldönteni. Egyszóval ha rám hallgatsz, úgy csinálod, ahogy akarod. Engem felesleges győzködni tovább, mert már rohadtul nem érdekel! :-)

Szomorú örökös

A "nem szavazott" itt sem számít be a létszámba.
Mintha ott sem lennének.

Szomorú örökös

Kaphatok véleményt erről a szavazásról?

https://kep.cdn.indexvas.hu/…23ad3_wm.jpg

lakotelep83

Itt már kaptál rá választ:

http://www.jogiforum.hu/forum/32/44740

Akkor sorry! Elkerülte a figyelmem és sajnos még mindig nem találom és tanácstalan vagyok, abban a kérdésbe, hogy meg lehet-e igy alapítani a társasházat, hogy egy különálló ház és egy kétgenerációs ház, ami igazából két különálló egység! A társasház alapításhoz ugye kell a szintenkénti alaprajz, amin ugye nincs ajtó a két ikerfél között. Bejegyzik igy az eredeti használatbavételi engedéllyel?

lakotelep83

Ezt már hányadjára kérdezed meg?
Szerintem éppen harmadjára találkozom vele és egy másik topikban választ is kaptál rá.

Kedves Szakértők!

Az alábbi ügyben kérném a segítségüket!
Egy telken ( egy helyrajzi számon) osztatlan közös tulajdonban van egy ház és egy ikerház. Az ikerház 10 éve épült (külön mérőórákkal). A tulajdonosok szerettek volna társasházat alapítani, így 3 albetét jött volna létre. A kerületi építési szabályzat azt mondja ki, hogy "minden 300nm telek terület után 1 db lakás vagy önálló rendeltetési egység építhető". A telek 891 nm így a társasház alapítást elutasították. A szomszédoktól telekvásárlás nem jöhet szoba. Időközben kiderült, hogy az ikerház, mint kétgenerációs ház kapott használatbavételi engedélyt és a két lakás között volt egy ajtó, ami be lett falazva. A jelenlegi tulajdonosok már így vásárolták a lakást, az ajtóról nem tudtak. A tulajdoni lapon a társasházzá alakítási kérelem előtt kivett lakóház 2, gazdasági épület és udvar szerepelt, az elutasítás után már csak kivett lakóház, gazdasági épület és udvar van.
Most a tulajdonosok újra kérelmezni szeretnék a társasház alapítást,de most 2 albetét lenne, az egyik a különálló ház, a másik az ikerház (kétgenerációs ház). úgy, hogy az ikerház két lakására használati megállapodást kötnének. A kérdés, hogy az ajtó újra nyitása nélkül engedélyezni fogják-e a társasház alapítást? Az eredeti használatbavételi engedélyt elfogadja a földhivatal? A földmérő által készített új változási vázrajzon nem szerepel ajtó. Az ikerház egyik felét értékesíteni szeretnék, erre hitel és csok igényelhető?

KBS

Azt is nézzük, hogy papus fórumtárs mit is idézett:

„44. § (1) A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) köteles a közgyűlés
határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást (a
továbbiakban: Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni.
(2) A Közgyűlési Határozatok Könyve - évenkénti bontásban - a hitelesített
közgyűlési jegyzőkönyv alapján tartalmazza:

1. a közgyűlés időpontját, a határozatképesség arányát,
2. a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen

lévő tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy
nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen, nem,
tartózkodott bontásban”

Tehát ő a közgyűlések nyilvántartásáról szóló részből idézett.

Sőt mit is írt az első hozzászólásában?

„848 th igen leváltjuk
457 th nem nem váltjuk le
114 th tartózkodott

315 th nem szavazott

Tehát a teremben volt 1734 th”

Ezek után meg jön ezzel, hogy lehet már el is mentek a szavazás időpontjára onnan.
Ha ott voltak a teremben, hogy is mehettek el?

Egyébként meg én úgy gondolom, az az én véleményem IS hogy az szavaz, aki igenre vagy nemre szavaz, mert ők azok, akik valójában eldöntik a dolgot. Ezért valamilyen szinten egyetértek papus fórumtárs aggodalmával. Aki tartózkodik vagy nem szavaz, az gyakorlatilag az érdeklődésének hiányát jelzi a szavazáskor, tehát ők a „lesz@rom az egészet, mert nem érdekel” kategóriája a jelenlévőknek, így ha a törvény ezt lehetővé tenné, én sem foglalkoznék vele. De ettől még a törvény a jelenlévők aránya alapján számolja a többséget, én ezt olvastam ki belőle.

Aki nem szavaz sehogy, azt úgy kell venni, mintha ott se lenne. A határozatképességet viszont folyamatosan vizsgálni kell. Ha tehát nélküle is határozatképes a közgyűlés, akkor figyelmen kívül kell hagyni, de ha nincs meg nélküle a határozatképesség, akkor nincs érvényes határozat se.

papus

„Létszám ellenőrzés a közgyűlés elején van. Szavazáskor akik egyáltalán nem szavaztak, lehet hogy már hazamentek, ott sem voltak.”

Tudom, hogy nehéz elfogadni, de hogy közben valaki elmegy a közgyűlésről, az már nem a te dolgod és bizony a szavazás a jegyzőkönyv által rögzített tulajdoni hányad alapján történik. Ezt nem te fogod meghatározni, hogy egy törvényben meghatározott közgyűlés milyen formában zajlik vagy hogy a szavazást hogy értékelik a végén. A levezető elnök szerintem teljesen helyesen járt el. A jegyzőkönyv szerint ugyanis azok is ott voltak, akiket beleszámolt a létszámba.

„továbbá nem abszolút többség, csak egyszerű többség”

Akármelyiket számolnád, sehogy nem jönne ki, hogy leváltsd azt, aki te leváltanál. Fogadd el a közgyűlés döntését, jobban jársz.

Szomorú örökös

• 2. a megszavazott határozatok szó szerinti szövegét és a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak, illetőleg a

• igen -nel szavazó

• nem -mel szavazó

• tartozkodó szavazó

• és a nem szavazó, aki egyáltalán nem szavaz.

Létszám ellenőrzés a közgyűlés elején van.
Szavazáskor akik egyáltalán nem szavaztak, lehet hogy már hazamentek, ott sem voltak. A jegyzőkönyv erről nem szól.
Miért kellene akkor beszámítani a létszámba?

papus

„Így van jelen voltak, de nem szavaztak.
Szerintem nem számítanak bele, hisz a tv is ezrt írja”

Akkor olvasd el még egyszer a th. törvényt, pontosan azt, amit ide bemásoltál. Nem azt írta, hogy a szavazók egyszerű többsége, mert akkor a "tartózkodók" szavazatait sem kellene beleszámítani, hiszen gyakorlatilag csakis az szavaz, aki igenre vagy nemre adja a voksát. Ez lenne valóban a teljesen tiszta. A közgyűlésen jelenlévő th. alapján kell számolni szerintem az abszolút többséget, a törvény pontosan ezt fogalmazta meg, abba pedig beleszámít az is, aki tartózkodik vagy nem szavazott. Sajnos én így értelmezem mindazt, amit ide írtál. Félek, hiába támadnád meg a döntést, nem nyernél. Megéri?

Így van jelen voltak, de nem szavaztak.
Szerintem nem számítanak bele, hisz a tv is ezrt írja

tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét, és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat igen,nem, tartózkodott bontásban.

tehét csak a felsorolt három alkotja a 100% -ot és ebből számítjuk a százalékot.

De példaként hozom a parlamenti szavazást. Ott is így számolnak.

papus

Javíts ki, ha tévedek, de a „a szavazáskor jelen lévő tulajdonostársak” fogalmába nem csak azok számítanak bele, akik szavaznak. Márpedig aki nem szavazott, az is „jelen volt” a szavazáskor. De ezt én csak laikusként értelmeztem így.

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor

Így van ott volt de nem szavazott.

Ott volt, de nem szavazott?