tulajdonjog - haszonélvezeti jog

és mit értesz épitkezés alatt?

Engedélyköteles építkezést nem tud kezdeni a másik hozzájárulása nélkül.

Egyébként pedig az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.
A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az ingatlannak két tulajdonosa van, jelenleg bírósági per van folyamatban. Szeretném megkérdezni, hogy per alatt lévő ingatlanon az egyik fél építkezhet-e, illetve nagyobb átalakításokat végezhet-e a per lezárulta előtt? Mit tehet ilyenkor a másik fél (tulajdonostárs), ha ezeket a számára nem kívánatos változtatásokat nem szeretné a per lezárulta előtt? Milyen jogai vannak ilyenkor?

„ Az özvegyi jog az egész ingatlanra kiterjed.”
A haszonélvezete valóban. De csak az 1/2-en özvegyi, a másik 1/2-en szerződéssel alapított. A gyakorlás szempontjából, persze, ez mindegy, de például a korlátozhatóság, megszűnés szempontjából már nem.

„A hagyaték megnyíltától 1 éven belül bármelyik fél kérheti a haszonélvezeti jog megváltását (hagyatékátadó közjegyzőnél)úgy, ahogyan írtad, 1 gyermekrésznek megfelelően.”

Nem lehet kérni a megváltást a házastársi közös lakásra. (Az új Ptk. szerint az özvegy már kérheti, de itt még nem azt kell alkalmazni.)

Napvitorla

megteheted, de úgy írd a bérleti szerződést, hogyha édesanyád mégis igényt tartana a lakásra, akkor ez rendkívüli felmondási ok lehessen a részedről.

Marideli

Mindenben igazad van. Az özvegyi jog az egész ingatlanra kiterjed.

A hagyaték megnyíltától 1 éven belül bármelyik fél kérheti a haszonélvezeti jog megváltását (hagyatékátadó közjegyzőnél)úgy, ahogyan írtad, 1 gyermekrésznek megfelelően.

Ezen felül édesapádnak még rajta marad a fél ingatlanon a szerződéssel alapított haszonélvezeti joga is. Értékesítésnél a haszonélvező is az eladók oldalán fog szerepelni, neki is jár majd a vételárból.

és nekik van igazuk!

Tisztelt Ügyvédnő / Ügyvéd Úr!

Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz.
Édesapámnak volt egy ingatlana 1/1 tulajdon joggal, melyet 1999-ben eladott a feleségének úgy, hogy az egészen a tulajdonjog a felesége nevére került, de az ingatlan felén haszonélvezeti jogot hagyott magának.
A feleség 2013-ban elhunyt, így Édesapámnak az az ingatlanon özvegyi joga keletkezett.
A hölgynek van 3 gyereke, akik tulajdonosok lettek az ingatlanon, és most azt el akarják adni.
Az lenne a kérdésem, hogy milyen arányban részesül Édesapám az eladási árból?
Úgy tudom, hogy az özvegyi jog ilyenkor az egész ingatlanra kiterjed függetlenül attól, hogy azon korábban volt-e,illetve milyen százalékban volt haszonélvezeti jog.
Így az özvegyi jog megváltásánál a megváltásra kerülő vagyonból a túlélő házastársat olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne (egy "gyermekrész", pl. három gyermek öröklése esetén egynegyed rész).
Ezt az örökösök vitatják. Ők azt állítják, hogy mivel az ingatlan felén volt csak haszonélvezeti jog, ezért ez a számítás nem helyes.
Válaszát előre is köszönöm
Deli Mária

Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretném a tanácsát kérni egy olyan problémában, amelyben nem vagyok tájékozott. Van egy lakás a tulajdonomban, amelyen édesanyám haszonélvezeti joga van. Ő ott lakik a lakásban, de sajnos betegsége ( Alzheimer kór) miatt egyre közeledik az az idő, amikor egy speciális otthonba kell költöznie. Mivel ezek az otthonok igen drágák, anyum elég alacsony nyugdíja nem tudja ezt fedezni, így arra gondoltam, ha már ő nem lakik ott kiadnám a lakást. Megtehetem-e én ezt, mint tulajdonos, vagy kell-e valamilyen beleegyezés édesanyámtól, aki már nagyon fel sem fogja , miről van szó. Köszönettel!

köszönöm,ez hasznos lesz nekem is!

Nincs.

van értékhatára az illetékmentességnek?

Tisztelt Ügyvéd úr/úrnő!

2006-ban vásároltam egy ingatlant az önkormányzattól, melynek én lettem a tulajdonosa, a holtig tartó haszonélvezője a nagymamám.
Ez a földhivatali tulajdoni lapon is rajta van.
Egy hónappal ezelőtt nagymamám elhunyt, az önkormányzat a hagyatéki eljárás során arra akar kötelezni, hogy
30 napon belül az ingatlanről a haszonélvezeti jogot töröltessem. Én amúgy nem vagyok örökös.

Kérdésem az, hogy van-e arra törvény, hogy a haszonélvezeti jogot töröltetnem kell akkor is, ha nem akarom az ingatlant eladni?
Az önkormányzat szerint, ha én ezt nem teszem meg, akkor a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző törölteti.
Az (általam nem kért) törlés dija kit terhel és a közjegyző a nevemben indítványozhatja a törlést?

A földhivatal álláspontja szerint csak az ingatlan eladása előtt kell töröltetnem a haszonélvezeti jogot.

Köszönettel:

Andi

Egyébként az is illetékmentes.

Köszönöm a válaszokat.

De összességében mégis jobb az ügylet valós tartalmát rögzíteni. Ha egyszer visszterhes, akkor azt.

A házastársnak adott ajándék az illetékmentes.

Tisztelt Szakértők!

Férjemmel 2000-ben kötöttünk házasságot, de már ezt megelőzően is az én tulajdonomban levő házban laktunk, és lakunk azóta is. Az évek során sok korszerűsítést, átalakítást végeztünk együtt.
Szeretném, ha a férjemnek is lenne ebben a házban tulajdonrésze (1/2 rész). Azt szeretném kérdezni ilyen esetben milyen megoldás, ha lehet így mondani, a legolcsóbb?? (Az ajándékozás illetéke meglehetősen magas, több, kb. fél millió forint lenne, ha a ház fele az lenne övé.)

Előre is köszönöm a válaszukat!

hááát,az 1/4-ed ház árábol nem lesz milliomos a ,,félárva,, gyermek!

buborka

1. A közös tulajdon megszüntetési per lenne ennek a módja, csak itt a haszonélvezet miatt könnyen lehet, hogy nem fog menni.
2. Anyuka indíthat pert az élettársi közös tulajdon iránt. A gyerekeknek ehhez természetesen semmi közük.

Davi

Ebből azért nem könnyű megmondani, hogy a lakáshasználatot, vagy a tulajdonjogot szerették volna így rendezni. Azért ha a tulajdoni lapon nincs bejegyezve anyuka, akkor valószínűleg inkább igazad van, mint nem.

Ugye azt magad sem gondolod komolyan, hogy a gyerekek eltérő arányban örökölnek attól függően, hogy mikor születettek?

Tisztelt Urak!

Három kérdésem lenne, kíváncsi vagyok a véleményükre.

1. Édesapa fiatalon meghal, édesanya özvegyi jogon megkapja a családi ház 1/2 részét haszonélvezettel, két gyerekük 1/4 - 1/4 rész tulajdonjogot kap.
Mai napon a két gyereknek milyen jogi lehetőségei vannak arra, hogy a részüket pénz formájában megkapják? (mindkét "gyerek" már felnőtt, az egyikük jelenleg még az érintett családi házban él - ha ezek az infók fontosak lennének)

2. Ugyanez az édesanya az édesapa halála után befogad egy embert, aki ezen a címen 15 évig élve máshol felhúz egy másik házat (anyuka abba rengeteg pénzt beleöl, saját háza közben lepusztul, egyedüli "jövedelme" abban az időszakban: özvegyi nyugdíj, árvaeellátás a gyerekek után, családi pótlék), amikor az elkészül, anyuka lapátra kerül, de a gyakorlatilag közösen felhúzott házért nem pereskedik. Milyen jogi lehetőségei lehettek volna a szakításkor, milyen vannak most, 4 évvel a szakítás után? Milyen lehetőségei vannak esetleg a két gyereknek, miután az utánuk kapott támogatásokat ölte bele anyuka a másik ház építésébe?

3. Édesanya az új embernek 2 gyermeket is szült, és azzal riogat, hogy a saját 1/2 részéből ennek a két gyermeknek is ad majd, miközben a ház mai formáját még azelőtt elnyerte, hogy az új embert befogadta, és aki abba egy fillért beleölt volna. Ha netalán tényleg így dönt majd, az támadható lesz a két első gyerek részéről?

Válaszukat előre is köszönöm!

Üdv, az egyik félárva "gyermek"

Köszönöm a válaszokat!

Akkor, hogy valamelyest tisztábban átható legyen és konkrétabban lehessen segíteni, idéznék a megállapodásból:

" A férj tulajdonában álló lakóházból - a feleség - a gyermekkel együtt már kiköltözött, onnan kijelentkezett és a továbbiakban sem támaszt semminemű igényt a lakásra, illetőleg a lakással kapcsolatban."

" Férj és feleség a bútorzaton és berendezési tárgyakon már megosztoztak. Egyéb közös vagyonuk nincsen."

"Felek kijelentik, hogy ezen túlmenő követelésük egymással szemben nics és a megosztás értékkülönbözet nélkül történt."