tulajdonjog - haszonélvezeti jog


Kovács_Béla_Sándor # 2013.07.25. 12:14

a bármelyikük nevén futó rövidlejáratú hitel "közös vagyon", tehát közös tartozás, azaz az örökös gyerekek egyetemlegesen kötelezhetők a teljes összeg megfizetésére?
Ha a házasság alatt vették fel, akkor igen. De az örökösök felelőssége csak az örökrészük erejéig terjed.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.07.25. 12:13

A házasságot megszakítás nélkül megelőző élettársi kapcsolat idejére a gyakorlat a házassági vagyonjog szabályait alkalmazza.

(2006-ban nem is létezett a bejegyzett élettársi viszony intézménye, és az eltérő nemű párok most sem létesíthetnek ilyet.)

igen # 2013.07.24. 21:15

Ez akkor is él, ha 2006-ban, amikor vették a házukat a korábban írt módon, még nem voltak házasok (csak 2009-ben lettek), de még csak bejegyzett élettársak sem, habár ekkor már 13 éve együtt éltek?
Ha igen, ezt a közjegyzőnél, a hagyatéki tárgyaláson tett nyilatkozattal megpróbálhatják érvényesíteni a gyerekek, vagy bírósági eljárás kell?
Amit írtál, ugye azt is jelenti, hogy a bármelyikük nevén futó rövidlejáratú hitel "közös vagyon", tehát közös tartozás, azaz az örökös gyerekek egyetemlegesen kötelezhetők a teljes összeg megfizetésére?

MajorDomus # 2013.07.24. 20:21

Ez járható út

Kovács_Béla_Sándor # 2013.07.24. 19:44

A házasság alatt szerzett vagyontárgy közös, függetlenül attól, ki a nyilvántartás szerinti tulajdonos. A különvagyon értékén vett dolog pedig akkor is különvagyon, ha a nyilvántartás szerint közös, sőt, talán még akkor is, ha a nyilvántartás szerint a házastársé.
Az elhunyt házastársnak a házassági vagyonjogra alapozott igényeit az örökösei érvényesíthetik az özveggyel szemben.

igen # 2013.07.24. 18:56

No jó, lehet, hogy tényleg kissé demagóg volt a jogra vonatkozó megjegyzésem, ám valóban úgy tűnik, a jogszabályok itt – függetlenül a személyes érdekeinktől – azokat mentesítik, aki felelőtlenül eladósodnak, és azokat terhelik, akiknek ehhez köze nincs, sőt, terhükre még kiró egy haszonélvezeti jogot is.
Én azt kerestem, hol találok valami ellensúlyt a jogszabályokban, de erre nem kaptam ötletet. Pedig reméltem, ezért írtad, hogy „Persze, nem ártana ismerni pontosan, hogy alakult ki a sajátos birtokhelyzet.”. Rövidebben nem tudtam leírni, tényleg bizarr. Amúgy természetesen köszönöm a fáradságot, amennyiben átgondolod, és van valami mérlegelhető javaslatod – e célból írtam a fórumra.
A hagyaték egyébként annyi, amit írtam, értékelhetetlen ingóság van még. Mire gondolsz, amikor azt mondod, rossz helyen keresgélek?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.07.24. 12:49

Mellesleg rossz helyen keresgélsz. A túl hosszú leírást nem olvastam el, de belepillantva úgy tűnik, hogy talán nem csak annyi a hagyaték, mint amit te annak hiszel.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.07.24. 12:47

Miért lenne a jognak feladata, hogy neked tetsző módon rendezze a zűrös helyzetet? Miért kellene a te érdekeidet előnyben részesítenie az özvegyével szemben?

Értem én, hogy az ember elfogult a saját ügyében, de ilyen demagóg kijelentéseket akkor sem kellene tenni.

igen # 2013.07.24. 10:22

Ha megváltják a gyerekek az özvegy haszonélvezeti jogát, attól még nyakukon marad a halom banki adósság is, melynek egy részét az özvegy (még nem özvegykénti) hitelfelvételei tesznek ki.
Ha ennek a fele az özvegy terhe volna is, az örökös gyerekek egyetemleges kötelezés alapján meg kellene, hogy fizessék, behajtaniuk az özvegyen pedig esélytelen volna.
Így jártunk? Csak így tud segíteni a jog egy ilyen zűrös helyzet elrendezésében?

Kovács_Béla_Sándor # 2013.07.24. 09:16

Szerintem nem sok. Meg lehet váltani az özvegyi jogot.

igen # 2013.07.23. 21:42

(-> kbs, MajorDomus VII.21.)
Az általam lakott lakás édesanyám tanácsi bérlakása volt (oda születtem), 1986-os halálakor költöztünk oda a férjemmel és a gyerekekkel, s a bérlakás mint állandó bejelentett gyereknek, a nevemre került. Az 1991-es társasházalapításkor a tulajdonjogot 50-50%-ban a férjem és az én nevemre jegyezték be – ez a mai napig így maradt.
Közben 1993-ban férjem elköltözött egy szintén kettőnk nevére vásárolt kis lakásba, a válást 1997-ben mondták ki. Ekkor már ott vele együtt lakott a 2011-es halála előtt pár évvel feleségül is vett élettársa (gyerek ott nem született).
Az általuk lakott kis lakást 2006-ban – hozzájárulásommal – eladták (8,5M). A bevétel felét, melyet én kaptam, még ez évben egészében gyerekünk lakásvásárlására fordítottam, míg a másik feléből, szintén ekkor, ők vettek vidéken egy kis házat maguknak (6M), melynek tulajdonjoga teljes egészében az élettárs nevére került bejegyzésre – ő is kiegészítette a vidéki ház árát a mai napig vele együtt lakó édesanyja eladott kis lakásának bevételéből (én igazolni nyilván nem tudom, hogy az általam is tulajdonolt lakás eladásából vették a házukat, egyedül az időpont mutatja).
Miután elhunyt egykori férjem 50%-os tulajdonjoga fennmaradt az én lakásomon, ezt a gyerekeink öröklik. Ez rendben volna, ám az özvegy haszonélvezeti jogot szerez. Ennek érvényesítését vagy megváltása iránti igényét igencsak méltánytalannak érzem, főleg, hogy együtt összehozott (részben egykori férjem, részben az ő nevén futó) több milliós rövidlejáratú hiteltartozást is a gyerekek, mint egyetemlegesen kötelezhető örökösök örökölnek – mást nem ...
Megjegyzem: az özvegynek van egy háza, mely alapvetően a részben én tulajdonomat képező lakás árából került megvásárlásra, míg az én (fél) lakásom két egymásból nyíló szobás, 53nm, még csak nem is megosztható – de nyilván inkább pénzt kívánna a haszonélvezeti jog megváltására (még a tartozásaik kiegyenlítése mellé...).
A hagyatéki eljárás folyik (gyűjtögetik az adósságokat), a lakásom 50%-a a hagyatéki listán van, természetesen a vidéki ház nincs, miután az az özvegy nevére került.
No, ezért szeretnék inkább elbirtoklási eljárást indítani, ha ennek van realitása. Van?

monalisa1 # 2013.07.22. 13:40

Az illető vigyázza a házat, gondozza a portát.

monalisa1 # 2013.07.22. 13:38

Apukádnak is érdeke: ne álljon ott őrizetlenül, elhagyatva a ház., adjátok ki ingyen, vagyis ehhez mit szólna?! (A szívességi lakáshasználó a rezsit természetesen fizetni lesz köteles, az órákat egyből írassát át a nevére.)

Kovács_Béla_Sándor # 2013.07.22. 13:16

Az egész ingatlant csak egyetértéssel lehet bérbe adni.

nikolette2 # 2013.07.22. 12:06

Tisztelettel kérem segítségét.
A szülői ház 1/1 tulajdoni hányadban az én nevemen van. Szüleim különböző okokból rám íratták, haszonélvezetért cserébe.
Édesanyám tulajdon joga 3/4 rész volt tehát a haszonélvezet is 3/4 részben van rajta.
Édesapán tulajdon joga 1/4 rész volt így az ő haszonélvezete 1/4.
Édesanyám és én szeretnénk kiadni az ingatlant. Nem kifejezetten haszonszerzés miatt, csak mivel senki nem lakik jelenleg az ingatlanban állapot megőrzés, kertrendezés miatt és hogy ne álljon üresen (ne lopjanak el belőle semmit).
Ha édesapán nem járul hozzá akkor mit tehetünk? Van e rá lehetőség hogy mégis lakót tegyünk az ingatlanba?
Vagy korlátozhatjuk e valamely módon a haszonélvezetét?
Segítségét előre is köszönöm.

MajorDomus # 2013.07.21. 19:01

Folyamatosan nem volt a birtokodban,csak a használatodban,ami nem ugyanaz.

Mekkora a lakás?
Természetben megosztható?

Érdekes lesz ha a két exnej összeköltözik,amire a rengeteg adósság miatt van esély.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.07.21. 09:07

Milyen jogcímen használtad egyedül a közös tulajdonú ingatlant? Peren kívüli egyezség, peres egyezség? Mondjuk, akár egyik, akár másik, kizárt az elbirtoklás.
Sőt, szerintem akkor sem igen áll meg, ha nincs egyáltalán nincs írásbeli egyezség - mert szóban vagy ráutaló magatartással akkor is létrejött.
Persze, nem ártana ismerni pontosan, hogy alakult ki a sajátos birtokhelyzet.

igen # 2013.07.20. 22:17

20 éve önállóan lakom az egykori házastársammal 50-50%-os közös tulajdonba alapított társasházi lakást. Akkor ő elköltözött, elváltunk (ezt 1997-ben mondták ki), új kapcsolatban, majd házasságban élt, mígnem 2011-ben meghalt. A fél lakást a még le nem zárult hagyatéki eljáráson fellistázták hagyatékként (ezen kívül csak egy rakás, a feleségével való együttélés során felhalmozott banki adósságot).
Indíthatok-e megalapozottan és eséllyel a jelen helyzetben elbirtoklási eljárást a hagyaték tárgyát képező és folyamatosan a birtokomban lévő fél lakásra (természetesen tőlem is a gyerekeink örökölnék /nekik persze nincs kifogásuk/), megelőzve, hogy az özvegy erre, az általa soha nem lakott lakásra megörökelhesse elhunyt férjétől (egykori férjemtől) a haszonélvezeti jogot, a gyerekek pedig visszautasíthassák az örökséget?
(A hagyaték témánál már próbáltam kérdezni, de tartok tőle, nem voltam világos - most igen?)

Erika1966 # 2013.07.14. 09:55

Köszönöm a segítséget valóban ügyvéd fog eljárni az ügyben, s remélem közben mindenre fény derül.Egy biztos mi hárman az örökösök erről mit sem sejtve hagyatékként tüntettük fel.Köszönöm még egyszer további szép napot kívánok mindenkinek.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.07.14. 08:52

Látom nem érted: neked ehhez sok közöd nincs. Az elővásárlási jog jogosultja esetleg perelhet.

Szép, hogy ennyire szíveden viseled a szomszéd érdekeit, de ez akkor is az ő dolga.

Az utolsó bekezdés úgy hülyeség, ahogy van.

Sherlock # 2013.07.14. 08:52

Ugyanazt írod le sokadszor. Olyan nincs, hogy ismeretlen harmadik személy adja el, mert a földhivatal nem jegyzi be, csak ha tulajdonos adta el (széljegyre ráteszi, csak sokra nem megy vele). Az sem példátlan, hogy a haláleset után 7 nappal adták be a bejegyzési kérelmet, mivel a szerződés keltétől számítottan 30 napjuk van rá (a 30 nap után is lehetséges, csak mulasztási bírság jár érte).

Ügyvéd így is úgy is kelleni fog, úgyhogy nem értem a kérdést.

Erika1966 # 2013.07.14. 06:32

Tehát röviden: adva van egy tanya ingatlan, amelyben nemrégen elhunyt nagymamánk 6/8-nyi részben volt tulajdonos.A helyben lakó szomszéd ugyanennek az ingatlannak 2/8 részét birtokolja. Az ingatlant eddig ismeretlen személy értékesítette egy harmadik személynek, mi 3-an vagyunk örökösök erről nem volt tudomásunk. Én szemlére mentem be a földhivatalhoz, ekkor jöttem rá, hogy az adásvétel bejegyzése folyamatban van az új vevő nevére, holott kizárólag a szomszédnak szeretnénk értékesíteni az ingatlant, tekintve részben tulajdoni joggal és elővásárlási joggal is rendelkezik és megjegyzem két héttel írásban jelezte is az akkor még életben lévő nagymamánknak, hogy elővásárlási jogáról nem mond le.
Kérdés: lehet-e érvényteleníteni ügyvéd által ezt a tudtunk nélkül (3 örökös)létrejött adásvételt, földhivatalnál jún.27-én adták be, még nincs tulajdonilag bejegyezve?
Csak perrel lehet ezt megtenni, vagy elég igazolni azt, hogy az örökösök tudta nélkül történt az adásvétel?
A dolog kellemetlen része az is, hogy nem tudva erről a tranzakcióról még hagyatéki leltárba is szerepeltettem ezt az ingatlant, mivel csak ezt követően lehetett volna elidegeníteni az ingatlant.A dolog még azért is gyanús, mert a halálesetet követő 7 nap múlva lett a földhivatalnak beadva az adásvétel.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.07.12. 15:51

Ha szerinted hamis a szerződés, akkor azt mondd. Annak viszont semmi köze az elővételi joghoz.

Erika1966 # 2013.07.12. 15:01

Elnézést, ingatlant akartam írni, de mivel több ponton is sántít a dolog, pl. az adásvétel keletkezésének dátuma, körülményei, mert 3 unoka közül egyikünk sem tudott erről, így legjobb lesz, ha ügyvédet kérek meg ennek tisztázására.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.07.12. 14:17

mint hagyatéki ingóságot a 3 unoka feltüntetésével,

Ingóságot, persze. Pláne hagyatéki ingóságot. Nem kéne okoskodnod.