Ha a nagyapátok eladta az ingatlant, még mielőtt meghalt volna, akkor az nem tartozik a hagyatékba. Te nem vagy jogosult azon az alapon támnadni a szerződést, hogy nem kínálták meg vele az elővásárlási jog jogosultját.
(De még ha sikeresen támadná is a tulajdonostárs a a szerződés hatályosságát, mire mész vele? Vagy megfizette a vevő a vételárat - és akkor az elővásárlásra jogosult neki fizet, nem neked; vagy tartozik még a vételárral, akkor pedig miért nem jó neked az ő pénze.
tulajdonjog - haszonélvezeti jog
A következő a helyzet: Tanya ingatlanról van szó, amelyben én vagyok a 6/8 rész jún.20-án elhunyt tulajdonosának az unokája.Engem is meglepett amikor a földhivatalban betekintettem ennek a bizonyos tanya ingatlannak a tul.lapjába és bizony meglepődtem, hiszen az adásvételi szerződést jún.27-én adták be a földhivatalba. Én a hagyatéki leltárban ezzel közel azonos időben beadtam, mint hagyatéki ingóságot a 3 unoka feltüntetésével, nem is sejtve azt, hogy a tudtunk nélkül értékesítették az ingatant.Holott nem is lett kifüggesztve az elővásárlási hirdetmény, hiszen azt nekem kellett volna, hiszen minden én intézek a temetés óta. Ez a rejtélyes adásvétel ügyvéddel lesz megtámadva, mert mivel a helyben lakó szomszéd 2/8 részben tulajdonosa is az ingatannak, a beleegyezése nélkül szerintem még az ügyvédnőnek sem volt joga értékesíteni az ingatlant, pláne nem az örökösök értesítése nélkül. Megjegyzem a vevő, aki "ügyeskedett" csak a tanya mellett elhelyezkedő szántó terület bérlője volt. És én még vártam becsületesen a hagyatéki tárgyalást, csak ráérzés szerűen tekintettem rá a tulajdoni lapra...
„Például elhallgatod, hogy termőföldről van szó”
nekem úgy tűnik, nem, mert benne lakik
Az a kérdés, hogy a vételi szándékát mikor jelezte a helyben lakó szomszéd? Amennyiben még az eladási szándék előtt (vételi ajánlat közzététele előtt) jelezte, akkor idő előtti és ezért nem érvényes.
Például elhallgatod, hogy termőföldről van szó, és hogy a tulajdonostárs nem jelentette be az igényét a kifüggesztett ajánlatra időben.
Érvényes. De a tulajdonostárssal szemben hatálytalan. Ügyvéd nélkül nem fogsz boldogulni. (Megjegyzem, kételkedem benne, hogy a vázolt tényállás valós. Szerintem valamit rosszul tudsz, vagy rosszul mondasz.)
Tanácsot szeretnék kérni a következő ügyben:
érvényesnek tekinthető-e olyan ingatan adásvételi szerződés, amely ingatlanban a helyben lakó szomszéd az ingatlan tulajdonjogában 2/8-nyi ingatlanrészben tulajdonos, elővásárlási szándékát időben papíron jelezte az időközben elhunyt 6/8 résznyi tulajdonosnak, de ennek ellenére illetve figyelembe se véve egy megbízott ügyvéd az ingatlant egy harmadik személynek értékesítette? Az új tulajdonos nevére még nincs rávezetve a tulajdonjog bejegyzése, a 2/8-arányú tulajdonos és egyben helyben is lakó szomszéd ragaszkodva a tulajdoni jogához és elővásárlási szándékához hogyan tudja érvénytelenné tenni ezt a nélküle értékesített adásvételt? Elővásárlási jogával és 2/8 résznyi tulajdoni jogával hogyan juthatna mégis a 6/8-nyi rész birtokosává, van-e erre lehetősége?
A késöbbikben adódhat, hogy bár tulajdonodban van egy ingatlan de nincs hol laknod...
Ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya; földhivatali eljárás díja 6 600,- Ft; ha az az akárki nem egyenesági rokon, akkor az illeték 9%. (Ha visszterhes az ügylet, akkor 4%, de úgy már felmerülhet szja is.)
Sziasztok
a kérdésem az lenne hogy én mint tulajdonos adhatok-e haszonélvezeti jogot az apámnak v. akárkinek és ha igen milyen anyagi vonzata van? köszönöm.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Van egy 2 generációs ingatlan,melynek én vagyok a tulajdonosa, szüleim pedig a holtig tartó haszonélvezők.Erre a házra 4 millió forintos hitelt vetettek fel velem (amit nem én használtam fel.és nem is én fizetem),ők az adóstársak. Sajnos nem túl jó a viszonyunk ,ezért én leszeretnék mondani a tulajdon jogomról és másik házat venni hitelre.
A kérdésem ,hogy mi a teendő ilyenkor? Hogyan zajlik le ? A hitelt át lehet rájuk ruházni? Mi van ha nem veszik át tőlem a tulajdonjogot/ hitelt? Vannak-e kötelezettségeim velük szemben,vagy nekik velem szemben?
Válaszát előre is köszönöm !
A haszonélvező halála után a túlélő élettárs jogcím nélküli lakáshasználó, a tulajdonos a továbbiakra nézve engedélyezhet neki további lakáshasználatot szívességből (= ingyen), vagy bérleti díj ellenében - javasolt szerződéssel írásba foglalni.
Ha ezen utóbbi eset áll be a megállapodást javasolt közjegyző előtt megkötni, ő majd megfogalmazza úgy, hogy ha a hölgy nem fizet stb., különösebb jogi huzavona nélkül ki lehessen tenni a lakásból. (Az a pár tízezer forint amit erre kellhet költeni nagyon is megéri a bérbeadó tulajdonosnak.)
A szívességi lakáshasználat bármikor visszamondható, és jobb ezt is írásba rögzíteni, hátha nem akarna távozni...
Ha van nyugdíja mondjuk mehet albérletbe is - legfeljebb szűkösebb helyre mint tán a jelenlegi lakáskörülmény -, valamint az eladott saját lakása árával mit csínált?...
Nagyon köszönöm a válaszokat. Pedig pont ezt szerettük volna. A tulajdonos jogot adott volna neki használatra, de csak bizonyos feltételekkel. A feltételek nem teljesülése esetén pedig jogi eljárás nélküli rendezést.
Az élettársnak pedig eladásra került az ingatlanja és jelenlegi helyzet is ezért állt elő.
Felmerült egy újabb kérdés sajnos. A haszonélvező halálát követően, ha a tulajdonos nem kéri az élettárs azonnal kiköltözés ezen jogával bármikor élhet?
Előre is köszönöm.
A rezsit annak kell fizetni, aki a szerződött fogyasztó. (Ha meghal, akkor az örökösének.)
Ehhez a bejegyzett jogoknak sok köze nincs. A tulajdonosnak meg el kell döntenie, hogy másnak akar jogot biztosítani vagy a saját jogait védeni. A kettő együtt már hasonlít a szüzességet meghagyó szexhez.
A rezsit mindig a haszonélvező fizeti maga után. Az ingatlan biztosítása, a kommunális díj stb. a tulajdonos költsége.
A szolgáltatóknál az órákat át kell íratni a haszonélvező nevére, valószínűleg nem fog tetszeni neki...
Ha a haszonélvezeti jog bírtokosa meghal, a tulajdonos írásbeli felszólítására a túlélő élettárs 15 napon belül köteles távoni azzal, hogy a további lakhatásáról saját magának kell gondoskodnia.
Velelmezhető a beköltözéséig csak lakott valahol...
Jelenleg mint szívességi lakáshasználó lakik ott, ezt a haszonélvező biztosítja neki.
----- laikus hozzászóló
Élettársnak lakhatásnak kell a haláláig. De nem szeretnénk ha tulajdonosnak kellene fizetni a rezsit.
Haszonélvező és az élettárs. A haszonélvezőnek írásban kell engedélyezni? Bármikor módosíthatja Akár az élettárs kárára is?
A haszonélvező esetleges halála után kellene a tulajdonos érdekeit védeni. Lentebbi kérdéseim erre irányultak.
Nagyon köszönöm a válaszokat.
Ahhoz, hogy harmadik személy használati jogot kapjon, elegendő a tulajdonos hozzájárulása. De ezt a jogot csak az után tudja gyakorolni, ha a haszonélvezet már megszűnt, illetve addig csak annyiban, amennyiben a haszonélvező engedi.
Ki lakik most az ingatlanban, és mire kell az a jog az élettársnak? Nyilván nem a telekkönyvi kivonatot akarja nézegetni.
Egy bonyolult családi ügy kezd kialakulni. És nem szeretnénk olyanra rábólintani, amelyet később nem írunk alá. És szeretnénk tisztán látni.
Adva egy haszonélvező és egy tulajdonos (apa - fia) és egy élettár (Ő szeretne valami jogot). Tehát ha használatot kapna, akkor ahhoz a haszonélvezőnek is hozzá kell járulnia és így a saját jogai is csorbulnának?
„A haszonélvező haláláig”
Legfeljebb.
A többit nem értem. Mi köze ehhez a tulajdonosnak. Őt a haszonélvezet gyakorlójával szemben nyilván ugyanazok a jogok illetik meg, és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint a haszonélvezővel szemben.
De ha ekkora a bizonytalanság, akkor nem lenne jobb megbízni egy ügyvédet?
Btw: a tulajdonos hiába enged használati jogot, ha az ingatlan haszonélvezettel terhelt. Azt ugyanis a jogosult csak a haszonélvező egyetértésével fogja tudni gyakorolni.
Köszönöm a gyors választ. De így újabbak merültek fel. Ha a haszonélvezet gyakorlását engedi át, akkor az meddig szól. A haszonélvező haláláig vagy akinek átengedték annak a haláláig, ha a haszonélvezet holtig tartó? Illetve ha használati jogot ad valaki ellenérték nélkül, akkor tartalmazhat a tulajdonost védő kitételeket. Pl. 3 havi közüzem díj elmaradása esetén a használati jog elvesztését, illetve azt hogy csak a használati jogot kapó használhatja az ingatlant családtagjai nem, illetve ha megszűnik a használati jog bármelyik fentebbi két ok miatt akkor anyagi követelése nem lehet a használatot élvezőnek és hogy köteles elhagyni az ingatlant.
Előre is köszönöm.
Csak a tulajdonos. A haszonélvező szívességi lakáshasználatot engedhet, vagy átengedheti a haszonélvezet gyakorlását.
Tisztelt Ügyvédek!
Szeretnék segítséget kérni, hogy egy ingatlanra használati jogot kiadhat? A tulajdonos vagy esetleg a haszonélvező is. Illetve ha a haszonélvező is, akkor Ő milyen időtávra adhatja? Amíg a haszonélvezete szól?
Előre is köszönöm.
Ez igaz!
Köszönöm a válaszokat!