Ingatlan csere


FreedomFighter # 2014.01.05. 17:51

Köszönöm a gyors választ!
Igaza van, túlbonyolítottnak tűnik az ügylet, de ennek okaival nem terhelném, sajnos nem egyszerű megegyezni, ezért keressük az alternatívákat..

Csak az egyik ház kerül eladásra (egyelőre ismeretlen harmadik személynek) és az abbéli tulajdonrészből szerzett összeg felhasználásával kerülne megvételre a gondnokolt másik ház béli tulajdona (amit ugye haszonélvezet terhel, tehát kevesebbet ér). Kérdés csak az, fedi-e az egyik érték a másikat.

Az ingatlan értékeket illetően kicsit egyértelműbben írom:
Ha ha két ház értéke megegyezik, akkor az egyik ház tehermentes 1/3-ának értéke megfelel-e a másik ház haszonélvezettel terhelt 1/2-ének értékével?
Írta, hogy ez nem jogi kérdés, ezért ezzel kapcsolatos szakértői véleményt mit tanácsol, hol keressünk?

Bocsánat, hogy ezen rugózom, de ha erre a kérdésre megvan a válasz akkor tovább tudunk lépni..

Az a ház, amelyben a gondnokoltnak tulajdonjoga van nem kerül eladásra és mivel - ha jól tudom és nem változik a törvény- ha a haszonélvező nem akarja eladni, akkor a haszonélvező élete végéig abból nem lát pénzt a gondnokolt. Ezt jól tudom?

Viszont a gondnokoltnak pénzre van szüksége és mivel a másik ház eladó, előnyösebb lehetne számára ha az eladó ingatlanra cserélné a tulajdonát. Ha ez nem történik meg és eladásra kerül a ház és a másik ház haszonélvezője továbbra is él az "időhúzási" lehetőségével akkor a gondnokolt nem jut pénzhez egyhamar. Ezért is bonyolítanánk egy cserével a történetet. Továbbá ha a gondnokolt megveszi az eladó ház egy részét és az rövidesen eladásra kerül akkor adózhat utána bőségesen (vagy rosszul gondolom?)

Köszönöm türelmét és válaszát!

Kovács_Béla_Sándor # 2014.01.05. 17:03

Hogy az egyik ingatlan tehermentes 1/2-ének az értéke egyenlő-e a másik ingatlan haszonélvezettel terhelt 1/3-ának az értékével, nem jogi, hanem szakértői kérdés.

Azonos értékű ingatlanilletőségek cseréje sem adó-, sem illetékfizetési kötelezettséget nem keletkeztet. A földhivatali eljárás díja kétszer 6600,- Ft.

Mindamellett nem értem, miért a bonyolítás. A tulajdonosok szépen eladják a házukat, és amelyikük azt akarja, megveszi a gondnokolt tulajdoni hányadát. A cserére semmi szükség, az egyedül az általad Tul2 nevezett személy érdekeit szolgálja.

FreedomFighter # 2013.12.28. 08:16

Boldog Ünnepeket Fórumtàrsak! Nagyon el van foglalva mindenki a bejglifalással, úgy sejtem màr csak az új èvben szàmíthatok vàlaszra :)
Tovàbbi jó pihenèst mindenkinek!

FreedomFighter # 2013.12.13. 20:48

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi "matek példa" megoldására biztosan tudnak tanácsolni egy jó megközelítést. A feltüntetettnél még komplexebb a helyzet, igyekeztem egyszerűsíteni amennyire lehetett.

Adott két családi ház, három tulajdonos (melyek közül az egyik érdekeit a gyámhivatal képviseli) és egy haszonélvező, a továbbiakban legyen "Ház1" és "Ház2", valamint "Tul1", "Tul2", "gyámTul", továbbá "Haszon".

Ház1-nek 2 tulajdonosa van:
Tul1 2/3-ad,
Tul2 1/3-ad arányban.

Ház2-nek szintén 2 tulajdonosa van:
Tul2 1/2-ed,
gyámTul 1/2-ed arányban
és egy haszonélvezője Haszon a teljes ingatlanra.

Ház1 és Ház2 értéke kb. megegyező.

A cél az, hogy gyámTul elcserélje Ház2 béli tulajdonrészét Tul2 Ház1 béli tulajdonrészére.

ÉRDEKEK:

Tul2 és Haszon közeli rokonok, érdekeik megegyeznek.

gyámTul-nak a csere azért lenne jó, mert Ház1 hamarosan értékesítésre kerül és pénzre van szüksége és Ház2-ből belátható időn belül (hacsak nem változik a törvény, vagy meg nem hal Haszon) nem számíthat pénzre.
Tul2-nek pedig azért, mert így teljes tulajdonosává válna Ház2-nek, ahol él és élni akar továbbra is.

Kérdéseim:
1.
A Ház2 felett gyakorolt Haszon haszonélvezeti joga csere esetén felér 1/3-ad rész tulajdonjoggal? (Tehát csere esetén 1/3-ad érték áll szemben 1/3-ad értékkel?)

2.
Ha a felek meg tudnak egyezni a cserében, úgy annak várhatóan milyen költségei lesznek? (nem ügyvédi, inkább állam/adóhivatal)

3.
Tapasztalatuk alapján életképes egyáltalán a fent leírt elképzelés / cél?

Köszönöm szépen a válaszokat, remélem izgalmas a feladvány és nem kapnak hülyét tőlem :)

Gabicsek # 2011.10.03. 21:18

"Ha az illető a tulajdoni részét el kívánja adni, a törvény úgy rendelkezik, hogy a “tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg”. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonostársakat elővásárlási (előbérleti, előhaszonbérleti) jog akkor illeti meg, ha az eladó
adásvételi, bérleti vagy haszonbérleti szerződést kíván kötni tulajdoni hányadára, és
ha a szerződés kívülálló harmadik személy és az eladó tulajdonostárs között jönne létre."

és ide tartozik a csere is:
"Ha a tulajdoni hányadrészt más jogcímen, tehát nem adás-vétel, bérlet vagy haszonbérlet jogcímén hanem pl. ajándékozási, tartási,- életjáradéki vagy öröklési szerződés útján kívánja átruházni (használatba adni) harmadik személyre a többieket ezekben az esetekben elővásárlási (előbérleti, előhaszonbérleti) jog nem illeti meg."

soma66 # 2011.10.03. 16:14

ajajj! :-(

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.03. 15:51

Természetesen.

soma66 # 2011.10.03. 15:50

És akár birtokba is kerülhet, mint új tulajdonostárs?

bubuska11 # 2011.10.03. 14:16

Kedves Gabicsek! Pár nap múlva beszámolok arról, hogy sikerült-e. Nyugtával dicsérem a napot.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.03. 10:12

Jól értelmezed. Ez van.

soma66 # 2011.10.03. 08:02

Köszönöm ÓbudaFan. Csak mert nehezen tudom felfogni, hogy eszerint a tulajdonrészét a tulajdonostársa (pl. házastársa, szülője, testvére, stb.) által is lakott osztatlan közös tulajdonából akár egy idegennel is elcserélheti az ember, s a tulajdonostárs ezt - mármint, hogy az új, idegen tulajdonostárssal a kényszerű tulajdonközösséget tűrni köteles - mindenféle elővásárlási jog , vagy bármely hozzájurálása nélkül? Vagy nem jól értelmezem? (Erre vonatkozóan egyébként nem találtam semmi jogszabályi, jogértelmezési segítséget sem itt a fórumban, sem a ptk-ban.)

Gabicsek # 2011.10.02. 19:21

Na, örülök akkor, ha az lesz, amit szeretnétek, csak nekem fenntartásaim voltak a gyámüggyel, mert végigjártam már két kiskorú gyermekemmel ingatlan-eladást és vételt és nem volt egyszerű. Ezek szerint érdemes volt velük beszélni.

bubuska11 # 2011.10.02. 04:24

Köszi Gabicsek, a partner volt a gyámügyön, megkérdezte, egyedül a két lakás értékét fogják nézni. Ha különbséget találnak, akkor pedig kiigazítjuk kp-ben a különbséget, és ennyi. :)

ObudaFan # 2011.10.01. 09:56

Nincs elővásárlási joga, nem kell a hozzájárulása, nem kell megosztani.

soma66 # 2011.10.01. 09:54

Üdv!
Vidéki önálló házas ingatlan 1/1 tulajdonjogát el lehet-e cserélni különösebb macera nélkül fővárosi osztatlan közös tulajdon 1/2 részére? Gondolom, ebben az esetben nem kell semmiféle hozzájárulás a tulajdonostárstól, s ilyen esetben nincs elővásárlási joga, hisz ez csere lenne. Meg kell-e osztani előtte az ingatlan? Mielőtt ügyvédhez mennénk, szeretnénk tájékozódani, ezért várunk hozzáértő válaszokat.
soma

Gabicsek # 2011.10.01. 09:39

és ogy hol tartják a két kutyát:)

Gabicsek # 2011.10.01. 09:38

A tulajdonjogokat nézi, nem pedig azt, hogy hol hányan laknak.

Gabicsek # 2011.10.01. 09:38

Akkor kérdezd meg a gyámügyet. Én csak tapasztalatból írtam.

bubuska11 # 2011.09.30. 08:31

A gyereknek rosszabb egy szűk panelban ötödmagával és két nagy kutyával élnie, mint egy agglomerációs, 110 m2-es kertes házban?
Persze, hogy mindent megnéznek, mielőtt döntenek. Hozzáértőt kérdeznék, hogy mit vizsgál a két ingatlan értékén felül a gyámügy?

Gabicsek # 2011.09.30. 06:48

Nem hiszem, hogy beleegyeznek, hogy egy teljes tulajdont olyan résztulajdonra cserélje, ahol több a tulajdonos, mivel a gyerek érdekét nézik, és - főleg ha az értéke ugyanaz -, szerintem a gyerek rosszabbul jár egy több tulajdonosú ingatlannal. Biztos, hogy mindent megnéznének, mielőtt döntenek, de kötve hiszem, hogy engedni fogják.

bubuska11 # 2011.09.30. 04:24

Kedves Hozzáértők!
Tulajdoni hányadomat egy lakóingatlanban, családi házban elcserélném egy egész panellakásra. A házban senki sem lakik, költözhető. A lakás egy kiskorú nevén van, tehát bele kell vonni a gyámügyet a cserébe. Mindkét ingatlan tehermentes. Keresztbe tehet-e a gyámügy a cserének? Tehát a gyerek nevén egy egész lakás van, ezt egy családi ház tulajdoni hányadára cserélnénk el.
Mi történik, ha értékkülönbözetet lát a gyámügy a lakás javára? (Ha van is különbség, nagyon kicsi lehet.)
Kikéri-e a gyámügy a ház többi tulajdonosának hozzájárulását a gyerek és családja beköltözéséhez?
Kijönnek megnézni a házat a gyámügytől?
Szóval arra lennék kíváncsi, hogy egészen pontosan mire számítsunk, mit tesz ebben az esetben a gyámügy?
Előre is nagyon szépen köszönjük a választ!

MajorDomus # 2011.06.27. 17:43

cserével igen

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.27. 08:36

Meg. Hogy mennyire lesz "egyszerű" az a szerződés, az a feleken múlik.

Tibicsokee # 2011.06.27. 05:41

Tisztelt Fórumozók!
A kérdésem egy ingatlan cserére vonatkozik.
A mi ingatlanunk egy tulajdoni hányad. Osztatlan közös tulajdonból. Külterület "Szántó és gazdasági épület" a besorolása. Ezért kapnánk egy belterületi lakóingatlant. "Egy az egyben" cseréről lenne szó, értékkülönbözet nélkül. A kérdésem az hogy megoldható ez egy egyszerű ingatlan-csereszerződéssel?
Előre is köszönöm a választ!