Telekhatár - rendezés


bébisárkány # 2012.04.14. 05:06

Köszönöm nanemaaa!
Jó,hogy szólsz,mert én a fél hivatalnak elküldtem volna,hogy valaki mozduljon már.
Dróthálóról vélemény?

nanemaaa # 2012.04.13. 14:01

Küldd immának, ő már úgy is nagyon beleásta magát az ügybe.
Csak arra az egyre figyelj, hogy ne keverd össze a hatóságokat. A jegyző birtokvédelmi ügyben, az építési hatóság építési ügyben jár el. A birtokvédelem 3000 FT, az építési 15.000 Ft illeték.
Ha összekevered a kettőt, egyik sem fog eljárni (keresztben nem tehetik), így alapból bukni fogod az illetékeket.
Azért írom ezt, mert az előző hozzászólásodban is keverted a kettőt. („Lefutottuk a mai (rém)álom körünket:építési hatóság ímel -ámol,de nem akar birtokvédelmet adni” Hát ő nem is fog.)

bébisárkány # 2012.04.13. 13:13

Megírtam a jegyzőnek a levelet.

Szépen kérem véleményezné valaki?
Átküldeném priviben,annak aki átolvasná nekem.

bébisárkány # 2012.04.13. 11:25

Üdv,Szép napot mindenkinek!
Lefutottuk a mai (rém)álom körünket:építési hatóság ímel -ámol,de nem akar birtokvédelmet adni,arra hivatkozva,hogy ez már túl megy a jegyző hatáskörén.
Bíróságra zavargat.
Érdekes volt a szitu,mert előszedett egy nagyon hasonló ügyet az ügyintéző,ahol a legfelsőbb bíróság annak a félnek adott igazat,akire mi hasonlítunk:elkezdte felolvasni és nagyon zavarba jött,abba is hagyta az olvasást és annyit mondott újra,hogy menjünk bíróságra,elvileg megnyerhető,addig meg védjük a birtokunkat ahogy tudjuk.
Az elbirtokláshoz annyit fűzött hozzá,hogy 10 éve,mikor vettük a házat ajánlott levélben kellett volna értesítenünk a szomszédot,hogy használnánk a sávját.

Nagyon úgy néz ki,hogy ismerik a szomszédot és nem akarnak bele folyni az ügyben.
(Tavaly faltól-falig ujjá építették az utcánkat és sok gond volt,napi szinten járt ki a műszaki osztály:a szomszéd hölgy agyára ment mindenkinek az állandó panaszaival.)

Arra gondoltam,hogy írásban nyújtom be a kérelmem és arra csak kell valami választ adniuk.

Közben össze futottam régi jó ismerős ügyvéddel és galád módon hátulról mellbe támadtam a kérdéseimmel:(több szem többet lát:-):szinte szó szerint azokat a dolgokat mondta,amit Önök,
ő sem érti,hogy miért nem akarja megadni a hivatal a birtokvédelmet,mikor "teljesen egyértelmű"

  • tanácsa,hogy védjük a birtokot,ahogy tudjuk és várjunk,hogy ő pereljen minket

Kérdésem itt lenne:kerítés,drót,akármi húzását javasolta a mostani,félig lebontott fal és kerítés mellé birtokvédelem céljából.

Önök szerint?Rakhatok fel dróthálót?

bébisárkány # 2012.04.13. 11:10

Kiírhatom ide a helyrajzi számot és a címet?
Nem hiszem,hogy ezzel bárki is tud valamit kezdeni.

wers # 2012.04.13. 08:38

Az övezet utca és házszám alapján nem beazonosítható?

nanemaaa # 2012.04.13. 08:07

Egy településen belül többféle építési övezet, így többféle telekméret követelmény létezik. Ezt pontos helyszín ismerete (helyrajzi szám) nélkül nem lehet megtudni az által, hogy egy honlapon szabályozási tervlapot nézeget az ember.
Ha netán megismernénk az adott telekre vonatkozó előírásokat, akkor még mindig ott a kérdés, hogy ezeknek az adott telkek mennyiben felelnek meg. Ehhez viszont tudni kellene az adott telkek pontos méreteit, de legalább a területét. Ez viszont nincs ráírva egy szabályozási tervre, hanem a földhivatal tartja nyilván.

wers # 2012.04.13. 06:42

Ezt nem teljesen értem, településen belül eltérő lehet a minimális telekméret (vagy rosszul tudom?) és a beépíthetőségi % is fontos, mert lehet, hogy meghaladja a telek a minimális méretet, de a beépíthetőség miatt nem csökkenhet a telekméret.

Födhivatalba miért kellene bemenni? Az egyes települési önkormányzatok helyi rendeletekben szabályozhatják a minimum telekméretet, azok nyilvánosak nem?

Immaculata (törölt felhasználó) # 2012.04.13. 06:41

:) mongyuk

Települési Önkormányzat honlapja/rendeletek/Városrendezési Építési Szabályzat,Szabályozási Terv

nanemaaa # 2012.04.13. 06:23

Mert szerinted mire mész a településnévvel? Helyrajzi szám nem kellene? És a telekméreteket honnan veszed majd? Földhivatalba is elmész?
Nem az én dolgom, de szerintem kicsit sokat vállalsz.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2012.04.12. 17:10

Inkább ne kérdezd meg a minimum telekméretet. Ha magánban elküldöd a településetek nevét, megnézem Neked.
Ne adjunk támadási felületet feleslegesen.

bébisárkány # 2012.04.12. 16:11

Üdv!
15 év bőven megvan.Mi 10 éve vettük a házat.
Az előző tulajjal ma beszéltünk:háború után(60-as évek?)így vették a házat:a szomszéd melléképületei, a kerítés és a mi féltetőnk is így állt.(Ezen mondjuk meglepődtem,nincs annyira rossz állapotban:-)
Állítása szerint mindig is ők használták,ő azt se tudta,hogy nem ott a telekhatár.Tanúsítani is hajlandó.

A szomszéd telek nagyságát térképmásolaton kb megmértem:276 m2,(miénk 490)holnap kiderítem mennyi a minimum telek nagyság.

Mentem volna már a bíróságra-legalább helyi viszonyokban talán kiokosítottak volna-,de itt csak kedden van ügyfélfogadás(panasznapnak hívják azt hiszem).
A hivatalban meg mindenki hárít ,hogy egyezzünk meg.

Ma jött a szomszédasszony egy laminált A3 lapot lobogtatva:az ő telke és a rajta lévő épületek voltak lerajzolva és beméretezve a távolságok.
Állítása szerint hivatalos,de csak a helyrajzi szám volt rajta,sem pecsét,sem aláírás,sem semmi azonosító,hogy ki csinálta.

nanemaaa # 2012.04.12. 12:53

Imma...
Nem Buddha, hanem Butha.... vagy kiskorában Buthácska bölcsesség.
Miből gondolod, hogy a szomszéd bármiért is perelne? Eddig erről szó sem volt. Neki erre semmi szüksége. :D

Immaculata (törölt felhasználó) # 2012.04.12. 06:10

Ptk. 121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja.

Bébisárkány! Kérdezd meg az építéshatóságtól légyszíves, hogy nálatok mennyi az engedélyezett legkisebb telekméret. Aztán tudd meg valahogyan, hogy a szomszéd telke mekkora négyzetméterben. Ez fontos a per szempontjából!
Köszi.

Ptk. 122. § Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2012.04.12. 05:57

Ez valami Buddha bölcsesség?

A szomszéd nem perel, csak cselekszik, miért is perelne, nincs rá oka.

Ha bont, két irányban kell cselekedned. Először jegyzőhöz birtokvédelemért, mert gyorsan dönt és azonnal végrehajtható. Egyébként a jegyző a kárigényeket is elbírálja. Vele párhuzamosan pedig bírósághoz elbirtoklásért.

Ezért mondtam, hogy irány a bíróság, mert tényleg fél év a tárgyalás kitűzése és ott egszerre lehetett volna minden igényt benyújtani.
Az időnél meg segített volna az építési engedély megfellebbezése.

Bébisárkány, szeretném a te nyugodt, "holnap is lesz egy új nap" életet élni!

nanemaaa # 2012.04.11. 20:17

Nem mérvadó. Meg egyébként sem tudhatod, hogy a másik mire gondolt. Ezzel nem lehet pert nyerni, ha azt mondod, gondolatolvasó vagy.
Igen, lehet. Vagy nem. Mindannyian Isten kezében vagyunk.
No meg az se mindegy, hogy ki és mit tud bizonyítani. Ebből a szempontból az alperes jobb helyzetben van, mert bizonyítania a felperesnek kell.

bébisárkány # 2012.04.11. 18:11

Nagyon köszönöm mindkettőtöknek a tanácsokat!(és a türelmet:)

Ha valaki kever és félre ért itt valamit az én vagyok!Nehéz terep nekem ez a jog.

Ha nem bontom el a féltetőt,nem tudja arrébb tenni a kerítést.
Vagy beperel,vagy bont ő és akkor én perelek.

Mérvadó az elbirtoklási perben,hogy azzal a tudattal vettük 10 éve a telket -és vette ő is-,és mai napig is abban a hiszemben voltunk,hogy a csepegtető részre tilos építeni bármit is:Illetve,hogy a kerítés kb 30 éve ott áll és így volt a telek használat?
Soha nem beszéltünk róla és ő soha ne jött ,hogy rendbe tegye a részét.
Érdemes bele vágni?Megnyerhető?

Immaculata (törölt felhasználó) # 2012.04.11. 17:17

Bébisárkány!

A szomszéd a kerítést építési engedély nélkül arrébb teheti.
A birtokvita innen kezdődik, amikor vitatjátok a határokat.

Az elbirtoklás azt a célt szolgálja, hogy azt a területet, amit eddig birtokoltál, megszerezd. Egy perben (bírósági perben) tudod érvényesíteni az elbirtoklást, a birtokvédelmet és a kárigényedet.

nanemaaa # 2012.04.11. 17:16

Imma
:(Kár, hogy Nanemaaa megerősített, hogy a jegyzőhöz tartozik a bontás. Bááár nem egyszer leírtam, hogy építéshatósági hatáskör.

Nem találtam meg a hozzászólásaimban, hogy kevertem volna a jegyzőt az építési hatósággal.
Ahol jegyzőt írtam, ott birtokvédelemről beszéltem. Ahol építésügyet véltem, ott meg építési hatóságról regéltem.
Segíts please! Öregszem. Már nem látom a hatóságtól a jegyzőt? Vagy fordítva? :D ;)

nanemaaa # 2012.04.11. 17:05

bébisárkány

  1. Nem vezettelek félre (szerintem)
  2. Kerítés bontására nem kell engedély, tök mindegy hol van (utcaira se). Melléképületet is bonthat.
  3. Tegnap beszéltünk földmérő szakemberrel:szerinte ha a térképen szerepel a csurgató rész(szerepel),akkor nem jöhet arrébb?Önök szerint?

Ezt nem egy földmérő fogja eldönteni, hanem a helyi építési szabályzat és az építési hatóság. Ha nem tiltja helyi rendelet, akkor simán építhet a tényleges telekhatárig. Főleg ha lesz rá jogerős építési engedélye. Persze vannak épület típusok, amikre nem kell engedély, elég csak bejelenteni. Ez az épület elhelyezésének szabályai szempontjából viszont közömbös.
4. Kártérítési igénnyel a szomszédhoz, vagy a bírósághoz fordulhatsz. Az nem lehet a jegyző által lefolytatásra kerülő birtokvédelmi panasz tárgya.
5. „ha arébb akarja hozni a kerítést(még mindig nem tudom,hogy ehhez kell e engedély neki?):birtokvédelem,bíróság
De tudod, mert párszor már leírtam! Nem kell rá engedély!!!!
Birtokvédelem, bíróság? Nem igazán. Csak akkor, ha a tiéd a kerítés. De mivel az ő telkén van, ez nem valószínű. Ha már bíróság, akkor a vitatott telekhatár megállapítására lehetne. De már a fórum legelején írtad, tudod, hogy a telekhatár nem esik egybe a kerítéssel. Így ez elég felesleges pénzkidobásnak látszik. Ha mindkét fél elismeri e tényt, akkor nincs mit bizonyítani.
Pert lehetne még elbirtoklásra. Nem árt tudni, hogy neked kell bizonyítanod. A kérdés, hogy mit? Mindkét fél tudta, hogy hol a tényleges telekhatár, és kinek mije van. Az, hogy ennek ellenére használhattad a telekrészt, szerintem szóbeli megállapodás alapján történt. De hallgass Immára...
Az eredményre én is kíváncsi leszek. Remélem leírod majd.

bébisárkány # 2012.04.11. 14:25

Kedves Immaculata!
Köszönöm türelmed!Azt hiszem nagyon rosszul tudok fogalmazni,bocsánat!

Természetesen értettem,hogy a birtokvédelem után mindenképpen kell a bíróság.
Ezért kérdeztem,hogy a bíróságon egy ilyen perben mire számíthatok?

Kis méretű,nem lakóingatlant bont,tehát tudom,hogy bonthat szabadon.

Csak a bontás milyenségével és az okozott kárral van gondom.

Nanemaaa könnyen félre vezetett,mert én kis naiv szentül hittem,hogy a kettő egy és ugyanaz:-)
Mikor bent voltam a hivatalban,akkor úgy kezelték ezt a birtok védelmet,hogy a "Józsi a szomszéd irodában".
Én azt hittem,hogy a Műszaki osztály van és passz,az intéz mindent.

Ha a kiméretés nem azonos a kitűzéssel és mindkettő jelölik valahogy a földön,,akkor mi lehet ami csak papíron van?

Vissza a fősodorba:

  • lebont kerítést,melléképületet-megteheti

1:ha hozzá nyúl a féltetőmhöz:birtokvédelem,bíróság
2:ha arébb akarja hozni a kerítést(még mindig nem tudom,hogy ehhez kell e engedély neki?):birtokvédelem,bíróság

Így van?

Immaculata (törölt felhasználó) # 2012.04.11. 12:16

Mert a bíróság nem semlegesítheti a felek akaratát. Törvénytelenség esetén léphet fel.

Az nem törvénytelen, ha az évek során kialakult gyakorlat alapján használják a tulajdonosok az ingatlant. Ahogy írtad önhatalmúlag lett felállítva a kerítés, de mivel ti ez ellen nem tiltakoztatok, úgy mondják, hogy mindez hallgatólagos beleegyezéssel történt.

Ha a használati megállapodás úgy szól, hogy a másik tulajdonostárshoz kerül a gépkocsi bejáró és ezt te aláírtad, elfogadtad, azon a bíróság nem változtathat.

Ha utóbb úgy építettél garázst, hogy előre tudtad, hogy azt nem fogod tudni gépkocsival megközelíteni, azt sem róhatod fel a tulajdonostársadnak.

Mindent csak közös megállapodással módosíthattok.

Innen nézve azt gondolom, hogy a tulajdoni lapon a 871 nm szerepel. Az ingatlannyilvántartásban szereplő adat a hiteles adat. A bíróság is ebből fog kiindulni.
Ha a tulajdonostársad kitolta a használati oldalán lévő kerítést, akkor azt valójában ő birtokolta el. Nem a közös területet növelte ezzel meg.

De helyszínrajz nélkül nem igazán tudom elképzelni.

bakes # 2012.04.11. 11:40

Köszi Imma a gyors választ!

Ha megengeded részletezném kicsit.
A haszn.meg.-ban az szerepel, h a telek 871nm, ami 50-50%-ban képezik a felek tulajdonát. A többi résszel nincs gond, teljesen korrekt a szerződés. Csak az a baj, h a telek nem 871, hanem 1100 kb (most mérik),mert az előző tulaj kijjebb tette a határt, de az már 20 éve történt. A jelenlegi válaszkerítés a 871nm szerint lett lerakva, önhatalmúlag, akkor még nem volt haszn.megállapodás, de az sem stimmel, mert kb 30nm hiányzik. Sajnos családtag írta alá és mi most ....,de váltottunk pár szót egy ügyvéddel, aki azt mondta, h, mivel 2010-ben született a megállapodás, így csak semlegesíttetni lehet. Gondoltam, ez tiszta ügy...naiv vagyok:( Persze megértem őket is, de nekünk is jár, ami jár! Akár az a 30 nm. Ráadásul eladás előtt állunk.
Kifejted, ha nem tartalak fel, h miért bukta? Köszi még1szer!

Immaculata (törölt felhasználó) # 2012.04.11. 10:55

Bakes!

Valamit mégis csak.....

Az előzmények kacifántosak, de abból a szempontból (tudomásunk szerint) nem is fontosak, mert a megállapodást hivatalos eljárással semmissé lehet tetetni.

Ez a dolog kulcsa!
Ha a használati megállapodást te kötötted, akkor előre megjósolható, hogy bukta a per, földmérő ide, vagy oda.

Ha a jogelődöd, akkor vissza az előzményekhez.

Immaculata (törölt felhasználó) # 2012.04.11. 10:13

Dinyóka!

Ha ugyan abban a felállásban örököltetek több ingatlant, akkor cserével megoldható az 1/1 tulajdoni arány. Így könnyebb értékesíteni az ingatlanokat. Már a hagyatki tárgyaláson is lehetet volna osztályos egyezséget kötni.

A csatornabekötés kötelező minden önálló hrsz.-mal ellátott ingatlannál. Viszont nem gondolnám, hogy egyösszegben kellene ezt kifizetned. Köss szerződést, egyrészt azért mert kötelező, másrészt sokkal hátrányosabb helyzetbe hozod a vevődet azáltal, hogy nem vagy részese a csatornázásban. Ezt biztos szankcionálják a későbbi rákötésnél.

Ha olyan szerződést tudnál kötni, ahol részletekben kell kifizetni az összeget, akkor csak addig fizetsz, ameddig el nem adod az ingatlant, a vevővel köthetsz olyan megállapodást, hogy a jövőben ő törleszti tovább, vagy beépíted a vételárba.